Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-12 / 10. szám

2002. JANUÁR 12., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal MAGYAR JAKOBINUSOK Martinovics Ignác (1755- 1795) által szervezett mozgalom Franciaország példájára forra­dalmi átalakulást tervezett, melynek végső célja a magyar köztársaság kivívása volt. Azok a nemesek tömörültek ide, akik eddig hasztalan próbálkoztak az átalakítással, az abszolutizmus megszüntetésével. Vezetőjük, Martinovics előbb II. Lipót szol­gálatában álló besúgó volt, aki­nek szolgálataira azonban I. Fe­renc már nem tartott igényt, ezért fordult szembe a császári hatalommal. 1794 májusában a mozgalom programját kérdés­felelet formában összeállította (az ilyen szerkezetű iratot ne­vezzük ,,káté”-nak), s titkos egy­letük lett a Reformátorok Társa­sága, amelynek élére Sigray Ja­kabot (1760-1795) állította. Szá­mított a demokratikus értelmi­ség támogatására is, az ő egye­sületük a Szabadság és Egyenlő­Millenniumi históriák ség Társaság lett, amelyet az ál­tala kinevezett három igazgató, Hajnóczy József, Laczkovics Já­nos és Szentmarjay Ferenc veze­tett. A mozgalom a }cáté lemáso­lásával terjedt. Besúgás révén Martinovicsot 1794-ben Bécs- ben letartóztatták, s hogy ment­se életét, feltárta á magyarorszá­gi szervezkedést, így az összees­küvőket könnyen le tudták tar­tóztatni. Bíróság elé állították őket, tizennyolc halálos ítéletet hoztak. Nem kapott kegyelmet Martinovics és a négy igazgató, valamint két fiatal jurátus (jog­gyakornok), Őz Pál és Szolártsik Sándor. Martinovicsékat 1795. május 20-án, a két jurátust júni­us 3-án a budai Vérmezőn lefe­jezték. Sokakat, köztük a ma­gyar alkotó értelmiség színe-ja- vát évekre nyelték el Kufstein és Spielberg várbörtönei. ÓDAKÖLTÉSZETÜNK MESTERE Virág Benedek (1754-1830) költő, műfordító, történetíró ódaköltészetünknek Berzsenyiig a legnagyobb mesterének szá­mít. Eredetileg pálos rendi szer­zetes volt. A rendnek II. József általa történt felosztása után vi­lági pap, majd tanár lett. Horati­us ódáinak lefordítása után (1824) nevezték el „magyar Horác”-nak. A XIX. század első éveiben kibontakozó írói cso­portok benne látták a magyar irodalom atyját. Jelentősége ak­kor nőtt, amikor Budára költö­zött és a tabáni szerény háza a pesti írók (Vitkovics, Horvát Ist­ván, Kölcsey, Döbrentei, Kisfa­ludy Károly, Vörösmarty, Bajza, Toldy Ferenc, a vidékiek közül Csokonai és Berzsenyi) találko­zóhelyévé vált. Versekkel köszöntötte a II. Jó­zsef halálát követő nemesi meg­mozdulást („A magyarokhoz”, „A székesfehérvári nemesek­hez”) , emléket állított a Martino- vics-per áldozatainak „A kalitká­ba zárt madár”-ról írt allegori­kus versében. Hirdette, hogy az emberiség békére vágyik, mert „ a soká tartó viadal piacán a sze­líd lelkek fene tigrisekké vál­nak.. .’’(„Békeóhajtás” - 1801, e versére Kodály Zoltán énekkari művet szerzett.) Élete utolsó harmadát nagy történelmi művének, a „Magyar századok” írásának szentelte. Ebben a mohácsi vészig foglalta össze történelmünket. Ezt Toldy Ferenc adta ki öt kötetben „V.B. Magyar századai és poétái mun­kái” címmel. Most is aktuálisak Horvát István barátjának írt köl­teménye derűs, tavaszra váró sorai: „Hátrál naponként a he­nye tél: ködös / Setéte fogytán fogy; közelít vidám / Arcú ta­vasz, s biztat Dunánkra Árvái szálakat és fenyőket. ” Életműve számos irodalom- történészünket késztette vele kapcsolatos művek megírására. POLITIKAI LÍRÁNK MEGTEREMTŐJE Batsányi János (1763-1845) a felvilágosodás híve volt. Besse­nyei Györggyel együtt alapította a Kassán megjelenő Magyar Museumot. 1789-ben jelent meg egyetlen körmondatból álló nagyszerű forradalmi verse, „A franciaországi változásokra”: „Nemzetek, Országok, kik rút kelepcében / Nyögtök a'rabság­nak kínos kötelében; 'S gyászos koporsóba döntő vasigátok' / Nyakatoktól eddig le nem rázhattátok: / Ti is, kiknek vérét a Termé­szet kéri, / Hív Jobbágyitoknak felszentelt Hókéri! Jertek! 's hogy sorsotok' elő­re nézzétek, / Vigyázó szeme­tek' Párizsra vessétek!” 1794-ben a magyar jakobinu­sok szervezkedésében való rész­Batsányi János vétele miatt letartóztatták, de a részvételét nem tudták bizonyí­tani, mégis elítélték, Kufstein­ben szenvedett egy évi várfogsá­got. Életébe 1809-ben ismét be­leszólt a politika: amikor Napó­leon hadai elfoglalták Bécset, a francia császárnak a magyarok­hoz intézett kiáltványa magyar­ra fordításába bevonták. Ám amikor 1814-ben a szövetséges haderő legyőzte Napóleont, s megszállták Párizst, ismét letar­tóztatták, egy évig raboskodott Spielbergben (Brno), majd Linz- be száműzték, teljesen elszige­telődött, többé nem tudott ösz- szeköttetést találni irodalmi éle­tünkkel. Szülővárosában, Tapol­cán szobrot emeltek emlékére. „A rab és a madár” című versé­ben így kesergett: „Fel-fel re­pülsz rostélyos ablakomra: / Bízvás előmbe állsz, / S úgy kandikálsz / Majd Bévasalt szűk rejtekembe/ Áldás reád! / Ne ártsanak né­ked soha / E vad vidéknek éhes ölyvei! / Ah, el ne érjenek téged soha / Kegyetlen üldöződ ver­senyző körmei.” ___________________________________ K. A. B olyai János emlékév Marosvásárhelyen 2002. december 15-én lesz 200 éve annak, hogy meglátta a napvilágot Bolyai János, min­den idők egyik legjelentősebb magyar matematikusa. A ma­rosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban február 4. és 8. kö­zött minden katedra tantárgy­vetélkedőt szervez, pályázato­kat hirdettek meg, előadások hangzanak el. Áprilisban zajlanak az elődön­tői annak a Bolyai tematikájú Kárpát-medencei vetélkedőnek, melynek döntője valószínűleg augusztus hónap folyamán Ma­rosvásárhelyen lesz. A „döntős” hét csapatot a két magyarországi, két erdélyi, egy vajdasági és egy felvidéki elődöntőn választják ki. A vetélkedő koordinátora Dáné Károly tanfelügyelő. Valószínűleg májusban - szintén a Bolyai János emlékév tiszteletére - a marosvásárhelyi Művészeti Múzeum kiállítóter­meiben megnyílik az a pazar ki­állítás, melynek keretében azo­kat a híres festményeket állítják ki (közöttük Munkácsy Mihály, Ferenczy Károly, Feszti Árpád, Fé­nyes Adolf vásznait), amelyeket annak idején, a század elején Bemády György polgármester közbenjárására kapott a város a budapesti Szépművészeti Múze­umtól, továbbá rendkívül értékes művekkel maga is gyarapította a készletet. Július 3. és 6. rendezik majd Marosvásárhelyen az emlékév egyik legkimagaslóbb esemé­nyét, a Bolyai-Gauss-Lobacsev- szkij Nemzetközi Tudományos Konferenciát, melynek témája: a nem-euklidészi geometria a mo­dem fizikában. Erről pontos in­formációk a www.BGL.ro honla­pon olvashatók. Interneten im­már az USA-ból és Japánból is ér­deklődtek a konferencia iránt. A polgármesteri hivatal 50 millió lejjel támogatja a konferenciát, ugyanakkor a szervezők még a NATO-nál is pályáztak támoga­tásért - a katonai szövetség ma­gyarországi kirendeltségénél, ahol megvan ez a lehetőség. Augusztusban zajlik majd a második Bolyai-művésztábor, ugyanakkor valószínűleg au­gusztus 23. és 25. között szerve­zi meg a Református Kollégi­um-Bolyai Farkas Líceum Öreg­diákjainak Baráti Köre az iskolá­ban végzettek világtalálkozóját. Szeptember 26. és 28. között tartják Marosvásárhelyen a Körmöczi János Fizikus Napokat — amelynek társszervezői az Er­délyi Magyar Tudományos Egye­sület, a Sapientia Tudomány- egyetem és a Petru Maior Egye­tem. Október 4. és 6. között a ko­lozsvári Babes-Bolyai Tudo­mányegyetem szervez Bolyai Emlékkonferenciát, amelyen mind hazai, mind magyarországi akadémikusok is részt vesznek. A rendezvény harmadik napját Marosvásárhelyen tartják — a rangos vendégek részvételével. A konferencia témája a differenciál­geometria, de emellett a maros- vásárhelyi szesszió témája a ma­tematikatörténet lesz. A Bolyai János emlékév „fény­pontja” az az emlékünnepség lesz, amelyet idén december 15- én szerveznek majd - a halha­tatlan matematikus születésének kétszázadik évfordulóján. Ennek részletes programja még nem is­meretes. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Meglátja kisasszony hatásosabb az aktfotó, mint az igazolvány- kép. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Szántó Józsefné, Hont Ipoly u. 94. sz. Mai rejtvényünk meg­fejtését január 17-éig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. _L" \l"íLi az., újság... NEGYVEN EVE Nagybátonyban nagy sikere van a nem régóta működő, de annál több eredményt felmutató zeneiskolá­nak. Mintegy kétszáz nagybátonyi fiatal - fiú és lány - hallgatja, tanulja a zenét. Nemcsak a hagyományos he­gedű és zongora tanulásához éreznek kedvet a bányavárosi fiatalok, érdeklődnek a cselló, trombita és egyéb hangszer iránt. Nógrádi Népújság, 1962. január 10., 4. o. Számtalan példa bizonyítja azt a jó kapcsolatot, ami határőreink és a határmenti községek lakosai között kialakult. Ezt bizonyítja az elmúlt napokban megrendezett kultúrverseny is, amelyet Balassagyarmaton 14 csoport, csaknem 200 résztvevőjével tartottak meg. Határőrök és a lakosság soraiból kikerült kultúrmunká- sok vetélkedtek egymással. Nógrádi Népújság, 1962. január 13., 2. o. ____________________________________HARMINC ÉVE____________________________________ A Hazafias Népfront Salgótarjáni Városi Bizottsága és a városi tanács emléktáblát helyez el a Kohász Mű­velődési Központ falán annak emlékére, hogy 1922. január 27-én ebben az épületben nyilvánították várossá Salgótarjánt. Az avatóünnepségre január 26-án, délután kerül sor. Közreműködik a kohászzenekar, s kis iro­dalmi műsor lesz. Nógrád, 1972. január 8., 4. o. A negyedik ötéves tervben a megyében folytatják a gyümölcstelepítést, amelyben kilenc termelőszövetke­zet vesz részt. A tervidőszak alatt ezer holdon telepítenek újabb gyümölcsösöket. Az elmúlt év őszén az érin­tett gazdaságok 230 kataszteri holdon ültettek bogyós növényeket. Ebből szamóca 45 hold, málna 152 hold. Magyarnándorban az állami gazdaság például meggyet telepített 27 holdon. Nógrád, 1972. január 12., 6. o. HÚSZ ÉVE Az év fordulójának rangos képzőművészeti kiállítását Salgótarjánban, az Országos Takarékpénztár Nóg­rád Megyei Igazgatóságának tanácstermében rendezték, társadalmi összefogással idős Szabó István, Kossuth- díjas érdemes művész alkotásából. Három aranykoszorús szocialista brigád volt a rendező, a Nógrád megyei Nyomdápari Válláat, az OTP és az Üvegipari Művek síküveggyárának képviseletében. Nógrád, 1982. január 9., 8. o. Új középülettel gyarapodik az idén Nógrád délnyugati kapuja, Rétság nagyközség. Központjában még 1982-ben megépül az Állami Biztosító, az ügyvédi munkaközösség és a rétsági Szovjet-Magyar Barátság Ter­melőszövetkezet közös székháza. A kétemeletes épületben hat lakás is helyet kap. A terveket a budapesti 43- as számú Állami Építőipari Válláat készíti és a kivitelezést is ők váósítják meg. Nógrád, 1982. január 13., 8. o. ________________________________________TÍZ ÉVE________________________________________ Mint megtudtuk, a nógrádi térségben lévő Ménkes-akna sorsa is terítékre került a kormány és a bányász­szakszervezet táálkozóján. A már feltárt szénmennyiséget kitermelik és csak a készletek kimerülése után tesznek lakatot a bányára. A bezárásra - a termelés ütemét figyelembe véve - még így is váószínűleg ebben az évben sor kerül. Új Nógrád, 1992. január 10., 1. o. „A 23. losonci gyáogezred a Donná, 194243” címmel kiállítás nyílik a ságótarjáni Nógrádi Történeti Mú­zeumban. A megnyitó beszédet Kéri Kálmán országgyűlési képviselő, nyugdíjas vezérezredes mondja. Ezt követően emlékülést tartanak abból az alkalomból, hogy a gyáogezred 50 éve került ki a frontra. Új Nógrád, 1992. január 11, 5. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDI GYÖRGYNÉ DB. Virág Benedek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents