Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)
2001-12-22 / 297. szám
2001. DECEMBER 22., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal KALAPOS KIRÁLY Mária Teréziát 1780-ban fia, a nagy műveltségű II. József követte a trónon (1780-1790), aki meg sem koronáztatta magát (ezért nevezték el „Kalapos király”-nak), s egyetlen országgyűlést sem tarA két trónörökös portréja, a későbbi II. József és II. Lipét... tott. Nyíltan hadat üzent az alkotmánynak, az országot gyökeréig újra akarta formálni. Már trónörökös korában többször beutazta az országot, meghallgatta a jobbágyok panaszait, s midőn anyja örökébe lépett, azzal az erős elhatározással fogott munkába, hogy ledönti a válaszfalakat ember és ember közt, a terheket igazságosan megosztja az urak és a parasztok között. A szándék szép volt, de a módszert elhibázta. Ő németté kívánta tenni az országot, törvénytelen rendeletéivel azokat is magára haragította, akik helyeselték a népboldogítónak látszó terveit. Az egész nemzet végtelenül felháborodott pld! azon, hogy a szent koronát Bécs- be vitette. Millenniumi históriák A híres türelmi rendeletével (Edictum tolerantie - 1781) visz- szaállította a protestánsok vallás- szabadságát, de ez bántotta a katolikus egyház fejeit, a protestánsok pedig azért nehezteltek, mert az ő vallásuk csak „tűrt vallás” lett. Egyforma közigazgatást akart behozni az összes tartományába, s a németet tette hivatalos nyelvvé a magyar közigazgatásban. Aztán latin iskolákba csak olyan gyermekeket lehetett felvenni, aki ír és olvas németül. Ily módon a magyar nyelv a kisnemesek és a parasztok házaiba szorult. Rajtuk kívül néhány lelkes író ápolta a magyar nyelvet, bizonygatták, hogy azt éppen úgy lehet használni hivatalos nyelvként, mint a németet. A KORAI FELVILÁGOSODÁS ÉS A SZENTIMENTALIZMUS KÉPVISELŐJE A konzervatív nemesi hagyománymentés jeles költője és Bessenyei tanítványa volt Ányos Pál (1756-1784), a fiatalon elhunyt költő, pálos rendi szerzetes. Megismerkedett Virág Benedekkel az egyik kolostorban, a nagyszombati egyetemen tanult, majd 1777- ben az egyetemmel együtt ő is Budára költözött. Itt az írók sorával ismerkedett meg (Orczy Lőrinc, Bessenyei György), ahol a Hazafiúi Magyar Társaságnak lett a titkára. A szerzetesi hivatásában nagyot csalódott akkor, amikor a már költővé lett fiatalembert 25 éves korában a Nyitra vármegyebeli felsőelefánti kolostorba rendelték. Meg kellett tehát válnia az eleven budai szellemi élettől. A remetei magány testileg, lelkileg összetörte, ezért a pálosok székesfehérvári gimnáziumába helyezték át tanítani. Élete utolsó hónapjait Veszprémben töltötte. Irodalmunkban a népiesség és a felvilágosult politikai líra első előfutára, a magyar szentimenta- lizmus jeles alakja volt. (Egy boldogtalan panaszai a halovány holdnál, Egy hív szívnek kedvese sírja felett való panaszai.) Nem volt termékeny alkotó, az utókor negyven versét és kb. félszáz költői levelét ismeri. Kiemelkedik II. Józsefről írt szatírája, a Kalapos király című, melyből az egész nemzethez szól nagy felelősség- tudata: „A jövendő századok számot kérnek tőlünk, Ó, bár ne szólnának zokogva felőlünk!” Idézzük még azt a versszakát, melyet a gyarmatosításról írt: „Kikel a fösvénység szomjú birtokáról Prédáim megy egész föld golyóbitsáról, S leoldván tajtékos jármait rúd- járól Embemyakra veti barmoknak nyakáról!” Versei 1907-ben megjelentek, Bóka László írt róla Á. P emlékére (1958) címmel. II. JÓZSEF JELLEMZÉSE II. József tagadhatatlanul a Habsburg dinasztiának egyik legtehetségesebb, de nem a legsikeresebb tagja volt. Uralkodásának legnagyobb ballasztját az anyai örökség jelentette. Igaz, a reformer szándék Mária Teréziától sem volt idegen, mégis a két uralkodót, anyát és fiát egy világ választotta el egymástól. Míg az anya a barokk kor uralkodója volt, fia minden ízében a felvilágosodásé. Úgy vélte, a felvilágosult politikához a legegyszerűbb út az uralkodói hatalom kiépítése. A már idézett türelmi rendelet visszavonása érdekében VI. Pius pápa személyesen kereste fel őt, hogy bírja rá e rendelet visszavonására, de útja eredménytelenül végződött. Ugyanakkor, amikor az 1782- es, a szerzetesrendekről szóló rendeletével feloszlatta a férfirendeket, köztük a magyar pálos rendet is, a nőiek közül a karmelitákat, a klarisszákat, a kapucinus és ferences rendi apácákat, de ugyanakkor ezek vagyonát a falusi plébániákra testálta azzal, hogy ott ebből a vagyonból iskolákat kell alapítani. Nevét viseli az 1785-ben általa alapított katonai főiskola, a bécsi Josephinum. Halálos ágyán 1790 februárjában visszavonta rendeletéinek zömét, kivéve a türelmi rendeletet, a már említett jobbágyrendeletet és a szerzetesrendeket feloszlató rendeletet. 1790. február 20-án halt meg. Előtte értesítette a megyéket, hogy a Bécsbe szállíttatott szent koronát visszaviteti Budára. Mire a korona odaért, ő már meghalt. Állítólag egyik hű emberének ezt mondta: II. József portréja „Óhajtanám, hogy ezt írják síromra: Itt nyugszik egy fejedelem, ki jó és tiszta szándékai mellett is elég szerencsétlen volt látni, hogy minden terve hajótörést szenvedett. ” K. A. Elorozott műkincsek nyomában Németország és Oroszország között évek óta folyik a huzavona all. világháború éveiben kölcsönösen eltulajdonított műkincsek visszaszolgáltatásáról. A két ország kulturális miniszterei már sokszor találkoztak 1995 óta, de a több ezer festmény, rézkarc, szobor és könyvritkaság sorsát még mindig nem sikerült megnyugtatóan rendezni. A nemzetközi vita mögött háttérbe szorultak azok a műkincsek, illetve az értük folyó perlekedés, amelyeket az „árjásítás” során a nácik tulajdonítottak el eredeti tulajdonosaiktól. Ezeknek a száma több százra rúg, ráadásul egy részük ma neves német múzeumokban, közgyűjteményekben látható. Sorsukra és korábbi tulajdonosaik jogos keresetére hívta fel a figyelmet a kölni Wallraf-Richartz Múzeumban decemberben rendezett kollokvium, amelynek a sokatmondó „Múzeumok kétes megvilágításban - felvásárlási politika 1933-45 között” címet adták a rendezők. A kölni önkormányzat kulturális osztályának vezetője megdöbbenéssel állapította meg, hogy a jelentős (és többnyire érintett) német múzeumok nagy része távol maradt a kollokviumtól. Ami annál is meglepőbb, mert az 1998 decemberében Washingtonban rendezett tanácskozás felhívással ért véget, arra kérve a részt vevő államokat, hogy saját hatáskörükben tegyenek lépéseket a náci korszakban lefoglalt vagy áron alul felvásárolt műkincsek azonosítása, eredeti tulajdonosaik felkutatása és az „igazságos és tisztességes megoldás” felajánlása érdekében. Nem véletlenül volt a decemberi kollokvium színhelye a Wallraf- Richartz Múzeum. Ebben a kölni gyűjteményben ugyanis a nácik hatalomra jutása és uralmuk ösz- szeomlása között jelentős „bevásárlás” ment végbe. Egy szakember becslése szerint a 12 év alatt beszerzett 300 festmény, tíz szobor és 2500 grafika mintegy egy- harmada illegális úton jutott a múzeum birtokába. Ez a mennyiség persze eltörpül a nyugati szövetségesek által Németország három megszállási övezetében 1945 májusa után lefoglalt és - egyértelmű tulajdonos hiányában - a müncheni központi raktárba szállított műtárgyakhoz képest. Egymillió visszaadott festmény, szobor, grafika, dombormű mellett több tízezerre rúgott a „gazdátlan” műkincsek száma. Az azonosítatlan eredetű darabok az NSZK megalakulása nyomán „szövetségi tulajdonba” kerültek: az állam pedig különböző városi és tartományi múzeumokba helyezte ki őket. Számos műtárgy esetében mind a mai napig nem jelentkeztek a tulajdonosok, illetve jog szerinti örököseik, ám ha felbukkannak is, sincsenek könnyű helyzetben. Példa erre egy osztrák zsidó család esete. A müncheni bajor állami képtár 1942-ben vásárolta meg Leopold von Kalckreuth szimbolista festő Három életkor című festményét. A 60-as évek elején egy bécsi lakóhelyű hölgy hitelt érdemlően bizonyította, hogy a képet a szüleitől kobozták el a nácik 1938-ban. A német hatóságok azonban az igények 1948-as elévülésére hivatkozva elutasították a visszaadás iránti kérelmet. A hölgy 1983-ban meghalt, gyermekei a washingtoni konferencia után ismét kérték az egykori családi tulajdon visszaadását - és tavaly nyáron Londonban át is vehették a festményt. P.L JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Kislányom, öltözz fel rendesen! Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Kisbámai Diána Bátonyterenye, Mátyás kir. u. 22. Mai rejtvényünk megfejtést december 27-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. rr Cl RÁZZA A SÍRÁS AUTÓ, ANGOLUL GYÜMÖLCSÖT SZÁRÍT BÁRMELY SZEMÉLY DUPLÁN: MESEALAK VM v::* ét ífFt * AMELY DOLOGRA AMELY IDŐPONTB ATERBIUM VEGYJELE GYÁMOLT ALAN, LASSÚ FEJÜNK RÉSZE SUGÁR JELE ÓKORI VISELET P CT SCHÜTZ SZÍNÉSZNŐ AZ EDDA ÉNEKESE (ATTILA) BOMLÓ, SZÉTESŐ u ... NAGY MÁRIA; SZÍNÉSZNŐ JÓ A SZEME ÉSZAK, RÖV. REGÉNYSZERZŐ ERDŐRÉSZ JELZŐJE LEHET ÉSSZEL FELFOG BIKA, SPANYOLUL KÖZTEHER FAJTÁJA £_ ÉTKEZÉSHEZ KÉSZÜL KONTYALÁVALÓ, ÉDESPÁLINKA FÉLIG ÓDRY ! VÁGYAKOZIK FAMILIÁRIS :U írta az.. _______________NEGYVEN ÉVE___ A lig egyéves mújtra tekint vissza megyénk legfiatalabb üzeme, a balassagyarmati kondenzátorgyár. A budapesti kőbányai Porcelángyár megyénkbe kihelyezett részlege mintegy 130 dolgozónak biztosít már eddig is kereseti lehetőséget. Nógrádi Népújság, 1961. december 20., 5. o. \ Nem tartozott Nógrád megye egészségügyi ellátása tekintetében a legjobb megyék közé. Sem a salgótarjáni, sem a pásztói, de még a balassagyarmati kórházak sem tudták kielégíteni egészségügyi ellátásunkat. A második ötéves tervben felépül Salgótarjánban az új megyei kórház, 115 millió forintos költséggel 565 ágyat helyeznek el benne. Nógrádi Népújság, 1961. december 23., 5. o. HARMINC ÉVE A pedagógusok lakásgondjainak megoldására a megyei tanács ez évben is keretet biztosított a költségvetésében. Ezt az összeget általában olyan községekben használják fel, ahol kevés a pedagógus, vagy nincs megfelelő szakos nevelő. Ilyen község például Mátraverebély és Bárna. Nógrád, 1971. december 17., 4. o. Népes diáksereg várta a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban Szálai Miklóst, az SBTC kiváló labdarúgóját, a magyar válogatott keret tagját. Kerekasztal-beszélgetésre érkezett a népszerű sportember a diákok közé. Se szeri, se száma nem volt a kérdéseknek. Szalai Miklós alig győzte a válaszokat. Nógrád, 1971. december 19., 6. o. HÚSZ ÉVE Szerdán délelőtt a balassagyarmati járási hivatal dísztermében - a városban a rokkantak éve kapcsán rendezett konferenciasorozat keretében - A társadalmi szervezetek szerepe a rehabilitációban címmel rendeztek fórumot. Szoó Béláné, a Vöröskereszt megyei titkára vitavezetőként irányította a különböző szervezetek képviselőinek hozzászólását. Nógrád, 1981. december 17., 8. o. A pásztói Nagyközségi Tanács megbízásából a miskolci Északtervnél készülnek a földgáztüzelés bevezetéséhez szükséges létesítmények dokumentációi. A kivitelezés első lépcsőjében a helyi ipari üzemekhez, az új lakónegyedekhez és a közintézményekhez építik ki a csatlakozást. Nógrád, 1981. december 18., 3. o. TÍZ ÉVE Bár tavasz környékén jövendölték az ellenkezőjét is, mára, azaz december 17-re még mindig működőképes a magyar közigazgatás, nem kellett bezárni Salgótarjánt sem - mondta dr. Várkonyi József, a Köztársasági Megbízott Területi Hivatalának vezetője, azon a sajtótájékoztatón, amelyet - Nógrád megye közigazgatásának egy éve - címmel tartottak a megyeháza épületében. Új Nógrád, 1991. december 18., 1. o. Január elsejétől új típusú útlevelet bocsát ki a Belügyminisztérium. Az okmányra már az új címert nyomják, lapjain pedig az Alkotmány előírásának megfelelő - géppel is leolvasható - adatokat rögzítik az ENSZ hat hivatalos nyelvén. Lényeges változás, hogy az új útleveleket - ezentúl nem a rendőrségek, hanem a civil hatóságok adják ki. Új Nógrád, 1991. december 20., 1. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDI GYÖRGYNÉ DR.
