Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-12 / 262. szám

2001. NOVEMBER 12., HÉTFŐ GAZDASÁG Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal BÁT-összefoglaló Tovább drágult a búza A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten összesen 1,4 milliárd értékű áru­val kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapiacon közel 15 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz cserélt gazdát - de­rül ki egyebek között a BÁT hét végi összefoglaló jelentéséből. Az ótermésű búza jegyzései 590-1090 forinttal csökkentek, míg az új termésűeké 510-1200 forinttal drágultak. A decemberi lejárat 24010 forinton állapodott meg. Az extrabúza ára decem­berre 28400 forintra emelke­dett. A kukorica piacán az óter- mésűek a hétfői nyitó árszint­hez képest a kereskedés utolsó napján alacsonyabban zártak. A kukorica értéke 370-990 forint­tal gyengült, decemberi elszá­molóára 18 730 forintra süllyedt. A legnagyobb veszteséget a jövő év májusi termin szenvedte el, így 20 500 forinton fejezte be a kereskedést. A takarmánybúza - 450 forinttal - 19460 forintra emelkedett, a takarmányárpa vi­szont 18000 forint maradt. Az olajnapraforgó piacán az ár­folyamok 1210-2400 forinttal erősödtek, decemberre 67160 forintért lehetett jegyezni. A szója ára ugyanerre a határidőre 68 700 forint maradt. A határidős pénzpiacon vál­tozatlanul az euró volt a legke­lendőbb. Az európai közös valu­ta árfolyamai közül a leg­nagyobb, 3,20 forintos érték- csökkenést a novemberi lejárat könyvelhette el. Az euró decem­beri elszámolóára 252,40 forin­ton állapodott meg. Az amerikai dollár jegyzései 0,88-2,50 forint­tal csökkentek. A zöldhasú no­vemberben 282, decemberre , 284 forintot ér. -uo­Műszaki elitképzés a Pannon GSM-nél Budapest A felsőfokú műszaki tanulmá­nyok során elsajátítható elméle­ti és gyakorlati ismeretek - le­gyenek bármilyen alaposak és korszerűek - gyakran nem es­nek egybe a frissdiplomásokat alkalmazni kívánó cégek, külö­nösen a távközlési vállalatok igényeivel. Ezt megelőzendő, a Pannon GSM a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi Egyetemmel, a Budapesti Műszaki Főiskolával, a Széche­nyi István Főiskolával és a Mis­kolci Egyetemmel karöltve ki­dolgozott egy, a maga nemében páratlan, hosszú távú szakmai ösztöndíjrendszert. Az ösztöndíjakat az általá­nos gyakorlat szerint felsőokta­tási intézmények, alapítvá­nyok, diák- vagy kormányzati szervezetek alapítják, illetve ír­ják ki. A vállalatok általában csak a szakmai terepgyakorla­tot biztosítják a hallgatóknak. A Pannon GSM Magyarorszá­gon elsőként kidolgozott új programja annyiban tér el a megszokottól, hogy ebben az esetben az ösztöndíjat maga a cég alapította, és a hagyomá­nyos akadémikus, kutatói ösz­töndíjak jellemzőit ötvözi a gyakornoki terepmunkával. A Pannon GSM műszaki igazgatóságain összesen hu­szonkét témakörre írnak ki pá­lyázatot, minden témában 1-1 pályázó nyerheti el a cég ösz­töndíját. Á képzés során ezen igazgatóságok vezető szakem­berei lesznek a hallgatók kon­zulensei, akik az ösztöndíj idő­tartama alatt napi szinten, sze­mélyesen foglalkoznak majd a hallgatókkal, együtt dolgozva a pályázó által választott té­mán. Azokkal, akik megfeleltek a szakmai elvárásoknak, a Pan­non GSM Távközlési Rt. leg­alább kétéves munkaszerző­dést ír alá. ■ Sokarcú az idei évjárat Országszerte Szent Márton napján ünnepelték az újbort Egy régi szokást felelevenítve öt éve ünnepük országszerte Szent Márton napján az újbort, amely egyben kiváló alkalom a borászoknak a bemutatkozásra. Mint borászkörökben mondják: igazi „hétköznapi ünnep”, amely az élet örömét, jó bort, jó ételt kínál, kis meg­állást a rohanó világban. Budapest- A legenda úgy tartja, hagy az újbort kóstolva megállapítható, milyen az adott évjárat. Nos, mi­lyen? - kérdeztük Zilai Zoltántól, a Corvinum Bo­rászati és Befektetési Kereskedelmi Rt. főborászá­tól a Szent Márton-bor szombati bemutatkozásán.- Egy szóval jellemezve: sokarcú. Az utóbbi év­tized legnagyobb mennyiségű, előzetes becslések alapján 4,5-4,8 hektoliter bornak való szőlő ter­mett az országban. A bor minőségét tekintve azonban már nem olyan kiemelkedő az évjárat. Egyes borvidékeken - elsősorban a szeptemberi időjárásnak köszönhetően - gyengébb lesz a mi­nőség. A belföldi fogyasztás évente mintegy 3-3,5 millió hektoliter körül alakul, és általában egymil­lió hektoliter kerül exportra. Tavaly csak 800-850 ezer hektoliter került a külpiacokra. Az export visszaesésének okát a bormarketing forrásainak csökkenésében látja Zilai. Az elmúlt két-három esztendőben a korábbinál kevesebb ál­lami támogatást kapott az ágazat. A szakember szerint évente legalább 300-350 millió forintot kel­lene fordítani arra, hogy a magyar borok verseny- képesek legyenek a nemzetközi piacokon. Szent Márton bora minden évben Bock József villányi borász kékoportójából készül.- Szeptember közepén még tőkén volt az a sző­lő, amiből most kóstolunk. Azt mondják, a szoká­sosnál nagyobb hozzáértést igényel a bozsolé el­készítése. Igaz ez?- Nagyon nagy lelkesedést, hozzáértést, és fő­leg odafigyelést igényel az újbor elkészítése. A Szent Márton borát a szüretet követően hat hét alatt kellett elkészíteni, hogy palackba kerülhes­sen a bemutatását megelőzően tíz nappal. Na­gyon fontos a technológia, azok a műveletek, fo­gások, amelyek egy átlagos borkészítésnél hosz- szabb időt vesznek igénybe. A primőr bor nálam nem kerül fahordóba. Az eljárásban vannak irá­nyított dolgok, amiket egyébként az idő oldana meg, azt a borásznak kell megoldani. Együtt kell lenni a szőlővel, az erjedő anyaggal és a készülő borral. A legfontosabb a frissesség, és az is, hogy az újborok hat hónapon túl is élvezhetők ma­radjanak. A kiváló borász reméli, hogy az ágazat kilábal Bock József Szent Márton borával fotó: europress/gigor jelenlegi átmeneti válságából, s a jó magyar borok visszanyerik presztízsüket, és ismét nagyobb mennyiségben lesznek eladhatók külföldön. Eh­hez azonban - mint mondotta - komoly marke­tingre van szükség, amelyet a kormánynak, az ál­lamnak kell átvállalnak De nem elég hogy jó, sokat kell róla beszélni is, az árát pedig úgy kell kialakítani, hogy az utaljon arra: a palackban érté­kes ital van. újvári gizella Kamarai terv a felkészítésre Az EU-ba induló vállalkozások igénylik a segítséget Kérdéses a hétrégiós variáció Konkrét döntések nehezen születnek Budapest A politikai szándékok arra mutatnak, hogy régiók lép­nek majd a megyék helyére. Arról azonban még nincs kor­mányzati döntés, hogy a je­lenlegi megyerendszert ala­kítsák át, vagy megváltozta­tott határokkal a mostaninál több térséget hozzanak létre. Minden jel szerint nem a mostani hét régió lesz a to­vábblépés alapja - értesült a Világgazdaság. A jelenlegi tervezési-sta­tisztikai régiókat kijelölő országgyűlési határoza­tot több mint négy évvel ezelőtt fogadták el, de ar­ról még mindig nem szü­letett döntés, hogy ezen régióhatárok mentén szerveződik-e újjá a köz- igazgatás, illetve felvált­ják-e a megyei önkormányzatokat a regionálisak. A döntéshez az al­kotmányt és több kétharmados törvényt is módosítani kellene, amihez olyan széles körű politikai konszenzus szükséges, amelynek jelenleg a csírái sincsenek meg. A közigazgatás továbbfejlesztésé­nek 2001-2002. évi feladatairól szóló kormányhatározat szerint ez év december 31-ig a kabinet elé kell kerülnie az átalakítás lehetsé­ges megoldásainak. Mikes Éva, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tájé­koztatása szerint ugyan konkrét kormánydöntés még nem szüle­tett, de minden szándék arra mu­tat, hogy esetleg 2006-tól önkor­mányzati régiók lépjenek a me­gyék helyére. Az államtitkár kifej­tette: még nyitott kérdés, hogy hány régió legyen, s felmerülhet a mostani, a megyehatárokkal egy­beeső régióhatárok módosítása is. Ez azonban úgy képzelhető el, hogy több, szakmailag egyenlő ér­tékű koncepció készül ezek előnyeinek és hátrányainak elem­zésével. A választott testületekkel, saját rendeletalkotási, adókivetési és gazdálkodási joggal bíró önkor­mányzati régiók kialakítása nem európai uniós elvárás, a tagállam­okban sincs egységes gyakorlat - szögezte le az államtitkár. Az EU számára, illetve az uni­ós fejlesztési források megszerzése szem­pontjából megfelelő a jelenleg meglévő hét tervezési-statisztikai ré­gió. A területi közép­szint megerősítése, il­letve átalakítása saját érdek, amelyet az ön- kormányzati rendszer jobb működése, a gazdasági és te­rületfejlesztési források koncent­rálása, a közszolgáltatások racio­nálisabb, hatékonyabb meg­szervezése tesz szükségessé. A rendszerváltás során a helyi ön- kormányzatok ugyanis jelentős önállósághoz jutottak, a megyék viszont elvesztették integráló­szerepüket. A megye-régió vita a rendszer- váltás előtti időkre nyúlik vissza, s jelenleg is megosztja a szakmai közvéleményt és a politikai erő­ket. Az mindenképpen politikai döntést igényel majd, hogy a tér­ségek kialakításának és a megyék megszüntetésének, esetleg a je­lenlegi megyerendszer átalakítá­sának előkészítését kezdje meg a jogalkotás - fejtette ki az állam­titkár. ■ A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara komplett program­tervet készített a hazai vállalkozások EU-integrációs felkészí­tésére. A decentralizált képzési szemináriumsorozatokat, megyei tájékoztató rendezvényeket, kiadványokat magába foglaló program költségvetése 79 millió forint. Budapest A kamara stratégiai célkitűzése, hogy szoros együttműködésben a hatóságokkal és más érdek-képvi­seleti szervekkel aktívan szerepet vállaljon a hazai vállalkozások eu­rópai uniós felkészítésében, köz­reműködjön az erre irányuló tö­rekvések koordinációjában. A gaz­dasági önkormányzat álláspontja szerint az idő sürget, ezért nagyon fontos, hogy már a jövő év elején egy átgondolt országos program induljon ebben a témában. A kamarai program megvalósí­tásának fontos részesei lehetnek a területi kamarák. Az előzetes fel­mérések alapján mind maguk a kamarai tagok, mind a decentrali­zált szervezetek komoly várako­zással tekintenek a grandiózus fel­adat elé. A felkészítés fontos ele­me a megfelelő tájékoztató infor­mációs anyagok elő- és elkészíté­se. A hatékonyság érdekében fon­tos szerephez juthatnak azok a kamara által tervezett decentrali­zált szemináriumok, illetve inten­zív tájékoztatási fórumok, ame­lyek egységesen ugyanazokat az ismereteket terjesztenék minden régióban. Egybehangzó kamarai véle­mény szerint szükséges, hogy a kidolgozott program mindenkép­pen illeszkedjen a kormány Szé- chenyi-tervben megfogalmazott törekvéseihez, ugyanakkor szük­ségszerű figyelembe venni az uniós tagországokban működő kamarák sikeres felkészítési programjainak tapasztalatait is. Ez utóbbiak alapján az országos program két nagy szakaszban va­lósítható meg. Az elsőben a csat­lakozás által közvetlenül érintett vállalkozók, a másodikban pedig az euró bevezetésében érintett szereplők tájékoztatására kerül a hangsúly. A kamara számításai szerint mintegy 236 szemináriu­mon lehetne hatékonyan eljuttat­ni a szükséges ismereteket a vál­lalkozókhoz. A gazdálkodók ré­széről az előzetes felmérések alapján élénk érdeklődésre lehet számítani, közülük mintegy 7000 vállalkozót, cégvezetőt készíte­nének fel a kurzusok. Az elképzelések szerint a vállal­kozások országos EU-integrációs felkészítését szolgáló program ka­marai részét a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara saját koordiná­cióban kívánja megvalósítani. Az MKIK a program végrehajtására közvetlenül szerződne a Gazdasá­gi Minisztériummal, majd a terüle­ti kamarákkal külön megállapodás szerint irányítaná az országos programot. A kamarai programjavaslat jövő évi költségvetése megközelíti a 80 millió forintot. Ennek két legjelen­tősebb eleme a 236 szeminárium megszervezése és lebonyolítása 48, illetve az információs ki­adványsorozat előállítása 25 millió forinttal. KASZÁSÉ. Kifizetés 45 napon belül Lejárt a külső szövetkezeti üzletrészek felajánlásának határideje Október végén lejárt a külső szövetkezeti üzletrészek felaján­lásának határideje. Az agrártárca adatai szerint összesen 256633 tulajdonos ajánlotta fel vagyonrészét az államnak megvételre. Budapest- Mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek az üzletrésze olyan szö­vetkezetnél van, amely ellen fel- számolási eljárás indult? - kér­deztük Bérezi Norberttól, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) helyettes államtitkárától.- Már elkezdődött azoknak a külsőüzletrész-tulajdonosoknak a felmérése, akik a vételi ajánlat­ból kimaradtak. A céginformá­ciós szolgálattól a tárca pontos adatokat kért a felszámolási eljá­rás alatt álló szövetkezetekről. Ezt követően a kormány megvizs­gálja annak a lehetőségét, miként lehetne rendezni ezeknek az em­bereknek az ügyét is.- Mikor kapják meg pénzüket azok, akiknek az állam most megvásárolta a külső üzletrészét?- A szerződés megkötéséről számított 45 napon belül. Akiket valamilyen okmány pótlására kel­lett felszólítani, azokkal később tudták az FM-hivatalok megkötni a szerződést.- December elsején kezdődik a nyugdíjasok üzletrészének felvá­sárlása. Tőlük mennyiért veszi meg az állam a birtokukban lévő vagyonrészt, és mi a teendőjük?- Az MFB Üzletrész-hasznosí­tó Kft. az 1992. évi vagyonnevesí­téskor bejegyzett névértéken tesz vételi ajánlatot. Ha valaki úgy gondolja, hogy üzletrésze a Kft. által meghirdetett vételárnál érté­kesebb, akkor azt nem kell elad­nia. Nincs eladási kötelezettség. A nyugdíjasok december else­je után vehetik át ä nyomtatvá­nyokat a falugazdászoknál, illet­ve a megyei földművelésügyi hivatalokban.- Hány igénylőre számítanak?- A nyugdíjas üzletrész-tulaj­donosok száma az 1992-es va­gyonnevesítéskor 400 ezer volt. Az azóta eltelt kilenc év alatt so­kan elhaláloztak, illetve nyugdíj­ba mentek. Hogy pontosan hány embert érint az ajánlattétel, az csak az igénybejelentés lezárultá­val derül majd ki. _______________________________I ÚJVÁRI) Emelkedő közlekedési díjak Budapest A közlekedési hatósági eljá­rási díjak 2002. január 1-jén várhatóan 8-9 százalékkal emelkednek, ami érinti a köz­úti járművek forgalomba he­lyezési, a környezetvédelmi felülvizsgálati és a közleke­dési engedélyek díjait - jelen­tette be Fónagy János közle­kedési és vízügyi miniszter. A miniszter közölte: a díjak emelését kezde­ményezte Varga Mihály pénzügyminiszternél. Hozzátette: a közleke­dési tárca programjá­ban kiemelt helyen sze­repel a közúti közleke­dés biztonságának nö­velése, amelyben kulcs­szerepet kap a közlekedési ható­ság ellenőrzési rendszere. Hunyadi István, a Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója el­mondta: az elmúlt tíz évben mintegy 15 millió műszaki és 19 millió környezetvédelmi felül­vizsgálatot végeztek el. Kiadtak több mint 800 ezer vezetői jogo­sítványt, és felügyeleteiknél meg­fordult 50 millió ügyfél. A főigaz­gató kiemelte, hogy 1991 óta 34 közlekedésbiztonsági beruházást valósítottak meg mintegy 6-8 mil­liárd forintért. Tavaly 14 milliárd forint árbevétel után az idén mintegy 15,5 milliárd forintra számítanak, aminek 6-8 száza­lékát elsősorban infor­matikai fejlesztésekre fordították. Összesítőjükből ki­derül, hogy 2000 végén összesen 2,364 millió személygépkocsit tar­tottak nyilván, ame­lyeknek átlagos kora 11,77 év és kétharma­duk 10 évesnél öre­gebb. Tehergépjárművekből a múlt év végén 328,4 ezer volt Ma­gyarországon 9,2 éves átlagélet- korral, amelyeknek csaknem a fele 10 évnél idősebb. Szigorodó vadászatok Garantálni kell a védett fajok biztonságát Budapest A vadászati szabá­lyok szigorítására van szükség, amely garantálná a védett fajok biztonságát - nyilatkozta Turi- Kovács Béla környe­zetvédelmi miniszter a hét végén. A környezetvédelmi tárca aggo­dalommal tapasztalja, hogy a je­lenlegi vadászati szabályok nem biztosítanak megfelelő védelmet a kártékony, és a vadászat elemi szabályait semmibe vevő bér­vadászokkal szemben. A miniszter azért döntött a szigorítás kezdeményezéséről, mert újabb madártetemek kerül­tek elő egy hűtőház­ból. Ezt megelőzően a múlt héten a Baranya megyei udvari határnál fogtak el két olasz ál­lampolgárt, akik mint­egy 280 millió forint értékű védett madarat akartak átvinni a hatá­ron. A miniszter el­mondta: ezek alapján úgy látja, nem egyedi esetekről van szó, így meg kell tenni a megfelelő lépéseket. Túri-Kovács Béla elmondta: a jövő hét elején kezdik az elő­készítő munkákat. Amennyiben lehetséges, kormányrendelettel szigorítanák a feltételeket, de ha szükséges, módosítják a vadá­szatról szóló törvényt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents