Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-29 / 301. szám

2001. DECEMBER 29., SZOMBAT M O ZA I K ' NógrAd Megyei Hírlap - 9. oldal NEVEZETES ORSZÁGGYŰLÉS II. Józsefet a trónon II. Lipót (1790-1792) követte, akinek rö­vid uralkodása alatt ült össze 1790. június 6-án Budán a neve­zetes országgyűlés. A felső tábla Buda vára a XVIII. században ekkor 38 egyházi és 225 világi főrendből állott és azon gróf Zichy Károly elnökölt, a 35 káp­talani, 102 vármegyei, 79 városi képviselőből és 31 távollévő kö­vetből álló alsó táblát pedig Ürményi József királyi személy- nök vezette. Legfőbb tárgya az alkotmány védelme volt, a fran­cia forradalom hatására a ren­dek meg kívánták szorítani az uralkodói jogokat. II. Lipót vé­dekezni kezdett, a „Divide et impera” („Oszd meg és ural­kodj”) veszedelmes fegyveréhez nyúlt, titkos ügynökeivel elége­detlenséget szított a szerbek kö­zött, majd összehívatta az illír kongresszust is, s itt kimondták, hogy a király köteles magát hat hónapon belül megkoronáztatni és a királyi hitellevelet kiadni. Kihangsúlyozták, hogy Magyar- ország független és szabad or­szág. A király tartozik huzamo­sabb ideig az országban tartóz­kodni, legalább három évenként országgyűlést kell összehívnia. A nádornak az ország fővárosá­ban kell lakni. Törvénybe iktat­Millenniumi históriák Reményikbe szerelmes Külön fiók a könyvesboltban a nagyváradi püspöknek ták Mária Terézia úrbéri rende­letéit, amelyben benne volt a jobbágyok szabad költözködési joga. Minden iskolában bevezet­ték a nemzeti nyelven való taní­tást, de a hivatalos nyelv tovább­ra is a latin maradt. Az országgyűlés betöltötte a nádori méltóságot, melyet II. Jó­zsef eltörölt, a király negyedik fia, Sándor főherceg lett a nádor. II. Lipótot 1790. november 15-én koronázták meg Pozsony­ban. ERDÉLY - HORVÁTORSZÁG A szatmári béke után (1711) Erdély egyhangú tartományi életet élt, nem volt más, mint egy Habsburg-tartomány, me­lyet az uralkodó főkormányzói igazgattak. Önálló autonómiája teljesen elsorvadt. Mária Terézi­ának a jobbágyság sorsát köny- nyítő rendeletéit azonban itt is végrehajtották és a királynő 1768-ban a tartományt nagyfeje­delemség rangjára emelte. A rendi ellentétek Erdélyben nem éleződtek ki annyira, mint Ma­gyarországon, az országrész szellemét bizonyos demokrácia lengte át, s az arisztokrácia itt sokkal magyarabb maradt, mint Magyarországon. Folytatódott a románság be- özönlése. Számuk 1700-ban 250 ezer lehetett, s ez 1784-ig felemelkedett 787 ezerre. II. Jó­zsef alkotmányellenes intézke­dései a nemzeti ellenállást itt is kirobbantották. Az 1791-i ko­lozsvári országgyűlésen a sérel­meken kívül szóba került Ma­gyarországgal az unió megte­remtése is. A nemzeti gondolat mozgató­ereje Horvátországban is feltá­madt, Skerlecz Miklós zágrábi főispán 1790-ben azt indítvá­nyozta, hogy Horvátország füg­getlensége megőrzése végett ke­resse a Magyarországgal való barátságot, de ez az indítvány visszhangra nem talált, és ezzel megkezdődött a százados küz­delem Magyarország és Horvát­ország között. Hogy a két nem­zet között a kölcsönös megértés ne jöhessen létre, arról Bécsben gondoskodtak azok a hatalmak, melyek féltek egy Horvátország­gal megerősödött Magyaror­szágtól. FELVILÁGOSODÁS Maga a szó és a fogalom fran­cia eredetű (siede des lumieres = a fény százada) és onnan fordították le az európai nemezetek a saját nyelvükre. Esz­ménye a feudális rend megdöntése volt és a polgári társadalmi rend győzelmét készí­tette elő. Központja Franciaország volt és ott éltek a legnevesebb képviselői (Diderot, d'Alembert, Rousseau, Voltaire, Montesquieu stb. ) Volt egy titkos mozgalmuk, amely a felvilágosítók élcsapatát tömörí­tetté, a szabadkőművesség. Ez a furcsa elnevezés még a közép­korból származik, amikor a kő­művesek megőrizni kívánták építési titkaikat és csak zárt aj­tók mögött tárgyaltak. Magyar- országon hagyományosan 1772- től, Bessenyei György Ágis tra­Gróf Széchenyi Ferenc. Czetter Sámuel réz­metszete. (Magyar Nemzeti Múzeum) gédiája című színművének meg­jelenésétől számítjuk a felvilá­gosodás korát, bár a mozgalom már Mária Terézia uralkodása alatt (1740-1780) megkezdte szellemi hódítását. Első nagy alakjai között sok volt a katona­tiszt, a királynő testőrtisztjei, akik Bécsben éltek és csak rep­rezentatív feladatokat láttak el az udvar körül. Palotájuk is in­kább rangos nevelőintézet volt, mint kaszárnya. Egyik nagy alakja volt gróf Széchenyi Ferenc (Széchenyi Ist­ván apja), aki hatalmas könyv- és éremgyűjteményét 1802-ben a nemzetnek ajándékozta és ez­zel létrehozta a Magyar Nemze­ti Múzeumot. Magyarországon a felvilágosodás eszméi a főúri udvarokból sugároztak a köz­nemesség, a városok, az iskolák felé, s végül politikai törekvése­ket is életre hívtak, a magyar ja­kobinusok mozgalmát. A nagyváradi katolikus püs­pök, dr. Tempfli József az 50-es évek első felében tanított, és olyannyira szeretett olvasni, hogy Székelyhidán a könyves­boltban külön fiókja volt, ami­be minden új könyvből eltettek neki egy-egy példányt. Az iro­dalom iránti érdeklődése azóta sem lanyhult. A püspök úrral Lengyel Anna beszélgetett.- Szinte nincs olyan prédikáci­óm, hogy vagy prózából vagy köl­tészetből vagy pedig mind a kettő­ből nagyon sokszor szoktam idéz­ni. Tudom áldani ebből a szem­pontból a magyartanáraimat is, nagyon jó magyar nyelv és iroda­lom tanáraim voltak.- És ők memoritereket is meg­követellek?- Hogyne, ez régen minden té­ren nagyon divatban volt, szokás­ban volt. Például Antal Péter így mondja Arany Jánosról: Arany Já­nos olyan nagy költő, hogy annak az egyik hatalmas művét, a Toldit illik a bevezetőjét, a prológusát és legalább három éneket megtanul­ni. Úgyhogy ma is három énekét tudom Arany János Toldijából, el merem mondani elejétől végéig. De ugyanígy például a latintaná­runk is, Vergiliusnak az Éne- iszéből latín nyelven 80 sort meg kellett tanulni.- Akkor persze, hogy jönnek az idézetek, ha szükség van rá.- Igen. Én tudom mondani, na­gyon becsülöm a fiatalokat és mindig vallom azt: helyet az ifjú­ságnak. A mai fiatalságnak több alkalma van nyelveket tanulni, akkor a modem technika, kompu­terek és e-mailek, mi most tanu­lunk bele, ők már flottul értik. Vi­szont megmondom, mi a veszé­lye ennek. Ma annyi információ van, hogy nem győzi az ember felvenni. Viszont ez mind futó in­formáció, tehát sokan beletemet­keznek fiatalok közül is, nézik, bújják, olvassák, élvezik, de nincs idő annak megtelepedni, elraktá­rozódni. Egy Reményik Sándor ma is milyen időszerű, vagy egy Áprily Lajos meg a többiek. En egyébként Reményikbe szerel­mes vagyok. Megmondom miért: még ismertem személyesen, ma­ga a megjelenése is. Az egy szölepsz ember volt, tehát nem házas és nem is katolikus, de tu­dom mondani, hogy annak olyan lelkülete volt, hogy bármely pap­nak vagy püspöknek is a becsüle­tére válna. Egyébként arra is büsz­ke vagyok, hogy akármikor eljött Váradra az ottani írónemzedékkel találkozni, mindig vagy a mi püs­pöki palotánkban vagy a pre­montreiek rendházában szállt meg, úgyhogy a birtokomban van 17 olyan verse, amit saját írásával írt a váradi püspöki palotában vagy pedig a premontreiek rend­házában.- De ahol ilyen tudós-püspök van, mint ön, ott megbecsülik...- Erre a tudósra tetszik tudni mit mondok? Hogy ha az ember minél feljebb kerül vagy minél többet tud, annál inkább észreve­szi, hogy milyen kicsiny és meny­nyi mindent nem tud még. Én Nagyváradnak 81-dik püspöke va­gyok az alapítása óta, 1092 óta, több mint 900 éves történelmünk van és előttem lévő elődökből há­rom lett bíboros és öt érsek. És amikor tudatta velem a szentatya, vagyis Róma, hogy ki akar nevez­ni Várad püspökének - mindig megkérdezik: elfogadja-e - akkor egy hét alatt nyolc kilót fogytam. Azt mondtam, ilyen nagy és tu­dós emberek után mit fogok én tenni, egy ilyen parasztszármazá­sú, egyszerű ember? Belefogy­tam. Amit tudok, próbálok meg­tenni, a történelem majd megítéli, hogy megtettem-e a magamét. Erdély és Partium ____________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES______________ Elm últ heti rejtvényünk megfejtése: Nézd csak apus, megtaláltam a töltényeket. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Pádár J. Vivien Pásztó, Kishegy u. 39. sz. Mai rejtvényünk megfejtését 2002. január 3-ig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. :l' LLTä az. újság... NEGYVEN EVE A szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet - állapítja meg a szövetkezet főkönyvelője - 1961-ben sem torpant meg a fejlődésben. Ezt elsősorban a nagyarányú építkezések igazolják. Pontos adatok még nincsenek, de becslés szerint a termelőszövetkezet tiszta vagyona több mint egymillió forint ér­tékben gyarapodott. Nógrádi Népújság, 1961. december 30., 1. o. A pásztói járásban három körzetben: Jobbágyiban, Szirákon és Kutasón gyermek bemutató foglal­kozásokat tartottak. A bemutató foglalkozásokon a járás körzetekbe beosztott községeinek úttörőve­zetői és a művelődésiotthon-igazgatók vettek részt. A rendezvény célja: a gyerekek iskolán kívüli sza­bad idejének, különösen a vasárnap délelőtti programmal való gazdagítása. Nógrádi Népújság, 1961. december 30., 7. o. _________________________________HARMINC ÉVE __________________________ Pa tvarcon mindenki ismeri Reznicsek Istvánt, a falu ezermesterét. Csak Pista bácsinak szólítják az ifjak, idősebbek egyaránt. Nemrég töltötte be hatvanadik életévét, de keze biztosan fogja a szerszá­mot. Hol kőműveskanalat, hol szekercét. Most legújabban a Patvarcra települt Elektronikai Kisszövet­kezet üzemében kezeli a fúrógépet. Nógrád, 1971. december 28., 3. o. A mai napig is beszélnek arról, milyen jól töltötték el az időt Hévízen azok a termelőszövetkezeti tagok, akiket az Állami Biztosító üdültetett. November és december hónapokban Nógrád megye ter­melőszövetkezeteiből nyolcvan téesztag részesült a téli üdültetésben. Nógrád, 1971. december29., 3. o. ___________________________________HÚSZ ÉVE___________________________________ Negyven munkáslakás épül Szirákon a tanács, a Mátraaljai Állami Gazdaság és természetesen az érintett állami gazdasági munkások összefogásával. A tanács házhelyeket bocsátott az építkezők ren­delkezésére, odavezette a vizet, a villanyt, az állami gazdaság pedig százezer forinttal támogatja a fi­atal családok otthonteremtését. Nógrád, 1981. december 24., 12. o. Egyetlen kirándulócsoport mondta vissza érkezését, hogy az óévet a megyénkben búcsúztassa. Az eresztvényi turistaházban ezért még tudnak fogadni látogatót, ezen kívül mindenhol telt ház van. A Hotel Salgóba Kecskemétről, Szegedről, Szolnokról és Budapestről várnak kirándulókat, hogy itt kö­szöntsék az új évet. Nógrád, 1981, december 28., 8. o. ____________________________________tíz éve____________________________________ Polgármestert hozott a Jézuska Salgótarjánba. A képviselő-testületi ülésen három név került a sza­vazólapra, mint lehetséges polgármesterjelölt: dr. Zsélyi András, Detre Jenő és dr. Angyal Dávid ne­ve. A tifkos szavazás során 26 képviselő közül 16 voksolt dr. Zsélyi Andrásra, aki a szavazási proce­dúra végén le is tette az esküt. Új Nógrád, 1991. december 24., 1. o. Palóc Karácsony - Népi énekek és betlehemes játék címmel látott napvilágot az a kis kötet Salgó­tarjánban, amely az ünnep dalait tartalmazza, Nagy Zoltán szerkesztésében és összeállításában. A ki­adást a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár vállalta magára. Összesen 36 éneket tartalmaz, s van benne egy szép szátoki betlehemes is. Új Nógrád, 1991. december 24., 7. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDI GYÖRGYNÉ DR.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents