Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-22 / 271. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖR KÉP 2001. NOVEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Az igazságügyi szakértő hétköznapjai A volt laktanyából lakópark - vállalkozási lehetőségekkel Szeptemberben egy kérelem kapcsán merült fel, hogy szük­séges felülvizsgálnunk városrendezési tervünket. Ezt indo­kolja a helyi volt honvédségi laktanya egy részének önkor­mányzati tulajdonba kerülése. Az előbbieken kívül voltak egyéni kérések, amelyek a rendezési terv módosítását indo­kolták, szorgalmazták. A városfejlesztési elképzelések meg­valósításának egyik meghatározója, hogy az önkormányzat rendelkezzen szabad építési telkekkel. Ennek érdekében tör­téntek lépések. Tolmács közigazgatási területéből, mely ko­rábban a honvédségé volt, az ottani önkormányzat 33 hektárt adott át nekünk, melynek segítségével a szabad építési telkek hiányát kívánjuk megszüntetni - mondja a rendezési terv és a városfejlesztési terv összhangját firtató kérdéseinkre Babicz István, Rétság város településfejlesztési, lakossági és vállalkozói kapcsolatok 11 tagú bizottságának elnöke, aki a rendszerváltás óta a második önkormányzati ciklus kivételé­vel tevékenykedik ezen a területen.- Az akkori megyei bíróság megkeresése után mondtam igent. Ennek lassan húsz éve. Első megbízásom ingatlanfor­galmi szakértői feladat volt, majd tevékenységem kibővült a műszaki területtel. Jelenleg az ország egész területén tevé­kenykedem igazságügyi szak­értőként, az ingatlanforgalom, vízgazdálkodás, építésgazda­ság, épület-, műtárgy-, épít­ménytervezés és kivitelezés te­rületén. Szakvizsgák nem vol­tak számomra előírva, ennek el­lenére több témában sikeresen szerepeltem a vizsgákon - utal az előzményekre Gombár Ist­ván okleveles vízellátási és csa­tornázási üzemmérnök, okleve­les építőmérnök, okleveles gaz- daságmérnök.- Szakértői tevékenysége milyen területeken jelentkezik?- Nógrád megye a jellemző. Emellett Heves és Pest megye. Fel­kérést kaptam Soprontól egészen Gyuláig.- Milyen érzéssel emlékezik kez­deti megbízatására?- Nem szívesen. Vagyonközös­ség, vagyonmegosztó témában, eb­ből adódóan családi konfliktusban volt részem a helyszíni szemle al­kalmával. Máskor előfordult, hogy a feleséget kellett megvédenem a feldühödött férjjel szemben.- Előfordult, hogy megfenyeget­ték, netán futásra kényszerítették?- Igen, bizony menekülnöm kel­lett. Fizikailag akadályoztak a munkámban. Ebben az esetben a bíróság pénzbírsággal sújtotta a magáról megfeledkezettet.- Hány nappal előbb kell tudni az érintettnek jöveteléről?- A törvény szerint nyolc nappal előbb értesítem írásban.- A peres feleknek kötelező elfo­gadni az ön szakvéleményét?- A szakvélemény elfogadásáról a kirendelő bíróság dönt a peres fe­lek meghallgatása után, így a peres felek véleményezési joga fennáll, de a döntés a kirendelő bíróság jo­ga, kezében van.- Egy ügy kapcsán le­hetségesek egymásnak kimondottan ellentmondó szakvélemé­nyek?- Igen. Ilyenkor a bí­róság általá­ban felülvizsgáló szakértőt rendel ki.- Eddig a családi konfliktusok­kal kapcsolatos ellenőrzés tapasz­talatairól, az azt követő szakvéle­mények sorsáról váltogattuk a szót. Mi a helyzet a tulajdonviszonyok szétaprózódásával létrejött cégek­nél?- Az ilyen ügyek száma igen ele­nyésző. Például egy ingatlanvásár­lásánál jelentős ingatlanokat kellett részletesen, indulatoktól mente­sen, függetlenül értékelni. Alapve­tő gondot jelent, amikor az árveré­sen adják el az ingatlant. Az illeték- hivatalt nem köti az adásvételi szerződés. Ha úgy látja, akkor há­rom-négyszeresére taksálja a pa­pírra vetett ingatlan értékét. Van, amikor négy év távlatából kell megállapítani a forgalmi értéket.- Egy héten hány ügyben tolmá­csolja szakvéleményét?- Átlagosan minden hétre jut egy­- Az ingatlan ellenőrzésekor pró­bálták-e különbözőképpen befolyá­solni?- Igen, de nem jellemző. Veszé­lyes vizekre evez, aki ilyenre adja a fejét.- Ismerve a megbízatással járó veszélyeket, felmerült-e önben, hogy abbahagyja a szakér- tősködést?- Nem, mert szeretem. Viszont zavar, hogy nincs választási lehető­ségem, a megbízást kijelölés útján kapom. Munkaviszony mellett be­vallom, időnként nem sikerül a megadott határidőt betartani.- Milyennek ítéli meg az után­pótlást?- Nincs tülekedés, a szerény anyagiak és az időbeni okok miatt. _________________________I-V.H-)- Milyen elgondolások, elkép­zelések vannak?- Mivel nagy területről van szó, egyelőre csak vázlatosak el­gondolásaink. Mindenképpen lakóövezetet kívánunk kialakí­tani családi, kis társasházakkal egyetemben, lehetőséget adva a különböző vállalkozásoknak is. A tulajdonviszonyok rendezésé­vel egyidejűleg városgyarapító új elképzeléseknek is helyt adunk. E tekintetben elgondolá­saink a megoldás mikéntjére irá­nyulnak. Az eddig hozzánk ér­kezett érdeklődés jogos remé­nyekre késztet, ami nem jelent egyet az „Adj uram, de mind­járt!” gyakorlattal. A témát tár­gyaló képviselő-testületi ülésen az a konkrét elképzelés alakult ki, hogy a szécsényi programba való sikeres bekapcsolódás ré­vén bérlakásokat is kialakítunk.- Mi indokolja az utóbbiak felépítését?- Úgy tudom, hogy városunk jelenleg is ebben a kategóriában az ország legkisebb települése. Háromezer-száz lakost számlál, kétezer munkahellyel rendelke­zik. A lakosság egy része panel- , vagy kis alapterületű lakások­ban él. Felnövő, vagy felnőtt gyerekeik is indokolják, hogy a testület hangsúlyos tennivaló­nak tekintse az új lakótelepen, új családok idetelepítését, köl­töztetését. Ugyanilyen hangsú­lyos feladat a laktanya jövőbeni betagozódása a város életébe. A lehetőségekkel együtt a fejlesz­téssel járó anyagi terheket is vál­lalni kell az önkormányzatnak.- Milyennek ítéli meg a lakos­sági vélemények és az önkor­mányzati cselekvés összhangját, találkozását?- Érdeklődése sok kérdőjelet hordoz magába. Ugyanis több­irányú próbálkozásaink ellenére még nem sikerült olyan mód­szerekre lelnünk, melynek ered­ményeként a lakossággal való kontaktust még erőteljesebbé tudtuk volna tenni, annak elle­nére, hogy mind a testületi, munkabizottsági üléseink nyil­vánosak. Fájlaljuk, hogy ezeket a lehetőségeket kevés állampol­gár használja fel információ- szerzésre, véleményeinek, ja­vaslatainak közreadására.- Mivel magyarázható tartóz­kodó magatartásuk?- Bizonyára több oka van. Számomra azért érthetetlen, mert rendszeres találkozásaink alkalmával foglalkoznak az őket érintő kérdésekkel. Úgy látom, látjuk, hogy még nem szoktak hozzá, hogy közvetlen befolyá- solói legyenek saját sorsuk ala­kításának. Elképzelhetőnek tar­tom, tartjuk, hogy egyéni prob­lémáik mellett nem jut energiá­juk a közösségi feladatok megvi­tatására. Emellett meghúzód­hat valamilyen vélt, vagy valós ok.- Döntéseik mennyire fogják ál az egész város, lakosság gon­dolkodását?- Nemcsak a testület, hanem a bizottság javaslatai, elképzelé­sei, döntései találkoznak a több­ség érdekeivel. Erre a konstruk­tív támogatásra továbbra is szükségünk van, mert ki nem kerülhető feladatok - út-, járda-, csatornaépítés stb. - áll előt­tünk. Megvalósításukhoz vi­szont igen szűkösek anyagi le­hetőségeink, ami lecsökkenti elképzeléseink szárnyalását. Nehezíti gyorsabb előrehaladá­sunkat, hogy az előbb felsorol­tak egyszerre, egy időben jelent­keznek.- Bizonyára ön is találkozott azzal, hogy a város külső terüle­tein élők mostohagyereknek ér­zik magukat, mondván, a ma­radék elve alapján jut pénz az ottani tennivalókra. Egyetért ez­zel?- Mint mindenütt, így nálunk is a város központja több okból prioritást élvez. Ezt használják legtöbben az állampolgárok, itt találhatók az üzletek, az intéz­mények háromnegyede, itt bo­nyolódik az átmenő forgalom. Az átutazók a városközpontról alakítják ki benyomásukat, vé­leményüket. Hangsúlyoznom kell, hogy az utóbbi időben a fenntartási munkálatok egyre inkább a város külső területei felé tolódnak el. Nagyobb beru­házást korai volna elkezdeni, az ott sorra kerülő apróbb munkák miatt. Azt viszont el kell ismer­nem, hogy az ott lakók, de má­sutt is, az állampolgárok saját portájukat rendbe teszik az en­nek során felgyülemlett hulla­dék elszállítását a közterület­felügyelőkre bízzák. Egyébként az utóbbiak tevékenysége elő­nyösen meglátszik a város arcu­latán.- A lakosság miben tudja se­gíteni a bizottság munkáját?- A bizottság és a testület szá­mára legfontosabb cél egy szebb, lakhatóbb komfortérze­tet teremtő állapot kialakítása. Szerencsésnek tartanánk, ha az eddiginél több civil szervezet jönne létre és működne az előb­biek sikere érdekében. Egy jó példával kívánom bizonyítani. A régi óvoda hasznosításában részt vevők nemcsak munká­jukkal, hanem bizonyos anyagi összeggel is segítettek. A testü­let rendelkezésére álló alacsony fejlesztési összeg, melyet sike­res pályázatokkal ugyan némi­leg növelni tudunk, kevés ah­hoz, hogy minden lakossági igényt, kívánságot teljesítsünk. A realitások megszerzése céljá­ból az a kérésünk, hogy vegyék azt a fáradtságot, hogy megnéz­zék, megismerjék, mi található a hegy (jelenség) mögött. Azt viszont a jövőben sem tudjuk felvállalni, hogy mindenkinek szája íze szerint történjenek a dolgok.- Végül engedjen meg egy szubjektív kérdést annak előre­bocsátásával, csak akkor vála­szoljon, ha szívesen teszi: meg­fordult-e fejében, hogy lemond eme közéleti tisztségéről?- Néha éreztem, hogy felesle­ges energiám megy el, mert má­sok az érdekek, más alapállás­ból ítélik meg döntéseinket, nem vesznek figyelembe olyan körülményeket, amelyeket dön­tésünknél nem kerülhettünk meg. Ilyen esetekben szemé­lyemnek róják fel a miért?-et Ezekben az esetekben van olyan érzésem, nem nekem ké­ne az ütközéseket vállalni. E szempontból szerencsés az al­katom, mert képes vagyok a fe­szültségeket viszonylag hamar száműznöm. Bizonyára nem tű­nik szerénytelenségnek, ha azt mondom: mindenkor tiszta lel­kiismerettel nézhetek a tükörbe. V. K. Felkarolják a kistelepülések tehetséges, de hátrányos helyzetű gyerekeit Bemutatkozott az Arany János tehetséggondozó program Az ötezer fő alatti települések végzős nyolcadikosaiból kiváloga­tott közel ezer tehetséges, de önhibáján kívül hátrányos helyzetű fiatal továbbtanulását segíti a 2000-ben országosan elindult Arany János tehetséggondozó program - hangzott el a programbemuta­tó rendezvényen Balassagyarmaton. A Balassi Bálint Gimnázium dísztermében megnyitott szakmai napon a megjelent oktatási szakemberek, községi polgármesterek előtt Juhász Péter gyarmati polgármester köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy Nógrád megyéből a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium és a Madách Imre Kollégium lehet részese pályázata alapján az Arany János tehetséggondozó programnak. KISTÉRSÉGEK FELZÁRKÓZTATÁSA Balassagyarmat polgármeste­re kijelentette, hogy ezt a mun­kát folytatni fogják, mert jók a tapasztalatok a tavaly 13 megyé­ben elindult program Nógrád megyei eredményeiről és köszö­netét fejezte ki a kistelepülések polgármestereinek, testüle­téinek, akik partnerek voltak eb­ben. Nemcsak dönteni kellett, hanem bizonyos anyagi vállalá­sokat is kellett teljesíteni azok­nak a falvaknak, amelyeknek nem a legkedvezőbb a költség- vetése. Szakmailag izgalmas fel­adat volt, hogy mennyire lehet versenyképes helyzetbe hozni a tehetséges, de kedvezőtlen anyagi helyzetben lévő gyereke­ket a sokféle lehetőséggel szol­gáló kollégium biztosításával. Elismerés illeti a szülőket és a gyerekeket, akik vállalják az egymástól való távollétet. Jó lát­ni, hogy az Oktatási Minisztéri­um jól kezeli ezt a programot, amelyet az önhikin keresztül tá­mogat - vélekedett konferencia nyitóbeszédében Juhász Péter. Az Arany János tehetséggon­dozó program azért is indult, mert kitűnt, hogy a főiskolákon, egyetemeken főleg a tehetősebb családok gyermekei tanulnak és a tehetséges, de önhibájukon kí­vül hátrányos vidéki gyerekek közül csak kevesen jutnak el ide - vélekedett Kiss Péter, az okta­tási minisztérium programfele­lőse. Olyan utat választottak ezért, hogy már megfelelő tu­dással kerüljenek ki a kistérsé­gekből származó gyerekek. A te­hetséggondozó program másik célja a területfejlesztés, hogy a leszakadó kistérségek felzárkóz­tatását nem csak anyagi segít­séggel érjék el, hanem jelentős­nek tartják az ott élők erősítését, a helyi értelmiség kialakítását. Ezt jeleníti meg az Arany János tehetséggondozó program, amelynek keretében nagy fi­gyelmet fordítanak a lakóhely­hez való kötődésre, de ehhez szükség van arra, hogy a gyer­meket delegáló önkormányzat is tartsa a kapcsolatot a diálúcal, hogy számítanak rá. A kollégium feladata a gimná­ziumi oktatás segítése mellett a nevelés, és hogy ez jól megvaló­suljon, szükség van az otthoni környezet figyelmességére, amely a fiatalok szellemi és lelki épülést segíti - vélekedett Kiss Péter. Emlékeztetett arra, mikor 2000 januárjában az Oktatási Minisztérium elindította a pá­lyázatokat, figyelembe vették, hogy a megye, a város, a kistele­pülések mennyire elkötelezet­tek a program iránt, mennyire tudják biztosítani a feltételeket. A minisztériumnak az a tapasz­talata, hogy a Balassi Bálit Gim­názium és a Madách Imre Kollé­gium ilyen környezetet tudnak biztosítani a megye megfelelő fi­gyelemével - jelentette ki a mi­nisztérium programfelelőse. A gyermekeket delegáló települé­sek szerepéről szólva úgy vélte, hogy az 5000 forintos havi ösz­töndíjat felvállaló önkormány­zatok hisznek abban, hogy ezek a tanulók tudásban, kapcsola­tokban gyarapodva egyszer még valamilyen módon segíteni tud­ják szülőfalujukat. ESÉLY A TOVÁBBTANULÁSRA Az országos tapasztalatok azt mutatják hogy az Arany János tehetséggondozó programban részt vevő majd ezer gyermek többsége nyitottabbá vált, na­gyobb az összekötődésük és olyan értékeket visznek az isko­lájukba, amelyek szinte már a feledésbe merültek. A program tartalma nem a gimnáziumi képzésre épül, hanem egész na­pos gimnáziumi és kollégiumi oktató-nevelő munkára, hogy ezek a tanulók kellő eséllyel vágjanak neki a felsőfokú okta­tásnak. A kisfalvakban keresni kell a mostani nyolcadikosok között a tehetséges tanulókat, akik valamilyen téren többet mutatnak, de valamilyen tőlük független ok miatt nem tudnak bekerülni a felsőoktatásba - je­lentette ki Kiss Péter minisztéri­umi programfelelős. SZÜKSÉG VAN A TANULT FŐRE Az Arany János tehetséggon­dozó program eddigi balassa­gyarmati tapasztalatairól szólt Borenszkiné Imre Éva , a Balassi Bálint Gimnázium igazgatója. Kitért arra, hogy folyik a dilem­ma, kiket is vár ez a program, hogy van differenciálás Magyar- országon és vitatott az is, ki a te­hetséges gyerek. A tehetség megállapítására félszáznál is több definíció van és az Arany János tehetséggondozó program ezeknek a jó meghatározását ke­resi, hogy megtalálják azokat, akik a felsőoktatásban helytáll­nak. Nézik a gyerek intellektuá­lis képességét, a tanulmányi eredményét, de kitűnt, hogy a szorgalom és akaraterőnél me­net közben is akadnak változá­sok. Megjelentek az alul teljesítő gyermekek, akiket kezelni kell, mi az oka, hogy nincs egyenes­ben a gyerek. Ezekkel a kérdé­sekkel egy hagyományos gimná­zium nem foglalkozhat - vélte az igazgató. Szólt arról, hogy a program a családoknak is nagy szerepet szán. Az első évfolyamba 26 gyermek került a környék falva- iból tavaly, az idén 31 gyerekkel indult a Balassiban a kollégiumi elhelyezéssel párosult képzés, amely során lehetőség van, hogy angol nyelvből állami nyelvvizsgát szerezhessenek és nemzetközi számítógép-kezelői ismeretekkel rendelkezhesse­nek. A programban az 57 gyerek között vannak Heves és Pest megyeiek is. A diákok többsége Nógrád megye déli és nyugati részeiből került ki - tájékozta­tott az igazgatónő, aki kérte a je­lenlévő Buttyán Sándort, a Nógrád Megyei Pedagógiai Inté­zet igazgatóját, hogy kelet-nóg­rádi iskolákat is szólítsanak meg. A gimnázium igazgatója kiemelte, hogy a vanyarci ön- kormányzat négy gyermek ta­nulását segíti. Bér, Buják, Ősagárd pedig három tanulónak biztosít ösztöndíjat, pedig nem a legtehetősebb településekről van szó. Megtörténhet, hogy or­vosként, tanárként, vagy más te­rületen működő értelmiségiként ezek a gyerekek egyszer vissza­kerülhetnek szülőfalujukba, ahol nagy szükség van a tanult főre. Az Arany János tehetség- gondozó programra való jelent­kezés feltételeiről a megyéből érdeklődő szülőknek november 30-án, pénteken 15 órakor tarta­nak tájékoztatást a Balassi Bá­lint Gimnázium dísztermében - jelentette be az igazgatónő. A SZÜLŐFÖLD MEGBECSÜLÉSE Babcsa József, a Madách Imre Kollégium igazgatója bemutatta az intézményében folyó kollégi­umi programot, amely a szemé­lyiségfejlesztés egyik lehetősége­ként szolgál. Az oktató munká­juk egyik fontos eleme, hogy a gyerekek felkészüljenek a követ­kező napra. Emellett korrepetál­nak különböző tantárgyakból. Specialitásuk, hogy a testi neve­lésben kiemelten foglalkoznak a lovaglással, de a tenisz-, úszásoktatás is a programjukban szerepel. A művészeti foglalko­zások kiterjednek a film, a tánc, a színjátszás, a képzőművészet területére és különféle, más lehetőséggel szolgálják az Arany János tehetséggondozó prog­ramban részt vevő diákok önis­meretének fejlődését. Hangsúlyt helyeznek a fiatalok és az öregek viszonyára, a helyismeretre, a szülőföld megbecsülésére. Érdekes volt hallani az előké­szítő és az első osztály tanulói­nak bemutatkozását, akik kö­zül a nógrádsápi Zentai Sára magabiztosan nyilatkozott a gimnáziumi, kollégiumi tapasz­talatairól. Elmondta, hogy a 8. osztályban tanácstalan volt és örült, amikor rátalált erre az öt­éves programra, amely szerinte jó alapként szolgál számára a továbbiakban. Az erdőtarcsai Fehér Viktor úgy vélte, hogy eb­ben a képzésben olyan ismere­teket kap, amelyeket fel tud használni és jól érzi magát a színes kollégiumi életben. A nyílt foglalkozásokon mód­szertani bemutatót tartottak. A nyitott órákon az angol nyelv és az informatika oktatása volt na­pirenden és a Balassi gimnázi­um programbemutatóját ke- rekasztal-beszélgetés zárta. SZABÓ ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents