Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)
2001-12-11 / 287. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2001. DECEMBER 11., KEDD Lehetne új „Cigánydomb” Salgótarjánban Kovács Bodor Sándor új, egyórás dokumentumfilmje a „Fekete madarak” Az első salgótarjáni romaközösség kialakulását és felbomlását idézte fel, próbálta időrendben nyomon követni archív felvételek felhasználásával, az ott élők visszaemlékezésével Kovács Bodor Sándor tavaly bemutatott nagy érdeklődést kiváltó dokumentumfilmje a Cigánydomb. Elkészült a folytatás: a Fekete madarak ősbemutatóját a napokban tartották meg Salgótarjánban a Nógrádi Történeti Múzeumban. A fiatal alkotót filmjéről, a Fekete madarak fogadtatásáról kérdeztük. Egy kép a salgótarjáni Cigánydombról, a putrisorok helyén most a pénzügyi és számviteli főiskola épületegyüttese található archív felvétel- Hogyan sikerült az ősbemutató?- Telt ház volt a salgótarjáni múzeumban, külön öröm, hogy azok voltak sokan, akikről szól, a városban élő romákról, akiket felnőttként személyes élmény fűz a mai számviteli főiskola környékén, évtizedekkel ezelőtt sorjázó putrik világához, ahol születtek, ahonnan elkerültek, de a mai napig megmaradtak „tarjáni cigánynak”. Sokan voltak a film bemutatóján, nemcsak azért mert sok szereplője kíváncsi volt, mi lett a forgatás vége, hanem a viszontlátás személyes élménye is hajtotta, meg aztán a közreműködő Kályi Chirikli együttest is sokan ismerik a városban. Ez a roma zenei folklórt bemutató együttes az acélgyár környéki cigányfiatalok közül verbuválódott. Nehéz körülmények között, de töretlen hittel és kemény elszántsággal dolgoznak. Csak legyen erejük a folytatáshoz, ugyanúgy a városban élő cigányságnak a sanyarú- ságból kitörni. Ez segítség nélkül, magára hagyatottságukban nem lehetséges! Talán erről is szól a film, amelynek címe magában hordozza a reményt az együttes roma nevének magyar változatával: Kályi Chirikli azaz Fekete madarak.- Van-e kapcsolat a két film között?- Ezt szerettem volna elérni, remélhetően a Cigánydombot már látott nézők is így fogják érezni, ha megtekintik a folytatást, a Fekete madarakat. Amikor az első film elkészült, éreztem, hogy sok minden kimaradt belőle; ezért felmerült egy újabb folytatás szükségessége: mi történt azokkal a roma családokkal, akik a Cigánydombról elkerülve Salgótarján más részein, például a Hősök úti kolóniában, Idegérben, Művésztelepen, Zagyva-rakodón, vagy éppen az Acélgyári úton élnek. Kamerámmal ezt a világot jártam be, szólaltattam meg embereket így készült a Fekete madarak. Talán még annyit, hogy a Cigánydombban inkább idős romák szólalnak meg, addig a folytatásban a fiatalon az onnan elszármazottak szólalnak meg, akik gyermekként, vagy csak szüleik elmondásából emlékezhetnek a múltra.- Mire kereste a választ a Fekete madarakban?- A Cigánydomb világa felemás világ volt, hiszen egyrészt mérhetetlen nyomor jellemezte, másrészt olyan roma közösség élt itt, amely őrizte szabadságát, kultúráját. Ahol egymástól 50 méterre festettek olyan művészek, mint Balázs János, Oláh Jolán vagy Balogh Balázs András. Arra próbáltam választ keresni, hogyan érzik magukat az utódok, a kertes házban, panelben vagy még kolóniában élők. Sok vélemény hangzott el, de talán a lényeg: úgy tűnik, hogy a komfortos lakás, tévé és videó sem minden, sokan az egykori közösség védő és megtartó erejét hiányolják, s nem ritkán a gyermekkorról az egykori Cigánydomb világáról álmodnak. Kemény világ a mostani, szétzilálódóban a roma közösségek, gyakran még egy utcában, kolóniában élők sem tartják egymással a kapcsolatot, nagyon hiányoznak a közösségi élmények, amelyek megtartó erőt adnának a hétköznapokban nemcsak a kisebbségi létben, a nagy társadalmi párbeszédben is. Új Cigánydomb nem lesz Salgótarjánban, amíg új, valóságos közösségi terek nem nyílnak, ezzel a kijelentéssel természetesen nem a putrik világát sírja vissza senki, hanem az egykor ott élt roma közösség embert formáló erejét. A közösségi élmények új színtereit kell megtalálni, talán ez a Fekete madarak üzenete. Meg az, hogy akadnak azért jó példák a jelenben is, a fiatal Kályi Chirikli együttes próbálkozása is ilyen. Azonban a kulturális felemelkedésnek szerves egységet kell alkotnia a gazdasági felemelkedéssel, kü- lön-külön nem megy! Mint egykor nagyszüleik a Cigánydombon tették, a Kályi Chirikli is őrzi, feleleveníti a cigány kultúrát, ezzel a „Fekete madaraknak” talán sikerül majd magasabbra szárnyalni. * * * Kovács Bodor Sándor Fekete madarak című dokumentumfilmjét a salgótarjáni városi televízió hamarosan bemutatja. SZABÓ GY. SÁNDOR Kiemelt cél az idegenforgalom Rétságon is van jövője Nem véletlen, hogy a rétsági kistérség a főbb gazdasági paraméterek alapján a negyedik-hatodik helyet foglalja el a 23 észak-magyarországi kistérség közül. Ezt Gresina István, Rétság város polgármestere fogalmazta meg. Gresina Istvánt, aki a kistérséget képviseli a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsban, a megye díszpolgárává választották 2001-ben a gazdaságfejlesztésben elért eredményeiért. Rétság kistérségében 25 ön- kormányzat működik, és mintegy 25 ezer ember él. A kistérségben az aprófalvas település- szerkezet a jellemző. Ez a megye legritkábban lakott területe, népsűrűsége négyzetkilométerenként mindössze 58 fő. Ugyanakkor a térség fejlődésének hosszú távú garanciáját biztosítják természeti, földrajzi, és közigazgatási adottságai - ismertette Gresina István. Hozzátette: ezek között is az első helyre kívánkozik Budapest közelsége, a 2-es számú nemzetközi főútvonal kiépítettsége. Jól képzett humán erőforrással rendelkezik a térség, és a megyei átlagnál jobb az infrastruktúra kiépítettsége.- Mára túlzás nélkül állítható, hogy kistérségünkben igen dinamikus, komplex gazdaságitársadalmi fejlődés valósult meg, amelynek kedvező hatásait az itt élők is érzékelik már - mondta a polgármester. Rétság városa vitathatatlanul egyre jobban a környező települések gazdasági, foglalkoztatási, szolgáltatási, igazgatási, egészségügyi és kulturális központja lett. Az adózás alapját képező egy főre jutó jövedelem nagyságrendjét tekintve, hazánk 236 városát alapul véve, a 23. helyet foglalja el.- Milyen konkrét beruházásokat említene meg, amelyek hozzájárultak a térség fejlődéséhez?- A kistérség fejlesztése a megyei középtávú fejlesztési program szerves részeként valósult meg. Előtérben állt a gazdaság fejlesztése, a termelőalapok létrehozása, a foglalkoztatáspolitika, a település- és térségfejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozások megerősítése. A fejlődés alapját a nagyszámú és nagyvolumenű ipari zöldmezős beruházások megvalósítása, a működő tőke ide- áramlása jelentette. Több mint 20 milliárd forintos értékben, megközelítőleg 50 ezer négyzetméternyi új ipari csarnokrendszer, és mintegy 2000 új munkahely jött létre elsősorban Nagyoroszi, Romhány, Tolmács, Berkenye és Rétság településeken. A mezőgazdaság tevékenysége erősen visszaesett a rendszerváltást követően, ám e térségben kitörési pontot jelent a bogyós gyümölcsök termesztése, feldolgozása. Jelentős telepítés történt az elmúlt években, melynek nagy részét mesterséges víztározókból, csepegtető berendezésekkel öntözik. Szerkezetváltás kezdődött az öntözésre és biotermesztésre alapozott ültetvények tekintetében. Fejlődtek a hűtőházi beruházások is. Mindezek mellett szinte teljes körű a térségben a gázellátás, finishez közelednek a szennyvízberuházások. Javult az utak, járdák állapota, a köz- világítás, valamint az intézmények eszközellátása. Rétság új mentőállomással gyarapodott, javítva a sürgősségi betegellátást. Számos új kereskedelmi és szolgáltatóegység létesült vagy korszerűsödött.- A kiemelt feladatok között említik a térségben az idegen- forgalom fejlesztését is. E téren mi valósult meg eddig?- Nőtincsen megépült egy 51 hektáros víztározó, partján kétszintes vendégházzal. Berkenyén hasonló infrastruktúra valósult meg. Megkezdődött Nógrád várának rekonstrukciója, Diósjenőn pedig a lovasturizmus alapjai körvonalazódnak. Szendehelyen a borászati kultúrára építhetnek, míg Kétbodony víziparadicsommá válhat. A hagyomány ápolására mutat jó példát Szente és Kisecset, és javultak Legénd, Nógrádsáp és Bánk fogadási feltételei is.- Mik a további tennivalók, tervek a „nógrádi csodaként” emlegetett Rétságon és a kistérségben?- A kistérség felfelé ívelő növekedési pályára állt az elmúlt öt évben. A legfontosabbnak azt tartom, hogy egyre inkább megteremtődnek a fejlődés hosszú távú feltételei. Meghatározóak e téren a rétsági ipari parkban meghonosodó világ- színvonalú termelési technológiák. Emelkedik a lakosság jövedelmi színvonala, gyarapodnak az önkormányzati adóbevételek, fejlődik a humán infrastruktúra, ezzel erősödik a szellemi tőke és a szakértelem. Lényegesen javult a települések gazdasági ereje, eltartó és megtartó képessége. Mindezekkel együtt nem gondolunk arra, hogy az eredmények láttán a babérjainkon üljünk. A civil szervezetek, családok, vállalkozók összefogásával tovább akarjuk fejleszteni a térséget. Szeretnénk még jobban bekapcsolódni a kormány, a minisztériumok, és a területfejlesztési tanács támogatási rendszerébe. Jobban ki kell használni a Szé- chenyi-terv adta lehetőségeket, különösen a lakásprogramot, a kis- és középvállalkozások megerősítését, a turisztikai infrastruktúra kiépítését illetően. Jelentős összefogást igényel a volt rétsági laktanya hasznosítása is. Gresina István, Rétság polgármestere végül hozzátette: fontos, hogy az egyre fokozódó versenyhelyzetben soha ne legyünk maradéktalanul elégedettek az elért eredményekkel. Veszélyes tolvajokat fogtak el Két veszélyes betörőt fogtak el múlt héten, kedd hajnalban Magyarnándorban a balassagyarmati rendőrök. Balázs Róbert főtörzsőrmester és Juhász Norbert főtörzsőrmester határozott lépésükkel juttatták rács mögé a nándori iskola két tolvaját, akik közül az egyik ugyancsak termetes, kétméteres és száznyolcvanhat kilós kigyúrt fiú volt. A rendőrség tájékoztatása szerint úgy néz ki jelen pillanatban, hogy a tolvajpáros hétnyolc hasonló hengerzáras betöréssel gyanúsítható. Gyors volt az elfogás és gyors volt az éber rendőrök elismerése is, mert már a következő napon a balassagyarmati rendőrkapitányság vezetőjének irodájában kis házi ünnepséget tartottak. Itt a parancsnoki állomány előtt felolvasták a Nógrád Megyei Rendőrkapitányság vezetőjének, dr. Havasi Zoltán r. ezredesnek a parancsát, amely kimondja, hogy dicséretben és jutalomban részesíti Juhász Norbert r. törzsőrmestert a szolgálatteljesítés során nyújtott kiemelkedő munkája elismeréseként. A főkapitány nevében Horváth János r. alezredes, a megyei kapitányság gazdasági igazgatója adta át a pénzjutalmat. Úgy vélte, nagy öröm, hogy ilyen alkalomból el tudják ismerni pénzjutalommal is a hosszú távú, jó munkavégzést, főleg az ilyen szakmailag sikeres és kiváló akciót, amelyet a két gyarmati rendőr végrehajtott. Felolvasták László Sándor balassagyarmati rendőrkapitány parancsát, amely szerint a szolgálatteljesítés során nyújtott kiemelkedő munkája elismeréseként dicséretben és jutalomban részesíti Balázs Róbert r. főtörzsőrmester. László Sándor kapitány a bensőséges hangulatú kis ünnepségen kijelentette, hogy a rendőri munkában nemcsak a hibákat kell észrevenni,. hanem az eredményeket is el kell ismerni. A két rendőrkolléga fegyelmezett és szakszerű intézkedése eredményeként két nagyon veszélyes betörő került a rendőrség kezeire. A Budapest és környéki illetőségű személyek Balassagyarmat térségében elsősorban oktatási intézmények sérelmére követtek el betöréses lopásokat. A két dicséretet kapott rendőr közül Juhász Norbert 1993-tól szolgál a rendőrségnél a közrendvédelem területén és azt mondja, hogy a jövőben is itt szeretne maradni. Számtalan ügyben kellett már eljárnia az erős felépítésű rendőrnek, aki azt tartja, hogy minden ügy különleges. A magyarnándori szarkák elfogására állampolgári bejelentés alapján került sor és társa mellett velük volt egy tanuló rendőr, aki még szakközépiskolás. Számára is tanulságokkal járt ez az intézkedés. A szintén termetes Balázs Róbert r. főtörzsőrmester 1996-tól szolgál a rendőrség kötelékében és a tolvajok elfogásának körülményeiről azt mondja, hogy ők is meghökkentek, amikor a gépkocsi-ellenőrzés során megpillantották a hatalmas termetű rablót. De nem volt baj, mert az igazoltatás dolgában határozottan jártak el és a tolvajok végül is bekerültek a gyarmati kapitányság fogdájába a tárgyi bizonyítékként szolgáló személy- gépkocsival együtt. Az elismerés mellett a jutalompénz így karácsony előtt jól jött a rendőröknek, akik azt mondják, hogy a Magyarnándorban elfogott két tolvaj ügyének még lesz folytatása, mert más dolgok is tapadnak a kezükhöz. SZABÓ ENDRE Érsekvadkerti siker: Uniós sarok a könyvtárban Galambok, kisállatok Kiállítás nyílik A Gyöngyösi Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója tiszteletére 2001. december 15-16-án Mátra- vidéki galamb- és kisállat kiállítást rendez Gyöngyöshalászon, a községi művelődési házban. Nyitva tartás: december 15-én 8-20 óráig, december 16-án 8-16 óráig. A rendezvényre mindenkit szeretettel várnak Nógrád megyéből is. A Külügyminisztérium és az országgyűlési könyvtár szeptemberben pályázatot hirdetett az ország könyvtárainak európai uniós sarok kialakítására. A pályázaton több mint százan vettek részt, de csak harmincán nyertek, köztük az érsekvadkerti könyvtár. Az ünnepélyes eredményhirdetést a közelmúltban tartották meg az országgyűlési könyvtárban, amelyen a vadkertiek is jelen voltak. Amint azt Kelemen Istvánná könyvtárostól megtudtuk, a pályázaton nyert 130 ezer forintból egy olyan sarkot alakítanak ki intézményükben, ahol az Európai Uniót népszerűsítő kiadványok, könyvek, videofilmek, CD-romok lesznek megtalálhatók. Ezen túlmenően jómaga 60 órás képzésben vesz részt, hogy birtokában legyen mindazoknak az ismereteknek, amelyek szükségesek az érdeklődők ez irányú kérdéseinek megválaszolásához. Nógrád megyéből csak az érsekvadkerti könyvtár kapott rá lehetőséget, hogy részt vegyen az országos programban.
