Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-15 / 291. szám

2. OLDAL 5 m SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP 2001. DECEMBER 15., SZOMBAT Faragó Zoltán: TrRePjÁrÓ Vecseklői alkonyat Jeges szelek járnak ilyenkor a Medves-fennsík felett, a porhó szemcséit felkapja egy-egy erő­sebbe lökés, pár arasznyival odébb leszórja, hóbarázdákat al­kot belőlük. Fagyos, fehér sivatag most a tavasztól őszig élettel teli táj. A sík és kopár részekről, ahol semmi nem áll a szinte mindig nyugatról érkező szelek útjába, el is kopik lassacskán a fehér pap­lan, csak a fűcsomók tövében maradnak kifli alakú foltok. Az erdő szélén, a bokrok aljában azonban úgy felhalmozódik a hó, hogy néhol térdig ér. Nem baj persze. Ha a természet így rende­zi, akkor jól van, ha meg a külön­féle emberi bölcsességek közül akarunk válogatni, maradjunk csak abban, hogy éppen itt az ideje... Süt a nap, de fagypont alatti a hőmérséklet. Késő délután van már, a nap egészen a fennsík pe­remén jár, fényében egyre hosz- szabbra nyúlnak az árnyékok. Az egykori tehenesi kőbánya alatt húzódik a Vecseklői-oldal. Ez a név a térképeken nem szerepel, az emberek emlékezetéből is egyre inkább kikopik. Az azon­ban bizonyos, hogy a ma a határ szlovák oldalára eső, medvesaljai Vecseklő községről kapta a nevét. A meredély érdekes hely, öreg bükkös még éppenúgy áll rajta, mint rudaserdő, vagy az újulatot még elrejtő bozótos. Közepe tá­ján a vízesésekkel ékes Gortva- patak igyekszik távoli, ismeretlen vidékek felé, közvetlenül a forrás felett, a néhai bányaudvar he­lyén, tó nyújtózkodik, amit azon­ban csak egészen közelről lehet felfedezni. A fennsík peremén hatalmas csapat tengelic kel szárnyra, ami­kor a közelükbe érek. Széljárta rész ez, alig tenyérnyi a hóréteg vastagsága. A madarak a földre nyomott fű- és gyomnövényszá­rakon keresgélnek, s nem ijednek meg annyira, hogy messzire re­püljenek. Megvárom, hogy le­szálljanak, azután utánuk me­gyek, a fényképezőgépet készen­létben tartva. (Használható fotó nem készült róluk, de olyan igen, amelyiken 155 madarat lehet szá­molni.) Az újra felröppenő mada­rak csodálatos har­móniában, egymás után kapnak szárnyra, a levegő­ben együtt fordul­nak, de úgy, hogy a csapat szélén lévők nagyobb kanyart vesznek, így persze hosszabb utat tesz­nek meg, majd sor­ra letelepszenek. A tengelicek bőséges táplálékot találnak ezen a helyen. Ápri­lisban és májusban a tehenek éjszakáz­tak ezen a helyen, azután más legelők­re vitték őket. Amíg azonban itt voltak, jó alaposan megtrá­gyázták és taposták a földet, így aztán egész nyáron és ősszel bő­ségesen teremtek a legkülönfé­lébb gyomnövények. A tengeli­cek tehát nem halnak éhen, de azért nem fenékig tejfel az életük. Miközben távcsövezgetem őket, egy karvaly jelenik meg a kőbá­nya szélén álló bokrok felett, s alacsonyan repülve a tengelicek felé tart. A magevők szívdobba- násnyi időeltéréssel ismét csak szárnyra kelnek. A ragadozót va­lahogy meglepi a dolog, megza­varja az elé kerülő tömeg. A kar­valy nem a levegőben ejti el zsák­mányát, hanem a bokrok, fák ágai között bujkálva, hiába is ül­dözné a kis énekeseket. Bizonyá­ra az sincs ínyére, hogy a közel­ben álldogálok, azért elrepül a somosi rétek felé, változatlanul jó alacsonyan, az egykori kötélpá­lya bokrokkal és gazzal benőtt nyomvonalát követve. Aligha­nem arra számít, hogy előkerül ott valami elcsíphető mezei ve­réb, citromsármány, tengelic, vagy bármi más. Odébbállok a Vecseklői-oldalt követve. Pár száz mé­terrel lejjebb a Medvesalja völgyei pá­rát lehelnek, azután betakaróznak velük, hogy ne fázzanak, de csak hideg lehet az ilyen dunna alatt... Az sem segít, hogy a köd alatt füstölnek a kis fal­vak kéményei, amitől sötétebb lesz lenn, de melegebb aligha. A hi­deg szél elhozza a han­gokat, még azt is fel le­het hallani, hogy ko­csit vagy buszt próbál­nak beindítani, kutyák ugatnak, sőt, később valamit beszél a han­gosbemondó, a hang­foszlányok azonban nem állnak össze szavakká. Hóval borított oldalban láb­nyomok sokasága árulkodik ar­ról, hogy korábban ki járt arra. A meredélyeken nem ment végig előttem ember, de vaddisznó jó néhány. Követem is az egyik csa­pást, amíg be nem vezet egy óriá­si tarvágás helyén terpeszkedő bozótosba. Az oldalból felkapaszkodom a fennsík peremére. A sziklák sok­felé kibújnak a talajból, közöttük bükkök, gyertyánok, meg telepí­tett lucfenyők küzdenek az éle­tért. Itt is akad pár disznócsapás, amiket érdemes követni, de nem azért, mert esély van az utoléré­sükre. A sörtés vadaknak kitűnő érzékük van ahhoz, hogy megta­lálják a legkedvezőbb, azaz a leg­kevésbé fárasztó irányt a meredé­lyeken. Azt nem tudni, honnan szomlt beléjük ez a mérnöki tu­domány, de az emberféle az ilyet évekig tanulja az egyetemen, az­tán még utána sem tévedhetet­len. Ellentétben a disznóval. Ahol az irtás és a szálerdő ta­lálkozik, kidőlt egy bükkfa. Gyö­kerei jókora kupacot fordítottak ki magukkal, ami egészen elké­pesztő látványt nyújt: a kövek kö­zött szinte nincs is föld, csak ki­sebb kövek, a mogyorónyitól az ököl nagyságúig. Az erdő szélén ballagok to­vább, ahol szarvasnyomokat talá­lok a hóban, de persze a láble­nyomatok tanúsága alapján itt is több a disznó. Fénykő felé veszem az irányt, ahol erdészház állt egykor, de ma már csak a gyümölcsös emlékez­tet arra, hogy egykor lakott hely volt. A fákon maradhatott vala­mennyi fagyot alma, mert nagy fenyőrigócsapat kel szárnyra közeledtemre, meg persze kö­kénybokrok is vannak a közel­ben, amik a lombhullás után, de a nagy fagyok előtt messzire kék­lettek a sok terméstől. Mostanra azonban megfeketedtek a bo­gyók, de nincs az a rigó, amelyi­ket ez zavarná. Fénykőn van egy parányi vad­föld is. A nap utolsó sugarai rápil­lantanak a szántás hantjaira, a ma­gasles lábára és létrájának fényes­re kopott fokaira, az árnyékok el­nyúlnak egészen az Ickós-kúti bükkösig, azután megszűnik a va­rázslat. A nap lebukik a Medves nyugati pereme alá, egyre fakóbb lesz az égbolt, s rövidesen már csak a hó világít valamelyest. A csend egy darabig megüli a tájat, de azután feltámad a kora esti szél. A hókristályok suttog­nak valamit, ahogyan az erősebb lökések odébbviszik őket... Vajon mit beszélnek...? Laposan érkező fények és árnyékok játéka Vecseklői-oldalban_________________________________■ Magányos bükkfa Fénykőn________________________________________a szerző felvételei Hét végi ügyeletek Almában még az erdőt járja Orvosi készenlét Salgótarján: A hét végi orvosi, fogorvosi (sürgőssé­gi) ügyeleti ellátás péntek 16.30 órától hétfőn reggel 7.30 óráig tart. A központi ügyeletet (felnőtt- és gyer­mek-, illetve fogorvosi ügyelet is), az Ady Endre út 3. szám alatt, a volt bőr- és nemibeteg-gondozó épüle­tében lévő egészségügyi létesítményben kereshetik fel a fenti napokon. Telefon: 32/410-853. Az anyatejgyűjtő állomáson - szintén az Ady Endre út 3. szám alatt - reggel 8-9 óra között veszik át a te­jet. Balassagyarmat: Rákóczi fejedelem út 66. szám alatt, a 6. sz. rendelőben péntek 16.30 órától hétfőn reggel 7 óráig lesz ügyeleti ellátás. Telefon: 35/301- 621. Bátonyterenye, Rétság: a megszokott helyeken lesz ügyeleti ellátás, pénteken 16.30 órától hétfőn reggel 730 óráig. Bátonyterenyén az Ózdi út 60. szám alatti rendelő­ben, tel.: 32/353-344; Rétságon a József Attila út 13. szám alatti rendelő­ben, tel.: 35/350-561. Szécsény: a Rákóczi út 113. alatt - péntek 16.30 órá­tól hétfőn reggel 7 óráig - lesz az ügyeleti ellátás. Te­lefon: 32/370-432. Pásztó: a gondozóházban, a Hársfa utca 1. szám alatt (a rendelőintézet mögötti Semmelweis utcai bejárat­nál) péntek 16.30 órától hétfő reggel 8 óráig tart a há­ziorvosi ügyeleti ellátás. Tel.: 32/561-020, vagy 32/561 -000/2191-es mellék. Lelkisegély-telefonszolgálat: Salgótarjáni körzet: 32/311-600. (Este 18 órától reg­gel 06 óráig ingyenes!) Balassagyarmati körzet: 06-80/505-502. (Ezen szám csak a 35-ös körzetből hívható!) Gyógyszertárak nyitva tartása Hét végi ügyeleti ellátást - péntek 16.30 órától hétfő reggel 7 óráig - az alábbi gyógyszertárak tartanak megyénkben: Salgótarjánban a Főtér 9. szám alatti Pécskő gyógy­szertár tart ügyeletet. Balassagyarmaton a Bajcsy út 20. szám alatti Re­mény patika ügyel. Bátonyterenyén a kisterenyei, Vasút út 5. szám alat­ti Kastélykert patika tart ügyeletet. Pásztón a Semmelweis út 9. szám alatti Gyógyír pa­tika ügyel. Szécsényben a Rákóczi út 94. szám alatti Szent Jób gyógyszertár tart ügyeletet. Rétságon: nincs ügyelet. Állatorvosi ügyeletek A Magyar Állatorvosi Kamara Nógrád Megyei Szer­vezetének magán-állatorvosi (betegbejelentés) ügyeleti szolgálatán a hét végén - péntek 14 órától hétfő reggel 6 óráig - az alábbi orvosok tartanak ügyeletet: Balassagyarmat és Szécsény ügyeleti körzet (B.- gyarmat, Szécsény, Endrefalva, Szügy, Rimóc, Terény, Magyarnándor és környéke): dr. Barna Ró­bert, 2660 Balassagyarmat, Óváros tér 17/a„ tel.: 06- 35/314-176, vagy: 06-70/316-8777. Rétsági ügyeleti körzet (Rétság, Romhány, Diósjenő, Nézsa, Nagyoroszi, Érsekvadkert, Drégelypalánk és környéke): dr. Lukáts András Nagyoroszi, Kossuth u. 7, tel.: 06-35/374-107, mobil: 06-20/9835-362. Salgótarjáni ügyeleti körzet (Salgótarján, Cered, Karancskeszi, Karancslapujtő, Kishartyán, Bátonyterenye, Márkháza, Mátraterenye, Kazár és környéke): dr. Kovács Zoltán Karancsalja, Béke u. 17, tel.: 06-32/445-017, mobil: 06-60/491-925. Pásztói ügyeleti körzet (Pásztó, Kálló, Cserhátszentiván, Ecseg, Palotás és környéke): dr. Bene Tibor, 3060 Pásztó. Ibolya u. 2., tel.: 06- 32/460-543, mobil: 06-30/9542-746. A Nógrád megyei Állategészségügyi és Élelmiszerel­lenőrző Állomás hatósági állatorvosi ügyelete a hét végén - péntek 14 órától hétfő reggel 8 óráig - az alábbiak szerint lesz: Rétság és környékén (Rétság, Romhány, Diósjenő, Nézsa, Nagyoroszi, Érsekvadkert, Drégelypalánk és környéke): dr. Barna Róbert, 2660 Balassagyarmat, Óváros tér 17/a„ tel.: 06-35/314-176, vagy: 06-70/316- 8777. Balassagyarmat, Szécsény és környékén (Szanda, Érsekvadkert, Terény, M.-nándor, Őrhalom Varsány, Rimóc, Endrefalva): dr. Perjés Zoltán, 2660 Balassa­gyarmat, Béri B. Á. u. 13., tel: 06/35-311-187. Salgótarján és környékén (Salgótarján, Cered, Karancskeszi, Karancslapujtő, Kishartyán, Bátonyterenye, Márkháza, Mátraterenye, Kazár és környéke): dr. Mag Gyula, 3100 Salgótarján, Kővár út 4., tel.: 06-32/421-307, mobil: 06-20/9362-008. Pásztó, Palotás és környékén (Pásztó, Kálló, Cserhátszentiván, Ecseg, Palotás és környéke): dr. Baboss Csongor, 2175 Kálló, Kossuth út 4L, tel.: 32/477-033. Ale István salgótarjáni nyugdíjas már gyerekkorá­ban erdész szeretett volna lenni. Az egyeki családból származó akkori fiatalembernek 1948-ban a letenyei határőrséghez való bevonulása után sikerült álmát megvalósítania.- Katonaidőm alatt kerültem az erdészethez, ugyanis annak központja közvetlenül a laktanyánk mellett volt. Leszerelésem után azonnal oda kerül­tem, s ahol egyévi gyakorlat után mehettem erdész­iskolába. Annak elvégzése után édesanyám hívó szavára visszamentem Egyekre, ahol gyakornokként a Hajdúsági Erdőgazdaságban alkalmaztak. Az egy­éves szakiskola elvégzése után úgy jöttem ki az isko­lából, mint kerületvezető erdész. Á Tisza árterén 300 hektárnyi akácos, tölgyes, magas kőrisfákkal lévő er­dőrész felügyeletét bízták rám. Úgy éreztem, hogy többre is képes vagyok és helyet kerestem magam­nak. így jutottam el Nógrádba, a salgótarjáni erdé­szethez erdészetvezetőnek. Akkoriban Kiss János volt az igazgató. Jól kijöttünk egymással - mondja Ale István. Nógrád megyei pályafutását a szőröspusztai ke­rületben kezdte, ahol nevéhez fűződik az ottani fa- feldolgozás elindítása, majd 1970-ben négy falu, Egyházasgerge, Mihálygerge, Litke és Ipolytamóc határában lévő, 1100 hektár erdő felügyelete volt el­lenőrzésében.- Akkoriban évenként 5-6 ezer köbméter fát ter­meltünk ki. Még jól bírtam magam, jó érzés vissza­emlékezni az akkori időkre... Tíz évig voltam kerü­letvezető erdész. Partnereimmel az előbb felsorolt területeken lévő szövetkezetek vezetőivel jól meg­voltunk, közülük Bozsik Béla nagyon tisztelt és sze­retett. Karrierjének más irányt szabott, amikor a rábí­zott litkei területet Szécsényhez csatolták.- Az Egyházasgergén létrehozott fatelepen tőkés társként szerepeltem. Egy idő után kiléptem. Ez lett a nóta vége! - ismétli gyakori szava járását, amit az életében bekövetkezett változások után, azok lezá­rásakor használt. Az 1989. évi nyugdíjazást követően nyugállo­mányba az Egri Erdőfelügyelőség balassagyarmati területén lett mint műszaki szakember, felügyelő.- Akkor már a jobb lábam beteg volt. A sok gya­loglás, a hegynek fel, hegynek le való járás, éreztette káros következményeit. Lemondtam beosztásom­ról. Aktív koromban óránként 4-5 kilométert gyalo­goltam. Öt éve nem járom az erdőt, de gyakran ál­modom vele... A tétlenség sohasem volt életének velejárója.- Egyházasgergén egy száz fából álló szilvást tele­pítettem, a következő években adja vissza igazán a befektetett munkát és pénzt. Gyerekeim és unokáim segítenek az ültetvény ápolásában, a termés betaka­rításában. Az erdészkedés sok szépsége mellett időnként ár­nyékok is megjelentek.- Voltak, akiket falopáson értem, s amikor felelős­ségre vontam őket, durván megkaptam a beosztáso­mat. Később elintéztek. Nem kinn a területen, ha­nem a faluban, a kocsma mellett, amitől pár házzal odébb laktam. Azok, akiknek nem engedtem ellop­ni a fát, a kocsmából kijöttek utánam, körbevettek és leterítettek. Igaz, akkor nem volt nálam a puska.- A karácsonyfa ültetvényeket, erdőrészeket akkor is dézsmálták a karácsonyi ünnepekre készülők?- Nem, mert nem volt sok lucfenyőnk. A tüzelő­ért mentek ki.- A tettlegesség után felmerül önben, hogy más pályát választ?- Sosem. Nagyon szerettem kinn a szabadban lenni, ahol jól éreztem magam. Az Erdészet Kiváló Dolgozója címmel többször kitüntetett erdőfelügyelő a feleségét is az erdészetnél ismerte meg.- Amikor összeházasodtunk, utána nem enged­tem tovább dolgozni. Elég volt neki odahaza az álla­tokkal.- A két fia közül volt valamelyiknek szándéka, hogy édesapját követi?- A nagyobbik erdész akart lenni, mellettem volt gyakornok. Elképzelése megbicsaklott. A kisebbik­nek akkoriban nem volt lehetősége az erdészeti munkához, ezért villanyszerelő lett. A hetvenötödik évében járó nyugdíjas erdész éj­szakánként érzi a sok gyaloglás kellemetlen követ­kezményeit, egyre erőteljesebben fáj a lába, ami sok­szor nehezen kibírható.- Nincs benne vérellátás - mutat a jobb lábára. - A nyári konyhában, a tűzhely mellett szoktam me­lengetni, fával fűtünk, kellemes ott a meleg - teszi hozzá. Álmaiban gyakran visszatérnek aktív korának emlékei... V.K. % T Á n tv I Tv JÁWwyZyTy . _ Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség IVI II U A I 1 4||P LI I U I A U és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 v/VJl\lVly megyei llllVL/fll Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. ___________________««uti «»hl»_________________ (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél é s átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. «üw«. • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. .VA„» az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Sprínger-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. muu« rmaacM wa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents