Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-30 / 278. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEG Y E I KÖR KÉP 2001. NOVEMBER 30., PÉNTEK Kicsi és nagy tan egyaránt tanulja... Plusz „tantárgy” az iskolában, brit szakemberek is idefigyelnek Az első havazás egyre láthatóbb nyomait, az ablakon túli világot für­készik a kíváncsi gyermekszemek a tari iskola impozáns épületében, az óraközi szünetben. Csengőszó „tereli” be a hójátékra éhes kiseb­beket és nagyobbakat az osztálytermekbe, a folyosók elcsendesed­nek. A munka - amely itt egy jelentős, új fejezettel bővült, s ezért lé­nyegében már augusztusban megkezdődött - folytatódik. Az iskola pedagógiai programjá­hoz illeszkedő „pluszról” avatatlan­nak talán keveset árul el, minek a nyitánya volt a nyár végi életmód tábor, hogy mit vállalt fel az ehhez szorosan kapcsolódó művészeti szakkör. Pedig már vannak kézzel­fogható eredményei annak a prog­ramnak, amely az Egyesült Király­ság Nemzetközi Fejlesztésügyi Mi­nisztériuma hétszázezer forintot meghaladó pályázati támogatásával indulhatott el. A pályázat mene­dzsere Rázsó István. A roma tanulók aránya itt évek óta harminc százalék körül mozog, hátrányaik csökkentése érdekében képességeik fejlesztése kezdődött el, olyan sajátos tevékenységek ke­retében, amelyben kulcsszerep jut a gyermek sikerélményhez segíté­sének. Része ennek a munkának a magatartási és beilleszkedési zava­rokkal küszködő roma diákok és szüleik részére szervezendő konf­liktuskezelő és önismereti gyakor­lat. Tartozéka a pedagógusok felké­szítése is a romák másságának elfo­gadására, a problémák helyes keze­lésére. Mindezek által a kisebbség önazonosság-tudatának megőrzése mellett társadalmi beilleszkedésü­ket kívánják előmozdítani. Tehát tudatformálás a cél annak érdeké­ben, hogy a faluközösség életébe il­leszkedés ne jelentsen akadályt az itt élő romák számára.- Valójában nem csinálunk nagy dolgokat - fogalmazott Vinczéné Pe­tik Erzsébet, az iskola igazgatója. Az egyszerűség azonban a program módszertanának jellemzője, a tar­talom nagyon is célirányos és igé­nyes. A nyári életmódtábor - ahol romák és nem romák voltak együtt - egymás megismerésével a másság elfogadásához nyitott utat. Az együttlét változatos tartalma és for­mája - tánctanulás, bábkészítés, ki­rándulás, strandolás és múzeumlá­togatás - a többoldalú önkifejezés­nek, megmutatkozásnak adott te­ret. A gyereket sikerélményhez se­gítve igyekezett számára megköny- nyíteni, ami valójában nem köny- nyű: mássága saját elfogadását és elfogadtatását. A megszokottaktól eltérő helyzetekben felszínre kerül­tek, megmutatkoztak a roma diák értékes tulajdonságai, a sikerél­mény ösztönző ereje a tanév eddig eltelt részében vissza is köszönt...- Brit szakemberek figyelemmel kísérik a program menetét, az el­múlt héten is ellátogattak az iskolá­ba - tudatta az igazgatónő, majd ed­digi tapasztalataikat összegezte:- Merész dolog lenne azt állítani, hogy két hónap elteltével a kézzel­fogható eredmény a jobb tanulási eredményekben is megmutatkozik. Egyértelmű tény viszont, hogy csökkent a konfliktusok száma az iskolában, s a tanulási kudarc is ke­vesebb. A művészeti szakkör a másik „hajtómotorja” a sajátos program­nak, ebben több mint felerészben vesznek részt roma diákok. Műkö­dése zene- és táncszeretetük kama­toztatására épül, így a nem kisebbsé­giek is megismerkedhetnek a ci­gányság kultúrájával a szakköri fog­lalkozásokon. Ezen a téren is van kedvező változás: az eddig javarészt lányokat vonzó tanórán kívüli foglal­kozásokra már roma fiúk is járnak - jelezte Vinczéné Petik Erzsébet. ___________________________ÜL*! M indenki szívesen emlékszik az életmódtáborra ■ Átgondolt foglalkoztatási stratégiát sürgetnek a szakszervezetek A gazdasági rendszerváltás, a gazdaság átszervezése együtt járt a munkahelyek százezreinek megszűnésével. A kilenc­venes évek elején meglehetősen magas, mintegy 20 százalékos volt a munkanél­küliség az országban. Mindezt Ágner Gyula, az MSZOSZ Nógrád Megyei Kép­viselet vezetője mondta azon a sajtótá­jékoztatón, amelyet tegnap tartott Sal­gótarjánban. Az elmúlt években a gazdasági növe­kedés hatására mérséklődött a munkát keresők száma. A regisztrált munkanél­küliség 5,6-5,7 százalékos, nem rosz- szabb az európai országok átlagánál. A helyzet azonban mégsem megnyugtató, ugyanis a régiók között jelentős az elté­rés. Az ország gyakorlatilag három rész­re szakadt. A fővárosban és környékén lényegében nincsenek foglalkoztatási fe­szültségek. A dunántúli megyékben vi­szonylag kiegyensúlyozott a helyzet, he­lyenként munkaerőhiány is jelentkezik. Az ország északi, keleti megyéiben azonban sokasodtak, súlyosbodtak a foglalkoztatási gondok. Borsodban, Sza­bolcsban, Nógrádban, és Hajdú-Bihar- ban a munkanélküliségi ráta változatlan, vagy tovább nőtt. Nógrád megyében 12,8 százalékra mérséklődött a munkanélküliség. Salgó­tarjánban, Bátonyterenye és Szécsény térségében azonban változatlanul gondot jelent a foglalkoztatottság, 16-17 száza­lék a regisztrált munkanélküliek száma. A gazdasági fejlődés, a területfejlesztést szolgáló intézkedések, a munkaügyi köz­pontokon keresztül „pénzt hoztak” a me­gyébe is. A feszültség azonban mindezek ellenére nem mérséklődött érezhetően. Ugyanis a létrejött új munkahelyek csak a megszűnt állások pótlására voltak ele­gendők. Nógrád megye változatlanul az ország három legnehezebb helyzetben lévő megyéjéhez tartozik. Salgótarján­ban még mindig van néhány olyan üzem, ahol a gazdasági, piaci és a pénzügyi sta­bilizáció folyamata nem fejeződött be, tartanak a munkáselbocsátások, vagy lét­számstopot hirdetnek. A megyében a vál­lalkozások jelentős része kényszermeg­oldás eredménye, tőke és megfelelő piac hiányában közülük sok megszűnik. Az MSZOSZ fontosnak tartja az olyan kormányzati magatartás kialakítását, amely különböző intézkedésekkel, ked­vezményekkel segíti az új munkahelyek létrehozását, a foglalkoztatottság folya­matos növelését. Néhány évvel ezelőtt, 1993-ban a lakosság aktív rétegének 54,8 százalékát foglalkoztatták. Ma ez a szám mintegy másfél százalékkal növekedett ugyan - de szerényebb az európai átlag­nál - ám a gazdasági növekedés ennél je­lentősebb emelkedést is lehetővé tett vol­na. Ma mintegy 3,5 millió a foglalkozta­tottak száma, az elmúlt években legalább egymillió munkahely elveszett. Kérdésekre válaszolva Ágner Gyufa el­mondta, hogy mindezek ellenére a gaz­daság gyarapodott, hiszen a munkahe­lyek többségében' többet, s eredménye­sebben dolgoztak. Ez azonban minde­nekelőtt a tőkejövedelmeket növelte, nem pedig a munkavállalók bérét. A szakszervezetek ezért sürgetik, hogy a kormány a munkavállalókkal és munkál­tatókkal együttműködve dolgozzon ki és valósítson meg egy ésszerű foglalkoztatá­si stratégiát. Indokoltnak tartja a jelenleg érvényben lévő járulékrendszer áttekin­tését is, hiszen a járulék- és adóterhek sok esetben gátolják a foglalkoztatottság növekedését. Megoldást kell keresni és találni a negyven év feletti nők és az ötven év fe­letti munkanélküli férfiak elhelyezkedé­sére is. Európa legtöbb országában meg­különböztetett védelem illeti meg az ilyen helyzetben lévő embereket. Nem hagyják elveszni azokat a tapasztalato­kat, amelyek ezzel az életkorral együtt járnak. Anyagi ösztönzéssel, többek kö­zött a járulékok mérséklésével nálunk is oldani lehetne egzisztenciális félelmüket, létbizonytalanságukat. Fűtéssel járó veszélyek Előzzük meg a közlekedési tragédiákat Elfelejthetjük a tavalyi jó eredményeket, mivel lényegesen emelkedett a közúti balesetek száma megyénkben az idén. S ami a legszomorúbb, hogy a halálos balesetek száma har­minc százalékkal nőtt a múlt évihez viszonyítva. Nemrégiben egy hét alatt nyolcán haltak meg közúti baleset következté­ben. Erről a szinte rendkívüli állapotról, a balesetek okáról, hátteréről beszélgettünk dr. Máthé István ezredessel, a me­gyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatójával. A téli hideg időben keveseknek jut eszébe a meleg lakásban a fű­tési berendezéseknek az állapo­ta. Pedig a hibás berendezés, a rosszul működő kémény számos tragédiát okozott már. Elegendő csak a legutóbbi nézsai esetre hi­vatkozni. Noha már a télben já­runk, még most sincs késő meg­vizsgálni tűzhelyet, kályhát, ké­ményt, hogy nyugodtan hajthat- juk-e álomra a fejünket. Szabó János tűzoltó őrnaggyal, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivőjével be­szélgetünk erről, aki elmondja, hogy évente több mint tíz-tizennyolc csa­ládi ház tetőszerkezete semmisül meg a nem megfelelő műszaki álla­potú kémény és tüzelőberendezés miatt. Hogyan kerülhető el a tragé­dia a lakóház vagy a tetőszerkezet részleges leégése? A fűtési szezon megkezdése előtt megfelelő gondossággal járjunk el, ez azt jelenti, hogy saját biztonsá­gunk magunk, vagy szakemberrel vizsgáltassuk át a szilárd tüzelőbe­rendezés füstcsövét, valamint ké­ményszerkezetét. Egy-egy ilyen sa­ját magunk által elvégzett szemrevé­telezés több hibát is felfedhet, amely akár az életünket, de mindenkép­pen anyagi javainkat megóvhatja a pusztulástól. Mire figyeljünk? Ké­mény esetében nézzük meg nem ta­lálhatók-e az ún. fugáknál repedé­sek, kisebb rések, kellő távolságban van-e a fa födémgerenda, vagy neta­lán a kéménybe van beépítve. Szinte minden évben riasztják a tűzoltóságot kisebb-nagyobb mérté­kű kazánház vagy kazánhelyiség tűzesetéhez. Itt is a figyelmetlenség miatt keletkezik a tűz. Néhány példa ezek közül. Nyitott tűztérajtóval üzemeltetik a kazánt, s ami fokozza a bajt, hogy a tűztérajtó előtt éghető anyagot helyeznek el. Például a kö­vetkező alkalommal elégetendő pa­pírt, rongyot, fahasábokat. Időzített bomba például a gázpalack. Szokás, hogy felhasználás előtt, azért, hogy kissé előmelegítsék a ledermedt pa­lackot, mondhatni melegedni teszik be. Csak az a baj, hogy túl közel a kazánhoz, elfeledkeznek róla és csak akkor következik a döbbenet, amikor a lakóház felső szintjét eléri a robbanásból keletkező nyomás­hullám. A tél a Sieszta típusú PB-gázpa- lackkal működő berendezések sze­zonja. Ezekkel egyetlen egy gond van, ha alvás céljára szolgáló helyi­ségben használják. Ez a berendezés az égésterméket abba a helyiségbe bocsátja ki, amelyben üzemel, vala­mint az égéshez szükséges levegőt is innen szerzi meg. így előfordul­hat, hogy a berendezés, valamint az ott alvók számára is végleg elfogy a levegő. Az elmúlt napok egyik tragédiája a gázkazánok, az ún. cirkogejzír be­rendezések műszaki állapotára is felhívta a figyelmünket. Ezeket a földgázzal üzemelő berendezéseket legalább 2 évente, hangsúlyozom, szakemberrel kell felülvizsgáltatni. A megfelelő műszaki állapotú be­rendezés az életünket kíméli meg. Mindenekelőtt arra figyeljünk, hogy milyen színű a láng. A tökéletes gáz­égés kékes színű lánggal jelenik meg, a narancssárgás, vöröses lán­gok a tökéletlen égés jelei, amelyek korommal, koksszal tömítik, fojtják le a gázberendezést. Ennek egyetlen egy következménye van, kisebb-na­gyobb mértékű szénmonoxid-visz- szaáramlás. Érdemes figyelnünk a füstcső- összeillesztést, hogy résmentes-e. Nincs-e koromlerakódás a kémény­be torkollás környezetében a falon. Nincs-e elszíneződés a berendezés fémburkolatán az őrláng környeze­tében. Ezek mind olyan figyelmezte­tő jelek, amelyek a veszélyt jelentik. Megfelelő gondossággal, folyamatos körültekintéssel megelőzhetjük azt, hogy esetleg télre fedél nélkül ma­radjunk, netán az életünk is veszély- be kerüljön.___________________■- Mivel magyarázható a rossz baleseti helyzet, egyáltalán ma- gyarázható-e?- Sajnos, az előző időszak­hoz viszonyítva lényegesen emelkedett a balesetek száma, közel tíz százalékkal több közle­kedési baleset történt, mint ta­valy hasonló időszakban. S ami igen szomorú, hogy a halálos balesetek száma 30 százalékkal több. Volt olyan hét a közelmúlt­ban, amikor nyolcán veszítették el az életüket a megye közútjain. Persze nem vigasztaló, hogy nemcsak nálunk, hanem orszá­gosan is magasba szökött a bal­esetek száma. Különösen az el­múlt három hétben olyan hely­zet alakult ki, hogy halálos gázo­lások sora következett be. Az ál­dozatok elsősorban a legvédtele­nebb közlekedők csoportjából, a gyalogosok közül kerültek ki. A balesetek döntő részét, és ez is emelkedett, a személygépkocsik okozzák, de ami megdöbbentő, hogy a gyalogosok hibájából be­következett balesetek száma a duplájára nőtt. Több mint har­minc esetben okoztak balesetet a gyalogosok. S ilyen esetben a legtöbbször a gyalogos súlyosan sérül, vagy meghal.- Felidézne néhány esetet?- A 21-es főútvonalon Nagybátony és Kisterenye kö­zött tartózkodott egy gyalogos szabálytalanul az úttesten. Mi­vel a gépkocsi a tompított fény­szóró magasságában sérült felte­hetően ült az illető az úton, akit így ütött el egy szlovák rendszá­mú gépkocsi. Hasonló volt a helyzet Héhalom és Kálló kö­zött, amikor ugyancsak az úttes­ten ült egy gyalogos, amikor el­ütötték. O is meghalt a helyszí­nen. A 23-as úton is történt egy baleset Kisterenye után, s itt is egy gyalogost ütöttek el, aki ugyancsak meghalt. Salgótarján­ban a Profi Áruházzal egy ma­gasságban lépett egy gyalogos a gépjármű elé, s meghalt. Az új salgótarjáni köztemetővel egy magasságban autóbusz mögül lépett ki egy gyalogos, aki úgy akart áthaladni az úton. Halálra gázolták. Ha a gyalogosok sza­bálytalankodnak, akkor a bal­eset következménye mindig tra­gédia.- Az ilyen esetek szinte kivéd­hetetlenek.- A legtöbb esetben kivédhe­tetlenek. Aki gépkocsival közle­kedik, tudja, hogy a gépkocsi féktávolságán belül bármi törté­nik, ütközés a következménye. Ennek az elkerülését nem vár­hatják a gépjármű vezetőjétől, mert ő már ilyen esetben tehe­tetlen. Úgy gondolom, hogy a gyalogosok nem mérik fel helye­sen az úttestre lépésüket, s ezzel önmagukat hozzák életveszé­lyes helyzetbe.- A gyalogosok többsége kö­rültekintés nélkül közlekedik, ugyanakkor nincsenek tisztában az alapvető közlekedési szabá­lyokkal. Nem kellene nekik is va­lamilyen minimumvizsgát tenni közlekedési ismeretekből?- A gyalogos semmiféle köz­lekedési vizsgára nem kötelez­hető. Megpróbálunk propagan­da-előadásokkal, a médiák segít­ségével hírt adni a tragédiákról, szeretnénk rávezetni az embere­ket arra, hogyan kell helyesen közlekedni. Azt már javasoltam, hogy az óvodások részére dol­gozzunk ki egy nekik megfelelő közlekedési magatartást megcél­zó programot. Merem remélni, hogy a felnövekvő korosztályok­ba jobban bele tudunk plántálni egy kis közlekedési veszélyérze­tet. Ha ez meglenne elsősorban a gyalogosokban, könnyebben kivédenék, pontosabban meg­előznék a balesetüket.- Ezek a balesetek mely kor­osztályokra jellemzők?- Vegyes, vannak közöttük fi­atalok, de az idősek is sokszor szabálytalankodnak- Mindezt hogyan élik meg a rendőrök?- Nagyon nehezen, hiszen azon túlmenően, hogy bekövet­keznek ilyen tragédiák a rendőr kollégáknak is elkeserítő lelkiál­lapotot okoz, amikor a baleset helyszínén meghalt személy hozzátartozóit kell kiértesíteni­ük. Szörnyű megmondani egy szülőnek, hogy a gyermeke töb­bé nem tér haza, vagy a gyerme­ket értesíteni szülei elvesztésé­ről. Megrázó feladat s nagyon gyakran orvost kell hívni az ilyen esetekhez.- A balesetek megelőzése érde­kében folytatott sziszifuszi küz­delmet hogyan lehetne hatáso­sabban segíteni a törvény szigo­rúbb eszközeivel?- Jelenleg is országos akció zajlik és a megyében is szigorít­juk a közlekedési ellenőrzése­ket. A sok propaganda, kérés, fi­gyelemfelhívás után most már felelősségre kell vonni a szabály­talankodókat. A saját érdekük­ben. A szabálytalanul közleke­dők kényszerítik rá a rendőrsé­get, hogy egyre többet büntes­sünk. Nem engedhető meg, hogy folytatódjon ez a romló tendencia, hiszen a megyei bal­eset-megelőzési bizottság első féléves értékelése során remény- teljesebb eredményeink voltak.- Tehát a rendőrök gyakrab­ban, több helyszínen ellenőrzik a közlekedést?- Természetesen, mert tűrhe­tetlen helyzet alakult ki. Bízom benne, hogy a szabályosan köz­lekedő emberek partnereink lesznek abban, hogy kiiktassuk a szabálytalankodókat, hiszen ez nem öncél, hanem a társada­lom egészének érdeke.- Említette a rétsági tragédiát. Hol tart most a vizsgálat?- Beszélni kell erről a súlyos tragédiáról, noha több szakkér­désben a kirendelt szakértőktől még nem kaptunk pozitív vá­laszt. A rétsági tragédia arra mu­tat rá, hogy vannak olyan esetek, is, amikor a gyalogos abszolút nem tehet arról, hogy egy fele­lőtlen gépjárművezető nem tart­ja be a közlekedési szabályokat. Annyit lehet bizonyossággal tudni, hogy a tragédiát okozó kamion a fékezés megkezdésé­nek pillanatában több mint nyolcvan kilométeres sebesség­gel közlekedett. Ez ott akkor ki­védhetetlen volt a gyalogosok ré­széről. A helyszínen talált nyo­mokból azt lehet feltételezni, hogy feltehetően elaludt a gép­jármű vezetője, s akkor riadha­tott fel, amikor az előtte haladó Trabanttal ütközött. Már nem volt ura járművének.- Mit hozhat a tél magával?- A téli időjárásban még in­kább meghosszabbodik a jár­művek féktávolsága. Ha a lelépő gyalogos miatt hirtelen lépnek a fékre, a megcsúszó gépkocsi irá­nyíthatatlanná válhat, ami to­vább súlyosbíthatja a bekövetke­ző balesetet. Óvatosabbnak kell fenni a gépjárművezetőknek is. PÁDÁR ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents