Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-18 / 293. szám

2001. DECEMBER 18., KEDD M O 2 A I K Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Totális győzelem és „Csatlakozás” Két figyelemre méltó könyvújdonság Erőltetett lenne bármilyen párhuzamot felfedezni a Bastei Bu­dapest Kiadó két könyvújdonsága között, az egyetlen hasonló­ság talán az, hogy eltérő tartalmuk és mondanivalójuk ellenére nem csak élményt, hanem tanulságot - méghozzá egy életre szólót - nyújtanak bármely nemű és korú olvasónak. Panamai karácsonyfák - Kanadából Panama nehéz dió a Mikulás számára. Az országban ugyan­is decemberben is igen magas hőmérsékleteket mérnek és fenyőfa a 10. szélességi fok közelében legalább olyan külö­nös látvány, mint mondjuk datolyapálma Dániában vagy avocado Alaszkán. Talán fennkölt és túlzó megál­lapításoknak tűnnek a fentiek, de van-e fontosabb dolog annál az életben, mint legyőzni a legpusz­títóbb betegséget, a vele járó ko­rai halált?! És érdemes azt is megtudni, mi segítette át többek között hősünket ezen: a szorga­lom, a megszállottság, a siker, a megszenvedett és bejárt út a (sport)győzelem felé. Lance Armstrong országúti kerékpáros, mára már háromszo­ros Tour de France-győztes 1999- ben úgy diadalmaskodott a világ (fent említett) legnevesebb ke­rékpárversenyén, hogy alig há­rom évvel előtte sikeres sportpá­lyafutása kellős közepén rákot diagnosztizáltak szervezetében. Ám az akkor 25 éves texasi fiatal­ember, mint életrajzi könyve első lapján azonnal meg is említi, ne­ki nem való a lassú halál.- Semmit sem csinálok lassan, gyorsan eszem, alszom, még a levegőt is gyorsan veszem - vall­ja. Szerencsére - orvosai segítsé­gével - az áttételes kórt is életfel­fogása szerint hamar győzte le. És a sikerek csúcsára is gyorsan „tekert” fel újra, bebizonyítva, mire képes a pozitív gondolko­dás, az akaraterő. Erről az útról, biciklis-pályafutásáról, a kerék­párosvilág - számára (legalább is pályafutása elején) elfogadhatat­lan hierarchikus rendjéről, azon elleni lázadásáról, a versenyek és versenyzés, a „tour” kulisszatit­kairól, egész eddigi (magán)életéről vall a világbaj­nok amerikai. A kapcsolatteremtés és kiala­kítás, a kommunikáció, a testbe­széd hihetetlen - fenti témánk­hoz kapcsolódva, és spoitnyel- ven szólva - (világbajnokának, Monty Robertsnek első - „Az iga­zi suttogó” című - (önéletrajzi) könyve után a világ leghíresebb lószelídítője várva várt legújabb művében azt mutatja be, hogy a lovakhoz hasonlóan, az emberi kapcsolatokban is eredménye­sebb a szelíd módszer. Aki kezébe veszi ezt a letehe- tetlenül érdekes olvasmányt, az meggyőződhet róla, hogy a biza­lom és hűség alapvető fontossá­gú és erejű, a családban, és hasz­nos útmutatást kap arra, hogyan kell gyermekeinkkel nyílt, bizal­mas kapcsolatot kialakítani. Rá­mutat arra, hogy a szóban és test­beszéd útján megvalósított kom­munikáció tartós kapcsolatok ki­alakításához vezet(het) az üzleti életben (is), és hogy az egymás iránti tisztelet nagyobb kreativi­tásra és jobb munkára sarkall bármely munkahelyen, bármi­lyen közösségben. Éligazítást ad arról, hogyan hozhatunk létre fé­lelmektől mentes környezetet, mesél nekünk önmagunk és kap­csolataink gyógyításáról és szelí­debbé tételéről. Egy ember, aki a „csatlakozás módszerével” vég­érvényesen megváltoztatta a lo­vakkal való bánásmódunkat, ez­zel a könyvével - remélhetőleg - az egymással szembeni viselke­désünket is átformál(hat)ja. Lance Armstrong: Bicikli élet- re-halálra Monty Roberts: Lovak és em­berek (Hogyan tehetjük gazda­gabbá otthoni és munkahelyi kapcsolatainkat a „Csatlakozás” módszerével?) [Bastei Budapest Kiadó, 2001) Alig akad azonban olyan pa­namai, aki karácsonykor haj­landó lenne lemondani „arboli- to”-járól (fácskájáról) és ezért a tűlevelű fákat hajón, konténe­rekben szállítják a messzi Ka­nadából Panamába évről évre. Panamaváros egyik forgal­mas utcájában friss fenyőillat terjeng a levegőben Presbitero Jenkins üzlete előtt. A 69 éves férfi, aki 34 éve kereskedik, igazi sztár Panama karácsony­faárusai között. Az adventi idő­ben nincs egy szabad perce sem. Minden nagyságban kínál eladásra fenyőfákat 12 és 160 Az aukciós cég azt remélte, hogy a visszahúzódó életet élő amerikai író 32 levelét 250-350 ezer dollárért tudják értékesí­teni. De hiába harangozták be úgy, mint „az ismeretlen Salinger-levelek legnagyobb gyűjteményét”, a licit nem érte el azt a minimális összeget, amelyről a Sotheby's és amerikai dollár közötti áron. Némelyik magassága eléri az öt métert is. Miközben Jenkins a kuncsaftokkal foglalkozik, al­kalmazottai félóránként locsol­ják a tűző napon felsorakozta­tott fenyőfákat. Jenkins a re­cesszió ellenére sem panasz­kodhat. „A karácsonyfa mindig menő ám” - mondja büszkén. A lakások szobáiba került fe­nyőfák a nyirkos levegőben azután sokkal kevésbé hullat­ják tűleveleiket, mint a fűtött európai otthonokban. „A fát december elsején fel­állítjuk és január 6-ig zöld ma­Margaret Salinger, az író egyetlen lánya megállapodtak - noha két évvel ezelőtt Salinger szerelmes leveleiért 157 ezer dollárt fizetett egy gyűjtő. Ezek után elképzelhető, hogy a szállodai bejelentőkre, valamint New York-i és londo­ni képeslapokra írt sorokat ­rád" - dicsekszik a német szár­mazású Karin Beume, aki fér­jével, Udóval Panamaváros­ban a „Steinbock” elnevezésű vendéglőt üzemelteti. Egész Közép-Amerika alighanem „legnémetebb” vendéglőjében sokan ünnepük szívesen a ka­rácsonyt. A helyiség légkondi­cionált és ezért nem egyhamar rekednek be a vendégek a ka­rácsonyi dalok éneklése köz­ben. Panamavárosban a szállo­dák előcsarnokaiban, valamint a part menti sugárúton, az Avenida Balboán is szépen fel­díszített karácsonyfák állnak. Kedveltek a életnagyságú já­szolfigurák és a pálmaágakra erősített égőfüzérek is, ame­lyek beragyogják a trópusi éj­szakát. összesen 43 oldalt - magánvé­telre kínálják fel. Salinger 1965 óta nem pub­likált. Magánéletének titkait féltve őrzi. Az elmúlt három és fél évtizedben többször is bírósághoz fordult, hogy meg­akadályozza róla szóló írások megjelenését. Levelei némi esélyű adnak irodalmi gyűjtők­nek és kutatóknak, hogy hite­les portrét tudjanak készíteni Salingerről, az emberről. ■—i Falatkönyvek nyolc éven felülieknek A sorozat alkalmas a gyűjtésre és az ajándékozásra Nem keltek el Salinger levelei Nem keltek el a Sotheby's New York-i árverésén azok a leve­lek, amelyeket Jerome D. Salinger, a Zabhegyező szerzője írt lányának. Tudomásunk szerint a világon sehol sem született hasonló vál­lalkozás. A hat darab 5x7 cm-es kötet népszerű magyar és kül­földi irodalmi művek egy-egy vonzó részletét, vagy teljes novel­lát, idézeteket tartalmaz. Nyolc éven felülieknek ajánlható. Megnyitották a pisai ferde tornyot Szerény ünnepség keretében nyitották meg a látogatók előtt múlt hét végén - tizenegy évig tartó mentési munkálatok után - a pisai ferde tornyot. A Press-Kontakt Bt. célja ezeknek a kicsiny, de rendkívül ízléses könyveknek a kiadásával mindenekelőtt az, hogy kedvet keltsenek az olvasáshoz. A rész­letek végén leírják: akinek a „Fa­latkönyv” ízlik, az a könyvtár­ban vagy a könyvesboltban megtalálja az egész művet. Ez rendkívül nemes cél, és látszik, a kis olvasók érdeklődése kíséri a könyvecskéket. A kis köteteket egy, dossziéban is lefűzhető, vagy zsebben hordható könyv­tartóban helyezték el. A sorozat alkalmas a gyűjtésre, az ajándé­kozásra. Jó néhány író (Vámos, Gör­S ey, Békés, Csukás, Kamarás, irdögh stb.) és a kiadók (Osiris, Holnap, Ciceró, DIA) feltétel nél­kül és boldogan támogatják a kezdeményezést azzal, hogy közlésre átengedik az egyes mű­vek részleteit. Cserébe az irodal­mi falatkák végén feltüntetik a ki­adót, illetve a szerző egyéb köny­veit is. A darabonként ötezer, te­hát összesen harmincezer pél­dányban megjelent kis könyve­ket a könyvesboltokban, iskolák­ban és a névadó cég (jelen eset­ben az Országos Baleset-megelő­zési Bizottság , ÓBB) saját háló­zata segítségével terjesztik. A Falatkönyv-sorozatok egy- egy társadalmi szervezet vagy cég támogatásával jelennek meg. A minikönyvtár a támogató ne­vét viseli. Ezzel arra szeretnék késztetni a magyar társadalom és gazdasági élet főszereplőit, hogy- miután az állam, mint fejőste­hén szerepe csökken - támogas­sák a kulturális kezdeményezé­seket, ahogy ez Nyugaton általá­nos szokás. Az első összeállítást az Országos Beleset-megelőzési Bizottság, a Generali-Providencia Rt. és a Providencia a Biztonsá­gért Alapítvány támogatta. Az OBB-minikönyvtár köte­tei: Idézhető bölcsességek, Erich Kästner: Május 35, Én mondtam, hogy vigyázz! (Gyerekek mesél­ték balesetekről), Rideg Sándor: Indul a bakterház, Defoe: Robin­son Crusoe, Mikszáth, Móricz kóstoló (részlet a Bede Anna tar­tozása és a Fillentő című novel­lákból). A további sorozatokban Jack Londontól Jókai Mórig, valamint Durelltől Janikovszky Éváig min­den népszerű, illetve az olvasók körében kedvelt szerző szóba jö­het. A ceremónián Paolo Fontanelli, a város polgármes­tere adta át az épületet a hazai és a külföldi turistáknak. A vá­rosi vezetők a New York-i le­döntött tornyokra emlékezve, kegyeletből, szándékosan akartak csak mértékletes ün­nepséget rendezni a megnyitás alkalmából. Az eseményen már az első látogatók is jelen voltak, akik ezen a napon még ingyen mehettek fel a nyolc­száz éves építmény tetejére. A továbbiakban azonban megle­hetősen borsos ára lesz a belé­pőnek: 15 euró (mintegy 30 ezer líra). Amikor 1990. január 7-én bezárták a műemléket, még csak négyezer lírát kóstált a jegy. Az újonnan megnyílt műremeket egyébként szigorú biztonsági szabályok szerint lehet látogatni, harmincfős csoportokat engednek be negyvenperces időszakra, mindig két kísérőnek a társasá­gában. Olaszország és Pisa vá­rosa mégis nagyszerű dolog­nak tekinti, hogy, ha drágán és elővigyázatosan is, de a nagy- közönség végre újból élvezhe­ti ezt a kulturális emléket, amelyet tizenegy évvel ezelőtt be kellett zárni. Nem volt egyszerű visszatar­tani a nyurga épületet attól, hogy az egykori építési hibának tulajdoníthatóan engedjen a gra­vitáció természeti törvényének. Amikor például hat évvel ezelőtt nekifogtak a föld alatti rész be­tonozásához, a torony megmoz­dult, és egy egész milliméterrel ferdült tovább. Vastag acélköte­lekkel kellett ezért ellentétes irányból visszafogni az emlék­művet, amíg az iszapos talajból leszívták a vizet, és annak he­lyét szilárd anyaggal helyettesí­tették. A verejtékes és lelemé­nyes munkát azonban hosszú távon is siker koronázta: a pisai ferde torony mostantól legalább háromszáz évig szilárdan „áll majd a talpán”. Az eredeti ötletek sorsa - versenyhelyzet és védelem A legkeresettebb árucikk talán az ötlet. Nem csupán arról van szó, hogy valamilyen zseniális szikra nyomán egy új­donság születik, bár ez is roppant fontos, erre a nagy nem­zetközi cégeknél külön fejlesztési részlegek vannak. Mi több, az alkalmazottakat - dolgozzanak bárhol is - igyekez­nek érdekelté tenni, hogy törjék a fejüket. Számos szellemi termék van azonban, ami egyetlen ötletben jeleníthető meg, és ne kerteljünk, ezeket lopják, mint a szarkák. Tehetik, mert jogilag meglehetősen homályos a védelme. Nálunk, a rendszerváltás óta történt ugyan némi kedvező változás, de ettől, ha valakinek valamilyen roppant eredeti ötlete van, jobb, ha tízszer meggondolja, kinek hol mondja el. Munka­társunk, Nánási Anikó egy összeállításban igyekszik vázol­ni a jelenlegi helyzetet.- A Magyar Szabadalmi Hiva­tal miféle szellemi termékek vé­delmét láthatja el? Munkácsy Péter, a Magyar Szabadalmi Hivatal munkatár­sa: - A Magyar Szabadalmi Hi­vatal 2000. január 1-jétől nem­csak az ipar jogvédelem terén, hanem a szellemi tulajdon egé­széért is felelős, országos ha­táskörű szerv. Ettől az időpont­tól kezdve számos szerzői jogi jogosítvány is a hivatal elé ke­rült.- Olvastam, hogy nem minő­sül találmánynak például egy matematikai módszer, vagy egy játékodét, játékszabály, tudo­mányos elmélet. Tehát hogy ezek nem találmányok, ezeket nem szabadalmazzák, hanem valamiféle más módja van an­nak, hogy egyáltalán ezeket vé­deni lehessen.- Ez a szerzői jogvédelem, amit a törvény biztosít. Ez az első nyilvánosságra hozataltól kezdődően illeti meg a mű al­kotóját.- Hogyha valaki például kita­lál egy rádióműsort, tehát van egy ötlete, de még nem csinálta meg, és más megvalósítja, ak­kor ő tehet-e bármit?- Az ötlet önmagában még nem élvez szerzői jogi védel­met, viszont önmaga a műsor, igen.- Tehát ha már megcsinálta a műsort.- Igen. Vitás lehet az is, hogy még ötletnek minősül, vagy esetleg ez már műalkotás. A hi­vatal mellett működő szerzői jo­gi testület ehhez hasonló érde­kes esetekben szokott szakvéle­ményt kiadni.- Ez kevésbé megfogható, ezen töprengeni kell.- Igen. Esetenként változhat, hogy most az a rögzített szinop­szis tényleg csak néhány kere­setlen mondat, elképzelés, vagy pedig tekinthető az műalkotás­nak is. Gyertyánfy Péter főigazgató, Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület: - A szerzői jog a kel­lőképpen kifejtett gondolato­kat, a kifejtés módját védi. Az ötlet pedig tipikusan ennél ke­vesebb. A film világából tudok példát hozni. Ha valakinek van egy ötlete, hogy árva gyerekek­ről kell filmet készíteni, akik megszöknek az árvaházból, ez nyilvánvalóan ötlet, és nem védhető. Hogyha ezt egy filmvázlatban, filmnovellában leírja valaki, ahol már valamifé­le cselekmény és pláne karakte­rek megjelennek, akkor ez mint szerzői mű már védett lehet. Az ötleteket mégis, gazdasági érté­kük miatt, valamiféle gyakorla­tias védelem megilleti. Azt le­het ilyen esetekben tenni, hogy az ötletet papírra lehet vetni, és ezt akár egy közjegyzőnél, akár itt nálunk önkéntes nyilvántar­tásba lehet vetetni. Ez a nyil­vántartás önmaga jogi védel­met nem ad, de bizonyítékul szolgálhat későbbi vitáknál. Ezek a viták azután lehetnek szerződéses alapon álló viták, amikor mondjuk valaki egy gazdasági ötletét szerződéssel enged át egy másik cégnek. Er­re mód van, attól függetlenül, hogy se szabadalmi, se szerzői jogi védelem itt nincs, és akkor utóbb vita keletkezik a felek kö­zött. Ekkor az előbb említett nyilvántartások bizonyítékul szolgálnak.-Az a letétbe helyezett irat bi­zonyíthatja azt, hogy melyikük találta ki azt hamarabb?- Igen. Az azonban, hogy a hamarabb kitalálás önmagában valamilyen elsőbbségi jogot ad-e a jövőre nézve, attól függ, hogy például versenyhelyzetben lévő jogalanyokról, személyekről van-e szó, tisztességtelen piaci magatartás történik-e, vagy eset­leg üzleti titok elvétele történt-e.- Miért nem lehet szellemi öt­leteket levédetni?- Nem kell az egyszerű és nyilvánvaló ötleteket védeni, mert á védelem egyben máso­kat kizár ugyanennek az ötlet­nek, gondolatnak a felhasználá­sától. Nyilvánvalóan nem lenne igazságos, hogyha csak azért, mert valaki mondjuk egy ilyen mondatot leír és letétbe helyez, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de három már igen, a továbbiakban bárkinek ugyan­ez eszébe jutna, nem használ­hatná fel.- A zene, mint szellemi ter­mék, milyen védelmet kap a Ma­gyar Szerzői Jogvédő Irodától?- A zene a szerzői jogi tör­vény folytán élvez védelmet a szerző életében, és a halálától számított hetven évig minden­féle felhasználáshoz engedélyt kell kérni, és ennek fejében dí­jat kell fizetni. A felhasználás, amihez engedélyt kell kérni, a nyilvános előadások, akár gép­pel, akár CDlejátszóval, nyilvá­nos előadás az élőzene is, a rá­diók és a televíziók zenesugár­zása, a filmekbe foglalt zene, a zene többszörözése, hangfelvé­telen való kiadása. Mi ellenőriz­zük a zene felhasználását, elő­fordulását az előbb említett te­rületeken, beszedjük a jogdíja­kat, és kifizetjük az arra jogo­sultaknak.- És hogyha egy füstös kis­kocsmában játszik egy zongo­rista egy slágert, hogy lehet lefü­lelni?- A füstös kiskocsmának nagyságrenddel kevesebb jog­díjat kell fizetnie, mondjuk egy korsó sör árának megfelelő ze­nei jogdíjat kell fizetnie egy nap, nem többet. Az Ar- tesiusnak több évtizedes figye­lőrendszere van, azt kell mond­jam, hogy a nyilvánosság előtt elhangzó zene utáni jogdíjak­nak legalább 90 százalékát megfizetik. Ahol nehezebb a jogsértéseket leleplezni, és elle­nük föllépni, az ilyen engedély nélküli átdolgozás, feldolgozás, művekbe való behelyezés, el­torzítás, ezen a téren már a ze­neszerzőnek vagy zeneműki­adónak magának kell megtalál­ni az elkövetőt és felszólítani a kártérítésre, és a jogsértés meg­szüntetésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents