Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-10 / 286. szám

f c M HÍRLAP 2001. DECEMBER 10., HÉTFŐ XII. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ARA: 53 FORINT ELŐFIZETVE: 39 FORINT ______ _____ H a előfizet ipunkra jml takaríthat meg. Részletes információ: 1/416-455/213-as mellék AJ Nívódíjas Gólyán Épületgépészet Az Építéstudományi Egyesület nívódíját kapta az idén a salgótarjáni cég, amelynek vezetője Gólyán László. Az elismerést egy jászárokszállási gyártócsarnok tervezéséért és kivitelezéséért kapták, amelybe nógrádi alvállalkozókat is bevontak. oldal ■ AJ „Otthonunk”: képes összeállítás Garzon után családi ház - A bútor kiválasztásának fontos szempontjai - A gyűjtő konyhája: a környezet másodlagos, a szen­vedély az első - Téli tarkaság: növények a teraszon - Angyallesen: szárnyas cserepek, jobbnál jobb ötletek. 12 I Fe,em^s kosaras hét vége Csak a férfi kosárlabdázók léptek pályára bajnoki mérkő­zésen hét végén megyénkben. A KNC-Fekete Sasok felemás játékkal győzték le a Nagykőröst, míg a Balassagyarmati Justitiának megvolt a lehetősége, hogy az NB Il-es forduló meglepetését okozza... A mártírok emlékét éltették Salgótarjánban Gyásznapi ünnepségek a tragikus sortűz negyvenötödik évfordulóján 1956. december 8-án gyilkos sortűz dördült el Salgótarjánban az akkori Vásártéren. Szombaton, a tragédia 45. évfordulóján ugyanazon a téren, a December 8. emlékparkban emlékeztek meg az áldozatokra. Voltak évek, amikor azt jegyezték fel a tudósítók, hogy kettészakadt a salgótarjáni gyásznap. 2001- ben nem kettő, hanem négy megemlékezés zajlott a téren. A helyi önkormányzat és a Pofosz által szervezett városi' ünnepségen Fónay Jenő országos elnök is beszédet mondott Fónay Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) or­szágos elnöke, Mécs Imre, a Sza­bad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) országgyűlési képviselő­je, Steigerwald Ottó, az 1956-os Nógrád Megyei Munkástanács al- elnöke és Puszta Béla, a város pol­gármestere mondott emlékező be­szédet az 1956. december 8-i sal­gótarjáni sortűz áldozatai emléké­re rendezett .városi gyásznapon délelőtt. A városi megemlékezést közösen szervezte az önkormány­zat és a Pofosz Nógrád megyei szervezete. A rendezvényen köz­reműködött Koncz Gábor Kossuth- díjas, kiváló művész, valamint a salgótarjáni Kohász fúvószenekar.- Mit kell tenni a jövőben, és mit kell tenni a múltunkkal? Ki tudja megbocsátani azt a renge­teg bűnt, amelyet elkövettünk saját magunk ellen? - tette fel a kérdéseket beszédében a Pofosz elnöke. Fónay Jenő úgy fogalmazott: hi­ába nevezzük forradalmunkat cso­dálatosnak, dicsőségesnek, van­nak, akik a másik oldalról szólnak. Hiába érezzük az igazat, amikor a másik oldal másként érzi az igazat. Fónay Jenő beszédében azt is kérdezte: meddig tarthat ez még így? Meddig mondhatjuk úgy a magunkét, hogy mindig monda­nak ellene is? A Pofosz elnöke szólt a Parlament, a minisztériu­mok előtt és az ország több váro­sában eldördült sortüzekről, és hozzátette:- Ezt mind meg kell bocsáta­nunk, mert élni akarunk. Fónay Jenő beszédét azzal zár­ta:- Tudom, hogy felejteni nehéz. Tudom, hogy felejteni nem lehet, mégis próbáljunk egymással megbékélni végre. Ehhez adjon nekünk erőt a magyarok Istene. Mécs Imre Salgótarjánban fel­idézte, éppen ülésezett 1956. de­cember 8-án a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács, amikor telefonhoz hívták a salgótarjáni küldöttet a sortűz hírével. Mint mondta, kiderült, hogy előre megszervezett provokáció­sorozatról volt szó, hiszen a kádárista hatalom nem tudott bele­nyugodni abba, hogy a munkások veszik át a hatal­mat. Mécs Imre a tragédia színhe­lyén úgy fogalma­zott: „Félelem fog el engem is, ahogy itt körbenézek”. Felidézte, ide csal­ták be a békés sal- gótarjániakat, akik azért mentek a megyei tanács épülete elé, hogy a rvci letartóztatott bányász kiszaba­dítását kérjék. Ott álltak a pufajká- sok, akik előre fel­készültek arra, hogy példát fognak statuálni. Mécs Imre Salgótarjánban azt mondta: „Átkozott, aki szélsősé­get hirdet! Átkozott, aki gyűlöletet hirdet! Átkozott, aki megosztja a magyar nemzetet!” A képviselő úgy folytatta, fon­tos kérdésekben igenis össze kell fognunk. Ezt tanítja 1956. Ezt ké­ri a halottak emléké. Hozzátette, semmiféle hatalmi érdek nem in­dokolhatja meg azt, hogy egy­mással szembeállítsák az embe­reket. Steigerwald Ottó, az 1956-os Nógrád Megyei Munkástanács al- elnöke a salgótarjáni gyásznapon felidézte: „1956-ban hömpölygött ide a népáradat, éltetve a forradal­mat, az egész magyar nép forra­dalmát. Letépve a megyei tanács épületéről a vörös csillagot, le­döntve a megszállók diadalát hir­dető emlékművet.” A nógrádi munkástanács egy­kori alelnöke úgy fogalmazott, „azt a szörnyű sortüzet, amellyel védtelen emberek életét orvul ol­tották ki, emberi agy felfogni és megbocsátani nem tudja.” Úgy folytatta, „nem is lehet megbocsá­tani mindaddig, amíg hiába keres­sük a patkánylyukba bújt bűnösö­ket, akik nem bánják meg ször­nyű bűneiket, fejüket meghajtva nem kémek bocsánatot.” Steigerwald Ottó szavai szerint a bűnösöknek „menlevelet adott rózsadombi kerekasztal hírhedt paktuma, amely vakvágányra ve­zette az úgynevezett rendszervál­tást”. Hozzátette, „mindennek a ma­gyarázata az, hogy az igazi nagy halak, a főhóhérok, a sortüzek pa­rancskiadói, szimpatizánsai ott voltak a kerekasztal körül”. Han­got adott annak is: „legújabban azzal borzolják idegeinket, hogy ők a szociáldemokrácia letétemé­nyesei”. Felidézve az 1956. december 8- án történteket, Steigerwald Ottó beszéde végén egykori bajtársai­hoz szólt, akik vérükkel szentel­ték meg azt a hantot, amelyben örökre megpihennek. Puszta Béla, Salgótarján polgár- mestere elmondta: 1956. decem­ber 8-a az elhallgatás és a történe­lemhamisítás évtizedei után Salgó­tarján közmegegyezéssel elfoga­dott gyásznapja. A város nyíltan, tudatosan őrzi és ápolja a mártírok emlékét. A polgármester leszögezte: a múlt őszinte feltárásával, vállalásá­val, és a méltó megemlékezéssel Salgótarján közössége az áldoza­tok mellett áll. Az áldozatok tiszte­letet kapnak a város közösségétől, míg a tettesek nem kapnak erköl­csi felmentést sem. Salgótarján vezetője kitért rá, a szörnyűség egykori színhelyén áll a mártírok emlékműve. Az önkor­mányzat segíti az 1956-os történel­mi kutatásokat, támogatja, hogy a forradalom és szabadságharc igazi résztvevői az iskolákban találkoz­hassanak a fiatalokkal. Salgótarján polgármestere a sor­tűz okaiként a gyűlöletet, a bosz- szúvágyat és az esztelen politikai indulatokat nevezte meg. Hozzá­tette: teljesen mindegy, hogy az or­das eszmék milyen színű zászló alatt jelennek meg. A történelem A MIÉP által szervezett megemlékezésre az ország számos településéről is érkeztek résztvevők FOTÓI RXSÓ TIBOR Úgy fogalmazott: hisszük, hogy amíg magyar történelmet fognak írni és tanítani, szent forradalmun­kat és dicső neveiteket aranybetűk­kel fogják megörökíteni az utókor, az ifjúság számára. bizonyította, hogy a végeredmény csak ugyanaz lehet. Jó másfél órával a városi meg­emlékezést követően Ekrem Kemál György, a Magyar Nemzeti (Folytatás a 3. oldalon) Mikulás Rétságon A rétsági művelődési köz­pontban évek óta sikerrel dolgoznak a modern táncot kedvelő fiatalok csoportjai. A Zoltán Erika Táncstúdió­nak és az Ilona Táncstúdiónak több mint száz lelkes tagja van. A legapróbb csöppségektől kezdve a felnőttkorosztályig so­kan vállalják, hogy hetente két­szer vidékről is beutaznak a táncpróbák jó hangulata kedvé­ért. Szinte nincs is Rétság körze­tében olyan valamirevaló ren­dezvény, ahová ne hívnák őket, s ahol ne számíthatnának fellé­pésük révén biztos sikerre. Az is hagyomány immár, hogy így az év vége felé bemu­tatják a szülőknek és az érdek­lődőknek, hogy mit is tanultak az év során. A Mikulás-napi ün­nepi műsorra az alkalommal zsúfolásig megtelt a művelődési központ színházterme. A ren­dezvényt kiegészítendő számos sikeres kézműves-foglalkozást is rendeztek az intézményben. Szebbnél szebb csuhéangyal- kák készültek, volt aki a kará­csonyi gyertyamártást válasz­totta, s jó néhányan hajtogatva, színezve készített Mikulást vi­hettek haza. A gyermekek nem csupán a tánctudásukat igazol­ták a színpadon, hanem köz­kedvelt sztárok zenéjére mo­zogva utánozták kedvenceiket. S hogy nem is ügyetlenül, azt az is igazolja, hogy az időköz­ben személyesen is megjelenő Mikulás ajándékokkal lepte meg őket. V.J. Lottószámok ÖTÖSLOTTÓ: 1, 21, 25, 60, 78 Jokerszám: 9 4 7 9 7 4 HATOSLOTTÓ: 10, 16, 27, 30, 32, 42 Pótszám: 11 lllllllll 9 "771215"9 01000" 01286 Szuha község önkormányza­ta és a településrész, Mátra- almás Kisebbségi Önkormány­zata közösen szervezte vasár­nap a mátraalmási közösségi ház átadási ünnepségét. A kép­viselő-testület a múlt évben döntött a beruházásról, amelyet Közösségi házat adtak át Mátraalmáson ajándékozott Stork Gábor, a szlovák kisebbségi önkormány­zat elnöke, amelybe azt az idé­Az ünnepség a kápolna megáldásával és a dr. Fóti János és Agfay Antal celebrálta szentmisével kezdődött fotó> rigó tibor az önkormányzat saját pénzé­ből finanszírozott. A lakosság beleegyezésével eladták a mű­vésztelepet, részben ennek árá­ból épült fel a közös­ségi ház. Május­ban kezdte meg a 17 millió fo­rint összér­tékű beru­házást a ki­vitelező, a dorogházi székhelyű Rezimpex Kft. A 215 négyzet­méter alapterületű épületben az alsó szinten kapott helyet egy tanácskozóterem, amelyet kü­lönböző kulturális összejövete­lek céljaira terveztek. Helyet ka­pott egy korszerű orvosi rende­lő, egy kápolna és egy sekrestye, valamint a polgármesteri hivatal kirendeltsége, amelyben ellátják a könyvtári feladatokat is - is­mertette az ünnepélyes átadá­son Kun Tibomé, a község pol­gármestere. A polgármester asszony kö­szöntőjében elmondta azt is, szeretné, ha újra működhetne majd az új létesítményben a szlovák klub. Köszönetét mon­dott Usák Tibor főépítésznek, a beruházás tervezőjének és mű­szaki vezetőjének, a Rezimpex Kft.-nek, Rezes Csabának, a cég ügyvezető igazgatójának, Szűcs István kőművesmesternek, to­vábbá megköszönte a polgár- mester a faluban élők hozzáállá­sát, segítőkészségét és a szlovák kisebbségi önkormányzat mun­káját. Az ünnepségen sor került a kápolna megáldására, majd arra a szentmisére, amelyet dr. Fóti János nyugalmazott plébános és Ágfay Antal plébános celebrált. Kun Tiborné, Szuha vezetője azt is elmondta, hogy a beruhá­zás második ütemében jövőre alakítanak majd ki két vendég­szobát a közösségi ház tetőteré­ben. A délutáni, kulturális műsor­ral összekötött ünnepségen Ju­hász Gábor országgyű­lési képvi­selő mon­dott kö­szöntőt. A képviselő megemlé­kezett a né­hány hete elhunyt dr. Skultéty Sándorról, aki sokat tett ezért a térségért, A 215 négyzetméter alapterületű épület több funkciót is ellát és aki már nem tudta teljesítem az ünnepé­lyes alkalomra ígért vaddisznó­pörkölt tálalását. Juhász Gábor­nak tegnap egy üveg pezsgőt zetet gravírozták: Nem tudha­tom, másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám.

Next

/
Thumbnails
Contents