Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-05 / 256. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT EGY KÖRKÉP PÁSZTÓ 2001. NOVEMBER 5., HÉTFŐ Profi, kihagyhatatlan intézményt épít a főigazgató Egyesek mindig is jobban fognak élni, mint mások, a szakadékok enyhí­tésén viszont dolgozni kell. A - megbecsült - szakembergárda mellett ehhez arra a társadalmi szemléletre is szükség van, mely szerint segíte­ni kell az elesetteken - vallja Czibere Károly, a Nemzeti Család- és Szo­ciálpolitikai Intézet főigazgatója, akit a salgótarjáni intézettel kapcso­latos terveiről is kérdeztünk. Mindenekelőtt azonban bemutatkozásra kértük az intézmény fiatal vezetőjét.- Koromból adódó, viszonylag rö­vid szakmai pályafutásom fontos ál­lomása a főigazgatói munka. A deb­receni református gimnázium után a közgazdasági egyetem társadalom- politikai szakát végeztem el. Ezt kö­vette az önkormányzati tapasztalat- szerzés, amit rendkívül fontosnak tartottam. 1997-től a szociális (akkor még népjóléti) minisztériumban dol­goztam költségvetési tervezőként. Az 1998-as kormányváltáskor az erősö­dő Miniszterelnöki Hivatalban kértek fel társadalompolitikai főtanácsadó­ként, itt két évig dolgóztam. 2000. kora tavaszán kaptam megkeresést egy társadalomkutató intézeten ke­resztül a minisztériumból. A tárca akkor már tervezte a Nemzed Család- és Szociálpolitikai Intézet létrehozá­sát. Mivel az átalakulás jelentős gon­dokkal járt, fontosnak tartották, hogy Török Iván főigazgató munkáját olyasvalaki segítse, aki közgazdasá­gilag képzett, a szakmában járatos, és kapcsolata van a minisztériumi kollégákkal. 2001. májusáig miniszte­ri biztosként dolgoztam - ez volt az utolsó előtti állomás. A tárca a nyá­ron úgy döntött, hogy új vezetési struktúrát alakít ki. Létrehozta a szakmapolitikai igazgatótanácsot Tö­rök Iván vezetésével, ezzel párhuza­mosan megpályáztatta a főigazgatói állást. A szakmai háttér, a korábbi munkám és az intézettel kapcsolatos elképzeléseim alapján nyertem meg a pályázatot június 15-ével. Ez a rö­vid áttekintése az egyetem óta lezajló néhány évemnek.- Tekintve, hogy 29 éves, nyugod­tan mondhatjuk, hogy nem vesztegette az idejét.- Közgazdász barátaim­nál is hasonló a helyzet, én is mondhatom, hogy éven­te váltottam munkahelyet. És mindenütt remek ta­pasztalatokat szereztem.- Gratulálok ahhoz, hogy ilyen korán főigazga­tó lett.- Nagyon köszönöm. A munka során méretődik majd meg, hogy ez kor, al­kat, szakmai tapasztalat, szakismeret, emberismeret kérdése-e. Választ fogunk kapni erre. A munkámat a minisztérium és a szakte­rület értékeli, de bizonyos tekintetben a belső közvé­lemény a legszigorúbb.- Említette, szerepet ját­szott a pályázatánál, hogy mit tervez az intézettel. Mit tervez?- Ez nagyon szerteágazó kérdés. Alapító okiratunk alapvetően négy nagyobb szakmai tevékenységet rögzít: a szociális és gyermekvédelmi módszertant, e téren kutatások végzé­sét, képzéseket (ez történik Salgótar­jánban), és van egy családpolitikai részlegünk. Elsődleges feladatomnak azt te­kintem, hogy egy, az integráció elvé­re épülő háttérintézményt hozzak létre, hiszen a kérdéseket nem lehet csak szociális, csak munkaügyi, vagy csak gyermekvédelmi vonalon kezelni. Ezeket össze kell kapcsolni, sőt sok esetben hozzá kell venni a foglalkoztatáspolitikai, egészségügyi vonatkozásokat is. Egy szélesebb ér­telemben vett társadalompolitikai in­tegrációs szemlélet az, ami kivívhat­ja a szakterület és a minisztérium megelégedését. A másik fontos szempont a szolgál- tatáselvűség, itt elébe kell menni a szakterületen és a minisztériumban jelentkező elvárásoknak. A kettő kö­zött közvetítő kapcsolatot kell kiépíte­ni. Nyilván egyszerűbb a minisztéri­ummal, mint alapítóval, hiszen az ő véleményük homogénebb, de tudom, hogy nem lehet figyelmen kívül hagy­ni a szakterületen dolgozó kollégákat, akik naprakész információt várnak. A fő cél, hogy ezen elvek mentén na­gyon profi, Magyarország egyik leg­fontosabb, szociális és gyermekvédel­mi területen kihagyhatatlan kapacitá­sát építsem ki.- A salgótarjáni intézetben már tör­téntek változások, mi az, ami még vár­ható?- Úgy ítéltem meg az alakulás óta eltelt időszak alapján, hogy minden­képpen szükség van a változtatásokra a salgótarjáni képzési központban. Az intézet két markáns részből áll. Az egyik a képzés, a másik pedig az óriá­si kapacitás: az in­gatlan, a termek, a konyha, a vendég­ház. Mindkettőre létre kell hozni a te­rületet menedzselő csoportot. A képzé­seknél ez egyszerű volt, hiszen az el­múlt kilenc évben Török Iván és Demus Iván - a ko­rábbi vezetők - ezt nagymértékben ki­építették, és nagyon magas szakmai színvonalon mene­dzselték. Kicsit is­mertebbé kell tenni a képzéseket, dina­mizálni a könyvter­jesztést. Sok kiad­ványt forgalmazunk a szociális és gyer­mekvédelmi terüle­ten, szociális képzésekhez adunk ki tankönyveket. Ezek terjesztése a szak­mai közvéleményben jelenlétünk fon­tos eszköze. A kollektíva és az elmúlt kilenc évben kialakult színvonal na­gyon jó. Nagyobb kihívást jelent az említett ingatlankapacitás értékesítése. Ismert, hogy müyenek a keresleti viszonyok mondjuk egy szállodát illetően. Na­gyobb átalakítást láttunk szükséges­nek a konyha és a szálloda tekinteté­ben, ezért hoztuk létre a konferencia- szervező és -rendező irodát, ettől re­méljük a forgalom élénkülését. A léte­sítményeket egy fejlesztési koncepció­ban kell elhelyeznünk, bekapcsolva Salgótarján és a megye elképzeléseibe. Most úgy tűnik, hogy a konferenciatu­rizmust lenne érdemes megcélozni.- Mit gondol, az általános gazdasá­gi helyzettől függetlenül, lesz-e bármi­kor olyan időszak, amikor egy család- és szociálpolitikai intézet úgymond la­zíthat, mert a családok biztonságban érezhetik magukat?- Valószínűnek tűnik, hogy a gaz­dasági rendszer tartós velejárója az a helyzet, amelyben valakik fent van­nak, mások pedig lent. Valakik min­dig is jobban fognak élni, mint má­sok, a szakadékok enyhítésén vi­szont dolgozni kell. Igenis lennie kell olyan - megbecsült - szakembergár­dának, amely ezen fáradozik, amely ezt a társadalmi kohéziót erősítő kül­detést felvállalja. A legfontosabb ré­sze ez, nem szabad hagyni kihullni embereket a társadalom szövetéből. Ez majdhogynem független attól, hogy mennyire megy jól a gazdaság. Nyilván többet lehet visszacsoporto­sítani, ha erősebb a gazdaság, de ez egy más kérdés. A fontos az, hogy a társadalomban meglegyen a készség arra, hogy segítsük azt, aki elesett. Az elmúlt években a hatékonyságot nézve elég jól vizsgázott a kormány­zat által kialakított rendszer, amely­nek mi is részesei vagyunk. Az állam­nak, a civil szférának és az egyházak­nak közösen kell megoldást találni­uk. Ezért fontos az államnak az a szemlélete, ami a mi intézetünkben is megjelenik, hogy felszínre csalo­• gassa az innovatív erőt. Ebben a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek döntő feladatai vannak és lesznek a továbbiakban is. ''N D. I. Czibere Károly, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet főigazgatója ■ MSZP: Azok birtokolják a vagyont, akik érdekeltek „Minden tulajdonosnak kifizetnénk a szövetkezeti üzletrész után járó pénzt” Honvédhagyományok ápolói Rétságon A Fidesz az üzletrészprobléma megoldása helyett egy kárpótlá­si elemekkel teletűzdelt, pénzosztó választási hadjáratba kez­dett - mondta Juhász Gábor MSZP-s országgyűlési képviselő, amikor a szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatos kérdések ke­zeléséről beszélt. Mint mondta, a Fidesz szerint az akció ered­ményeként jelentősen bővül majd választási bázisuk. A politi­kus rámutatott: a kormány diszkriminatív módon, az alkotmá­nyossági kontroll lehetőségének kizárásával kezdte meg a me­zőgazdasági szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosai üzlet­részének az 1992. évi névértéken való felvásárlását.- Határozatot hoztak arról is, hogy hasonló elvek alapján vásárolják fel a mezőgazdasági szövetkezetek nyugdíjas tagja­itól is az üzletrészeket - foly­tatta Juhász Gábor. - A kibon­takozó elégedetlenségek hatá­sára keresik annak lehetősé­gét, hogy a csőd- és felszámo­lási eljárás alatt álló mezőgaz­dasági szövetkezetek üzletré­szeire is kiterjessze eddigi in­tézkedéseit. Éközben persze sorban jelentkeznek azok az üzletrész-tulajdonosi csopor­tok, amelyek ugyancsak sze­retnének részesedni az - egy­előre még csak másoknak megnyitott - lehetőségekből. Nem látni, hogy a kormány miként lábal ki felelőtlen ígér- getési kelepcéjéből, s azt sem, mit kezd majd az így megszer­zett vagyonnal.- Ön szerint nem kell az üz­letrészkérdéssel foglalkozni?- A Magyar Szocialista Párt szerint az üzletrészproblémát meg kell oldani, ez azonban csakis valamennyi üzletrész­tulajdonos érdekeinek figye­lembevételével és a jogállam­ban megengedett piaci eszkö­zökkel történhet. Álláspontun­kat elmondtuk a parlamenti vi­tában, számtalan sajtótájékoz­tatót tartottunk, önálló tör­vényjavaslatot nyújtottunk be, és Medgyessy Péter miniszter­elnök-jelölt is több alkalommal kinyilatkozta: minden tulajdo­nosnak kifizetnénk a szövetke­zeti üzletrész után járó pénzt. Az MSZP minden üzletrész-tu­lajdonosra ki fogja terjeszteni a rendezést, ennek megfelelő­en nemcsak a mezőgazdasági szövetkezetek üzletrész-tulaj­donosaira, hanem a más ága­zatokban (ipari, áfész) műkö­dő vagy működött szövetkeze­tek üzletrész-tulajdonosaira is gondolunk intézkedéseink megtervezésekor, ez pedig ki­terjed az aktív tagokra is. A csőd és felszámolás alatt álló szövetkezetek üzletrész-tulaj­donosainak üzletrészeit is fel­vásároljuk, illetőleg méltányos kárpótlással kielégítjük a fel­számolt szövetkezetek volt üz­letrész-tulajdonosainak az igé­nyeit. Az ágazati teljeskörűség megfelel az Alkotmánybíróság határozatainak, valamint an­nak a törekvésnek, hogy mi az üzletrészprobléma rendezésé­nek a hívei vagyunk. A kor­mány által gerjesztett kárpót­lási hangulat azonban érinti le­hetséges mozgásterünket. Ter­mészetesnek tartjuk a vagyo­nuk sorsába beleszólni nem tudó, volt üzletrész-tulajdono­sok méltányos kárpótlás iránti igényét. Elképzeléseink nem érintik a korábban eladott - felvásárolt - üzletrészeket, a társasággá alakult szövetkeze­tek tagjainak volt üzletrészeit, valamint az üzletrészükkel ki­vált, vagy az átalakulás során az új társaságba be nem lépett tulajdonosok üzletrészeit. Ők ugyanis már érvényesítették tulajdonosi jogaikat.- Ki milyen összeget remél­het az üzletrészéért?- Az MSZP az üzletrészek el­lenértékének olyan megfizeté­sét vállalja fel, amelynek során senki nem kap kevesebbet an­nál, mint amit neki a Fidesz ígért. Az álláspontunk szerinti intézkedések viszont differen­ciáltan olyanokat is érintenek, akik a kormánytól semmiben sem reménykedhetnek. Szeret­ném kihangsúlyozni azt is, hogy minden esetben a tulaj­donos akarata a döntő, nincs eladási kényszer. A kifizethető pénz tényleges mértékét több elem befolyásolhatja. Például a kifejezetten kárpótlási jellegű kifizetések összege a névérték­től eltérhet. A felvásárolt üzlet­részek további sorsának szere­pet szánunk a felvásárlási ősz- szeg megítélésénél is: például aki elad, nem részesülhet visz- szavásárlási kedvezményben.- Mi lesz a sorsa a felvásá­rolt üzletrészvagyonnak?- Erre a kérdésre a válasz lé­nyegesen befolyásolja az akció tényleges költségvetési forrás­igényét. Egyértelműen rögzí­tendő: az állam nem kívánja tartósan birtokolni a megszer­zett üzletrészvagyont! Az a cél, hogy tisztázott jogi körül­mények között azok birtokol­ják a vagyont, akik érdekeltek, és vállalják hasznosítását. Egy­aránt kedvezményeket kell nyújtani a szövetkezeti és tár­sasági működés folytatását cél­zó visszavásárláshoz is. Fon­tos, hogy a kedvezmények ér­vényesíthetők lehessenek az üzletrésszel kapcsolatos elővá­sárlási jogok gyakorlása esetén is. A társasági tag visszavásár­lási kedvezménye a fizetés részletekben történő megfize­tése, valamint a kamatok mér­tékére terjedhet ki. A szövetke­zet általi visszavásárlás során szigorú feltételek mellett - mint például adott foglalkozta­tási szint fenntartása, térségi, kistermelői integrációs tevé­kenység folytatása - jelképes ellenérték megfizetése elkép­zelhető, és a vagyon osztatlan alapba teendő. A szövetkezeti jövő preferálása érdekében felül kell vizsgálni az úgyneve­zett új szövetkezetekről szóló törvény előírásait. Az MSZP tisztában van azzal, hogy az üzletrészprobléma megoldása fontos, de komoly költségveté­si forrásokat igényel. A tulaj­donosok, a reményeink szerint fejlődőképes szövetkezetek, tovább a magyar mezőgazda­ság érdekében ezeket a terhe­ket vállalni kell. Nem árt hang­súlyozni azt sem, hogy mind­ez nem más, mint az 1992-ben uralkodott polgári kormány hi­bás döntésének jogállami ki­igazítása. HEGEDŰS ERZSÉBET Még a múlt század harmin­cas éveiben történt, hogy Horthy Miklós, Magyaror­szág kormányzója látogatást tett egy, az ebben a térségben megrendezett hadgyakorla­ton. Elégedettségének akkor úgy adott kifejezést, hogy egy laktanyát adott ajándék­ba a járásnak. Akkoriban Diósjenő, valamint Rétság versengett érte, míg végül is a jobb közlekedési lehetősé­gek miatt ez utóbbi nyerte el a lehetőséget. Ezt követően hosszú időn, azaz hat évtizeden keresztül volt meghatározó Rétság életé­ben a honvédség helyi alakula­ta, mikor aztán sokak számára j érthetetlen indoklással meg- j szűnt. Ez alatt a hatvan év alatt ifjak nemzedékei fordultak meg itt, sok fiatalemberből vált ke- j ménykötésű férfi, sokan emle­getik, ki megszépült emlékek­kel, ki pedig kevésbé jó szívvel, és ez persze így természetes. Ezt a hat évtizedet azonban kitöröl­ni nem lehet. Aki szíwel-lélek- kel katona volt, az már nemigen változik meg az élete során, bár­merre is veti őt a sors. Ezt igazolja, hogy bár már évek múltak el a kaszárnya be­zárása óta, a napokban újra ösz- szejöttek szép számmal azok, kiknek szép emlékei fűződnek az egykori alakulathoz, s a kato­natársakhoz. Jó néhányan az or­szág túlfeléről érkeztek, hogy ta­lálkozzanak az egykori katona­társakkal, baráti beszélgetés so­rán felidézzék a Rétsághoz, illet- I ve a laktanyához fűződő emlé- í keiket, ismételten elmondják jól ismert, s a családban is sokat emlegetett történeteiket. Az összejövetel célja, hogy egy egyesületet hozzanak létre „Rétsági 31. Hunyadi János Harckocsidandár Baráti Kör” né­ven. Az új civil szervezet - te­kintve, hogy zászlajára elsősor­ban a honvédhagyományok ápolását tűzte ki - tovább gazda­gítja a város kulturális életét. Működéséhez helyszínt és tá­mogatást a városi művelődési központ kezelésében lévő kö­zösségi ház nyújt számára. Ugyanitt terveznek első feladat­ként létre hozni egy, a helyi honvédség meglehetősen gaz­dag múltját bemutató állandó kiállítást. Ennek egy jelentős - az egykori csapatmúzeumból származó - dokumentumrésze ugyanis máris rendelkezésre áll. Talán szimbolikus jelentősé­gűnek is tekinthető, hogy éppen az egyesület megszületésének óráiban zajlott le a laktanya éle­tének utolsó katonai momentu­ma. Ekkor szállították el ugyanis sokak sajnálatára, a ma már mu­zeális értéknek számító, s a lak­tanyában is emlékműként sze­replő T34-es harckocsit. Úgy hír­ük, hogy a hadtörténeti intézet­be kerül. Ezzel együtt sokan ad­tak hangot abbeli véleményük­nek, hogy Rétságon maradása lett volna az igazi küldetése, örök mementóul annak az idő­szaknak, amely nem törölhető ki a város életéből. Azzal, hogy az egyesület éppen ekkor jött létre, elmondhatjuk, hogy a honvéd­hagyományok folyamata Rét­ságon mind a mai napig változat­lanul töretlen, s reméljük, még sokáig fennmarad. _________iéj. „ T Á ~ . _ JÉj^, Ti'_ T i n Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­[VI || |J All MyF H I [/ I A p fiók:96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. 11V/VJ XV/lJL/ megyei llllllrill Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el á lapot. ______________________________________________ Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hirlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú sz ámlájára Előfizetési dij egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft az Axel Spnnger-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyaroiszág Kft, a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.

Next

/
Thumbnails
Contents