Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-27 / 299. szám

f f 0 L V A SdU fvfc M NOGRAD 2001. DECEMBER 27., CSÜTÖRTÖK XII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP i^OH ■un ARA: 53 FORINT ELŐFIZETVE: 39 FORINT Ha előfizet ■lapunkra ^ 2002-ben VjVÍVjVi Ft-ot 3j Jövőre új Hyundai szervizbázis épül Alig fél éve nyitotta meg Hyundai márkakereskedését a Szviták család Salgótarjánban, máris az autós társadalom egyik köz­pontja lett. A forgalom indokolja, hogy megépítsék a megye egyik legkorszerűbb, teherautók fogadására is alkalmas szervizbázist. oldal. lói | Kék sorok: hólánc és gyerekülés Január l-jétől minden 12 évnél fiatalabb és 150 cm-nél ala­csonyabb gyermeket csak biztonsági ülésben lehet szállítani a személy- gépkocsikban. A hólánc.használatát külön tábla jelzi bizonyos útsza­kaszokon, azonban nem számít kötelező alapfelszereltségnek. oldal. 12. | Kovács Kálmán a BSE kispadján Nagy volt a tülekedés a Kis Károly távoztával üresen maradt edzői székért az Ipoly-parti városban. Végül is Kovács Kál­mán, a Honvéd egykori sokszoros válogatott labdarúgója fiatal edzőként irányítja a balassagyarmatiak szakmai munkáját. KARÁCSONY SZENTKÚTON. Idén is sokan vettek részt a nevezetes nógrádi kegyhelyen tartott szent­miséken. FOTÓ! GYURIÁN TIBOR Nem értékesíthető az adómentes bor Egy év telt el az óta, hogy a magyar ember legkedveltebb ita­lának, a bornak az adóztatását és ellenőrzését jövedéki sza­bályozás alá vonták. Ez az idő mind a hatóság, mind pedig a szőlőt termelő és bort előállító társadalom részére jelentős feladatokat eredményezett. Erről beszélgetünk Blahó Péter­rel, a salgótarjáni vámhivatal parancsnokhelyettesével.- Kiket érintett a borra vonat­kozó jövedéki szabályozás Nóg- rádban és melyek a legfontosabb szabályok?- Nógrád megyében a „boros” jövedéld alanyok jelentős részét a szőlőtermelő kategóriába tar­tozók teszik ki. Tevékenységük legfőbb jellemzője, hogy szőlő­termésüket részben vagy teljes egészében értékesítik. Bort csak az adómentes ezer literes meny- nyiségben állíthatnak elő. Ez az adómentes mennyiség azonban kizárólag a természetes szemé­lyeket - magánszemélyek, őster­melők, egyéni vállalkozók - ille­ti meg, mégpedig családonként. Az adómentesség nem vonatko­zik a társasági formában - kft., bt. - működő szőlőtermelőre. Nagyon fontos tudni azonban, hogy az adómentes bor a termé­szetes személy, illetve családja szükségleteinek kielégítésére szolgál, így azt értékesíteni nem lehet. Az adómentesség szem­pontjából meg kell említeni, hogy csak saját termésű szőlő­ből, vagy annak értékesítése esetén, az értékesített szőlővel azonos mennyiségű vásárolt szőlőből állítható elő adómentes bor. Ebből következően a szőlő- területtel nem rendelkező sze­mély vásárolt szőlőből csak adó­raktári engedély birtokában ál­líthat elő bort és az előállított borra adómentesség nem érvé­nyesíthető. Az adózással kap­csolatosan fontos tisztázni, hogy az adómentesen előállítha­tó mennyiségi keret kizárólag a szőlőből készült borra vonatko­zik és nem terjed ki az egyéb gyümölcsből készült borra. Ez azt is jelenti még, hogy a gyü­mölcsbort csak adóraktári enge­dély birtokában lehet előállítani.- Mindezzel kapcsolatban milyen problémákkal találkoz­tak az idén?- A szőlőtermelők körében az egy év tapasztalatai alapján két probléma merült fel. Az egyik a sokat bírált pincekönyv vezetése jelentette, amelyet az év közben bekövetkezett jogsza­bály-módosítás már megoldott. Ez jelentős könnyítést eredmé­nyezett azzal, hogy megszűnt a pincekönyv vezetésének kötele­zettsége, csökkentve ezzel az adminisztrációs terheket. A má­sik probléma az elszámolási kö­telezettség teljesítésének elmu­lasztása volt. A vámhatóság által regisztrált szőlőtermelőnek a megtermelt szőlő mennyiségé­ről és felhasználásáról gazdasá­gi évenként elszámolást kell ké­szíteni, amelyet december 15-ig kell a nyilvántartásba vételt vég­ző vámhivatalhoz benyújtani. Erre az aktuális kötelezettségre azért is hívom fel nyomatékosan az érintettek figyelmét, mivel az elmúlt év tapasztalatai alapján többen csak a vámhivatal felszó­lítását követően teljesítették el­számolásukat. A határidőt azért is érdemes betartani, mert an­nak elmulasztása minimum 10 ezer forint mulasztási bírságot (Folytatás a 3. oldalon) Balassagyarmat díszpolgára: Versényi György tanár Az önkormányzati képviselő-testület évek óta a karácsony előtti napokban tartja évzáró ülését. A legutóbbi tanácskozás során a köztestület 21 napirendi pontot vitatott meg. A legnagyobb ér­deklődésre a közszolgáltatásokat végző gazda­sági társaságok ügyvezetőinek beszámolói tar­tottak számot. Elsőként a Kábel TV Kft. ügyvezető igazgatója, Bocz Ákos tárta a cég jövő évi elképzeléseit, üzletí ter­vét a városatyák elé. Ebből kitűnt, hogy a vállalkozás árbevételének 98,5 %-a a Kábel TV műsorelosztás előfizetési díja, aminek összegét 4300 balassagyar­mati és 170 őrhalmi előfizető befizetései képezik. A ügyvezető jövőre a havi előfizetési díj 22 %-os emelé­sének szükségessége mellett érvelt és kérte a testület tagjait, az előterjesztés elfogadására. Indokul hozta föl, hogy a műsordíjak áüagosan 37 %-al emelkedtek, amely a kft.-től függeüenül kerül kialakításra. 22 %-os tévédíjemelés Elmondása szerint a nagy nemzetközi szolgálta­tók nincsenek tekintettel a magyar gazdasági folya­matokra, az itteni infláció mértékére, legkevésbé az egyéni szociális gondokra. 2002-ben a cég áttér a ha­vi számlázásra. A lakosság egy rétegének nyomására a kft. vezetése úgy döntött, hogy az eddigi 22 csator­na mellé bevezeti a Sportl adó sugárzását is. A felszólalók közül Pulay László nehezményezte, hogy az új és drága díj bevezetését nem előzte meg széles körű lakossági közvélemény-kutatás. Hasonló véleményen volt Majdan Béla és Látkóczki Bálint képviselő is, Mindketten a differenciált „csomagok”, választási lehetőségek kialakítását szorgalmazták. Látkóczki Bálint maximálisan 10 -, Láng Mihály leg­feljebb 15 %-os díjemelést tartott elfogadhatónak. Herczeg Hajnalka alpolgármester a 22 %-os emelést - a jelenlegi körülményekre való tekintettel - gazdasá­gi szükségszerűségnek nevezte, mivel további fej­lesztések e nélkül nem valósíthatók meg. Ugyanak­kor kompromisszumos megoldásként javasolta, hogy a kft. dolgozzon ki egy kevesebb csatorna igénybevételével számoló másik, alternatív megol­dást is néhány hónapon belül. Ezt az elképzelést tá­mogatta Juhász Péter polgármester is. így a testület többsége végül is megszavazta a 2002. január 1-től érvényes 22 %-os díjemelést. NAGYOBB HATÁSFOKÚ ERŐMŰ Ezt követően a képviselő-testület elfogadta Sinkó Gézának, az Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatójának a beszámolóját, amelyből kiderült, hogy a terület hasz­nosításának egyik akadálya, a villamos energiai kapa­citás minimális szintje. A korábban - és napjainkban is - jelentkező érdeklődő befektetők villamos energia igényei ugyanis messze meghaladják a meglévő lehe­tőségeket. A képviselő-testület egy jóval nagyobb ha­tásfokú blokkfűtőerőmű telepítése mellett döntött, amelynek megvalósítására a város egy társbefektetőre talált. Az újonnan alakuló Ipari Energiaszolgáltató Kft.-ben az Ipari Park Kft. résztulajdonosként fog a közeljövőben részt venni. A képviselők meghallgat­ták a Városüzemeltetési Kft. és a Foglalkoztatási Kht. ügyvezetőinek 2002. évre vonatkozó üzletí terveit is. Az előbbi kft. évtizedek óta távhőszolgáltatója is volt több mint 900 családnak, a rendszer 2001. november 30-i megszűnését követően a tulajdonos önkormány­zatnak rendelkeznie kellett a teljes távhővagyon (épü­letek, berendezések elosztóhálózat) sorsáról. Mivel a Városüzemeltetési Kft. 1995. évi megalakulásakor Ba­lassagyarmat város önkormányzata, mint tulajdonos a törzstőkébe 27 millió forint értékben - apportként - vitte be a távhővagyont, a távhőszolgáltatás megszű­néséből adódóan a számviteli törvény alapján rendkí­vüli értékvesztést kellene elszámolni, s az ezzel járó adó-befizetési kötelezettségnek is eleget kellene ten­ni. Ennek törvényes megoldása érdekében a kft. tulaj­donosi jogokat gyakorló képviselő-testület arról dön­tött, hogy a távfűtés megszűnésével kapcsolatos törzstőke csökkenést apporttárgy cserével kívánja kompenzálni. Ezzel összhangban módosításra került a kft. alapító-okirata is. JÓ PÉLDA A NÓGRÁD VOLÁN A képviselők megszavazták, hogy a Nyugat-Nóg- rád Vízmű Kft. 2002. januárjától az ivóvíz köbméte­renkénti hatósági ára 247,60 forint + áfa, a szennyvíz- elvezetés, szennyvíztisztítás és kezelés (csatornadíj) díjtétele pedig 165,30 forint/köbméter + áfa legyen. (A 2001. évi díjhoz képest 10,8 % növekedést jelent). Ä Nógrád Voláín 4,8 %-os tarifaemeléséről az volt a testületi tagok egybehangzó véleménye, hogy indo­kolt, korrekt számításokon alapul. Egyes képviselők példaként állították a Nógrád Volán balassagyarmati működését, a város más közszolgáltatást végző gaz­dasági társaságai elé és köszönetüket fejezték ki Hor­váth József vezérigazgatónak és munkatársainak a he­lyi tömegközlekedés zavartalan működéséért. Az ön- kormányzat által fenntartott és konyhát üzemeltető intézményeknél az étkezési térítések 5 %-kal, a vásá­ri és a piaci helypénzek 8 %-kal emelkednek. Megválasztották Balassagyarmat új díszpolgárát is. Ebben az esztendőben a megtisztelő címet Versényi Györgynek, a Balassi Bálint Gimnázium nyugalmazott tanárának, igazgatójának ítélték oda. Pro Urbe-díjat kapott Csapó Miklós, a helyi környe­zet és természetvédelem területén kifejtett munkás­ságáért, Csemniczky Zoltán, a város képzőművésze­ti életében betöltött negyedszázados szerepvállalásá­ért, valamint dr. Bocsárszkiné dr. Beöthy Klára, aki­nek négy évtizedes magas színvonalú szemészorvosi és közéleti tevékenységét köszönte meg a képviselő- testület. A díjakat január 29-én, a város ünnepnapján adják át. (További balassagyarmati és környéki írások a 2. oldalon) ________________________________■ Mindennapi életünk része a számítástechnika A harmadik évezred küszöbén álló gazdasági életünkre jelentős mértékű szemléletváltásra van szükség, olyan egyre gyorsuló és közeledő folyamatra, amely Nyu­gaton már évek óta tart, nemcsak a gazdálkodó cégek, vállalatok, hanem az egyének életében is tu­dást és tanulást, képzettséget és alkalmazkodóképességet, s mindehhez rugalmasságot köve­tel - mondta Szabó Katalin, a Bu­dapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem, vala­mint a Debreceni Egyetem tanára azon a konferencián, amelyet „In­9 "771215*9 01000 01299 formáció - technológia” címmel a Nógrád Megyei Regionális Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány ren­dezett a minap hagyományte­remtő céllal Salgótarjánban, a Technika Házában. A konferencián nemcsak kis- és középvállalkozók, hanem ör­vendetes módon sok, számítás- technikával és információtováb­bítással foglalkozó diák is részt vett. Ezt a tényt emelte ki Brunda Gusztáv ügyvezető igaz­gató is, amikor a rendezők nevé­ben köszöntötte a megjelenteket hangsúlyozva, hogy a fiatal gene­rációra nagy feladatok és kihívá­sok várnak a harmadik évezred (Folytatás a 3. oldalon) Téli mesekert Zagyvapálfalván Mi kell egy hat négyzetméteres, lát­ványos téli mesekert elkészítéséhez? Először is száznál több óra, ráfordított idő - elcsenve az amúgy is zsúfolt hét­végekből - tíz féle karton a legrosz- szabb hulladéktól a drága dipáig, alu­fólia, faanyag, habszivacs tömkelegé, legalább tíz féle textil, alakítható bábfi­gura, sok méter drót, kemény és félke­mény egyaránt. S persze kellett az öt­let, hogy meglepjék vele az előre mit sem sejtő gyerekeket. Kovács Györgyné és Kutenics Lászlóné a salgótarjáni Arany János iskola takarítója örömmel készítette a nebulóknak a mesekertet az intézmény Gerelyes Endre nevét vi­selő épületében. A hangulatos díszlet olyan, mintha egy karácsonyi témájú rajzfilm elevenedett volna meg Salgó­tarjánban. GYURIÁN TIBOR 977121590100001299

Next

/
Thumbnails
Contents