Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)
2001-12-03 / 280. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2001. DECEMBER 3., HÉTFŐ Hogyan lesz a sztárzsaruból politikus? Politikai akarat és pénz nélkül nem lehet megváltoztatni a rendőrséget Az elmúlt hét végén, a 2. számú választókörzetben mutatta be Juhász Gábor országgyűlési képviselő a Magyar Szocialista Párt nagykátai országgyűlési képviselőjelöltjét, Doszpot Pétert. A program során jártak a mátranováki általános iskolában, Mátraverebélyben a polgármesterrel, helyi képviselőkkel, Bátonyterenye város rendőrkapitányával találkoztak, este pedig közéleti fórumon beszélgettek a választópolgárokkal Pásztón, a művelődési központban. A programot Szurdokpüspökiben fejezték be. A fórum pedig ezúttal tényleg fórum volt: nem előadást hallhattak a jelenlévők, hanem azokra a kérdésekre kaptak választ, amelyek leginkább érdekelték a résztvevőket. Az első kérdés természetesen az volt, miért adta fel Doszpot Péter a hivatását: saját elhatározásából, vagy inkább kényszerítették erre?- Kettős elhatározás eredménye volt ez - mondta Doszpot Péter. - Fontos része volt elhatározásomnak az, hogy találkoztam Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölttel, és egy szakmai beszélgetést folytattunk. Az odáig vezető út azonban az elmúlt három évben keresendő: a magyar rendőrség ez idő alatt visszatért egy régi rendszerhez, egy régi módszer szerint kezdett el élni és dolgozni, amely nem felelt meg annak a szakmaiságnak, amit mi elképzeltünk. Ez riasztó volt. Megpróbáltuk ezt „belülről” javaslatokkal és elképzelésekkel megváltoztatni: úgy gondoltuk, ha ezeket leírjuk és közvetítjük a vezetők felé, akkor meg fogják hallgatni a szakma üzenetét. Ez azonban - ki tudja, miért - ennél a rendszernél nem működik. Kialakult egy hatalmi elit, itt nem foglalkoznak a szakmaisággal, hanem egy kézzel irányított-vezérelt rendőrség jött létre. Ez a kettősség juttatott el végül oda, hogy belülről képtelen voltam változtatni, Medgyessy Péter pedig felajánlott egy lehetőséget. Ez arról szólt, hogy a politikának támogatni kell a szakma átalakulását, ez pedig számomra nagyon fontos. Soha nem voltam tagja egyetlen pártnak sem, de úgy gondolom, hogy mint szakembernek, ezt a lehetőséget ki kell használnom: ha egy párt támogatásával lehet tenni valamit a jobb működés érdekében, akkor ezt meg kell tenni. A beszélgetés után úgy határoztam, hogy felvállalom ezt a kihívást. Doszpot Péter beszélt arról is, hogy nincs egyedül: komoly szakember-gárda áll mögötte, akikkel együtt csináltak végig több mint 10 évet a rendőrségnél. Ez idő alatt komoly kapcsolatot alakított ki a szakemberekkel, sokan vannak közöttük, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak. Mint mondta, most megvan a lehetőség, hogy ez írásba kerüljön, s komoly vitaanyagot képezzen a szakmával szemben.- Politikai akarat és pénz nélkül nem lehet megváltoztatni a rendőrséget - hangsúlyozta a képviselőjelölt. - Itt most mindkettő megvan: az akaratot a miniszterelnök-jelölt kinyilvánította, az pedig tisztán látható, hogy a hiányzó pénzösszeg honnan hozható. Van rá esély, hogy jövőre elkezdődjön egy átalakulás, a rosszul működő rendőrségi egységek „átrefor- málása”. A közbiztonsági program már elkészült, részleteiben mindenki számára elérhető lesz. Miről szól a közbiztonság? Tisztán látható, hogy a személyek biztonsága szabja meg: ez a biztonságérzet a mai Magyar- országon rossz. Megváltoztatni pedig úgy lehet, ha a rendőrt visszahelyezzük abba a közegbe, ahol dolgoznia és élnie kell. Az elmúlt évben hatalmas eltávolodás következett be a társadalom és a rendőrség között. A „Szolgálunk és védünk” szlogen kezdi elveszíteni jelentőségét, a rendőrt belekényszerítet- ték egy statisztikai szemléletbe, ami arról szól, hogyan és hány embert büntetett meg. Pedig a lakókörnyezetben kellene megoldani a bűnügyeket, ezért úgy határoztunk, hogy létre kell hozni és meg kell erősíteni a szétrombolt rendőrőrsöket. Ez azért lesz jó, mert az állampolgárnak mindig lesz kihez fordulni, aki ismeri a környezetét, nem lesz állandóan átvezényelve. A körzeti megbízott is elveszítette jelentőségét, mert ezer más dolga lett. Rendőrőrsökké kell reformálni a rendőrök szolgálati helyét, el kell látni technikával és pénzzel, ennek következtében pedig javulni fog a biztonságérzet. Doszpot Péter kiemelte: nem akarják szétverni a rendőrséget, de bizonyos részeket meg kell újítani. Mint mondta, a rendszerváltást követően elhanyagolták a rendőrséget, a közbiztonság mindig négy évre szólt: három évig meghatározták, hogyan kell dolgozni, a negyedik évben pedig mindenki izgult, mi jön még, mit alakítanak át. Hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az átmenetet. A rendőrnek is szüksége van egy biztosan látható karrierpályára, ehhez azonban meg kell teremteni az alapokat. Jelenleg 60-70 szakember hagyja ott a pályát, alapítványok támogatják a rendőrséget, rossz a dolgozók közérzete. A képviselőjelölt beszélt az oktatási rendszerről is, amely szintén változtatásra szorul.- Ez az iskolai rendszer idejét múlta, felesleges érettségi után két évig tanítani a fiatalokat - indokolta. - Célszerűbbnek látjuk a hathónapos képzést, majd amikor már dolgozik, eldöntheti, milyen szakirányban képezi tovább magát. Mivel sok régi szakember hagyja ott a pályát, a rendőri állomány fiatal, akik az iskolában nem tanulhatták meg az intézkedést, a gyakorlatban pedig nincs kitől megtanulni, egyből „mély vízbe” kerülnek. A fórum végén utalt arra, hogy vannak olyan tervek, amelyek szerint érdemes lenne megszüntetni a Belügyminisztériumot, az összes rendvédelmi szervet egy fennhatóság alá vonni, amelynek Rendészeti Minisztérium lenne a neve. Arra a kérdésre, hogy vállalná-e a miniszteri pozíciót, a jelenlegi belügyminiszter, Pintér Sándor egyik mondását idézte: „A hídon akkor kell átmenni, ha odaértünk”. HEGEDŰS ERZSÉBET Doszpol Péter ■ Kisvállalkozások megmaradása Programjavaslatot fogalmaz a KISOSZ A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a KISOSZ Országos Tanácsa figyelembe véve a tagság eddig összegyűjtött véleményét, ide értve a Nógrád megyében élők álláspontját és javaslatát is, úgy véli, hogy nem akkor kell beszélni a védekezésről, amikor ég a ház, hanem előtte kell megtenni a szükséges elhárító intézkedéseket. Ennek megfelelően az országos tanács előre tekintve úgy vélekedett, hogy a jövő évi országgyűlési választások évében már nem várható a kisvállalkozói működés körülményeivel kapcsolatos reform- értékű jogalkotói tevékenység, ezért célszerű összeállítani egy olyan koncepcionális összefoglaló anyagot, mely alkalmas arra, hogy egy új négyéves kormányprogram elemei közé beépüljön.- Az előbbi célokat szolgáló anyag főbb gondolatai miben foglalhatók össze?- A „Kisvállalkozói gazdaságpolitikai elvárások” című munkaanyag hat pontban rögzíti azokat a témákat, mellékelve hozzá a megoldási javaslatokat, amelyek rendezését érdekképviseletünk szükségesnek látja - kezdte tájékoztatóját dr. Antalffy Gábor, a KISOSZ ügyvezető elnöke.- Melyek ezek?- Kezdem azzal, hogy a gazdasági növekedésből származó eredményekből a gazdaság részére az eddiginél nagyobb arány kerüljön vissza. Javasoljuk bevezetni az EU-ban már meghatározott összefoglaló kisvállalkozói fogalomkört. Szükségünk van egy leegyszerűsített adminisztrációs és adóztatási környezet kialakítására. Javasoljuk a betéti társaságok formájában működő önfoglalkoztatók kivonását a számviteli törvény hatálya alól. Európai példák alapján kapjanak járulékengedményeket. Szorgalmazzuk az adózás egyszerűsítését, a megoldások korrekcióját, azt, hogy az adózás kizárólag a vagyongyarapításhoz és a jövedelem realizálásához kapcsolódjon, szükségesnek tartjuk a helyi adóbevételekből a vállalkozói és foglalkoztatási támogatás bevezetését. Kezdeményezzük az előbbihez kapcsolódó közterhek egy részének elengedését vagy átvállalását a munkaerő-piaci alapból. Régi kívánságot tolmácsolunk, amikor szorgalmazzuk, hogy a versenyt nem bírók részére nyissák meg a munkanélküli ellátó rendszert, vagy komplex vállalkozás újra indítási programot alakítsanak ki.- Közismert, hogy a kisvállalkozók tőkeszegények, nehezen jutnak hitelhez. Miként képzehk el ennek megoldását.- Javasoljuk kijelölt állami tulajdonú pénzintézet bevezetését. A támogatási rendszeren belül pedig különítsék el az összeget csak a kisvállalkozások részére.- Milyen más gondolataik vannak gazdasági pozíciójuk erősítése, megmaradásuk érdekében?- Feltétlenül szükségesnek tartjuk az álőstermelői és házalói kereskedelem megszüntetését, a multinacionális hálózatok és bevásárló- központok uniós gyakorlatához igazodó szabályozást, a bérelt helyiségekkel kapcsolatos kiszolgáltatottság megszűnését, az EU- irányelveknél nem szigorúbb előírások alkalmazását és a tervezett bírságbevételt célzó ellenőrzési rendszer átalakítását.- Amennyiben a kormány valamilyen oknál fogva nem tud az önök által felvázolt szakértői dokumentummal foglalkozni, akkor milyen következményekkel kell számolnia?- A kisvállalkozók jelentős része nehéz helyzetbe került. Ezt szeretnénk megakadályozni. Nem tettünk mást, csupán annyit, hogy az unióhoz később csatlakozott hasonló méretű országok által alkalmazott kisvállalkozói programokhoz letettük a miénket. ____ V. K. K észüljünk fel a bajok elhárítására! A Nógrád Megyei Védelmi Bizottság nemrégiben gyakorlatot rendezett arról, hogy a helyi védelmi bizottságok és a megyei bizottság rendszere milyen hatásossággal működne egy nukleáris baleset bekövetkeztekor. Az érdekelt személyek először elméletben foglalkoztak a teendőkkel, majd a gyakorlatban hajtották végre a feladatokat. E sorok írója Ökrös László ezredessel, a megyei védelmi bizottság titkárával járt a gyakorlat néhány helyszínén. A megyei gyakorlat, Becsó Zsolt, a megyei védelmi bizottság elnöke által kiadott riasztási feladat elrendelésével vette kezdetét. Salgótarjánban, a megyeházán lévő védelmi bizottság irodájában Illés Attila polgári védelmi alezredes tartja a kapcsolatot a városi védelmi bizottságok vezetőivel. Mi először a salgótarjáni városházára tartunk, ahol dr. Angyal Dávid alpolgármester irányításával éppen tanácskoznak a bizottság tagjai és a munkába bevont szakemberek. Ökrös László megjegyzi.- Elméletben a gyakorlat csak papíron zajlik, ami részben könnyebb, részben nehezebb, hiszen a résztvevőknek át kell élni az elképzelt baleseti helyzetet. Ez azért is nehéz, mert az életben rendszerint nem a tervekben megírtak szerint történnek a dolgok, s a váratlan fordulatokat csak akkor lehet kivédeni, ha mindenki azonosul gondolatban a feladattal. KÉPZELT TRAGÉDIA A feltételezés szerint valahol nukleáris robbanás következett be. Ezzel kapcsolatban kettős feladatot kell megoldani. Egyik a riasztás végrehajtása. Első lépésben a megyei rendőr-főkapitányság és a városi kapitányságok bevonásával riasztották a helyi védelmi bizottságok elnökeit és küldték el számukra a teendőket.- A rendőr kollégák szakszerűen, jól, normaidőn belül hajtották végre ezt a feladatot - mondja Ökrös László. - A második lépcsőben a lejuttatott feladatok alapján - amelyek egy lehetséges nukleáris balesettel kapcsolatos szakmai információkból állnak - a helyi védelmi bizottság elnöke összehívja az erre szakosodott munkacsoportot, amely áttekinti a helyzetet, meghozza döntését és ezt a megyei védelmi bizottságnak jelenti. A megyei védelmi bizottság ennek megfelelően jelöli ki a helyi bizottság számára a védelmi feladatokat. Voltaképpen a védelmi bizottságok törzsvezetési gyakorlásáról van szó, ami azt jelenti, hogy a korábbi elméleti felkészítés működését a gyakorlatban ellenőrzik. A gyakorlatnak fontos célja, hogy a közös gondolkodásra hangolja az embereket. A hat város védelmi bizottsága a megyei védelmi bizottság előre összeállított tematikája alapján átgondolva teendőiket elhatározást hoz saját városukra, illetve a hozzájuk tartozó honvédelmi körzet községeire vonatkozóan.- A védelmi tervek elővétele, leporolá- sa és gyakoroltatása mellett az is cél, hogy megvitassák, hogy egy ilyen baleset bekövetkezése esetén az adott város, település erre illetékes szakemberei hogyan tudnának intézkedni, és mit javasolnának a helyi védelmi bizottság elnökének a lakosság életének megóvására, a baj elhárítására, a károk mérséklésére magyarázza a védelmi bizottság titkára, miközben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságra igyekszünk.- Egy adott esetben a megyei védelmi bizottság stábja adott vezetési pontról irányítja a munkálatokat. Jelenleg persze más a helyzet, most azért járjuk a helyszíneket, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzünk. FELKÉSZÜLTEK A GYAKORLATRA A katasztrófavédelmi igazgatóságon Rétközi Ferenc ezredes, megyei igazgató munkatársaival nagy munkában van. Csörögnek a telefonok, térképek, kimutatások segítik a munkát.- Örömmel tapasztalom, hogy a munkacsoportok vezetői felkészülve fogadták az intézkedéseket, a salgótarjáni védelmi bizottságnál és a katasztrófavédelmi igazgatóságon is érzékeljük, hogy a feladatokat fegyelmezetten hajtják végre. Balassagyarmat felé utazva azt kérdezzük Ökrös Lászlótól, hogy a lakosság szerepét hogyan látja?- Az állampolgárnak éreznie, tudnia kell, hogy a védelmi szervek az ő élete, vagyona felett őrködnek, s ha az élet úgy hozza, akár az életük kockáztatásával is. Hiszen ez a feladatuk, hivatásuk. Az állampolgár csak tisztelettel fogadhatja, és közvetlen érdeke, hogy segítse ezt a tevékenységet saját maga és családja védelme érdekében. Ezen a gyakorlaton Becsó Zsolt, a bizottság elnöke tevőlegesen nem vesz részt, de a munka minden mozzanatáról tudomása van. A tervek jóváhagyásán kívül előzetesen, illetve a végrehajtást követően az érintettek bevonásával aprólékosan áttekinti a helyzetet. Mivel Ökrös László ezredes, a bizottság titkára a megyét járja, a vezetési ponton tartózkodó Illés Attilával szinte folyamatos a kapcsolat. A szervek részéről roppant fontos a rendszeres véleménycsere, hiszen perceken múlhat egy-egy intézkedés sikere. Balassagyarmaton, a városházán találkozunk Juhász Péter polgármesterrel, a helyi védelmi bizottság elnökével, Tatár-Kis Sándorné jegyző asszonnyal, akik egymást segítik a feladatok végrehajtásában.- Én nagyon örülök, hogy ilyen helyzetet gyakorolunk, mert nemrégiben volt egy hozzánk közeli gázrobbanás Szlovákiában és a lakosság az első pillanatban a mohi atomerőmű szerencsétlenségére gondolt. Jók ezek a gyakorlatok, hiszen ilyenkor annyi mindenre kell figyelni - mondja Juhász Péter. - A nukleáris balesetnél én azt tartom a legveszélyesebbnek, hogy semmi külső jele nincsen. Csak a műszerek révén tudja az ember megállapítani, hogy milyen veszélynek van kitéve, és emiatt az emberek talán nem veszik komolyan. Tehát amikor ezt gyakoroljuk, nagyon fontos dolgot teszünk. Ilyen helyzetekben gyorsan kell cselekedni, nincs idő arra, hogy valaki leüljön töprengeni, hogy most mit kell tennie. Az ember zsigereiben kell lennie a helyes cselekvésnek. HELYÜKÖN LETTEK VOLNA? A polgármester néhány hiányosságot is megfogalmaz.- A gyakorlat az anyagi lehetőségek híján nem olyan természetű, hogy mindent lehet gyakorolni. Számos dolog nem derült ki. Például, hogy a helyi védelmi bizottság mennyi idő alatt lett volna a helyén. Ezt csak elvileg próbáltuk ki. Vagy például, hogyan vizsgázna a telekommunikációs rendszer a hozzánk tartozó települések kiértesítésekor. Élesben ezt sem tudtuk gyakorolni, mert nem akartunk pánikhangulatot kelteni. A bizottságokat is úgy hívtuk össze, hogy azokat, akiknek a jelen pillanatban a munkahelyükön nagyon fontos elfoglaltságuk van, azokat ne zavarjuk. ASZTAL MELLETT KÖNNYEBB Tehát félig elméleti, félig gyakorlati akció volt ez. De azért szereztünk jó tapasztalatokat. Át tudtuk tekinteni azt, hogy egy ilyen jellegű nukleáris baleset esetén mi az a rendldvül sok intézkedés, amit ilyenkor végre kell hajtani. A lakosság védelme, az állatok megóvása, az élelem, ivóvíz biztosítása, egészségügyi szűrés, fertőzés hatástalanítása, meg egyáltalán az, hogy az életfeltételeket a kritikus időszakban hogyan lehet biztosítani. Itt, az asztal mellett a katasztrófa- elhárítási bizottsággal próbáltuk ezeket a tennivalókat végig gondolni, hogy gyakorlatban mi lenne a feladata a rendőrségnek, a katasztrófavédelemnek. Késztetve voltunk rá, hogy az erre vonatkozó terveket elővegyük és megbeszéljük a teendőket, s azt, hogy miként hajtanánk végre ezt a valóságban. Szécsénybe éppen a gyakorlat értékelésére érkezünk. Dr. Havasi Zoltán a megyei védelmi bizottság döntnöke foglalja össze a tapasztalatokat, jónak értékelve a városi védelmi bizottság tevékenységét. PÁDÁR ANDRÁS NÓGRÁD * HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hirlapkézbesitőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült