Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)
2001-12-04 / 281. szám
2001. DECEMBER 4., KEDD MOZ A I K Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Könyvet írt egy rabszolganő Az első afro-amerikai regény, erősen kétes valóság elemekkel Árverésen bukkant fel egy amerikai fekete rabszolganő háromszáz oldalas kézirata, amely új megvilágításba helyezi az afroamerikaiak XIX. századi sorsát. Hannah Craft 1857 tavaszán szökött meg az észak-karolinai John Hiü Wheelertől New Jersey-be. Ott tollat fogott és regényt írt, amelyben vegyítette saját életének történetét a gazdája könyvespolcáról leszedett könyvekben olvasott szentimentális epizódokkal. így született meg az „Egy rabszolganő története”, amelyet Henry Louis Gates professzor, a harvardi egyetem afroamerikai tanszékének vezetője egy árverésen fedezett fel és azon nyomban megvásárolt. A professzor a The New York Times-nak elmondta, hogy a kézirat a legrégibb ismert regény egy afro-amerikai rabszolga tollából. A könyvet a jövő év áprilisában publikálja a Warner Books. A kiadót az vezette, hogy a mű - noha nincs különösebb irodalmi értéke és nehéz megállapítani, hogy melyek benne a valódi önéletrajzi elemek - első kézből ad információkat arról, hogy milyen körülmények között éltek a XIX. századi Amerikában a rabszolgák. A dokumentum értékét növeli, hogy a kiadókhoz került gépírásos és többszörös javításoknak alávetett, hasonló témájú vagy eredetű művekkel ellentétben itt a szerző gondolatai minden változtatás nélkül olvashatók. A kézirat hitelességét és idejét illetően nem maradtak kétségek, mivel két amerikai szakértő vizsgálta meg olyan alapossággal, hogy még a papír és a tinta is elemzésük tárgyát képezte. A korra vonatkozó eseményeket pedig összevetették azzal a naplóval, amelyet a rabszolganő gazdája, John Hill Wheeler ültetvényes hagyott hátra. Hadnah Craft regényéből kiderül, hogy a lányt, aki belső házi munkákat végzett, hozzá akarták adni egy olyan rabszolgához, aki az ültetvényen dolgozott és ezt ő lealacso- nyítónak tartotta. Szökni is azért szökött meg, hogy elkerülje a kényszerházasságot. A kézirat szerzője rejtély a történészek számára. Azok a rabszolgák ugyanis, akik eljutottak az írás-olvasás olyan fokára, hogy elbeszélő szövegeket tudjanak írni, igen kevesen voltak, az utókor pedig számon tartotta őket. Hannah Craftról viszont eddig senki sem hallott. ■ Esti mese Interneten Az esti mese kérdését oldotta meg újszerű módon az Edelweiss - vagyis havasi gyopár - elnevezésű osztrák médiaműhely: a szülők viszonylag csekély díj fejében az Internetről hívhatják le a legértékesebb gyerekkönyveket, s ha ezeket kinyomtatják otthoni nyomtatójukon, akár igaz könyvvé is összefűzhetik. Ha viszont a gyermek inkább a számítógépen nézné a mesét, akkor mozgathatja is az illusztrációkat. Mivel az Edelweiss azt is vállalta, hogy újonnan jelentkező írók és illusztrátorok platformja lesz, várhatóan sokáig nem fogy ki a mesékből és rajzokból, hiszen tervei szerint kéthetenként tíz új könyvet akar felvinni az Internetre. Az ár valóban elérhetőnek mondható: a tervek szerint tíz könyv letöltése 1300 forint körüli összegbe kerül majd, s külön érdekesség, hogy „személyre szabott”, azaz a megcímzett gyerekről szóló mesét is lehet rendelni. A lehetőség a szülők sok problémáját megoldja: a csemete minden este óriási kínálatból választhat anélkül, hogy a fáradt ősnek a fantáziáját kellene strapálnia, s nem kell megvenni a méregdrága gyerek- és mesekönyveket sem. m Látogatható lesz a római erőd Dunakömlőd, azaz Lussonium, mint idegenforgalmi nevezetesség Két éven belül a közönség számára is megnyílik az ország legdélebbi feltárt római kori erődje a Pakshoz tartozó Dunakömlődön, a több tízmillió forintra becsült beruházás tervét az önkormányzat, a városi múzeum és régészek is támogatják - tájékoztatta a sajtót Váradyné Péterfi Zsuzsanna, a városi múzeum igazgatója. A római kori Lussonium területén fekvő építmény megnyitásának különös aktualitást ad hogy 2003-ban Magyarország ad otthont a régészettudomány egyik legrangosabb nemzetközi rendezvényének, az úgynevezett Limes kongresszusnak. A tanácskozás házigazdája a pécsi tudományegyetem lesz, a konferencia programjának pedig része a Pannónia határán található régészeti parkok, kőtárak, múzeumok, valamint ásatások megtekintése is.- A szervezők az egykori Lussonium területén fekvő katonai tábor meglátogatását is tervbe vették, a területet addig méltó helyszínné kell alakítani a konferencia számára - jelezte a feladatokat a paksi múzeumigazgató. Váradyné Péterfi Zsuzsanna felidézte, hogy Visy Zsolt pécsi egyetemi tanár vezetésével már két és fél évtizede folyik az erőd feltárása, de annak eredményeit eddig csak a szűk szakmai közönség ismerhette meg. Az igazgató szavai szerint az időszámításunk utáni első században épült erőd sajátossága, hogy - a földrajzi adottságok következtében - alaprajza hosszabb, nyújtottabb lett, mint a Limes mentén felépített hasonló táboroké. A régészek az ásatások során feltárták a tábor déli oldalának két kaputornyát, egy másik tornyát, valamint az északi fal romjait. Úgy tervezik, hogy 2003-ban már turistaút vezet a helyszínre, a vendégek eligazodását táblák, rajzok, írásos anyagok segítik a rekonstruált tornyok és falak körül. A beruházás kezdeményezői úgy vélik: amellett, hogy a nagyközönség számára is megnyíló erőd számottevően gazdagítja majd az ország látogatható régészeti örökségeit, fontos része lehet a kulturális turizmus fellendítésében és az oktatásban is. Váradyné Péterfi Zsuzsanna beszámolt arról is, hogy a paksi képviselő-testület közelmúltban tartott ülésén ötmillió forintot szavazott meg a munkálatok megkezdésére. A költségek fedezésére ez az összeg még nem elég, további forrásokra, köztük pályázati támogatásokra is szükség van. A kegyes halál hívei A németek jelentős többsége, 73 százaléka óhajtja, hogy törvényileg^engedélyezzék a „kegyes halált”, vagyis azt, hogy a reménytelen betegségben szenvedő kívánságára véget vethessenek életének - jelentette a Bild című lap, egy 500 személy megkérdezésével elvégzett felmérésre hivatkozva. A megkérdezettek 25 százaléka foglalt állást az aktív „halálba segítés” törvényi engedélyezése ellen. Ami a „kegyes halál” engedélyezését illeti, a legnagyobb arányban - a megkérdezettek 80 százaléka - a 30 és 49 év közötti korcsoport támogatta. Az ötven éven fölülieknél viszont ez az arány csak 65 százalék volt. A Nobel-díj első évszázada Tucatnyi magyar, illetve magyar származású kitüntetett- A Nobel-díj a kitüntetettek munkájának világraszóló elismerésével az elmúlt, sokszor viharos 100 esztendőben világítótoronyként mutatta meg az emberiség szolgálatának örök értékét az összes nemzet számára - fogalmazott Pálinkás József oktatási miniszter a díj centenáriuma alkalmából a Parlamentben pénteken rendezett tudományos tanácskozáson. Balatoni almanach Megjelent az 1967-es első Balatoni almanach újabb, bővített kiadása, amely az eredeti huszonnyolc helyett hetven költő „magyar tengerről” szóló egy- egy kézzel írt művét tartalmazza. Az 1967-es első balatoni költői almanach huszonnyolc szerzőjének versei mellett negyvenkét további költő alkotásaival gyarapodott az almanach. Az egykori szerzők közül ma öt él. A kötetet közreadó Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság munkatársai két éve Kisfaludy Sándor feleségének, Szegedy Rózának badacsonyi szőlőhegyi, 1953-tól irodalmi múzeumként működő házában kortárs költők balatoni tárgyú kéziratos műveit állították ki. Ezen a rendezvényen született az ötlet, hogy megismételjék az egykori almanachkiadást, a legnépszerűbb költők balatoni ihletésű költeményeiből válogatott verseket ismét foglalják kötetbe. Az új Balatoni almanachban, amely Ács Anna irodalmi muzeológus és Géczi János költő szerkesztésében látott napvilágot, többek között Ágh István, Csoóri Sándor, Faludy György, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Kassák Lajos, Lászlóffy Aladár, Nagy Gáspár, Pilinszky János, Takáts Gyula, Tőzsér Árpád, Vas István, Zelk Zoltán egy-egy műve olvasható. ■ Kínai kompbaleset- Példákat, melyek az egész emberiségnek hirdetik, hogy a tömérdek ránkzúduló kérdésre van igaz válasz, a tudomány és kultúra művelése értékes, a világot vezető alapelvek jók, a békéért érdemes és lehet is tenni - mondta. - Példákat, melyek hirdetik, hogy egy ember képes nagyot, világraszólót tenni, s érdemes és kell a köz javáért munkálkodni - tette hozzá. Pálinkás József szavai szerint ezek nélkül aligha élhetnénk meg úgy az új évezred kezdetét, hogy az emberiségnek van esélye, s az egyénnek van joga életét szabadon, békében leélni.- Szeretném, ha a Nobel-díj és a díjazottak, köztük természetesen és különösen a magyar származásúak által felmutatott értékek példát és reményt adnának a mai iskoláknak, diákoknak, tanároknak, mindannyiunknak - fogalmazott a szaktárca vezetője. Oláh György a kémiai Nobel-díj 1994. évi kitüntetettje azt mondta, a legjobb befektetés, amit egy ország a jövője szempontjából tenni tud, a közoktatás támogatása. A dél-karolinai egyetem professzora reményének adott hangot, hogy a XXI. században az emberiség „békét tud tartani”. Úgy fogalmazott, hogy a békés életben a „kompetíció”, a gazdaság mellett, az intellektuális és kulturális eredményeken múlik majd. Oláh György, akinek munkássága új utakat nyitott a szénhidrogének, többek között az ólommentes benzin előállításában, pozitívan látja a jövőt. Mint mondta, a magyar tehetséges nép, fiataljai sokat tudnak nyújtani. Az idén december 10-én Stockholmban 100. alkalommal adják át az Alfred Nobel által alapított kitüntetéseket. Á díjakat Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendelete alapján hozták létre. Ebben, a világszerte 20 vállalattal rendelkező gyáriparos üzletember rögzítette, hogy hátra maradt vagyona kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. Alfred Nobel nemzeti különbségre való tekintet nélkül csak a teljesítmények értékére való figyelemmel kívánta jutalmazni a legjobbakat. A robbanóanyagok kifejlesztésével, a tudomány ipari alkalmazásával szerzett vagyonából ötféle - fizikai, kémiai, fiziológiai-orvosi, irodalmi és békedíjat alapított. Ez egészült ki a svéd bank fennállásának 300. évfordulója alkalmából 1968-ban a Nobel emlékére alapított közgazdasági díjjal. Az elismeréssel oklevél, aranyérem és mintegy egymillió dollár jár. A díjazottad között az elmúlt száz évben 12 magyar, illetve magyar származású tudós volt. Húsz ember vesztette életét egy kompbalesetben Kína középső részén a napokban. A baleset Anhuj tartomány egyik folyóján történt, amikor a túlzsúfolt komp - ami a maximális 20 fő helyett félszáz embert szállított - elsüllyedt. A vízi járművön főként helyi gazdálkodók utaztak. A húsz halálos áldozat közül 12-t a folyóból fogtak ki, nyolc ember pedig a kórházba szállítás közben halt bele sérüléseibe. ■ Playboy-baba felnőtteknek Mindössze 50 dollárba kerül, alig 40 centiméteres, mégis igazi Playboy-baba. A híres erotikus magazin e miniatűr játszótársnővel kedveskedik igazi élményhiányban szenvedő férfiaknak. A „kisasz- szonyt” ugyan meztelenül szállítják ki a címzettnek, de áld akarja, fel is öltöztetheti. Mellékelnek hozzá némi fehérneműt, egy kabátot, cipőt és egyéb kiegészítőket. A Playboy hangsúlyozza: az ajándékbabát kizárólag felnőtteknek szánják. A gyerekeknek ugyanis lelki traumát okozhatnak a „játszótársnők” buja formái. A gyártó Stronghold vezérigazgatója szerint ez „minden idők legrealistább babája. A tervezők minden részletre figyeltek, még a tenyérvonalakra is. Pontosan olyan, mint azok a lányok, akik a lap középső oldalán láthatók, beleértve a mellüket és intim részeiket is.” A jelenleg kapható babának ihletője Victoria Silvstedt, 1997 főnyuszija, színésznő, síbajnok, fotómodell. ■ Kopasz oroszlánok Egy oroszlánnak attól még nem kell nősténynek, vagy kö- lyöknek lennie, hogy nincs sörénye. Léteznek ugyanis „skin- head” hím oroszlánok is, például az Egyenlítő közeli síkságokon - mutatott rá Tom Gnoske amerikai biológus a GEO magazin legfrissebb számában. Az Egyenlítőtől minél távolabb és minél magasabb hegyek közt élnek oroszlánok, annál hosszabb a sörényük. Ugyanakkor a kisebb növésű, nomád életmódot folytató oroszlánok sörénye kevésbé hosszú, nehogy a térségben élő falkavezér hímeket túl bokros sörényükkel bosszantsák. A sörény kialakulása tehát nem annyira az állat nemétől és életkorától függ, mint inkább földrajzi és közösségi tényezőktől - állapította meg többéves tanulmányainak eredményeként Gnoske, a chicagói természettudományi Field Múzeum munkatársa Szüzességi törvény Virginia amerikai állam (az angol „virgin” szó magyarul szüzet jelent) törvényhozásának két képviselője indítványban követelte a múlt század húszas évei óta hatályos „szüzességi törvény” eltörlését. A törvény előírása szerint ugyanis 500 dollár pénzbüntetésre ítélhető az a személy (a szövegből következtethetően: az a férfi), aki a valóságnak meg nem felelő megállapítást tesz egy nő szüzességéről. A két honatya egyike, William Howell a következőképpen indokolta az indítványt: „A törvény elavult. Miért tartanánk továbbra is hatályban olyan szabályozást, amelynek nem szereznek érvényt?” A jelentés nem ismerteti, hogy a hamis állításokkal előálló személyeket sújtó pénzbüntetésen kívül milyen előírásokat tartalmaz még az elavult szüzességi törvény Virginiában. Az amerikai állam törvényhozása januárban határoz a képviselői beadványról. Sírkamrába botlott Évezredek messzeségéből üzen a mának a lelet Kairóban egy egyiptomi föld- tulajdonos merő véletlenségből értékes régészeti leletre, a Krisztus előtti VI. századból való két sírkamrára bukkant. Az illetékes kairói minisztérium vasárnapi közleménye szerint összesen 16 szobor került elő az egyik sírkamrából. Valameny- nyin a 2600 évvel ezelőtti földbirtokos, Uga-Hor neve olvasható. A másik kamrát még nem nyitották fel. A „bot (lás) csinálta” régész földjének minőségét vizsgálta Kairó egyik külső negyedében, amikor a szó szoros értelmében belebotlott az egyik sírkamrába, amely mellett aztán megtalálták a másikat is. Végre itt a tökéletes másolat Ezentúl úgyszólván bárki a valóditól szakemberek számára is csak nehezen megkülönböztethető kivitelben, eredeti méretben szobája falára akaszthatja a világ legnevezetesebb festményeit: az ehhez szükséges eljárás egy osztrák magánvállalat találmánya, s a képek máris kaphatók. Az eljárást sze- lenográfiának nevezték el - a szót a fotográfiából és Szeléné, a görög holdistennő nevéből alkották. A szelenográfiai társaság novemberben alakult meg. Alapítója fotós, aki a műtárgyak digitalizálására szolgáló módszert egy társával közösen fejlesztette ki. A lényege: egy különleges, a mai legnagyobb felbontást nyújtó Kodak fényképezőgéppel lefényképezik a festményt. Az így kapott adattömeg 500 megabitnek, vagy egy 17 ezer 500 oldalas könyvnek felel meg. Ezt minden részletében összehasonlítják az eredetivel, szükség esetén korrigálják, majd reprodukcióra alkalmassá teszik, s egy különleges tintasugaras nyomatóval, fényálló festékkel vászonra nyomtatják, végül bevonják firnájsszal. A végeredmény olyan másolat, amelyen egyáltalán nem látható a nyomtatási raszter Elsőként a bécsi zsidó múzeum tárgyait rögzítették, majd a történeti múzeum tárgyai kerültek sorra. A történeti múzeum a szelenográfiában nyomban felfedezte a remek pénzforrást, s a szelenográfiai társaság internetes honlapján máris megtekinthető az egyelőre még soványka katalógus, amelyből lehet rendelni a „tökéletes” másolatokat. Az árak 267 eurótól 1250 euróig terjednek, s aligha okoz meglepetést, hogy Gustav Klimt és Egon Schiele alkotásai a legdrágábbak. De kit érdekelnek az árak, ha azt hiszi majd mindenki- aki nem ismeri a múzeumokat- hogy eredeti Klimt lóg a falon. A 20. század elejének e két neves osztrák művészétől a történeti múzeum csak néhány alkotást őriz, de a szelenográfiai társaság már tárgyal más gyűjteményekkel is. így nem kizárt, hogy hamarosan a világ bármely neves festményét is kiakaszthatják az emberek nappalijukba, viszonylag szerény költség fejében.
