Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-20 / 295. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HAZAI 2001. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK KORKÉP Szomszédos árvízvédelem Budapest Közös árvízvédelmi koncep­ciót dolgoznak ki a Tisza- völgy vízgyűjtő területe által érintett országok: Ukrajna, Románia, Szlovákia, Jugo­szlávia és Magyarország. Az együttműködés kiterjed az előrejelzéstől a szükséges árvízvédelmi fejlesztésekig. A Tisza-völgy árvízvédelmében közvetlenül érintett öt ország víz­ügyekért felelős miniszterei teg­nap aláírták azt a dokumentu­mot, amely a hatékonyabb árvíz- védelem megvalósítását célozza a Tisza vízgyűjtő területén. E koncepció értelmében az együtt­működő országok rendszeresen információt cserélnek a vízügyi helyzetről, a kapcsolódó fejlesz­tésekről, összehangolják a nem­zeti árvízvédelmi fejlesztéseket és a beavatkozásokat. Meghatá­rozzák a védekezési-megelőzési munkákat, és egyeztetnek, ha a közös feladatok megoldásához külső partnerek kellenek. A megálla- m podás értelmé­ben első lépés­ként a Tisza vízgyűjtő terü­letére kiterjedő árvízvédelmi koncepciót dolgozzák ki. A koncepció a felkészülési idő növelése érdekében rögzíti az észlelés, az információs rend­szer, illetve az előrejelző szol­gálat terén elvégzendő fejlesz­téseket. Az aláírás alkalmából Fónagy János közlekedési és vízügyi mi­niszter a munka konkrét ered­ményei között említette, hogy a magyar fél - az előrejelzési mun­kát megkönnyítendő - elkészí­tette a csapadéklefolyási mo­dellt, amit az öt együttműködő ország rendelkezésére bocsátott. Mint mondta, eddig közel 60 kilométer gátszakaszt erősítet­tek meg a honi vízügyi szervek több részletben, a legkritiku­sabb területeken. ÉLELMISZERSEGÉLY GYEREKEKNEK. Húszezer csomag (360 ezer kilogramm) élelmiszert oszt szét Budapesten, a Felvonulási téren, a Műcsarnok mellett a Gyermekétkeztetési Alapítvány. A karácsony előtti akcióban 353 iskola és óvoda képviselője veheti át a csomagokat. fotó, europress/kau-us györgy Parlamenti gyorsmérleg Ajándék, ajándék Battonya Lakner Zoltán , a Szociális és Családügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára is részt vett tegnap Battonyán a Karsai József helyi vállalkozó által 530 szegény sorsú gyer­meknek szervezett jótékony- sági karácsonyi ünnepségen. Miközben lapunknak nyilat­kozott, Karsai néhány gyer­mekkel elindult a fővárosba, hogy ma átnyújtsák Harrach Péter miniszternek a maguk készítette karácsonyi aján­dékokat. Lakner Zoltán sem üres kézzel érkezett a viharsarki kisvárosba: 2 millió forintot adott át az önkor­mányzatnak gyermekjóléti célok­ra. Válaszolva kérdéseinkre, a rendezvényt politikai hangulat- keltésnek minősítette.- Karsai úr politikai céljai el­érésére használja föl a gyermeke­ket. Az ünnepségen egyetlen ko­moly karácsonyi mozzanat sem volt, leszámítva az ajándékosz­tást, ami azonban igen dicsére­tes. A rendezvényen is elmond­tam, és most is megismétlem Karsai úr javára: kevés olyan vál­lalkozó van ma Magyarországon, aki meggazdagodván, fölöslegé­nek egy részét a szegényeknek juttatja. Más kérdés viszont, hogy olyan talán egy sem akad, aki évek óta ebből próbál magá­nak politikai tőkét kovácsolni.- Itt a gyermekek voltak a fon­tosak...- Ők aranyosak és kedvesek. Többségük a roma népességhez tartozik, s valóban nyomorult kö­rülmények között él, döntően a Az Országgyűlés nyugodtabb tempóban dolgozhatott ebben a kormányzati ciklusban, elvégezte azt a munkát, amelyre a kormányprogram elfogadásakor vállalkozott - értékelte az őszi ülésszakot, illetve a T. Ház négyéves munkáját tegnap Áder János házelnök. Budapest A háromhetes munkarend beve­zetése beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hangsúlyosabbá vált a jogalkotási munka, ugyanakkor az új ülésezési rendszerben is fennmaradt a politikai vita lehető­sége - mondta Áder János. A kép­viselők munkájának nagy részét mind az elmúlt fél évben, mind az előző három esztendőben az ér­demi törvényalkotó munka tette ki. Az előző parlamenti időszak­hoz képest nőtt az interpellációk és a kérdések száma, ugyanakkor kevesebb napirend előtti felszólás és azonnali kérdés hangzott el. A házelnök statisztikai adatokkal szemléltette, hogy az 1994 és 1997 közötti ciklusban 883 törvényt, törvénymódosítást és határozatot hozott a parlament,' 1998 és 2001 között pedig 831-et. A megtárgyalt és elfogadott tör­vények, illetve jogszabály-módo­sítások közül a családok életkö­rülményeit javító döntéseket, a la­káshoz jutást szolgáló pénzügyi törvényeket, a közbiztonság erősí­tése érdekében módosított bünte­tőeljárási jogszabályokat, vala­mint a jogharmonizációból faka­dó határozatokat emelte ki az Or­szággyűlés elnöke. Rámutatott: az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy egyszintű marad a jogorvos­lati rendszer, ez megoldja az ítélő­táblák felállításának problémáját. Áder János elmondta: a kormánykoalí­ciós többség az őszi ülésszak­ban is biztosí­tott volt, így le­hetett megsza­vazni a zár- számadási, a kórházi és földtörvényt. Nem si­került elfogadtatni a T. Házzal a kétharmados többséget igénylő média- és a választási eljárásról szóló jogszabály-módosítást. A házelnök bejelentette, hogy 2002. január végéig a képviselők­nek ismét be kell számolniuk va­gyoni helyzetükről, nyilvános va­gyoni nyilatkozatot kell tenniük.-UG­További kórházi bérfeszültségek Változás előtt áll a hazai egészségügyi ellátórendszer. A parla­mentben kedden elfogadott szerkezetátalakítási törvény meg­teremti a kórházak racionálisabb, gazdaságosabb működteté­sének feltételeit - jelentette be Mikola István egészségügyi miniszter szerdai sajtótájékoztatóján. Budapest A szaktárca programja szerint összesen mintegy 500 milliárd forintos tőkeinjekcióval orvo­solják a kórházak gondjait. Ezután látnak hozzá az egész­ségügy speciális, minőség- biztosítási rendszerének orszá­gos bevezetéséhez. A jövőben pontosan meghatározzák az in­tézmények feladatát, a szemé­lyi és orvostechnikai feltétele­ket, majd az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár ezek alapján köt finanszírozási szer­ződést. A miniszter ismételten ki­emelte: az egészségügyi intéz­mények átalakítása nem feltétle­nül jelent privatizációt. A külső tőke bevonása, a magánosítás, az új törvény szerint csak éssze­rű és ellenőrzött keretek között folyhat. Az új törvény lerakta a szabad­foglalkozású orvoslás jogi kere­teit is. Ugyanakkor az elszámolás rendszerét még csak ezután dol­gozzák ki. Ezért 2003. január 1-jétől várható, hogy az intéz­mények, illetve az egészségbiz­tosító szabad­foglalkozású orvosokkal köthet finan­szírozási szer­ződést. A miniszter szerint a jövő év­ben várható újabb minimálbér­emelés az egészségügyben dolgo­zók jelentős hányadát érinti. Lesz olyan kórház, ahol a dolgozók 70 százalékának emelik az alapbér­ét. Ezzel együtt tovább nőnek a belső bérfeszültségek a magasab­ban képzettek, a több éve dolgo­zók rovására. NÉMETH ZSUZSA Hírek EGYÜTTMŰKÖDÉS. Aláírták a Fidesz Magyar Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Kisgazda Polgári Egyesület vá­lasztási együttműködéséről szó­ló megállapodást, amelynek ér­telmében tizenegy kisgazda po­litikus indul a két kormánypárt közös országgyűlési képviselő- jelöltjeként 2002-ben. A megál­lapodás értelmében Túri-Kovács Béla környezetvédelmi minisz­ter és Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda frakcióvezető a Fidesz-MDF országos listáján kap helyet. ÚJ ÁLLAMTITKÁR. Halász Já nos, a Fidesz-MPP debreceni or­szággyűlési képviselője lett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma új politikai ál­lamtitkára. Orbán Viktor mi­niszterelnök kedden írta alá a kinevezési okmányt. Halász elődje Várhegyi Attila (Fidesz- MPP) volt, aki november 30-i hatállyal távozott a tárcától, mi­után a Budakörnyéki Bíróság nem jogerősen 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. IGAZSÁG. Veszélyeztetett az igazságszolgáltatás mint önálló hatalmi ág függetlensége - áll az Ügyészek Országos Egyesü­lete, a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetőinek közös köz­leményében. A dokumentum szerint ez érezhető „például a törvényhozó hatalom részéről, amikor a legfőbb ügyészt szak­mai kérdésekben interpellálják, illetve a végrehajtó hatalom ré­széről, amikor az ítélőtáblák fel­állításáról vagy a bírósági szer­vezet költségvetéséről van szó”. DEMSZKY NYERT. Demszky Gábor, Budapest főpolgármeste­re első fokon megnyerte szer­dán a Fővárosi Bíróságon azt a személyiségi jogi pert, amelyet Csurka István országgyűlési képviselő, a MIÉP elnöke ellen indított. A főpolgármester azért fordult a bírósághoz, mert a MIÉP-es honatya azt írta róla, hogy 1976-ban önként jelentke­zett besúgónak. Demszky Gábor a per során az eredeti, 28 millió forintos kereseti követe­lését két és fél millió forintra szállította le. SZIGORÚBB SOROZÁS. A jö­vőben nehezebb lesz kibújni a kötelező sorkatonai szolgálat alól. A települések jegyzőinek ezután minden év november 30- ig össze kell gyűjteni a házior­vosoktól a hadkötelesek egész­ségügyi adatait, és továbbítani a sorozóbizottsághoz. Az orvosok a többletmunkáért a HM-től kü­lön juttatást kapnak. Az utóbbi években már alig lehetett egész­séges fiatalembereket besoroz­ni, annyira megszaporodott a „betegek” száma. (Z) _______■ É v végi utascsúcs a vonatokon A MÁV Rt. 57 mentesítő vonatot állít forgalomba a karácsonyi és év végi ünnepi személyforgalom zökkenőmentes lebonyolí­tása érdekében. Tekintettel arra, hogy a téli szünet, illetve a szabadságok miatt kevesebben utaznak, mintegy 150 vonat nem közlekedik a két ünnep között. Ezeket a járatokat a vasúti menetrend részletesen tartalmazza. December 22-én, a hét utolsó munkanapján (péntek), december 23-án, 24-én és 25-én a munkaszüneti na­pon, december 26-án a hét első munkanapját megelő­ző napon (vasárnapon), december 27-én a hét első munkanapján (hétfőn), december 28-án a munkana­pon, december 29-én a hét utolsó munkanapján (pén­teken), december 30-án és 31-én a munkaszüneti na­pon, 2002. január elsején a hét első munkanapját meg­előző napon (vasárnapon), január 2-án a hét első mun­kanapján (hétfőn) érvényes menetrend szerint közle­kednek a személyszállító vonatok. A személyszállítást is végző pos­tavonatok december 23-án, 25-én, 26-án, 30-án és 2002. január 1-jén nem közlekednek. A december 24-én és 31-én Budapestről indu­lók utasokat nem szállítanak, a Budapestre tartók pedig a szom­bati menetrendi időkhöz képest 60 perccel korábban indulnak. DECEMBER 21-ÉN mentesí tő vonat indul a Keleti pályaud­varról Egerbe, illetve Miskolcra 15 óra 05 perckor, Miskolcra 17 óra 55 perckor, Pécsről Zalaegerszeg­re 13 óra 10 perckor, Zalaeger­szegről Pécsre 17 óra 57 perckor. Ezen a napon a Nyugati pályaud­varról 17.05 órakor induló Corona nemzetközi gyors közvetlen vo­natrészt továbbít Nyíregyházára. A Makóra közlekedő vonat ezért 17.10-kor indul a Nyugatiból. DECEMBER 22-EN mentesí­tő vonat indul Nyíregyházáról Bu­dapest Nyugati pályaudvarra 13 óra 18 perckor és 18 óra 20 perc­kor. Budapestről is indulnak men- tesítők: a Keleti pályaudvarról Egerbe, illetve Miskolcra 15 óra 05 perckor, Miskolcra 17 óra 55 perckor, a Déli pályaudvarról Szombathelyre 16 óra 30 perckor, Pécsre, illetve Kaposvárra 17 óra 10 perckor. A Corona nemzetközi gyors december 22-én is továbbít­ja a nyíregyházi közvetlen vonat­részt, a Nyugatiból 17 óra 05 perc­kor indul. A makói vonat a Nyu­gati pályaudvarról indul 17 óra 10 perckor. DECEMBER 23-ÁN mentesí tő vonat indul Budapestről, a Nyugati pályaudvarról Nyíregy­házára 5.50 órakor, 7.10 órakor és 9.00 órakor Intercity (IC), Nyír­egyházáról Budapestre 5.20 óra­kor. A Déli pályaudvarról mente­sítő járat indul Nagykanizsára 6.50 órakor és 17.00 órakor (IC-já- ratok^ Tapolcára 9.10 órakor, Szombathelyre 9.05 órakor és 10.05 órakor (IC). Szombathely­ről Budapest Déli pályaudvarra indul IC 12.25 órakor. Buda- pest-Dunaújváros között közle­kedik a sebesvonatpár: a Déliből 6.30 órakor, Dunaújvárosból 8.20-kor indul. Budapest-Tapol- ca-Celldömölk között is közleke­dik a gyorsvonatpár: a Déli pálya­udvarról 12.20 órakor, Celldö­mölkről 18.28 órakor indul. Nagy­kanizsáról Budapestre indul IC 5 óra 10 perckor. A Keleti pályaud­varról mentesítő gyorsvonat indul Miskolcon át Szerencsre 5.50 óra­kor, Miskolcról Nyíregyházára pe­dig IC vonat indul 8.00 órakor. Esztergomból a Nyugati pályaud­varra indul InterPici vonat 4.45 órakor. DECEMBER 24-ÉN mentesí tő vonatot indít a vasúttársaság: a Nyugati pályaudvarról Nyíregy­házára 5 óra 50 perckor, 7 óra 10 perckor és 9.00 órakor (IC), Nagy­kanizsáról Kaposvár érintésével érkezik vonat a Déli pályaudvarra 5 óra 10 perckor. DECEMBER 30-ÁN Eszter gomból a Nyugati pályaudvarra 4 óra 45 perckor indul InterPici já­rat, Nagykanizsáról a Déli pálya­udvarra pedig IC 5 óra 10 perckor. A Nyugati pályaudvarról Nyíregy­házára megy mentesítő vonat 5 óra 50 perckor és 7 óra 10 perc­kor. A Déli pályaudvarról Nagyka­nizsára IC indul 6 óra 50 perckor, Szombathelyre pedig gyorsvonat 9 óra 05 perckor. 2002. JANUÁR 1-JÉN a MÁV mentesítő vonatot indít a Déli pályaudvarról Pécsre 8 óra 45 perckor (IC) és 18.00 órakor, Pécs­ről Budapestre 13 óra 30 perckor (IC). Miskolcról a Keleti pályaud­varra mentesítő sebesvonat indul 17 óra 20 perckor, mentesítő gyorsvonat 18 óra 55 perckor. Bu­dapest Nyugati pályaudvarra in­dul mentesítő vonat Nyíregyházá­ról 15 óra 25 perckor, Püspökla­dányból pedig 16 óra 45 perckor. JANUÁR 2-ÁN közlekedik Miskolc-Eger-Szolnok-Szeged között a közvetlen összeköttetést biztosító gyorsvonat, amely Mis­kolcról 15 óra 20 perckor, Egerből 15 óra 48 perckor indul. Január elsejétől továbbra is közlekedik vasárnaponként a Szalajka IC. A vonat Egerből Bu­dapestre 18 óra 03 perckor, a Ke­leti pályaudvarról Egerbe 20.00 órakor indul. A menet- és helyjegyeket elő­vételben azért is érdemes megvál­tani, mert ezek figyelembevételé­vel indítják több kocsival az IC, il- letve InterPici járatokat. _______■ s zociális jöve­delmekre szó- | rítkoznak. A kifejezetten j szegény csalá- | dók helyzeté­nek javítására | sok intézkedés ; történt a közel­múltban: az idén tanévkezdéskor kifizettük a 13. havi kiegészítő családi pótlé­kot. Megjegyzem, ennek összege januártól 4200 forint lesz gyer­mekenként és havonta. Az vi­szont tény, hogy a munkahely nélküli szülők valóban nem tud­ják igénybe venni az adóked­vezményt.- Ön egy tévényilatkozatában - föladva ezzel a labdát Kársainak - kijelentette: hazánkban nincse­nek éhező gyermekek.- Egy szakmai felmérést kö­vetően Ferge Zsuzsa és más szo­ciológusok is megállapították: nincs arról szó, hogy az éhezés jelenség lenne Magyarországon. Az, hogy a tartósan munkanél­küliek és a családjaik mély sze­génységben élnek, ténykérdés. Az önkormányzatok viszont ké­pesek a gyermekeknek naponta háromszori étkezést biztosítani, hiszen erre - túl a családtámo­gatásokon - ebben az esztendő­ben huszonhárom és fél milliárd forintot továbbítottunk részük­re. A gyermekvédelmi törvény februárban esedékes módosítá­sa után az önkormányzatok szü­lői igényre kötelesek lesznek a hétvégeken és a szünidőkben is megszervezni a gyermekek ét­keztetését; ezen a területen nincs forráshiány. !®U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents