Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)
2001-11-22 / 271. szám
„Zenei Európa-bajnok” Salgótarjánból Harminchatodik alkalommal rendezték meg Prágában, az 1965-ben alapított zenei versenyt. A „Concertino Prágá”-ra az európai köz- szolgálati rádiók nevezhettek öt kategóriában (fuvola, oboa, klarinét, kürt, trombita) 15-20 percnél nem hosz- szabb hangfelvétellel 18 évesnél nem idősebb versenyzőiket. Somagyi Júlia fuvola kategóriában lett első ■ A Magyar Rádió négy ifjú muzsikussal vett részt az e korosztály számára kiírt legmagasabb előadói és művészi követelményeket állító megmérettetésen. Mivel a hétfős nemzetközi zsűri csak kódszámokkal ellátott szavazólapokat kap, az értékelés tisztasága és pártatlansága garantált. A tizenegy országból beküldött negyvennégy felvételből a fuvola kategóriában megosztott első díjat kapott Somogyi Júlia Salgótarjánból, aki jelenleg Csetényi Gyula növendéke a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. A másik első helyezett Kristina Waczulova a Cseh Köztársaságból, akit a magyar leány két ponttal megelőzött. Somogyi Júlia két országos fuvolaverseny megnyerése után lett a prágai verseny első helyezettje. Tanulmányait a Salgótarjáni Állami Zeneiskolában kezdte Szvoren András növendékeként. „Télapó-akadémia” Egy moszkvai iskola falai között a héten megnyitotta kapuit Oroszország első „Télapó-akadémiája”. Az intézmény hallgatói egyebek mellett az orosz néprajzot, valamint a karácsonyi hagyományokat fogják tanulmányozni. A kurzust elvégzők bizonyítványt is kapnak arról, hogy ezentúl hivatásos „Télapónak” - oroszul „Gyed Maróznak” - kell tekinteni őket. Télapó-múzeumot többet is számon tartanak a világon, hivatalos Mikulás- vagy Télapó-képző viszont eddig csak az Egyesült Államokban volt. Az iskola kezdeményezői között van Jurij Lpzskov moszkvai polgármester és az északi vologdai terület kormányzója, Vicseszlav Pozgoljev is, akik 2000-ben elindították a „Velikij usztyug” (a „Télapó hazája”) című rendezvénysorozatot. Deák Bili Gyula 1986-ban rögzített, de csak 1990-ben, független kiadásban megjelent - enyhén szólva hányattatott sorsú - harmadik szólólemeze ez idáig csak bakelitlemezen és magnó- kazettákon juthatott el a rajongókhoz, pedig a „Bili kapitány blues” című darab például szervesen beépült Deák Bili Gyula koncertműsorába. Deák Sül Gyula f W » 4 B1LL KAPITÁNY BLUES CIRKUSZA Deák Bili Gyula harmadik szólólemezének új változata a 2000- es évek pillanatnyilag legnépszerűbb hanghordozóján, CD-leme- zen került kiadásra. A mesterszalag négy évig várta, hogy eljusson a rajongókhoz. Az 1986-ban még monopolhelyzetben működő állami hanglemezkiadó valamely ok miatt - talán mert akkor jelent meg Bili második szólólemeze, a „Mindhalálig Blues”, nem jelentette meg az anyagot. 1990-ben egy független kis kiadó felvállalta a kiadást, ám az akkor fellendülőben lévő bluesdivatot nem sikerült jól meglovagolniuk. Megfelelő reklám hiányában, valamint a terjesztés megoldatlansága miatt a lemez elsikkadt. A dalokat készítő Kormorán legénysége a szöveges mondanivaló tekintetében előszeretettel nyúlt Bili élettörténetéhez és szűkebb pátriájához, Kőbányához. A -zene döntően blues - a balladisztikus lassútól a rock gyökereit tápláló tempós boogie-ig - de a Kormorán munkásságát fémjelző főik is megjelePop plusz rock „Uvöltsön a szél” nik a „Kocsma blues”-ban, vagy az „Üvöltsön a szél” című albumzáró dalban. Az anyag új változatán, amely CD-n is kapható, a ma már klasszikusnak számító anyag digitálisan remasterizált változata mellett a „Bili kapitány blues” 1995-ös koncertfelvétele kapott helyet. A borító részletes történeti áttekintést és eddig nem publikált fotókat tartalmaz. További érdekessége a kiadványnak, hogy Magyarországon ez az első olyan CD, amely számítógéppel nem játszható le, abszolút védelmet biztosít az eredetiségre. * * * Britney Spears egyik legnagyobb vetélytársa, a szintén amerikai Mandy Moore 17 évesen jelentette meg debütáló albumát. A So Real megjelenését követően hamarosan elérte a platina státust, majd az ezt követő „I Wanna Be With You”, a So Real speciális kiadása is bearanyozódott. így metikai cégével. A fenti előzmények után az Emiik) Estefan producerkedése mellett elkészült új album 2001 szeptemberében látott napvilágot „Mandy Moore” címmel. Az új lemez jóval rock- orientáltabb és sokkal több élő hangszer jutott szerephez rajta, mint az énekesnő korábbi dalaiban. Az album első kislemezdala a keleties hangzásvilágú és fülbemászó melódiájú In My Pocket. * * * Boltokban a vadonatúj Vangelis-album! A legendás komponista, szintetizátormágus új albuma egy lélegzetelállító nagyzenekari mű, melyben a két világhírű szopránénekesnő, Kathleen Baltié és Jessye Norman mellett közreműködik a Blake Neely karmester vezette London Metropolitan Orchestra és az Athens Opera Choir. A nyitányra és tíz tételre osztott monumentális alkotást a NASA 2001-es Marsexpedíciójának hivatalos zenéjéül választották. Ennek az együttműködésnek a keretében rendezték azt a nagyszabású lemezbemutató koncertet ez év június 28- án Athénban, amely során a Ze- usz-templom tövében a „Mythodea” teljes anyaga bemutatásra került. Két speciális Super Hits-kiad- vány látott napvilágot a közelmúltban, szinte egy időben. Az egyik korong a Back II Black, a másik az egykori Unisex válogatása. A budapesti klubélet jeles képviselőjéből a funky-pop hazai sztáregyüttesévé váló Back II Black zenekar a ’90-es évek második felében készített legjobb felvételeit gyűjti egybe ez a kiadvány. Az időszak meghatározó slágerei mellett néhány érdekesség is helyet kapott ezen a válogatásalbumon. A csapat mindkét - egy-egy albumot („Szerelembomba”, „Ülünk a téren") jegyző - felállásától öt-öt dal került az anyagra. A Guru-val fémjelzett időszak különlegességeként az eddig csupán kislemezen hozzáférhető „A szerelem betege lettem” című dal, míg a Bebe-s korszakból a kislemezen már nem publikált „A tűz, a víz, a föld és a levegő” című slágergyanús ballada teszi teljessé a képet. ■ JÁTÉK! JÁTÉK! JÁTÉK! Mandy összesen több mint 2 millió eladott lemezzel, valamint egy Top 10-es kislemezzel („Candy”) is büszkélkedhet. Közben az énekesnő együtt turnézott a Backstreet Boys-szal és az N’ Sync-kel, és reklámszerződést kötött a világ egyik legnagyobb kozElmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Szatmári Orsolya (Orsi). Műsoros hanghordozót vehet át balassagyarmati szerkesztőségünkben: Lukács Ferencné Herencsény, Kossuth u. 17. sz. Mai feladványunk: - Melyik együttesben szerzett magának hírnevet Deák BiR Gyulai Beküldési határidő: november 27. Címünk: Nógrád Megyei Hírlap, „Pop plusz rock” 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz. A művész is ember - Fehér Csoki: Lassan, de biztosan... Művészek. Egy más világ. Nehéz fazonok? Nem feltétlenül. Idegenek? Dehogy! Itt élnek a mindennapjainkban, meghatározzák kultúránkat, szórakozásunkat, így véletlenül sem lehetnek azok. Közelebb vannak hozzánk, mint bárki mások, csak másképp. Nézzük őket a tévében, halljuk a rádióban, látjuk az újságban, fellépéseken, néha az utcán, de közelebbit nem tudunk róluk. Hogyan élnek, milyenek a hétköznapjaik? Gyűlölnek, ölelnek, szeretnek? Mindent, amit mi civil emberek csinálunk, csak ők máshogyan. Egy - valamivel - zártabb világban. Ebbe a világba enged bepillantást rovatunk. Fehér Attila, az egykori Step együttes gitárosa, illetve Csoki, a - szintén már csak néhai - Manhattan „géppuskalábú aranytorka” összeállt. (A minap Salgótarjánban a megyei szépségversenyen is bemutatkoztak - A szerk.) Bár, nagylemezük csak jövőre jelenik meg, de a múlt heti szépségverseny közönsége már kaphatott egy kis ízelítőt a készülő produkcióból a nógrádi megyeszékhelyen.- Nagyon megosztotta a szakmát - legalább is a vélemények szintjén - a kettősük feltűnése... F. A.: - Tudom... Kétfajta vélemény létezik: a szakma, illetve a közönség véleménye. A közönség azt mondja, hogy be fog jönni, a szakmából viszont többen kérdezik, hogy mikor játszom újra rockzenét... De hát 2001-et írunk, könyörgöm! Újítani kell, ráadásul bele is szerettem ezekbe a modern hangokba, szívesen használom őket. CS.: - Nem lehet leragadni 1972-ben! Felvállaljuk, amit csináltunk, sőt! Annak idején mindketten rockzenekarban játszottunk, de most ez van, ezt szeretjük. F. A.: - Butaság a zenét olyan műfajokra osztani, hogy valaki rockzenész, popzenész, vagy dzsessz-zenész, mert szerintem bármilyen muzsikát játszik is az ember, az a lényeg, hogy azt jól játssza, vagy rosszul játssza.- Nem mindennapi eset az újbóli egymásra találásuk sem, jóllehet előtte nem is nagyon voltak szakmailag összekötve. F. A.: - Gyerekkori barátok vagyunk, csak a szakmában nem volt még dolgunk egymással. CS.: - A '96-os „Ajándék” című lemez kapcsán már dolgoztunk együtt! Másfél évig Attila gitározott a Manhattan élő koncertjein. Azzal a lemezzel volt egy nagyon komoly unplugged- turnénk, de így együtt még nem volt alkalmunk „nagyot alkotni”.- Rosszul gondolom, ha azt mondom, hogy abbahagyja a zenét, ha nincs Attila? CS.: - Abszolút így van. Már többször eljátszottam a gondolattal, s akkoriban nagyon úgy tűnt, hogy ez be is következik. Elment a kedvem, legfőképpen a Manhattantól. Nem szerencsés úgy színpadon lenni egy formációban, hogy nem érzem benne jól magam. Igazság szerint szerettem volna még valamit letenni az asztalra, s miért ne hagyhatnám egyszer úgy abba, hogy valami jót alkotok előtte. Társat kellett néznem magam mellé. Rengeteget gondolkodtam, s állandóan Attila volt eszemben. Tudtam, ha valakit, akkor csakis őt választom, ám azzal is tisztában voltam, hogy külföldön van. De arra gondoltam: mit veszíthetek? Ezért mégiscsak elővettem a noteszt, ebben benne volt a nagymamájának a száma. Felhívtam. Fogalmam nem volt róla, hogy itthon van! Felvette. Nem ma volt ez: 1999 decemberében történt. Azóta csak beszélgettünk. Elkezdtünk újra ismerkedni. Mostanra forrott ki a dolog.- Szóhoz tudott jutni, amikor Csoki beleszólt a kagylóba? F. A.: - Nem! Már azon is csodálkoztam, hogy megcsörrent a telefon, hiszen csak két nappal előbb érkeztem meg. Azt mondta, hogy szeretne velem muzsikálni. Nem mondtam nemet, de tartózkodó volt a válaszom, mivel az én életem nem kifejezetten Magyarországhoz kötött. Megbeszéltünk egy találkozót, leültünk, és meghallgattam őt. Hosszú ideig kóstolgattuk egymást. Ahhoz, hogy két ember huzamosabb ideig együtt tudjon dolgozni, nagyon egy hullámhosszra kell kerülni. Ismerni kell a másikat. Igaz, hogy mi már korábban ismertük egymást. De más a dizsiben éjjel együtt lenni és más a stúdióban 12-14 órát dolgozni, vagy egy autóban 600 kilométert utazni. A kettő, bizony, nem ugyanaz. CS.: - Örülök annak, hogy a nulláról kezdjük! Az egy dolog, hogy Attila is, én is szép múlttal rendelkezünk, de tudomásul kell venni: ez most egy új produkció, amelybe sem a Stepből, sem a Manhattanból nem tettünk bele semmit. Szeretek fokról fokra lépegetni. Lassan megyünk felfelé. így szeretjük. F. A.: - A mi korunkban már lassan, de biztosan... CS.: - Nem görcsölünk, azt a muzsikát játsszuk, amely tetszik nekünk!- Mire számítanak? F. A.: - Én sikert szeretnék aratni.- Ki van rá éhezve? F. A.: - Nagyon! Legutóbb a Step volt nagy siker az életemben. Ezután a Mester és Tanítványai állandó kültagjának számítottam, de ez a formáció nem az enyém, hanem Tomié volt.- Tudom, hogy nem szeretnek hátrafelé nézegetni, ennek ellenére most azt kérem, tegyenek kivételt, és nosztalgiázzunk, egyébként is nagy divat manapság... Egykorúnk, Attila mégis régebbi bútordarab a szakmában, ő már '85-ben élvonalbeli csapathoz tartozott... F. A.: - Papp Gyula emelt ki a „konziról” és a Varga Miklós Band gitárosa lettem. Abban az időben nem volt ilyen kérdés, hogy hakni, vagy élő koncert, mert minden buli élőben szólt. El tudjátok képzelni? Harminc nap alatt harminc előadás. Minden nap játszottunk. Reggel 8-ra jártam suliba, és volt, hogy már fél egykor ott állt a csapat az iskola előtt. Két személyautóval jártunk, és sokszor hajnali 4-5 körül értünk haza, mert az útviszonyok sokkal gyengébbek voltak a mainál. Nagyon szerettem őket, imádtam a rockzenét, annak ellenére, hogy dzsessz- tanszakra jártam.- Majd '87-ben jött a Step? F. A.: - Érdekes a megalakulásunk. Flipper és Kisszabó már korábban beszélgettek róla, hogy kiválnak az anyazenekarból és összehoznak egy új formációt. Orbán Józsefnél voltunk fent egy házibulin, ahol a fürdőszobában futottam össze Öcsivel. Tudni kell Józsi lakásáról, hogy egy helyen van a fürdőszoba és a WC. Öcsi bent állt, és a haját igazgatta. Mondtam neki, hogy ne haragudj, de be kell jönnöm, mert már nagyon kell kisdolgoznom. Kiment, s mikor végeztem, megint bejött, és elkezdtünk beszélgetni, hogy melyikünk mit csinál éppen. Mondta, hogy összehoz egy zenekart és szeretné, ha beszáll- nék. Aznap éjjel meg is alakult a Step. Ez volt novemberben, s januárban bejelentettük a zenekart, sőt az első dalunk le is ment egy tévéműsorban.- Miért bomlott fel a Step? F. A.: - Hogy őszinte legyek... Bejelentve a mai napig nincs, hogy a Step zenekar feloszlott. Megbeszéltünk egy zenekari találkozót, amelyre Öcsi nem jött el. Mástól hallottuk, hogy szólólemezt készít. Onnantól a Step zenekar tulajdonképpen megszűnt.- Eközben pedig a gyerekkori pajtás is megmutathatta oroszlánkörmeit a Fix együttes frontembereként... Ami számomra megmaradt a zenekarból: egy lemez, sok-sok fotó, fájta félmeztelen lányokkal, és tudósítások különböző AIDS-tesztekről... CS.: - Ezek baromságok voltak! A kiadó találta ki, hogy ilyen még nincs, milyen jó lenne. Glam-rockot játszottunk: populáris, dallamosabb rockzenét, a csajokra kihegyezve. Nem rajongtam érte, megmondom őszintén. Volt egy-két idióta fotó, amit nem szívesen nézek vissza. Magát a zenekart szerettem.-És a Manhattant? CS.: - Ne vicceljen, életem legszebb korszaka! Embertelen mennyiségű bulink volt. Fénykorunkban általában évi négy, egyenként 25-30 előadásból álló turnén vettünk részt. Vagyis évi 110-120 élő koncertet adtunk. De még ez is kevés ahhoz képest, amit anno a Korái, a Piramis, vagy a Karthago nyújtott évi 300-400 bulival. Emlékszem, volt olyan, amikor azért imádkoztunk, hogy lemondjanak egy-két fellépést, annyi buli volt. Nem gondoltam, hogy ez egyszer majd bejön, és tényleg kevesebb lesz... Sose felejtem el: '91 decemberében napi négy koncertet adtunk. Négy nap alatt játszottunk 16 bulit! Ez a Szandi-Manhattan fellépéssorozat volt, plusz Viki, és amikor Szandi lejött a színpadról, már ment is a következő helyre. Mi még játszottunk az előzőn, ő már a másikon kezdte. Nagyon kemény menet volt, idegileg is megviselt bennünket! Hiába kerestünk vele jól... _______ SÁNDOR ANDRÁS
