Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-28 / 300. szám

2001. DECEMBER 28., PÉNTEK SZÉCSÉNY M EGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Tóth László jegyzete Mag a hó alatt... £ y.aza szakma, amihez min­denki ért. Akár a foci, ha magyar. Olyan is!? Sokféle a megváltó szándék, de az az egy, az igazi még várat magám... En­nél fogva magam is inkább csak a „teremtő bizonytalanság" tala­jára állok. Ami biztos: elvetélt és megva­lósult földreformok kudarca, kárpótlás és birtokaprózódás, piacvesztés, hosszúra nyúlt át­meneti állapot, agrárolló, elöre­gedés, visszaszorulás, tanácsta­lanság, a turáni átok, az egyke és a többi, megannyi nyomorító teher. Ősi ellenségünk az időjárás... No, persze ha az utóbbi tíz évből öt aszályos, kettő meg vízkáros, az már nem vicc... Pláne, ha együtt fordult elő, olykor még nagyobb keservünkre. Aztán a bombák! Kukorica-, búza-, húsbomba... A kukorica­termelő például joggal panaszol­ja, hogy 14-15 forintért nem ér­demes csinálnia. - Mondom, kellene nekünk vagy ezer ton­na... Megfizetnénk. - Nem adha­tom 18 alatt! Annyit a miniszter is adna érte ... - Jó legyen 18 és fél...- Szó sem lehet róla! Ebben maradtunk - és így sosem tud­juk meg, hol az a több millió tonna felesleg, amiből a tárca félmillióra vevő lett volna, de ne­ki is csak 400 ezer tonna jutott... Tavaly még 35 forint volt a kíná­lat... Mint cseppen a tenger, ten­geriben az agrárhelyzet úgy tük­röződik. Irdatlan távol kerül­tünk egymástól, mi termelők. Valahogy szót kellene értenünk, hogy miként lehetne a realitások határai között a legjobb megol­dást keresni. Mert annyi támo­gatásra aligha számíthatunk ko­molyan, mint a nyugatiak... Mert ha nincs is és még európai uniós gabona-rendtartás, addig is élnünk kell! Olvastam, majd 200 milliárd forint támogatás járna erre, ha már bent lennénk az unióban. Kis megyénknek úgy 2 milliárd... Egy-két év és se bomba, se gond! Fejlesztéskényszer hajt ben­nünket, hogy képesek legyünk majd állni a versenyt az erős nyugati termelőkkel. Csak hát a jövedelmezőség alacsony, támo­gatásunk szerényebb. Ez év ok­tóberéig 1,3 milliárd forintért vá­sároltak gépet megyénk gazdál­kodói. Még 3-4 ilyen esztendő! Hát még ha több pénz jutna! Jól példázza ezt az ültetvénytelepí­tés helyzete. Évente 5-600 hektár területtel gazdagodott a Bör­zsöny, Cserhátalja, Ecseg, Palo­tás környéke... Szaktudás és le­lemény, ha teret kap ... Meg a visszája is... - Azért még vetnek, ugye? - szögezik nekünk a kér­dést. Hát, ha a világháborúk után vetettek, akkor már mégis... N a, és a kisüzem vagy a nagy? Ahogy keressük a helyünket Európában, úgy hazai földön is: ki (mi) tud leg­jobban hasznára lenni a kisebb- nagyobb közösségnek? Az ültet­vények tavaszra várnak, csend- ben sarjad a mag a hó alatt... ■ ÉNEKES ÁHÍTAT. Közvetlenül karácsony előtt mutatta be ünnepi műsorát a „Cantate Domino” elnevezésű énekkar Salgótarjánban, a római katolikus főplébánia-templomban Virág László vezényletével. ______________FOTÓ: GÓCS ÉVA LÁTVÁNY, MÓKA, KACAGÁS. Több éves hagyomány már Salgótarjánban, hogy az önkormányzati MSZP-frakció tagjai a téli szünetben sa- ját költségükre a Fővárosi Nagycirkusz műsorával kedveskednek az óvodásoknak és a kisiskolásoknak. ____________________fotó= gócs éva E llentétes fél évek: nyugodt zárás (Folytatás az 1. oldalról) ■- Ez egy folyamatos tendencia az óta, amióta a négyéves korlátozást a rendelet feloldotta. Ja­nuár elsejétől lehetőség van arra, hogy idősebb járműveket, amelyek kielégítik a környezetvé­delmi előírásokat, be lehet hozni az országba. Ez egy folyamatos dolog. Itt csak egy trendet je­leztek előre, hogy várhatóan még, a karácsonyi ünnepeket is kihasználva, ötvenezer használt jármű érkezik be. Ezek a járművek hat-nyolc évesek, viszonylag jó műszaki állapotban van­nak. Nem ez a gond, az alapprobléma az, hogy ez által a járművek átlagéletkora nem csökken jelentősen. Nekünk pedig az lenne a célunk, hogy a 11,7 éves átlag életkorról tovább csök­kentsük az átlagot.- Felszereltségben, személyi vonatkozásban történt-e fejlődés?- Természetesen igen. Jelentős előrelépés volt, hogy az időszakos műszaki vizsgáló so­runkon azokat a számitógépes fejlesztéseket végre tudtuk hajtani, s februárban be ás üze­meltük. A kezdeti nehézségek után március­áprilisra beállt a rendszer, aminek eredménye­ként valamennyi mért adatunkat számítógé­pen rögzített, képernyőn megjelenítjük. A jár­műtulajdonos vagy üzemeltető saját szemével győződhet meg, hogy a vizsgált járműve meg­felelt-e a követelményeknek vagy sem. Azon kívül ezeket az adatokat nemcsak rögzítjük, hanem tároljuk is és bármikor visszakereshe­tők. Ez a műszaki fejlesztés azt is eredményez­te, hogy hatékonyabban is tudunk dolgozni. Ma már a vizsgasoron egy járművet egy vizsga- biztos visz végig. Elejétől a végéig ő ellenőriz mindent, így a visszacsatolás is sokkal egysze­rűbb és könnyebb. Nem beszélve arról, hogy így létszám-átcsoportosítást tudtunk végrehaj­tani. Részben az ellenőrzési feladatainkban, részben a külső vizsgahelyeken elvégzendő vizsgákra. Új feladatot is hozott az év. Be kellett indítanunk az AETR ellenőrzést. Az ezzel kap­csolatos jelentési kötelezettségeinknek eleget teszünk. Ez nemcsak a Nógrád Megyei Közle­kedési Felügyeletre ró kötelezettséget, hanem az egyezmény aláírásából eredően az ország­nak van jelentési kötelezettsége a végrehajtott ellenőrzésekről és azok tapasztalatairól. Meg­jegyzem, sajnálatos tény, hogy az ehhez szük­séges és biztosított, majd zárolt létszámot nem kaptuk meg, így a jelenlegi feladataink átcso­portosításával kellett ezt a rendkívül fontos fel­adatot megoldani, aminek eleget tettünk. Az ezzel kapcsolatos, még folyamatban lévő és közbeszerzési eljárás alá tartozó jármű- és mű­szerbeszerzések részben Phare támogatásból, minisztériumi közreműködéssel folyamatban vannak, s ezeket a közeljövőben várhatóan megkapjuk. A feladat elvégzéséhez szükséges létszámról egyelőre még nincs tudomásunk. Egy érvényes kormányhatározat erre vonatko­zóan ennek az anyagi fedezeti részére is ren­delkezik. Szeretnénk, ha ez a közeljövőben va­lósággá válna.- Nemrégiben az ismételt audittal, minőségi vizsgálattal is megbirkózott a cég.- Ez már lassan rutin gyakorlat lesz a szá­munkra. Azóta ismételt belső auditokat is szer­veztünk és végrehajtottunk. A munka folyomá­nya, hogy ezeket elsősorban azért kell végre­hajtani, hogy a figyelem ne lazuljon. Másodsor­ban pedig, hogy az esetlegesen felmerülő prob­lémákat ki lehessen küszöbölni. Ez egy ismét­lődő folyamat és a jövő év elején egy újabb is­métlő audit elé nézünk, ami feladatokat ró részben a vezetés, részben a dolgozói körre vo­natkozóan. Mindenki előtt ismert, hogy a központi vizs­gacentrumunk építése megkezdődött. Az ün­nepélyes alapkőletételt követően a kiviteli szer­ződésnek megfelelően és minőségben szerke­zet kész állapotban átvettük a kivitelezőtől.- Hogyan hajtották végre a köztisztviselői tör­vényt?- Jelentős feladat volt ez számunkra. Ennek vannak negatív felhangjai, amit részemről nem biztos, hogy el kell hallgatni. A kormányzati el­képzelések szerint valamennyi költségvetési intézmény ezzel kapcsolatos költségkihatásait a Pénzügyminisztérium figyelembe vette és az ehhez szükséges költségeket elkülönítette. En­nek ellenére a felügyeletet ellátó minisztériu­műnk úgy ítélte meg, hogy a közlekedési fel­ügyeletek részére nem szükséges a központi erőforrás igénybevétele. így teljes egészében saját erőből kellett végrehajtani ennek a tör­vénynek a rendelkezéseit, amit az egységes közlekedési hatóság felügyeletei hetven száza­lékban gond nélkül végre tudtak hajtani, de az a harminc százalék, amely a kis felügyeletek közé tartozik, és jelentősen korlátozott bevéte­lekből tevékenykedik, ezeknél súlyos gondot jelentett. A törvény előírásainak megfelelően, de a szándéktól elmaradva végre tudtuk hajta­ni a feladatot. Intézményi szinten 93,3 százalé­kos bérbeállást tudtunk produkálni, de sajnos csak annak árán, hogy a felsőfokú végzettség­gel rendelkezők csak a törvényben meghatáro­zott minimális mértékű emelésben részesed­hettek. Gondolom, hogy a törvényalkotók szándéka nem ez volt, de a szűkös korlátok csak erre adtak lehetőséget. Ezzel együtt, rész­ben a tízéves évfordulóhoz kapcsolódóan jutal­mazási lehetőséget is biztosítottunk. Nem aka­rom az intézmény vezetésének az ezzel kap1 csolatos erőlködését kiemelni, de hozzá tarto­zik a tényékhez, hogy rendkívül feszes és na­ponta minden kiadásra figyelő vezetés mellett lehetett csak ezeket a feladatokat végrehajtani.- Mennyire elégedett a munkatársak tevé­kenységével?- Úgy érzem, hogy ez a csapat már összeko- vácsolódott. Mindenki ismeri, tudja a feladatát. Segítünk is ebben, mert rendszeres szakmai és humán erőforrás továbbképzéseket tartunk. El­sősorban azért, hogy mindenki görcsmentesen és magas színvonalon tudja elvégezni a felada­tát. A minap kaptuk azt az örömteli hírt, hogy a zárszámadás országgyűlés általi jóváhagyását követően felügyeleti szervünktől, a Közlekedé­si és Vízügyi Minisztériumtól 55,2 millió forint pótlólagos forrás juttatásban részesedhettünk. Ebből a központi vizsgacentrumunk tovább­építését, számítógépes fejlesztéseket, AETR el­lenőrzés kiadásainak dologi és személyi kiadá­sait tudjuk finanszírozni. _____________________________________________PÁPÁK AHDBÁS m mmmmmmmmmmmrnmmssmammsggmmm Akit eltéphetetlen szálak kötnek a földhöz- Apa nagyapám volt ilyen földhöz ragasz­kodó, mint én. Annak idején a karancslapujtői Karancs Mezőgazdasági Szövetkezetben kezd­tem mint ösztöndíjas növénytermesztő gépész szakmunkás tanuló. A szerződésemben a Pétervásárai Mezőgazdasági Szakközépiskola elvégzése után három évre szólt a kötelező itt dolgozás. Nagyon megtetszett a mezőgazda­ság. Nem lehet elmondani, amit az ember érez akkor, amikor a földbe vetett mag kibújik. Mint az iskolából kikerült fiatalnak, sokat segített ak­kori főmérnököm, Bata Pál, aki ma mezőgaz­dasági vállalkozó. Mivel később nem volt szá­momra megfelelő a légkör, ezért itt hagytam a szövetkezetét. Sokáig visszahúzott a szívem, de másként alakultak a dolgok - emlékezik a mezőgazdasági gépek szerelmesévé lett Lőrincz László mezőgazdasági termelő, aki fő­állásban a Nógrád Megyei Közútkezelő Kht.- nál dolgozik.- Először traktorosként foglalkoztattak. Itte­ni főnököm Előd József mémökségvezető el­küldött egy építőipari nehézgépkezelő tanfo­lyamra, ami különbözeti vizsgát jelentett, mert figyelembe vették Pétervásáron szerzett szak­tudásomat. Lőrincz László földhöz való ragaszkodása a rendszerváltás után derült ki igazán.- Amikor a közútkezelőnél dolgoztam, nagyszüleim egy hektár földjét és kertjét mű­veltem meg, hogy a konyhára szükséges zöld­ség, burgonya, bab télre meglegyen. 1990-ben, a konyhapénz kiegészítésére a család ellátására vásároltam egy MTZ 82 közép-kategóriájú traktort, amivel fuvarozni jártam az erdőre. Ez nem igazán hozta meg a pénzt. 1993-94-ben kárpótlásból vettem 8,5 hektár földet, amit 35 hektár bérelt területtel egészítettem ki. Elhatá­roztam: bebizonyítom, hogy lehet a mezőgaz­daságot eredményesebben is művelni. Sikeres pályázat segítségével 1994-ben megvettem a második MTZ 82-es traktort. Ezt a gépet, meg a zetort, mintha nekünk találták volna ki. Ez jó a mi földjeinkre. Ami ma nem kis dolog, van hozzá alkatrész, ráadásul olcsóbb, mint nyuga­ti társa. A mezőgazdasági szövetkezetben két­évenként cserélték ki az előbbi gyártmányú traktorokat. Mára megteremtette a növénytermesztéshez szükséges gépparkját.- A viszonylag jobb években elért igen kevés nyereséget gazdaságom fejlesztésére, gépesíté­sére használtam fel. Mivel gépi kapacitásom meghaladta földjeim műveléséhez szükséges igényt, főleg idősebb parasztembereknek, akik még szeretik és művelik a földet, korrekt áron elvégeztem az általuk kért munkát. Volt, ami­kor nemcsak az én közútkezelőnél kapott fize­tésem, hanem a feleségemé is ráment a mező- gazdasági munkákkal kapcsolatos költségekre. Nem foglalkozom politikával, de megemlítem: a rendszerváltás után az első kormány kicsit se­gített a mezőgazdaságban dolgozóknak, ma­gánvállalkozóknak. Az utána következő évek­ben a szövetkezeteket támogatta jobban, a mostani - de nem a torgyáni időszak - úgy néz ki, a mi javunkra akarja billenteni a mérleg nyelvét. Lőrincz László 41 éves. Feleségével együtt megkeresték azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek segítettek, segítenek a gazdaságuk fenntartásában.- Igénybe vettem a két évvel ezelőtt beveze­tett kedvezményes műtrágya vásárlást. Nagy mértékben emelkedett az ára. A korábbi évek­ben kínált 1500 forint helyett ma 8 ezer forint­ba kerül mázsája. A pályázatokat a feleségem készíti, ő végzi el gazdaságunk pénzügyi, ad­minisztrációs teendőit..- A sikertelen évek után gondolt-e arra, hogy abbahagyja?- Igen. Amikor megjártam a napraforgóval, akkor úgymond nagyon magam alatt voltam. Gyönyörűen indult fejlődése, aztán meg kellett elégednem a hektáronkénti öt mázsával, az át­lagos 17-22 mázsa helyett. Ebből is látszik, a mezőgazdaságból megélni nem lehet. Ebben az évben viszont a napraforgó húzott ki a csá­vából. Azokkal értek egyet, akik azt mondják: főállásban a mezőgazdaságból megélni nem le­het, legalább is a mi vidékünkön, ahol jó, ha egy hektáron 3,5 tonna gabona terem. Lőrincz László szerint a mezőgazdaságban dolgozók a tőkeszegénységüket évről évre ci­pelik magukkal. - Sokat segítene, ha a támoga­tásokat az időszerű munkák végzéséhez kap­nánk, nem pedig utólag. Az értékesítési hálózat jobb megszervezésével biztosítani kellene a termelők hosszabb távú gondolkodását, fej­lesztésre való ösztönzését, a kereskedőkkel szembeni kiszolgáltatottság megszűnését. Gaz­datársaim körében szóba került, hogy önvédel­münk céljából szükség volna egy beszerző, ér­tékesítési szövetkezetei megalakítani. Fia és leánya segít az időszerű munkák el­végzésében, de egyikük sem jelezte, hogy a mezőgazdaságban kívánja követni édesapját. V. K. Testületi ülés Pásztón Ma 14 órától ülést tart a Pásztói Városi Önkormányzat. Többek között megállapítja a jövő évi la­kossági szemétszállítás új díját. Javaslat hangzik el a pásztói Vá­rosgazdálkodási Kft. tevékenysé­gének bővítésére. Rendelet alkot­nak a személyes gondoskodást nyújtó intézmények élelmezési térítési díjainak megállapítására. Az önkormányzat várhatóan hoz­zájárul a szemészeti szakrendelés vállalkozásba történő ellátásához. Rendelet születik a 2002. évi át­meneti gazdálkodásról. Sisák Im­re polgármester az átruházott ha­táskörben hozott döntésekről tart tájékoztatót. Az idei munkáról a város két alpolgármestere is be­számol. A civil szervezetekkel tör­tént együttműködésről Szőllősi Miklós tanácsnokot hallgatják meg, majd döntenek az első fél évi üléstervről is. ■ 1 I ? I 1 § 1 1 i g I A Cim'Ai tk Alulírott egyetértek a Nógrád Megyei Hírlap kezdeményezé­sével, hogy január 29-ét, az 1919-es csehkiverés napját a kor­mány nyilvánítsa a bátorság napjának. Olvasható név:........................................................................ Pontos cím: ........................................................................ aláírás E szelvény beküldhető postán lapunk címére (3100 Salgó­tarján, Erzsébet tér 6.), vagy leadható személyesen a ba­lassagyarmati szerkesztőségünkbe (Kossuth út 15. sz.). m m m smmismmmssismsisjssmsssismsimmsmsm msssmssssm:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents