Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-20 / 295. szám

2. OLDAL SZÉCSÉNY ÉS TÉRSÉGE 2001. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Csatorna: félig már kész Terv szerint csak a jövő évben kezdték volna a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését Karancsságon, de mert a többi érintett településen folyó munkálatok „megengedték,” ebben az évben megkezdték a kivitelezést itt is. A nagy hideg­re tekintettel most megszakították a hálózatépítést, amely jó ütemben haladt az eltelt időszakban: a fél településen már a földben vannak a vezetékek. _____■ S zép volt ez az ünnep Időseinek szerzett örömet a napokban, rendezvényén, az ipolytamóci ön- kormányzat: a művelődési házban tartott ünnepségén mintegy nyolcvan nyugdíjaskorú fogadta a köszöntő gondolatokat Tisza Attila polgármestertől, majd dr. Surján László országgyűlési képviselőtől. A gyerekek ajándékműsor­ral kedveskedtek a nagymamáknak, nagypapáknak, akik szívesen tapsoltak a környékbeli falvakból érkezett hagyományőrző csoportoknak is.__________■ Z sófi a „Diótörő”-ben lép közönség elé A Thália Színházban és Kecskeméten is táncol a szécsényi kislány Életében új fejezet nyílt azzal, hogy a sok-sok jelentkező közül ő lett az egyik, aki megkezdhette tanulmányait a budapesti táncművészeti főiskola balett tagozatán. Ez az esemény azonban a 11 éves, szécsényi Szabó Zsófia családjának életét is megváltoztatta. A mosolygós-kíváncsi tekintetű, nyúlánk, „igazi balettos” alkatú kislányt kiskora óta érdekli min­denféle mozgás: járt már néptánc­ra, jazzbalettre, nyert atlétikai ver­senyeken. Furulyázni tanult a ze­neiskolában, s mindemellett kitű­nő tanuló.- Polett nagynénim nagy híve a balettnek, s mivel ő a fővárosban lakik, figyelemmel kísérheti az ez­zel kapcsolatos híreket. A felvételi­ről ő tájékoztatott, és elkísért a vizsgára is, ami izgalmas volt - s mivel sokan voltunk - két napig tartott - meséli Zsófi. - Amikor a szüleim megtudták, hogy sikeres lett a felvételim, nagyon megle­pődtek, mert erre a hírre nem ké­szültek fel. Egy hét gondolkodás után döntötték el, hogy beíratnak az intézménybe. A kislány így nyolcosztályos gimnáziumban folytatja tanulmá­nyait, a hét végeken jön haza Prog­ramja igencsak* zsúfolt) ugyanis a délelőtti tanítás után 14 órától kez­dődnek a szakmai órái: nemcsak balettra, hanem néptáncra és ének­kari foglalkozásokra is jár. „Amikor szüleim megtudták, hogy sikeres lett a felvételim, nagyon meglepődtek." ______ ■- A balett-terem egy nagy helyi­ség zongorával, mindig élőzenére táncolunk. Van itt videó és tévé is, hogy megnézhessük a vizsgaelő­adásokat. Szeretek tanulni és táncolni is, kedvenc tantárgyam az angol, két éve ta­nulom. A kollégiu­mot viszont nem si­került megszoknom, így most már a nagy- nénéméknél lakom. Mesternője sze­rint jól formálható és kitartó, remekül ha­lad a kislány. Lelke­sedésével hamaro­san találkozhat a kö­zönség is, Zsófi ugyanis már a szín­ház kulisszatitkaival ismerkedik: beválo­gatták a Diótörő cí­mű karácsonyi pro­dukcióba, amelyet a főiskolások visznek színpadra. A próbá­kat és az előadáso­kat a Thália Színház­ban tartják, s való­színűleg Kecskemé­ten is be fognak mu­tatkozni vele. VÁRKUTI IRÉN Életszövetek és ajándékműsor Pillanatképek a ságújfalui iskola életéből Bakos Ferenc szécsényi festő, grafikus képeiből Életszövetek címmel nyílt kiállí­tás az intézmény galériájában (látható ja­nuár 15-ig), s ennek kapcsán az alkotó rendhagyó órán is vendége volt a közös­ségnek. Tanárok és diákok más jellegű összejövetel meghitt perceit élték át a nemrégiben megtartott Télapó-ünnepsé­gen, amely azért volt különleges, mert a pedagógusok kedveskedtek ajándékmű­sorral a gyerekeknek. A Télapó ajándékai című, a tornateremben bemutatott elő­adásuk mi mással is érhetett volna véget, mint a 165 meglepetéscsomag kiosztásá­val. A ságújfalui ál­talános iskola di­ákjai rendszere­sen találkozhat­nak alkotókkal, s ezek a találkozá­sok két színtéren történnek: egy­egy művész az al­kotásaival és köz­vetlenül, rendha­gyó foglalkozáso­kon, rajzórákon is bemutatkozik ebben a közös­ségben. Legutóbb Három kisinas és a három ördög mesterkedését figyeli a gyermekkőzőnség.______________■ Bakos Ferenc rendhagyó órán, gyermekek gyűrűiében. ■ Bor, ami megmérettetett Ilyen még nem volt Magyargécen! Magyargéc ugyan nem tartozik a híres borvidékek sorába, de azt azért mégse gondolja senki, hogy a géci bornak nincs múltja, a Bakonya, a Kerekhegy és a Mélápa dombjain az 50-es 60-as években sok gazda termesztette a nemes nedűnek való szőlőt. Többnyire annyi bort készítettek, amennyi a családnak elegendő volt, de volt úgy, hogy adtak el belőle a környező te­lepüléseken. A magyargéci faluvezetés híve a hagyományok újraélesztésének, ennek jegyében hirdette meg nemrégiben az első borversenyt, amelyre csak az itt készült nedűvel lehetett nevezni. A zsűri munkájában Bélák Dezső, Szigeti László, Ludányhalászi polgármestere, valamint Cservenák Zsuzsanna, Magyargéc jegyzője vett részt. Döntésük szerint a legjobbnak Cservenák János bora bizonyult, a második helyezett Horváth Nándor, a harmadik pedig Babka József lett. További eredmé- nyek: Cservenák János, Rácz Béla, Velki Róbert. __________■ Ú tkeresés A körzeti iskola nevelőtestü­lete, a faluvezetés, a kisebbségi önkormányzat, a gyermekjóléti szolgálat is képviseltette magát azon az iskolai fórumon, ame­lyet az Útkereső program kere­tében nemrégiben tartottak meg Litkén. A roma gyerekek kevésbé problémás beilleszke­dését célzó közös műhelymun­ka részeként szervezett össze­jövetelen többek között a roma gyerekek kötelességtudatáról, családjaik nevelési módszerei­ről vitatkoztak a jelenlévők, s végül kialakították közös állás­pontjukat. ________________■ Most hull a hópehely a sütemény-karácsonyfára Már napok óta nagyon készültek, s végre eljött az óra, amikor a Mesekuckóból a mézeskalács há­zikóba vehette útját a csapatra való szamóca és al- mácska, hogy szeme előtt elevenedjen meg a me­se a mézeskalács házikóról amelynek csakis na­gyon kedves lakói vannak. A Mesekuckó az egyik szécsényi tagóvoda, a szamócák és almácskák pe­égis megelevenednek a m Ennivaló díszek a szécsényimézesműhelyből lig - a csoportok neve alapján - az ovi kí- áncsi apróságai. Mindannyian azért igye- ;eztek Béla bácsihoz és Erzsiké nénihez, iogy megnézzék a karácsonyi sütemény­ütést. A mézeskalács házikó tehát nagyon ; evilági: Szécsény egyik mellékutcájában 'akács Béla sütőműhelye ez a mesébe illő alóság. S nemcsak a karácsonyt nagyon áró gyermekeknek varázslatos mindaz, mit odabent, a fűszerek aromájával és a rissen sült kalácsok illatával átitatott, kelle- B mesen meleg helyiségben látni lehet. Lám, az óriási gyúrólapon már ott simul a vékonyra nyújtott, terítőnyi tésztalap, a szom­szédságában lévő asztal körül pedig legalább tu­catnyi kíváncsi tekintet követi a mesteri kézveze­téssel, csillag, fenyőfa, házikó formára aprózódó, barna kalácsnakvalót. A falak mentén elhelyezett polcokon sütőle­mezeken hűlnek a frissen sült mézesek. Vannak köztük régi időkre emlékeztető, nagytenyérni, mandulával díszített, barna-piros szí­vek. Hajdanvolt szokás és a talán két­száz esztendős - bizony meglehetősen tekintélyes mennyiségű - évi négy má­zsa mézet „fogyasztó” - recept enniva­ló hírvivői. Az ünnepi csúcsról árulkodó mű­helyben nem először járnak óvodások: Takács Béla elárulja, hogy a Mesekuc­kó kicsinyeihez hasonló korúak cso­portjai már megfordultak itt a korábbi években. A puszedli sütésre szakoso­dott cukrászmester a mostani kará­csony körüli csúcsidőszak feszített napirendjé­ben talált egy olyan délelőttöt, amelyet szívesen töltött a kicsikkel. Volt ebben persze része annak is, hogy óvónő felesége szintén örömmel fogadta és kalauzolta a gyerekeket. És most, minden tekintet tízenöt év ki tudja hányadik ánizsos, szegfűszeges süteményalapja és készítője, Béla bácsira szegeződik. i- Míg az egyik csoport „süt”, a másik asztali csokrokat készít Egyik kis kézből a másikba vándorol a forma, s mindannyiszor szófogadón mélyed a tésztába. Kis idő múlva előkerül a habzsák is, s hipp-hopp, hópehely hull a fenyőforma kalácsra... A gyere­kek eltelnek, szinte jóllaknak a látvánnyal, s teli élményekkel indulnak vissza az óvodába. Szvetlik Péterné óvónő is részt vesz a tészta formázásában „Ha kisült már ide véle...” FOTÓKi RIGÓ TIBOR NÓGRÁDIHÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítöknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents