Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-10 / 261. szám

2001. NOVEMBER 10., SZOMBAT MO! A I K Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák EMLÉKÍRÓK A XVII. század közepétől Erdély irodalmi tevékenysége jelentősen eltért a magyaror­szági társaikétól. Itt nem a költészet állt elő­térben, hanem az emlékirat- és történetírás. A nagy emlékírók sorát Kemény János fe­jedelem (1607-1662) nyitja meg a tatárok rabságában írt önéletírásával, melyben Er­dély néhány évtizedes történetét is adja. Ve­le csaknem egy időben írta SzalárcLi János (1601-1666) „Siralmas króniká”-ját, amely­ben Erdély hatalmának az 1650-es évek vé­gén bekövetkezett összeomlását örökítette meg. Az emlékírók legnagyobbika a XVII. szá­zad végén gróf Betlehem Bethlen Miklós (1642-1716) erdélyi kancellár, kora egyik legműveltebb, külföldet járt modern gondol­kodású főura volt. Itt nem ismertetjük politi­kai pályafutását, csak utalunk rá, hogy poli­tikai állásfoglalása miatt egy évtizedet töltött az osztrák hatóságok börtönében, s mikor végre felmentették a felségsértés vádja alól, haláláig nem engedték haza Bécsből. Fogsá­gában írta meg önéletrajzát (1858/60-ban je­lent meg „B. M. önéletírása” cím alatt). Egy későbbi, 1955-ös kiadás tartalmazza még az imádságoskönyve szövegét is. írásaiból kitű­nik, hogy Bethlen nagyszerű stílusművész, az erdélyi prózában a barokk stílus legkitű­nőbb képviselője. Alakját Németh László az „Eklézsia megkövetése” című (1946) törté­neti drámájában örökítette meg. ÁRVA BETHLEN KATA Krónikánkban egy fanatikus erdélyi refor­mátus asszonyról emlékezünk meg. Bethleni Bethlen Kata grófnőről, (1700-1759). Előbb 1722-ben a katolikus gróf Haller Jánossal kényszerítették házasságra, majd ennek ha­lála után gróf Teleki Józsefhez ment férjhez. Rendkívül sok csapás érte. 1732-ben elvesz­tette második férjét, nem sokkal előtte meg­haltak gyermekei is, s ezért magát Árva Beth­len Katának nevezte. Életéről és főleg a vallá­sa miatt folytatott küzdelmeiről „Életének maga által való rövid leírása” című emlékirat­ban számolt be. Foglalkozott oktatási kérdésekkel is, bírál­ta a leánynevelés korabeli hiányosságait. Ud­vari papja, Bőd Péter se­gítségével értékes és kü­lönlegességeket tartal­mazó könyvtárat gyűj­tött össze, amit a nagyenyedi kollégiumra hagyott, amely 1847-ben leégett és a könyvtár el­pusztult. írásai több ki­adásban jelentek meg: Védelmező erős pajzs - 1759. írásai és levelezé­se, két kötetben 1922/23, B. K. Önélet­írás (Sükösd Mihály elő­szavával - 1963). Szüle­tésének 240. évforduló­ján Németh László em­lékezett meg róla. MIKES KELEMEN „ De én, aki egész éle­temben bujdostam, és végire 16 esztendős ko­romban a hazámot elhadtam..." írja Mikes Kelemen (1690-1761).//. Rákóczi Ferencet 1707- ben a marosvásárhelyi fejedelmi beiktatáson is­merte meg, s élete végéig hűségesen kitartott mel­lette. 1711-et, a szabad­ságharc bukását követő­en lengyel-, francia- és törökországi hányattatá­sok után 1720 április 24- én kötöttek ki a bujdosók Rodostóban. 1717-ben kezdte el írni fiktív (el nem kül­dött): Törökországi leveleit az „Édes néném- nek”. Májusban ezt írta: „És úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont. ” Az ízes nyelvezet mellett a kesernyés hu­mor és a szülőföld örökké visszatérő emlékei adják leveleinek varázslatos hangulatát. II. Rákóczi Ferenc 1735. április 8-án meg­halt, még jobban magára maradt. Egyszer, amikor követségbe ment a moldvai vajdához Rákóczi fiával, Györggyel, közelebb került hazájához. Meglátta az „édes Olt vizét”. Még egyszer felcsillant a remény, amikor Mária Teréziától kegyelmet remélt (1741), de rideg válasz érkezett: „Ex Turcia nulla redemtio!” (Törökországból nincs visszatérés). Hetven­egy évet élt, ebből ötvennégyet hazájától tá­vol. 1761. október 2-án halt meg Rodostóban, sírja ismeretlen helyen van. IdézzükLéwzy József „Mikes" című verséből: „Egyedül hallgatom tenger mormolását Tenger habja felett futó szél zúgását. Egyedül, egyedül A bujdosók közül Nagy Törökországban. ” __________________________________________________K. A. T ÖRÖK ORSZÁGI LEVELE mtllytkbtn A 11“ KÁKÓTZ1 FERENTZ Eejedetemmci H»nW Magyarod Történetei mái íjH» «mk'krxrtrs (MgtAM rggyMl i ■■ m M 1 K fc S K EL r: M E N VJ vtMttu 1 ijetífh-mticf« nefcni hxmsMH M't A?, eredetképpen v*|«i Magyar kezntdbkból *,ní« :í km ts.hr Au oLr*?,I»k Tírni6j*». SWMBATUll Yt .V, Nyomtatta Snss ásm Jósrr. Mikes Kelemen „Törökországi levelek'' című művének címlapja Agatha Christie és a régészet Miután elvált az őt megcsaló férjétől, Agatha Christie angol írónő felszállt az Orient exp- resszre, és útja végére nem­csak leghíresebb regényeinek élményanyagát kapta meg, ha­nem egy új életet is, Max Mallowan régész mellett. A legendás krimiszerző életé­nek e fontos szakaszát mutatja be egy kiállítás a londoni British Museumban. 1928-at írunk. Agatha Christie már ismert író­nő, de magánélete romokban van. Minél előbb el akar indulni, a lehető legmesszebbre. Elő­ször Indiára gondol, de végül az Orient expresszi választja, ame­lyet korábban már sokszor meg­csodált. Akkoriban azonban még elég nehéz volt megszaba­dulni a brit világbirodalomtól. A vonatban Christie megismerke­dett egy előkelő hölggyel, aki Bagdadba való megérkezése után „védőszárnyai” alá akarja venni. Az 38 éves írónő már- már beletörődik a teadélutánok, a teniszpartik rémálmába, amely elől éppen menekül, amikor lehetősége nyílik, hogy ellátogasson az Irak déli részén fekvő ősi sumér város, Ur romja­ihoz. Ez a látogatás alapjaiban változtatja meg Agatha Christie életét.- Beleszerettem Urba, alkonyi szépségébe, az árnyékban álló Zikkuratba, és ebbe a homok­tengerbe, amely állandóan vál­toztatta a színeit: hol rózsaszín, hol kék, hol őszibarackszínű, hol mélylila volt - írja önéletraj­zában. 1930 márciusában visz- szatér az ásatásokhoz. Ez alka­lommal Katherine Woolley, Leonard Woolley régész rejté­lyes felesége rábízza őt férje fia­tal asszisztensére, Max Mallowanre, hogy vezesse őt körül a romoknál. Autójuk le­robban a sivatag kellős köze­pén, vizük elfogyott. Agatha, igazi angol hidegvérrel, a re­ménytelen helyzetet arra hasz­nálta fel, hogy sziesztázzon egyet a kocsi árnyékában. A ná­la 15 évvel fiatalabb Max bele­szeret és eldönti: ha túlélik a ka­landot, feleségül veszi. Egy év múlva már együtt mennek Ninivébe, az asszír bi­rodalom egykori fővárosába. A hazafelé úton az Orient exp­ressz vesztegelni kényszerül Görögországban az árvíz miatt. Ekkor születik meg a „Gyilkos­ság az Orient expresszen”, amelynek mind a 44 különböző nyelvű kiadása látható a British Museum kiállításán. Ezt a rend­kívül népszerű krimit követte a többi közel-keleti történet: a „Gyilkosság Mezopotámiában” (1936) , a „Halál a Níluson” (1937) és a „Randevú a halállal” (1938) . A kiállítás szervezői sze­rint a „Gyilkosság Mezopotámi­ában” áldozata ugyancsak ha­sonlít Katherine Woolley-ra, aki állítólag kellő humorérzékkel fo­gadta modellségét. Azt kevesebben tudják, hogy Agatha Christie régészeti rajon­gása nem állt meg az egyszerű ihletnél. Előfordult, hogy félre­tett egy kéziratot azért, hogy egy ásatásnak hivatalos fotósa legyen, és különösen fejlett technikát dolgozott ki a 2500 éves elefántcsont pénzérmék szárítására. A londoni múzeum látogatói 2002. március 24-ig lát­hatják a tárlatot, ahol a fotók, az ásatások egyes tárgyai mellett láthatók a „Halál a Níluson” cí­mű film jelmezei, sőt még az Orient expressz eredeti, 20-as évekbeli kocsija is. A kiállítás másik szenzációja egy doku­mentumfilm, amelyet Agatha Christie maga forgatott 1938- ban Szíriában, Teli Brakban és Sagar Bazarban. G. N. L. ________________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES________________ E lmúlt heü rejtvényünk megfejtése: De tényleg mozgott ott valami, főnök! Ezerforintos vásárlási utal­ványt nyert: Réti Lajosné Érsekvadkert Eötvös u. 4. sz. Mai rejtvényünk megfejtését november 15-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. T Lm az, újság... NEGYVEN EVE Megyénkből is mind többen jelentkeznek az Egri Pedagógiai Főiskolára. Különböző szakokon sa­játítják el a tudományt, hogy mint tanárok vegyenek részt itthon, a nógrádi fiatalok nevelésében. Az állam is gondoskodik arról, hogy nyugodtan, gondtalanul tanulhassanak - a kollégiumi ellátás mel­lett ösztöndíj is jár a fiataloknak. Legtöbbjük ebben az esztendőben magyar-történelem szakon foly­tatja tanulmányait. Nógrádi Népújság, 1961. november 5., 12. o. Érdekes kísérlet kezdődött ezen az őszön a héhalmi Új Élet Termelőszövetkezetben a különféle bú­zafajták termesztése terén. Azt akarják megállapítani a gazdák, hogy az éghajlati és talajadottságoknak melyik gabonafajta felel meg. Ezért elvetésre került egy kísérleti területen a Fleischman, a bánkúti 1201-es, a szovjet Bezosztája és az olasz Szanpasztore. Nógrádi Népújság, 1961. november 5., 12. o. HARMINC ÉVE A fejlődő szécsényi járásban az értelmiségi munkakörben dolgozók száma mintegy 150, közülük ! több mint százan rendelkeznek a szükséges egyetemi, főiskolai végzettséggel. A társadalmi életben, j j közigazgatásban 28-an, a gazdasági életben, a termelés irányításában 53-an, a közoktatásban 62-en, } az egészségügyben több mint tízen dolgoznak. Nógrád, 1971. november 6., 4. o. j Takács Géza, a salgótarjáni öblösüveggyár tervezőművésze Budapesten, a Guszev utcai üvegipari bemutatóteremben mutatkozik be. Takács Géza személyében olyan iparművész munkáival ismerke­dik meg a kiállítás közönsége, aki az üveggyár különböző műhelyeiben eltöltött többéves tevékeny­sége alapján elért egyenletes fejlődésként vált alkotóművésszé. Nógrád, 1971. november 9., 4. o. . . HÚSZ EVE Szügyben járva is azt tapasztaltuk, hogy a település lakói szívesen látogatják a művelődési intéz­ményeket. A csaknem 1300 lakosnak főleg a fiatalabbjai élnek a kiscsoportok nyújtotta gazdagító le­hetőségekkel. A helyi művelődési ház kebelén több mint tíz szakkör és klub működik, egy részük a helyi általános iskola támogatásával. Nógrád, 1981. november 6., 8. o. 44 nyolcadikos végez Diósjenőn az általános iskolában, 36 pedig most hetedikes. Nyolcvan gyer­mek tehát az, akiket már közelebbről érintenek a pályák, szakmák, a továbbtanulás. Ezért a pedagó­gusok pályaválasztási programok egész sorát szervezték meg: termelőszövetkezeti és üzemi tapasz­talatcserék, kiállítások, bemutatók és összevont szülői értekezletek segítették a családok döntését. Nógrád, 1981. november 10., 12. o. TÍZ ÉVE Igazi ünnepnap volt tegnap a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórházban, ahol felavatták a komoly összefogás segítségével létrehozott úgynevezett multidisciplináris lézercentrumot. Még­hozzá ritkaságszámba menő gyorsasággal, hiszen az ötlet megszületésétől alig négy hónap telt el az avatásig. Új Nógrád, 1991. november 7., 1. o. Az egykor triumvirátusba kényszerített három község, Cered, Szilaspogony, Zabar, nemcsak a kö­zös tanácsi, de a körjegyzőségi viszonyt sem tartja megfelelőnek. A zabari polgármester szerint a kör­jegyzőség nem igazán ütőképes forma. Ez a munka egész embert kíván, s január 1-jtől megteszik a megfelelő lépéseket az önállóság érdekében. Új Nógrád, 1991. november 9., 4. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents