Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-08 / 259. szám

2001. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK MOZ A i K Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Britanniában jártak: skóciai tapasztalatok a közlekedésről Fuvar közben is lehet a járművet vizsgáztatni, sorbanállás nincs Nemrégiben magyar közlekedési szakemberek csoportja járt Skóciában és Írországban ismereteket, tapasztalatokat gyűj­teni elsősorban az európai uniós csatlakozás előkészítése ér­dekében. Megtapasztalni, hogy az uniós országok között Skó­cia és Írország területén hogyan folyik az a hatósági tevé­kenység, amit a magyar felügyeletek is végeznek. S egyfajta összevetése a magyar gyakorlatnak a kinti gyakorlattal. A szakmai jellegű utazásnak részese volt Valkai György, a Nóg­rád Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója is, aki sokunk okulására szívesen számolt be látogatásuk tapasztalatairól. Brit járműazonosító adatlap Összegzésképpen és előrebo- csátva - a látottakat és hallottakat - azt lehet mondani, hogy a ma­gyar gyakorlat semmivel sem rosszabb, valamivel nagyobb a műszeres támogatottsága a tevé­kenységünknek és nincs szégyen­keznivalónk egyáltalán. A műszaki tevékenységet Skó­cia területén mintegy tizenkét, a miénkhez hasonló műszaki állo­máson végzik. Alapvető különb­ség a magyar gyakorlathoz ké­pest, hogy ott a hatóság a minisz­térium közvetlen felügyelete alá tartozik és csak a 3,5 tonna össztömegű járművek fölötti jár­műállományt vizsgálja. A hatóság megbízásából a szakszervizek végzik a személygépjárműveknek az időszakos műszaki felülvizsgá­latát és vizsgáztatását. Különbség a kettőnk közti rendszerben az is, hogy kint a műszaki vizsgára tele­fonon, faxon, Interneten keresz­tül, minden formában és szemé­lyesen be lehet jelentkezni. A jármű forgalomba helyezé­sekor ki kell tölteni egy lapot, amely a jármű műszaki adatait tartalmazza. Ez azonnal bekerül a központi számítógépes nyilván­tartásba és ezekkel az adatokkal az időszakos műszaki vizsgára való jelentkezéskor már nem kell foglalkozni, mert a rendszám be- diktálásával azonnal lehívható a központi rendszerből a jármű összes adata. Tehát itt nincs szük­ség további egyeztetésekre. Ezek a járműadatok minden járművön megtalálhatók. Egy műanyag ta- sakban vagy a motorházban vagy a vezetőfülke valamelyik részén, de előírásos helyen van felerősít­ve. Nem kell attól félni, hogy eze­ket bárki megmásítja, vagy a mű­szaki adatokat egy műszaki be­avatkozással módosítja valaki en­gedély nélkül. Ugyanis ott termé­szetes dolog, hogy a járműnek úgy kell kinézni ahogy a gyárból kiadták. Az a tömeges átalakítási igény, ami nálunk is jelentkezik, hogy kiadnak a gyárban háromszemé­lyes teherautót és akkor azt hatszemélyesre bővítik. Vagy a hatszemélyest háromszemélyes­re. Éppen ahogy - gondolom - az adózási körülmények kedvezőb­bé teszik a jármű használatát, úgy alakítgatják a járműveket. Ott erre nincs szükség. Lehet, hogy az adórendszerük olyan, hogy nem is kényszeríti rá a fuvarozót, vagy a járműtulajdonost arra, hogy ilyen „akciókat” folytasson. Tehát bejelentkezik az illető akár telefonon, faxon, Interneten vagy személyesen, lehívják az adatait és azonnal ajánlatot tesz­nek neki a műszaki vizsga idő­pontjára. A műszaki vizsga idő­pontja általában tíz nap előrejel­zéssel történik. A műszaki vizsgá­ra jelentkezésnél pontos időpon­tot kap az ügyfél, általában 15 perces periódusonként fogadnak járművet és ha 10 óra 15-re van kiírva valaki, akkor, ha tíz óra tíz­kor odamegy, akkor 10 óra 15-kor bemehet. Nincs sorban állás. Ha valakinek két órára szól a belépő­je nem megy oda reggel hat órá­ra, mert kettő órakor ráhajthat a sorra. Ez természetesen egy hosszas egyeztetés eredménye, de a fuva­rozó vagy a járműtulajdonos akár egy fuvarfeladat végzése közben is vizsgázhat. Ha neki úgy van az útvonala, akkor a legközelebbi vizsgálóállomásra kéri a bebocsá­tását. S ezt tíz nappal előbb általá­ban már tudják, hogy ő milyen fu­varfeladatot fog végezni. Rakottan nyugodtam bemehet a műszaki vizsgára. A mi gyakorlatunkhoz képest az a különbség, hogy min­den járművet a gyár által meg­adott maximális terhelés figye­lembevételével vizsgáztatnak és így mérik a fékhatást. Ha megvan az időpont, van még egy kötelezettség, a műszaki vizsga előtt nyolc nappal a vizsga­díjat be kell fizetni. A befizetés le­het készpénzben, de történhet kártyával. Az állandó ügyfelek­nek általában a közlekedési fel­ügyeletnél egy nyilvántartott bankszámlaszáma van megfelelő nagyságrendű befizetett összeg­gel és arról az egyszámláról a fel­ügyelet nyolc nappal előbb le­emeli a pénzt. Nagyon lényeges, hogy vizsga- időpont előtt három nappal lehet­séges módosítani az egyeztetett időpontot, de ebben az esetben már csak a befizetett vizsgadíj öt­ven százalékát kapja vissza a vizs­gára jelentkező. Ha nem jelenik meg a vizsgán, akkor természete­sen a teljes vizsgadíjat elveszti. Ez olyan, mint amikor valaki vesz egy színházjegyet, a színházat ke­vésbé érdekli, hogy neki egyéb el­foglaltsága történt. Ha előtte viszi vissza a jegyet, akkor visszavált­ják, de aznap már nem. A műszaki felülvizsgálat lénye­gesen alaposabb, mint nálunk. A vizsgabiztos a vezetőfülke összes berendezését kipróbálja, az ab­lakmosótól kezdve a vezetőfülke világításáig - minden berende­zést, ami a vezetőfülkéből vezé­relhető. A jármű összes alkat­részét tételesen megvizsgálják a kerékcsavaroktól kezdve a felfüg­gesztési pontokig mindent. Még a keréktárcsákat is megkopogtat­ják, hogy nincs-e esetleg repedés rajta. A kerékanyákat egymással szembe fordított - mint az óramu­tató, olyan típusú - jól látható, fel­tűnő színű műanyagokkal látják el, amely a kerékanya elmozdu­lást azonnal jelzi. Mert az óra mu­tatónak egymással szemben kell lenni páronként, és ha elmozdul, jelzi a kerékanyának a lazulását, így meg tudják akadályozni az olyan típusú baleseteket, ami a kerékelhagyásból következik be. Nem nagy számban vannak ná­lunk ilyen balesetek, de bizony előfordul. Egy átlagos négytengelyes jár­műnek a felülvizsgálata körülbe­lül negyven-negyvenöt percet vesz igénybe ezzel a tételes felül­vizsgálattal. Ugyanúgy dolgoznak futóműmozgató berendezéssel, ellenőrzik a lengéscsillapítók álla­potát, fékhatást mérnek, környe­zetvédelmi felülvizsgálatot mér­nek. Említettem már, hogy teljes terheléssel végzik a fékvizsgála­tot. Ha a jármű nem rakottan ér­kezik, akkor van egy olyan szer­kezetük, ami a raktérbe benyúlva leterheli azzal a terheléssel a jár­művet, amivel egyébként gyárilag közlekedhet. A gyári adatokkal hasonlítják össze mindig a jármű­vek paramétereit, fékhatás- méréskor és környezetvédelmi el­lenőrzéskor ezeket az értékeket kell produkálni. Érdekessége a történetnek, azt szemmel is észrevehettük, hogy a járművek jól felkészített álla­potban érkeznek be műszaki vizsgára. Lényegesen jobb a jár­művek műszaki állapota, mint nálunk tapasztalható. Ennek el­lenére - és ez elsősorban az igen részletes vizsgálatnak és nagyfo­kú szigorúságnak eredménye - hatvanszázalékos arányban megbuknak a járművek a műsza­ki vizsgán. A bukott járművet a megálla­pított hiányosságokkal elviszik, kijavítják. Addig természetesen csak útvonalengedéllyel közle­kedhet. Ha éppen rakottan érke­zett és fuvarfeladatot lát el, akkor azt a fuvart elvégezheti, abban az esetben, ha nem fékhibás a jár­mű. Ha fékhibás, akkor a telepet nem is hagyhatja el, csak vontat­va vihetik el a telepről. Magán a telepen mindenféle javítási tevé­kenység tilos, tehát nincs lehető­ség arra, hogy ha valamit esetleg észleltek, két perc alatt elhárítha­tó a hiba, hogy akkor ott a tele­pen elhárítja a hibát és vissza­megy vizsgára. Ilyen nincs. Érdekesség, hogy a csarnok­ban semmiféle füstgázelszívóval nem találkoztunk, és mégsincs füstgáz a munkahelyeken, annak ellenére, hogy három soron fo­lyik a vizsga. Legalább is azon a vizsgálóállomáson, amelyet megtekintettünk. A vizsgálatot végzők, gyakor­latilag fizikai munkát végzők, nincsenek köztisztviselői státus­ban, ők fizikai alkalmazottak. Természetesen a hatóság alkal­mazottai, s a hatóság nevében járnak el, de nem köztisztvise­lők. Ezen a vizsgálóállomáson olyan tizennyolc-húsz ezer jár­művet vizsgálnak meg egy évben és ehhez mindössze két admi­nisztrációs személy van és két fő­nök, akik köztisztviselői minő­ségben vannak és hat fő akik a fi­zikai vizsgálatokat végzik a jár­műveken. Egy vizsgabiztos elejé­től végéig egyetlen járművet visz végig. Tehát nincs olyan, hogy egymásnak adják a járművet. A járműazonosítástól kezdve a fék- hatásmérésig egyetlen vizsgabiz­tos végzi a tevékenységet. Ezek a tapasztalatok azonosak a két or­szágban. Ugyanúgy költségvetési szerv­ként működik az intézmény, mint nálunk, csak ott nincs egy közbenső lépcső, nincs egy or­szágos hatáskörű szerv, amelyik ellenőrzi és irányítja a tevékeny­séget. Náluk közvetlen miniszte­ri felügyelet alatt dolgoznak ezek az intézmények. A bevételükből gazdálkodnak ugyanúgy, mint nálunk. Bevételük egy részét a központi alapba kell befizetni, s ebből a központi alapból vissza­osztás alapján finanszírozzák meg az egyes területek műszaki fejlesztését. Nálunk az elvont összeg a központi költségvetésbe megy. A folyamatos fenntartás és működtetés költségét az intéz­mény saját bevételeiből finanszí­rozza. (Folytatjuk) PÁDÁR ANDRÁS Jármű terhelésére szolgáló berendezés________________________________________________________________■ Algapakolás pattanások ellen Birkajárás Madridban Félt az asszonytól, ezért teával rabolt Egy harminchárom éves pá­pai férfi kedden délután kirabol­ta a zirci takarékszövetkezet pá­pai fiókját. A rabló sísapkát hú­zott az arcára, s a pénzintézet­ben azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a nála lévő szerke­zetet. Nyomatékül a pultra he­lyezett egy folyadékkal töltött, sötét üveget is, amire egy éb­resztőóra volt rákötve. A pénz­intézet két női alkalmazottja a rablónak átadott több mint 300 ezer forintot, a. férfi felkapta a pénzt, s kifutott az utcára. A helyszínre pillanatok alatt kiér­kező rendőrök a rablót a bank­tól néhány száz méterre elfog­ták, tettét azonnal beismerte. A büntetlen előéletű fiatalember a rablást azzal magyarázta, hogy a takarékfióknál vezetett számlájáról az utóbbi napokban több mint 100 ezer forintot le­emelt, és a pénzt elverte szeren­csejátékokon, viszont félt a fele­sége haragjától, ezért akart pénzt szerezni. A férfit őrizetbe vették. A „robbanószerkezet­hez” tartozó palackban egyéb­ként tea volt. Vörös, büdös és a tenger vizé­ben rothadó növény ugyan, de megannyi ideges órától szaba­díthatja meg a tükörben magu­kat bámuló tinédzsereket: az al­ga hatóanyagai a legújabb vizs­gálatok szerint jótékony hatás­sal bírnak a pattanások és a kor- pásodás kezelésében. Nem cso­Zalaegerszeg az első vidéki ál­lomása a magyar származású No- bel-díjasokat bemutató kiállítás­nak, amely kedden nyílt meg a megyei művelődési és ifjúsági központban.- A kimagasló magyar szellemi teljesítmények titka: a szellemi erőpróbák vállalása, a nehéz hely­zetekből való kilábalás akarása és a mindezt megalapozó oktatás színvonala volt mindig - hangsú­lyozta a tárlatot megnyitó Varga László, a Zala megyei közgyűlés el­nöke. Békéd Györgytől Szent-Györgyi Albertig tizenkét, a legmagasabb elismerést kivívó magyar tudós dagyógyszer, de a pattanásokat kezelhetőbbé és kevésbé feltű­nővé teszi. Az alga növényi szö­veteiben található molekulák annyira hatékonyak, hogy egy kilogramm algaszövettel akár egy tonna pattanáskezelő'arc­krémet is elő lehet állítani. Egy francia cég szabadalmaztatta az életútját, érdemeit huszonnyolc színes tabló és számos újságcikk eleveníti fel. A megnyitó népes kö­zönségét Nagy Ferenc, a Magyar Tudóslexikon főszerkesztője kala­uzolta végig a kiállításon. Külön latért arra, hogy a ma is élő Oláh György kémikus közve­tett zalai kapcsolatokkal rendelke­zik, hiszen az ő tanára volt a pákái születésű neves fizikaprofesszor, Öveges József. Utalt arra, hogy az UNESCO a tudomány világnapjá­vá nyilvánította november 10-ét, és ezen a napon még nagyobb büszkeséggel töltheti el a magya­rokat, hogy az ország tudósai elju­tottak a csúcsra. algakrém-alapanyaggyártás öt­letét Európa, az Egyesült Álla­mok és Japán területén, és ter­veik szerint kozmetikai cikkük a jövő év őszére már piacra is kerül. Az algaalapanyagot nagy kozmetikai vállalatoknak szállít­ják majd. A XX. századot Budapesten csi­nálták - idézte Nagy Ferenc a meg­nyitón a neves tudományos szak­lap, a Nature közelmúltban meg­jelent cikkét. A magyar származású Nobel- díjasokról szóló tárlatot befogadó intézmény igazgatója, Borosán Gyula bejelentette: a jeles alkalom­ból megalakítják a művelődési központ tudományos diákkörét, amihez számos középiskola taná­rai ajánlották fel segítségüket. A Nobel-díj centenáriuma és a magyar tudomány napjai jegyében rendezett zalaegerszegi ldállítás november 16-ig tart nyitva. Hatalmas birkanyájat hajtottak át a napokban Madrid központján, hogy életben tartsanak egy több évszázados, látványos szokást. A két és fél ezer juhot lovasok vezet­ték fel, mögöttük egy ökrösszekér és népviseletbe öltözött, duda és kasztanyetta hangjára táncoló nők haládtak. A nyájat masztiff fajtájú, óriási ebek tartották kordában, mi­közben átvágott az óvároson, elha­ladt a városháza mellette, és meg­kerülte a függetlenségi emlékmű­vet. Turisták és helybeliek ezrei bámulták meg a menetet a sze­merkélő esőben. A pásztorok Le­ón tartományból, a Gredos- hegységből indultak állataikkal Várhatóan Mikulásra, de a leg­később január első napjaiban meg­nyílik Magyarország első csokolá­démúzeuma, amely vetítéssel, elő­adásokkal, kóstolókkal és sok meglepetéssel várja majd az ínyen­ceket a főváros XVI. kerületében, egy hajdani nemesi kúriában. A XX. század eleji környezetben a látogatók filmvetítéseken ismer­kedhetnek meg a csokoládé törté­netével, előadásokat hallhatnak a kakaóültetvényekről és magáról október 10-én, és november köze­pe táján érkeznek meg 600 kilo­méterre lévő céljukhoz, az Extremadura tartományban fekvő Trujillo téli legelőire, ahol késő ta­vaszig maradnak. A szokásról a XIV. századból vannak az első feljegyzések, de a történészek szerint az útvonalakat már a római korban is használhat­ták. Király adományozta jog bizto­sítja a terelést az 1300-as évektől nyolc nagyobb útvonalon és ren­geteg kisebben. A szokást a hagyo­mányos útvonalak beépítése, a motorizáció és a gátépítések eltű­néssel fenyegeti. az édességről, továbbá láthatnak és kóstolhatnak különleges finom­ságokat. Választ kaphatnak arra is, ho­gyan készítik a nugátot, melyik mandulafajta a legalkalmasabb a desszerthez, illetve mi a különbség a különféle marcipánok között. A kóstolás során egy-egy terméknek, például a marcipánnal töltött csokigolyónak akár többféle válto­zatát is megízlelhetik. Magyar származású Nobel-díjasok Csokoládémúzeum Pesten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents