Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-03 / 280. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2001. DECEMBER 3., HÉTFŐ Hogyan lesz a sztárzsaruból politikus? Politikai akarat és pénz nélkül nem lehet megváltoztatni a rendőrséget Az elmúlt hét végén, a 2. számú választókörzetben mutatta be Juhász Gábor országgyűlési képviselő a Magyar Szocia­lista Párt nagykátai országgyűlési képviselőjelöltjét, Doszpot Pétert. A program során jártak a mátranováki álta­lános iskolában, Mátraverebélyben a polgármesterrel, helyi képviselőkkel, Bátonyterenye város rendőrkapitányával ta­lálkoztak, este pedig közéleti fórumon beszélgettek a vá­lasztópolgárokkal Pásztón, a művelődési központban. A programot Szurdokpüspökiben fejezték be. A fórum pedig ezúttal tény­leg fórum volt: nem előadást hallhattak a jelenlévők, hanem azokra a kérdésekre kaptak vá­laszt, amelyek leginkább érde­kelték a résztvevőket. Az első kérdés természetesen az volt, miért adta fel Doszpot Péter a hivatását: saját elhatározásá­ból, vagy inkább kényszerítet­ték erre?- Kettős elhatározás eredmé­nye volt ez - mondta Doszpot Péter. - Fontos része volt elhatá­rozásomnak az, hogy találkoz­tam Medgyessy Péter minisz­terelnök-jelölttel, és egy szak­mai beszélgetést folytattunk. Az odáig vezető út azonban az elmúlt három évben keresen­dő: a magyar rendőrség ez idő alatt visszatért egy régi rend­szerhez, egy régi módszer sze­rint kezdett el élni és dolgozni, amely nem felelt meg annak a szakmaiságnak, amit mi elkép­zeltünk. Ez riasztó volt. Meg­próbáltuk ezt „belülről” javas­latokkal és elképzelésekkel megváltoztatni: úgy gondoltuk, ha ezeket leírjuk és közvetítjük a vezetők felé, akkor meg fog­ják hallgatni a szakma üzene­tét. Ez azonban - ki tudja, miért - ennél a rendszernél nem mű­ködik. Kialakult egy hatalmi elit, itt nem foglalkoznak a szakmaisággal, hanem egy kéz­zel irányított-vezérelt rendőr­ség jött létre. Ez a kettősség jut­tatott el végül oda, hogy belül­ről képtelen voltam változtatni, Medgyessy Péter pedig felaján­lott egy lehetőséget. Ez arról szólt, hogy a politikának támo­gatni kell a szakma átalakulá­sát, ez pedig számomra nagyon fontos. Soha nem voltam tagja egyetlen pártnak sem, de úgy gondolom, hogy mint szakem­bernek, ezt a lehetőséget ki kell használnom: ha egy párt támogatásával lehet tenni va­lamit a jobb működés érdeké­ben, akkor ezt meg kell tenni. A beszélgetés után úgy hatá­roztam, hogy felvállalom ezt a kihívást. Doszpot Péter beszélt arról is, hogy nincs egyedül: ko­moly szakember-gárda áll mögötte, akikkel együtt csi­náltak végig több mint 10 évet a rendőrségnél. Ez idő alatt komoly kapcsolatot ala­kított ki a szakemberekkel, sokan vannak közöttük, akik hozzá hasonlóan gondolkod­nak. Mint mondta, most meg­van a lehetőség, hogy ez írás­ba kerüljön, s komoly vita­anyagot képezzen a szakmá­val szemben.- Politikai akarat és pénz nélkül nem lehet megváltoztat­ni a rendőrséget - hangsúlyozta a képviselőjelölt. - Itt most mindkettő megvan: az akaratot a miniszterelnök-jelölt kinyilvá­nította, az pedig tisztán látható, hogy a hiányzó pénzösszeg honnan hozható. Van rá esély, hogy jövőre elkezdődjön egy átalakulás, a rosszul működő rendőrségi egységek „átrefor- málása”. A közbiztonsági prog­ram már elkészült, részleteiben mindenki számára elérhető lesz. Miről szól a közbiztonság? Tisztán látható, hogy a szemé­lyek biztonsága szabja meg: ez a biztonságérzet a mai Magyar- országon rossz. Megváltoztatni pedig úgy lehet, ha a rendőrt visszahelyezzük abba a közeg­be, ahol dolgoznia és élnie kell. Az elmúlt évben hatalmas eltá­volodás következett be a társa­dalom és a rendőrség között. A „Szolgálunk és védünk” szlo­gen kezdi elveszíteni jelentősé­gét, a rendőrt belekényszerítet- ték egy statisztikai szemlélet­be, ami arról szól, hogyan és hány embert büntetett meg. Pe­dig a lakókörnyezetben kellene megoldani a bűnügyeket, ezért úgy határoztunk, hogy létre kell hozni és meg kell erősíteni a szétrombolt rendőrőrsöket. Ez azért lesz jó, mert az állam­polgárnak mindig lesz kihez fordulni, aki ismeri a környeze­tét, nem lesz állandóan átvezé­nyelve. A körzeti megbízott is elveszítette jelentőségét, mert ezer más dolga lett. Rendőrőr­sökké kell reformálni a rend­őrök szolgálati helyét, el kell látni technikával és pénzzel, ennek következtében pedig ja­vulni fog a biztonságérzet. Doszpot Péter kiemelte: nem akarják szétverni a rendőrséget, de bizonyos részeket meg kell újítani. Mint mondta, a rend­szerváltást követően elhanya­golták a rendőrséget, a közbiz­tonság mindig négy évre szólt: három évig meghatározták, ho­gyan kell dolgozni, a negyedik évben pedig mindenki izgult, mi jön még, mit alakítanak át. Hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az átmenetet. A rendőrnek is szüksége van egy biztosan látható karrierpályára, ehhez azonban meg kell teremteni az alapokat. Jelenleg 60-70 szakember hagyja ott a pá­lyát, alapítványok támogat­ják a rendőrséget, rossz a dolgozók közérzete. A képvi­selőjelölt beszélt az oktatási rendszerről is, amely szintén változtatásra szorul.- Ez az iskolai rendszer idejét múlta, felesleges érett­ségi után két évig tanítani a fiatalokat - indokolta. - Cél­szerűbbnek látjuk a hathó­napos képzést, majd amikor már dolgozik, eldöntheti, milyen szakirányban képezi tovább magát. Mivel sok régi szakember hagyja ott a pá­lyát, a rendőri állomány fia­tal, akik az iskolában nem tanulhatták meg az intézke­dést, a gyakorlatban pedig nincs kitől megtanulni, egyből „mély vízbe” kerülnek. A fórum végén utalt arra, hogy vannak olyan tervek, amelyek szerint érdemes lenne megszüntetni a Belügyminisz­tériumot, az összes rendvédel­mi szervet egy fennhatóság alá vonni, amelynek Rendészeti Minisztérium lenne a neve. Ar­ra a kérdésre, hogy vállalná-e a miniszteri pozíciót, a jelenlegi belügyminiszter, Pintér Sándor egyik mondását idézte: „A hí­don akkor kell átmenni, ha odaértünk”. HEGEDŰS ERZSÉBET Doszpol Péter ■ Kisvállalkozások megmaradása Programjavaslatot fogalmaz a KISOSZ A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a KISOSZ Orszá­gos Tanácsa figyelembe véve a tagság eddig összegyűjtött vé­leményét, ide értve a Nógrád megyében élők álláspontját és javaslatát is, úgy véli, hogy nem akkor kell beszélni a vé­dekezésről, amikor ég a ház, hanem előtte kell megtenni a szükséges elhárító intézkedé­seket. Ennek megfelelően az országos tanács előre tekintve úgy véleke­dett, hogy a jövő évi országgyűlési választások évében már nem vár­ható a kisvállalkozói működés kö­rülményeivel kapcsolatos reform- értékű jogalkotói tevékenység, ezért célszerű összeállítani egy olyan koncepcionális összefoglaló anyagot, mely alkalmas arra, hogy egy új négyéves kormányprogram elemei közé beépüljön.- Az előbbi célokat szolgáló anyag főbb gondolatai miben fog­lalhatók össze?- A „Kisvállalkozói gazdaságpo­litikai elvárások” című munka­anyag hat pontban rögzíti azokat a témákat, mellékelve hozzá a meg­oldási javaslatokat, amelyek rende­zését érdekképviseletünk szüksé­gesnek látja - kezdte tájékoztatóját dr. Antalffy Gábor, a KISOSZ ügy­vezető elnöke.- Melyek ezek?- Kezdem azzal, hogy a gazda­sági növekedésből származó ered­ményekből a gazdaság részére az eddiginél nagyobb arány kerüljön vissza. Javasoljuk bevezetni az EU-ban már meghatározott össze­foglaló kisvállalkozói fogalomkört. Szükségünk van egy leegyszerűsí­tett adminisztrációs és adóztatási környezet kialakítására. Javasol­juk a betéti társaságok formájában működő önfoglalkoztatók kivoná­sát a számviteli törvény hatálya alól. Európai példák alapján kapja­nak járulékengedményeket. Szor­galmazzuk az adózás egyszerűsí­tését, a megoldások korrekcióját, azt, hogy az adózás kizárólag a va­gyongyarapításhoz és a jövedelem realizálásához kapcsolódjon, szükségesnek tartjuk a helyi adó­bevételekből a vállalkozói és fog­lalkoztatási támogatás bevezeté­sét. Kezdeményezzük az előbbi­hez kapcsolódó közterhek egy ré­szének elengedését vagy átvállalá­sát a munkaerő-piaci alapból. Ré­gi kívánságot tolmácsolunk, ami­kor szorgalmazzuk, hogy a ver­senyt nem bírók részére nyissák meg a munkanélküli ellátó rend­szert, vagy komplex vállalkozás újra indítási programot alakítsa­nak ki.- Közismert, hogy a kisvállalko­zók tőkeszegények, nehezen jutnak hitelhez. Miként képzehk el ennek megoldását.- Javasoljuk kijelölt állami tulaj­donú pénzintézet bevezetését. A támogatási rendszeren belül pedig különítsék el az összeget csak a kis­vállalkozások részére.- Milyen más gondolataik van­nak gazdasági pozíciójuk erősítése, megmaradásuk érdekében?- Feltétlenül szükségesnek tart­juk az álőstermelői és házalói ke­reskedelem megszüntetését, a mul­tinacionális hálózatok és bevásárló- központok uniós gyakorlatához igazodó szabályozást, a bérelt he­lyiségekkel kapcsolatos kiszolgál­tatottság megszűnését, az EU- irányelveknél nem szigorúbb elő­írások alkalmazását és a tervezett bírságbevételt célzó ellenőrzési rendszer átalakítását.- Amennyiben a kormány vala­milyen oknál fogva nem tud az önök által felvázolt szakértői doku­mentummal foglalkozni, akkor mi­lyen következményekkel kell szá­molnia?- A kisvállalkozók jelentős része nehéz helyzetbe került. Ezt szeret­nénk megakadályozni. Nem tet­tünk mást, csupán annyit, hogy az unióhoz később csatlakozott ha­sonló méretű országok által alkal­mazott kisvállalkozói programok­hoz letettük a miénket. ____ V. K. K észüljünk fel a bajok elhárítására! A Nógrád Megyei Védelmi Bizottság nemrégiben gyakorlatot rendezett arról, hogy a helyi védelmi bizottságok és a megyei bizottság rendszere milyen ha­tásossággal működne egy nukleáris baleset bekövetkeztekor. Az érdekelt személyek először elméletben foglalkoztak a teendőkkel, majd a gyakorlat­ban hajtották végre a feladatokat. E sorok írója Ökrös László ezredessel, a megyei védelmi bizottság titkárával járt a gyakorlat néhány helyszínén. A megyei gyakorlat, Becsó Zsolt, a me­gyei védelmi bizottság elnöke által ki­adott riasztási feladat elrendelésével vet­te kezdetét. Salgótarjánban, a megyehá­zán lévő védelmi bizottság irodájában Il­lés Attila polgári védelmi alezredes tartja a kapcsolatot a városi védelmi bizottsá­gok vezetőivel. Mi először a salgótarjáni városházára tartunk, ahol dr. Angyal Dá­vid alpolgármester irányításával éppen tanácskoznak a bizottság tagjai és a mun­kába bevont szakemberek. Ökrös László megjegyzi.- Elméletben a gyakorlat csak papíron zajlik, ami részben könnyebb, részben nehezebb, hiszen a résztvevőknek át kell élni az elképzelt baleseti helyzetet. Ez azért is nehéz, mert az életben rendsze­rint nem a tervekben megírtak szerint történnek a dolgok, s a váratlan fordula­tokat csak akkor lehet kivédeni, ha min­denki azonosul gondolatban a feladattal. KÉPZELT TRAGÉDIA A feltételezés szerint valahol nukleáris robbanás következett be. Ezzel kapcso­latban kettős feladatot kell megoldani. Egyik a riasztás végrehajtása. Első lépés­ben a megyei rendőr-főkapitányság és a városi kapitányságok bevonásával riasz­tották a helyi védelmi bizottságok elnö­keit és küldték el számukra a teendőket.- A rendőr kollégák szakszerűen, jól, normaidőn belül hajtották végre ezt a fel­adatot - mondja Ökrös László. - A máso­dik lépcsőben a lejuttatott feladatok alap­ján - amelyek egy lehetséges nukleáris balesettel kapcsolatos szakmai informá­ciókból állnak - a helyi védelmi bizottság elnöke összehívja az erre szakosodott munkacsoportot, amely áttekinti a hely­zetet, meghozza döntését és ezt a megyei védelmi bizottságnak jelenti. A megyei védelmi bizottság ennek megfelelően je­löli ki a helyi bizottság számára a védel­mi feladatokat. Voltaképpen a védelmi bizottságok törzsvezetési gyakorlásáról van szó, ami azt jelenti, hogy a korábbi elméleti felké­szítés működését a gyakorlatban ellenőr­zik. A gyakorlatnak fontos célja, hogy a közös gondolkodásra hangolja az embe­reket. A hat város védelmi bizottsága a me­gyei védelmi bizottság előre összeállított tematikája alapján átgondolva teendőiket elhatározást hoz saját városukra, illetve a hozzájuk tartozó honvédelmi körzet községeire vonatkozóan.- A védelmi tervek elővétele, leporolá- sa és gyakoroltatása mellett az is cél, hogy megvitassák, hogy egy ilyen baleset bekövetkezése esetén az adott város, te­lepülés erre illetékes szakemberei ho­gyan tudnának intézkedni, és mit java­solnának a helyi védelmi bizottság elnö­kének a lakosság életének megóvására, a baj elhárítására, a károk mérséklésére ­magyarázza a védelmi bizottság titkára, miközben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságra igyekszünk.- Egy adott esetben a megyei védelmi bizottság stábja adott vezetési pontról irányítja a munkálatokat. Jelenleg per­sze más a helyzet, most azért járjuk a helyszíneket, hogy közvetlen tapasztala­tokat szerezzünk. FELKÉSZÜLTEK A GYAKORLATRA A katasztrófavédelmi igazgatóságon Rétközi Ferenc ezredes, megyei igazgató munkatársaival nagy munkában van. Csörögnek a telefonok, térképek, kimu­tatások segítik a munkát.- Örömmel tapasztalom, hogy a mun­kacsoportok vezetői felkészülve fogad­ták az intézkedéseket, a salgótarjáni vé­delmi bizottságnál és a katasztrófavédel­mi igazgatóságon is érzékeljük, hogy a feladatokat fegyelmezetten hajtják vég­re. Balassagyarmat felé utazva azt kér­dezzük Ökrös Lászlótól, hogy a lakosság szerepét hogyan látja?- Az állampolgárnak éreznie, tudnia kell, hogy a védelmi szervek az ő élete, vagyona felett őrködnek, s ha az élet úgy hozza, akár az életük kockáztatásával is. Hiszen ez a feladatuk, hivatásuk. Az ál­lampolgár csak tisztelettel fogadhatja, és közvetlen érdeke, hogy segítse ezt a te­vékenységet saját maga és családja vé­delme érdekében. Ezen a gyakorlaton Becsó Zsolt, a bi­zottság elnöke tevőlegesen nem vesz részt, de a munka minden mozzanatáról tudomása van. A tervek jóváhagyásán kívül előzetesen, illetve a végrehajtást követően az érintettek bevonásával ap­rólékosan áttekinti a helyzetet. Mivel Ökrös László ezredes, a bizottság titkára a megyét járja, a vezetési ponton tartóz­kodó Illés Attilával szinte folyamatos a kapcsolat. A szervek részéről roppant fontos a rendszeres véleménycsere, hi­szen perceken múlhat egy-egy intézke­dés sikere. Balassagyarmaton, a városházán ta­lálkozunk Juhász Péter polgármesterrel, a helyi védelmi bizottság elnökével, Tatár-Kis Sándorné jegyző asszonnyal, akik egymást segítik a feladatok végre­hajtásában.- Én nagyon örülök, hogy ilyen hely­zetet gyakorolunk, mert nemrégiben volt egy hozzánk közeli gázrobbanás Szlovákiában és a lakosság az első pilla­natban a mohi atomerőmű szerencsét­lenségére gondolt. Jók ezek a gyakorla­tok, hiszen ilyenkor annyi mindenre kell figyelni - mondja Juhász Péter. - A nuk­leáris balesetnél én azt tartom a legve­szélyesebbnek, hogy semmi külső jele nincsen. Csak a műszerek révén tudja az ember megállapítani, hogy milyen ve­szélynek van kitéve, és emiatt az embe­rek talán nem veszik komolyan. Tehát amikor ezt gyakoroljuk, nagyon fontos dolgot teszünk. Ilyen helyzetekben gyor­san kell cselekedni, nincs idő arra, hogy valaki leüljön töprengeni, hogy most mit kell tennie. Az ember zsigereiben kell lennie a helyes cselekvésnek. HELYÜKÖN LETTEK VOLNA? A polgármester néhány hiányosságot is megfogalmaz.- A gyakorlat az anyagi lehetőségek híján nem olyan természetű, hogy min­dent lehet gyakorolni. Számos dolog nem derült ki. Például, hogy a helyi vé­delmi bizottság mennyi idő alatt lett vol­na a helyén. Ezt csak elvileg próbáltuk ki. Vagy például, hogyan vizsgázna a te­lekommunikációs rendszer a hozzánk tartozó települések kiértesítésekor. Éles­ben ezt sem tudtuk gyakorolni, mert nem akartunk pánikhangulatot kelteni. A bizottságokat is úgy hívtuk össze, hogy azokat, akiknek a jelen pillanatban a munkahelyükön nagyon fontos elfog­laltságuk van, azokat ne zavarjuk. ASZTAL MELLETT KÖNNYEBB Tehát félig elméleti, félig gyakorlati akció volt ez. De azért szereztünk jó ta­pasztalatokat. Át tudtuk tekinteni azt, hogy egy ilyen jellegű nukleáris baleset esetén mi az a rendldvül sok intézkedés, amit ilyenkor végre kell hajtani. A lakos­ság védelme, az állatok megóvása, az élelem, ivóvíz biztosítása, egészségügyi szűrés, fertőzés hatástalanítása, meg egyáltalán az, hogy az életfeltételeket a kritikus időszakban hogyan lehet bizto­sítani. Itt, az asztal mellett a katasztrófa- elhárítási bizottsággal próbáltuk ezeket a tennivalókat végig gondolni, hogy gya­korlatban mi lenne a feladata a rendőr­ségnek, a katasztrófavédelemnek. Kész­tetve voltunk rá, hogy az erre vonatkozó terveket elővegyük és megbeszéljük a te­endőket, s azt, hogy miként hajtanánk végre ezt a valóságban. Szécsénybe éppen a gyakorlat értéke­lésére érkezünk. Dr. Havasi Zoltán a me­gyei védelmi bizottság döntnöke foglalja össze a tapasztalatokat, jónak értékelve a városi védelmi bizottság tevékenysé­gét. PÁDÁR ANDRÁS NÓGRÁD * HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hirlapkézbesitőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült

Next

/
Thumbnails
Contents