Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)
2001-12-11 / 287. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2001. DECEMBER 11.,KEDD G A Z D A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. december 10.) Borsodchem 4 815 Ft ff Egis 11200 Ft ö Matáv 910 Ft ö Mól 5 315 Ft ü OP 16420 Ft Ú Richter 15155 Ft TVK 3 240 Ft ff Zalakerámia 1700 Ft ti BUX: 7281,28-0t43% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 403,33 Cseh korona 7,61 Euró 250,61 Német márka 128,13 Osztrák Schilling 18,21 Lengyel zloty 68,90 Svájci frank 169,57 Szlovák korona 5,78 USA-dollár _________281,52 K amatcsökkentés A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, vagyis 10,25 százalékról 9,75 százalékra csökkenti mától, azaz keddtől a jegybanki alapkamatot - tájékoztatott a központi bank a Monetáris Tanács ülését követően. A nagyok rosszabbra számítanak A VOSZ a vállalati terhek mérsékléséért lobbizik A jegybank várakozásaival ellentétben a hazai vállalkozások magasabb inflációval számolnak az idei esztendőre. Míg ebben az évben még csak néhány tizedesnyi az eltérés, jövőre már 4 százaléknyi az eltérés a monetáris és a reálgazdaság várakozásai között. Budapest Jegybanki prognózis szerint decemberben 7,5 százalékos infláció várható, míg az egész évet tekintve 9,3 százalék lesz a drágulás mértéke. A GKI Gazdaságkutató Rt. friss felmérése szerint a gazdálkodószféra szereplői ennél valamivel borúlátóbbak. Szeptember 11-ét, az amerikai terrortámadást követően kiküldött kérdőívek tanúsága szerint a hazai vállalatok idén 9,7 százalékos inflációval számolnak. A nemzetközi eseményeket, illetve a világ gazdaságát jellemző recessziót tekintve nem meglepő, hogy most az exportban érdekelt nagyobb magyar cégek lényegesen kedvezőtlenebbnek látják jelenlegi helyzetüket, illetve a közeljövő üzleti potenciáljait, mint a főként a hazai piacon érdekelt kisebb vállalkozások. Meglepő különbség mutatkozik viszont a reál- gazdaság és a Magyar Nemzeti Bank jövő évi inflációs várakozásaiban. Míg utóbbi éves átlagban 4,5-5,4 százalék közé, a gazdálkodók 8,4 százalék körül várják a pénz romlásának mértékét. A vállalati prognózis szerint a magyar cégek a bruttó össztermelés növekedésének lassulásával, +2-3 százalékos bővüléssel számolnak, a korábbi években húzó szerepet betöltő export mindössze 6-7 százalékos gyarapodását jelzik előre. A gazdasági elemzők szerint a leginkább figyelemre méltó adat, hogy a gazdálkodók tervezett beruházásai összességében nem. bővülnek, stagnálást mutatnak. Ez a tény leginkább a későbbi évek gazdasági fejlődését érintheti roppant érzékenyen, ugyanis a beruházások lassulásával a gazdasági növekedés veszítheti el eddig jól működő motorját. A felmérés tanúsága szerint a hazai nagyvállalatok inkább a foglalkoztatottak létszámának csökkenésére számítanak, ezzel szemben a kisebb cégek csekély mértékű bővüléssel számolnak. A várható negatív folyamat megállítása érdekében a Vállalkozók Országos Szövetsége kampány indítását tervezi, amelyben kezdeményezi a nagyobb cégek fokozott bevonását a Szé- chenyi-terv pályázataiba, illetve a minimálbéremelés és a forint-sávszélesítés terheinek hatékonyabb kompenzálását. KASZÁS E. Az export húzza a gazdaságot Budapest Magyarország már most alkalmas arra, hogy megfeleljen a Európai Unión belüli piaci verseny kihívásainak - reagált Varga Mihály pénzügyminiszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tegnapi közgyűlésén az Európai Bizottság 2001. évi országjelentésére. A pénzügyminiszter szerint egyre több vállalkozás válik exportképessé, és jövőre a kivitel akár 10-11 százalékkal is növekedhet az ideihez képest. Varga Mihály FŐBB MUTATÓSZÁMOK 1999-2002 Megnevezés 1999 2000 2001 2002 II. előzetes tény várható prognózis Bruttó hazai termék (GDP) 4,2 5,2 kb.4 kb.4 GDP belföldi felhasználása 4 5,1 ' kb.3 4-4,5 Ebből: lakossági fogyasztás 4,6 4,1 4-4,5 4-4,5 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,9 7 7 5-7 7-8 Külkereskedelmi forgalom Kivitel (áruk és szolgáltatások) 13,1 21,8 9-11 8-10 Behozatal (áruk, szolgáltatások) 12,3 21,1 8-10 8-10 ugyanakkor hangsúlyozta: a ma- lehetőségek feltárására is szük- gyar gazdaságnak is szembe kell ség van. Erre jó esélyt teremt a néznie a külső kereslet csők- Széchenyi-terv, amelyet környe- kenésével. zetvédelmi, illetve mezőgazdaSzéles Gábor, az MGYOSZ el- sági témákkal is érdemes lenne nöke szerint az export vezérelte kiegészíteni, gazdaságpolitika mellett a belső ________________________(hepi K isebb a szőlőtermő terület Budapest Magyarországon lényegesen kevesebb szőlő- és gyümölcs- ültetvény van, mint amennyi a földnyilvántartásban szerepel. így a korábban becsültnél kisebb kvótákra és támogatásokra lehet számítani az európai uniós csatlakozást követően. Az Központi Statisztikai Hivatal összeírása szerint az ingatlannyilvántartásban szereplő 135 ezer hektárral szemben 92 ezer 782 hektáron művelnek szőlőt Magyarországop. A termőterület 98 százaléka 500 négyzetméteres, illetve annál nagyobb ültetvény. A szőlőterület közel egy- harmada a dél-alföldi, illetve az észak-magyarországi régióban található. A termőterület több mint kétharmadán fehér-, egynegyedén vörösbor-, 4 százalékán csemegeszőlőt termelnek. A termelők 99,8 százaléka egyéni gazdálkodó, illetve gazdaság. A gyümölcsösöknél a nyilvántartottnál négyezer hektárral kevesebbet, azaz 97 ezer 508 hektár ültetvényterületet írtak össze a szakemberek. A termőterület negyven százaléka az északalföldi régióban található. Az átlagos gyümölcsösterület nagysága fél hektár. A termőterület 40 százalékán almát, 16 százalékán meggyet, nyolc-nyolc százalékán szüvát, illetve őszibarackot termelnek a gazdálkodók. Az összeírás kiterjedt az ültetvények állapotára és korára is, az ezekre vonatkozó adatokat csak februárban, a végleges adatközléskor hozza nyilvánosságra a KSH. -uoSERTESFELVÁSÁRLASI ARAK 49. HÉT (FORINT) I. Országos étösertés-felvásáriási átlagár: 310,84 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 315,41 2. szövetkezeti átlagár: 310,44 3. egyéni vállalkozói átlagár: 293,80 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 319,65 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 320,47 2. szövetkezeti átlagár: 320,21 3. egyéni vállalkozói átlagár: 307,21 111. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 323 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 321 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 319 4. Központ (Budapest, Pest megye): 325 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 312 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 318 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 322 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 399,02; U: 380,56; R: 357,30 O: 334,62, F »: 325,91 V. Nemzetközi hasitottfélsertés-átlagár: 2,78 DM Forás: HÚSCÉH Qm® Van OPEL-®www.opti.hu Mindent visznek. Ötnek tiok «m teradomte, hogy tegyen mii «Millionte. A nnsAa «ábfci mts 38<Méé8 fcjtegmnwteo tofjadt o* wteseA pedig} egy utmélyeutá fcémtelmét éWs- MiA. Iteoámui **9y#*m, há«om «wíswwsí a 21 Opel * Opel Assistonce • hasxongépjármű-telefonszolgalat • bejelentés nélküli, azonnali hibamegállapítás • cseregépkocsi 3 árán túli javítás esetén • fogyó-kopá alkatrészek cseréje 24 órán belül. 1069 %m Htom. •wfrte u, 3St * fest Inw 4660 ‘ittMén**'«* <# » Qpt bh» Wk feé. ftm*« 4(m>* *<&&& v*. V Madfc ‘a. % * iNe». & &'$ % Omk % i;. \ ¥&& §#***»> ú*- a Cw*** Cxyeji HdÉaNitfc fe#te**«* W& Itávbmái. iMww* ú* s Op«!: tómtob *Q&é Ö&jtem & Wi. 'K Óédi <rk Csdss Witwen * M. AsbaVan Opel Haszongépjármű-csalód.
