Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-11 / 237. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK Együtt Európában - Konferencia és fórum a romákról Az Ipoly melletti Hugyag község önkormányzata adott ott­hont a romákról szóló konferenciának, amelyet a térségben második éve tevékenykedő Balassagyarmat és vonzáskörzete Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság szervezett meg. A meghívott környékbeli polgármesterek, kisebbségi önkor­mányzati vezetők és roma aktivisták előtt Kanyó Tibor pol­gármester köszöntőjében kiemelte, hogy olyan gondolkodó­kat keresnek, akik készek és képesek a roma ügyben valamit tenni, valami részt fölvállalni. A tanácskozás résztvevői Tamási Ildikót a munkaügyi központ vezetőjét hallgatják_____________________________fotó; rigó tibor Olyan segítséget várnak, mint a fele cigány lakosságú Hugyag üresen álló új iskolaépületének hasznosítására kaptak a Szent Lázár Lovagrendtől és a pécsi egyetem docensétől, dr. Vár­nagy Elemértől, akik segítenek abban, hogy az iskolaépület egy roma képzési központ kialakítá­sával olyan tartalmi keretet kap­jon, amelyben önkormányzat és lovagrend közösen megtalálja a szerepét a romák támogatásá­ban. Nagyon sokan vannak, akik ebben a kérdésben tenni akarnak és ennek érdekében tett javaslatot a Bűnmegelőzési Bi­zottság a Nógrád megyében nagy számban élő romák lehető­ségeivel foglalkozó konferencia megszervezésére a jelentős ro­ma népességgel bíró Hugyagon. Ha komolyan gondoljuk a meg­hívó címét, Együtt Európában, akkor a romák felemelkedéséért még nagyon sokat kell tennünk - jelentette ki Hugyag polgár- mestere. László Sándor balassagyar­mati rendőrkapitány arról szólt, hogy a rendőrség szorgalmazza a cigánysággal való kommuni­kációt és ennek érdekében kö­zös programokat szervez. Har­mincéves rendőri szolgálata alapján azt tapasztalta, hogy egy-egy probléma megoldását a párbeszéd szolgálja a legjobban és erre épült az 1996-ban elindí­tott Nógrád biztonságáért prog­ram is. A másság elfogadásának jegyében Berki Judit cigány szó­szóló irányításával konfliktuske­zelői tréningen vettek részt a ka­pitányságok dolgozói. Ennek a konferenciának az is a célja, hogy ösztönözze a kisebbségi önkormányzatok talpra állását. A rendőrség munkájában szá­mít a civil szerveződésekre, a ci­gány kisebbség szervezeteire és támogatja a család és ifjúságvé­delmi munkát. A romáknak is reális esélyekkel kell indulni az életben - vélekedett a gyarmati rendőrkapitány. A konferenciát szervező Lászlók András, a bűnmegelő­zési bizottság titkára a találkozó egyik fontos céljaként említette, hogy az itteni tapasztalatok erő­sítsék a roma tisztségviselők, az oktatásvezetők, a településirá­nyítók együtt gondolkodását, a roma tisztségviselők közéleti szerepvállalásra való előkészíté­sét. A cigány kultúrák eltérésének történelmi okairól tartott elő­adást a cigány származású Dudomai Gabriella középiskolai tanár. Kijelentette, hogy Ma­gyarországon létezik előítélet, hiszen minden ember diszkri- minál és a politika felelőssége, hogy meddig hagyja ezt elmen­ni. Van olyan hátrányos megkü­lönböztetés, hogy a romákat nem engedik betelepedni, nem veszik fel a munkahelyre és olyan is van, hogy a szakkép-' szett, diplomás roma sem kap ál­lást - vélekedett a tanárnő. Ki­emelte azt, hogy ma etnikai és nem faji kérdésről beszélünk, amit a tudománynak köszönhe­tünk. Minden nemzet egy etni­kum - a magyar is - és nincs tiszta árja nemzet és minden nemzetben van valami hasonló­ság és ezt kell érezni. A cigány­ság hatezer éve szóródott szét Irán területéről a világ minden részébe és az egyistenhívő ro­mák által beszélt indoeurópai szanszkrit nyelv tőlük ágazik el. Magyarországon a cigányság há­rom csoportja él. Dr. Borszéki Erzsébet, a „Me- tálhigiénia a romák körében” címmel tartott előadást, amely­ben arról is szólt, hogy a romák egészségügyi helyzete rosszabb, mint a nem cigány lakosságé és ez szociális eredetű. A roma la­kosságot fertőző betegségek sújtják és körükben gyakori a korai halál. Ezeket a problémá­kat az egészségügynek kezelni kell tudni. A romák számára a kormány speciális egészségvédő programok sorát biztosítja, ame­lyek az alkohol, a dohányzás és az egyre terjedő drog ártalmai­nak megelőzésére is szolgálnak. A kormányzat oktatáspoliti­kájának dolgairól tartott elő­adást Torba Nándor, az Oktatá­si Minisztérium Kisebbségi Fő­osztályának vezetője. Kijelentet­te, hogy a cigányság helyzete a politika fókuszába került ha­zánkban és jelentős helyet foglal el az európai politikában. Erről beszélni kell és jó megoldásokat kell találnunk - vélekedett. 1993 óta nincs adatgyűjtés a cigány­ságról és ez megnehezítette a helyzetük megítélését. A felmé­rések szerint a roma gyerekek 83 százaléka megjelenik az óvo­dákban és az általános iskolát végzettek 86 százaléka is beke­rül a középfokú oktatásba, de közöttük sok a lemorzsolódás. Jó jel, hogy a felsőoktatásban egyre több roma fiatal jelenik meg és végez, gyarapítva a roma értelmiség számát, amelyre nagy szükség van. A roma gyerekek tanulásának családi hátterének kérdéséről szólt Nyári László, a Szociális és Családügyi Minisztérium elő­adója. Kiemelte, hogy a minisz­térium ebben az évben három- milliárd forintot biztosít köz­munkaprogramokra. Ennek a keretében van az úgynevezett szociális közmunkaprogram, amelyik olyan munkákhoz nyújthat támogatást, amelyek telepszerű lakóhelyeket válta­nak ki. Mintegy százezer roma él ilyen keserves körülmények között. Itt az önkormányzatok pályázhatnak. A másik prog­ram, amely a cigánysághoz is kapcsolódik, az öt éve működő szociális földprogram, amely egyes településeken az önellá­tást szolgálja. Ebben mára a sze­gény cigánycsaládok közel negyven százalékkal szerepel­nek. Támogatják a civil egyesü­letek szociális vonatkozású programjait, amelyekkel a roma szervezetek is élnek. Raduly István, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője kijelentette, a Kisebbségi Tör­vény kimondja, hogy ha nyolc fő kéri a nyelv oktatását, akkor ennek a feltételeit biztosítani kell. Ahol kisebbségi gyerekek tanulnak, ott joga van a szülők­nek beleszólni az igazgatóvá­lasztásba. Ma Magyarországon minden roma tanulási esélyhez jut, ha tanul és ez a lehetőség az egyetem elvégzéséig biztosított. Közepes átlagtól kezdve a roma gyerekek ösztöndíjban részesül­nek és ennek köszönhető, hogy ma mintegy félezer roma fiatal felsőfokú képzésben tanul. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium cigány­politikájának alapjairól Miklóssy Endre szakmai főtanácsadó tar­tott előadást. Úgy vélte, ha a ha­zai cigányság problémáit gazda­sági szempontból nézzük, ak­kor biztosítani kell, hogy képez­hesse magát, a saját maga mun­kaerő-piaci értékének emelése céljából. Az FVM egy iker prog­ramot indít, amelynek lényege az lesz, hogy néhány kiválasz­tott cigányközösség fejlesztését uniós pénzek segítségével igye­keznek megoldani. Ha ez a kí­sérlet beválik, akkor ennek a szisztémáját az unió támogatási rendszerében is általánosítani fogják. Az előadó fontosnak tar­totta, hogy hárítsuk el azokat az akadályokat, amelyek jelenleg még a cigányok felemelkedése előtt állnak és ezt szolgálja az agrártárca politikájának logikája is. Tamási Ildikó, a Nógrád Me­gyei Munkaügyi Központ veze­tője Munkahelyteremtés és az egyéni vállalkozóvá válás lehe­tőségei a roma közösségekben címmel tartott előadást. Az 1500 éves Szent Lázár Lo­vagrend a magyarországi romá­kat is érintő karitatív tevékeny­ségéről szólt dr. Szabó János lo­vag, akik dr. Innovius Allan ma­gyarországi nagyperjel kíséreté­ben vett részt a hugyagi roma konferencián. A máltai székhe­lyű lovagrend már a magyarok idejövetele előtt Pannóniában működött a szocializmus idejé­ig. Fő tevékenységeik sorában szerepel az oktatás és a kultúra kérdése. Ennek sorában hoztak létre négy roma oktatási köz­pontot az országban, köztük Hugyagon is, hogy a roma fiata­lokat felkarolják és valamilyen módon segítsék őket. Magyaror­szágon közel százezer roma fia­tal van, akiknek a kilátástalan jövő helyett valamilyen célt kell biztosítani és ehhez eszközt is kell teremteni - vélte a lovag­rend képviselője. Rendtársa, Mezey Zoltán azt fejtegette, hogy a munkaerőpiacra kell a roma fiatalok képzését célozni. Tamási Ildikó, a Nógrád Me­gyei Munkaügyi Központ veze­tője előadásában a roma közös­ségeket szolgáló munkahelyte­remtés és az egyéni vállalkozóvá válás lehetőségeiről szólt. Ki­emelte a képzés fontosságát, mert a térség munkaerőpiacán jelentkező új beruházók, mint a Delphi, a Zöllner és más nagy cégek nem foglalkoztatnak kép­zetlen embereket. A munkaügyi központ széles kínálattal szolgál a különböző ismereteket meg­szerezni kívánó roma fiatalok számára, csak éljenek vele. Ke­resik azokat a megfelelő roma embereket, akik helyismeretük és egyéni adottságaik alapján se­gíteni tudnak a felvilágosító munkában. Az előadások záró­jaként dr. Vámagy Elemér nyu­galmazott egyetemi tanár XXIII. János Pál pápát idézte, aki azt hirdetiS, hogy azt keressük, ami összeköt, ne ami szétválaszt. A másság elfogadásának alapvető ismereteire van szükség. Az előadásokat követő fórum egyik hozzászólásában Berki Judit úgy vélekedett, hogy ak­kor befogadó ez a nemzet, ha nem a falu végén építi fel a tele­peket. A többségi társadalom fi­ataljai is nehezen tudnak belép­ni a munkaerőpiacra, nemcsak a hátrányosabb helyzetű ro­mák. Szorosabb együttműkö­dés kell, hogy ne legyen roma kérdés. SZABÓ ENDRE Állatotthon Salgótarjánban Oraveczné Szendi Márta kuratóriumi elnök mutatja az építkezést Puszta Bélának, Salgótarján város polgármesterének fotói r. t. Fejlesztés pályázati pénzből és saját erőből A nehezen megszerzett nyereséggel igen megfontoltan és kö­rültekintően bánik a Magyarnándor és Vidéke Szövetkezeti Kereskedelmi Rt. közgyűlése, igazgatósága, felügyelő bizott­sága. Az állatok világnapja alkal­mából megtekintette a Salgótar­jáni Állatotthon Alapítvány épít­kezését Puszta Béla, Salgótarján megyei jogú város polgármeste­re, valamint Domonkos Tamás, az önkormányzat civil és ifjúsá­gi ügyek tanácsnoka. A helyszí­nen Oraveczné Szendi Márta, az alapítvány kuratóriumának el­nöke kalauzolta a vendégeket. Az alapítvány a Gyurtyánosban épít egy utcára vetett társállatok befogadására és gazdához he­lyezésére alkalmas menhelyet, Puszta Béla polgármester, a Sal­gótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft., a Környezet- védelmi Minisztérium, valamint helyi vállalkozások és magán­személyek támogatásával. A ter­vek szerint ez év őszén tető alá kerül a gondozói épület, a jövő év tavaszán pedig megépülnek a kennelek. Az alapítvány szándékai sze­rint az állatotthon jövőre, Salgó­tarján várossá nyilvánításának 80. évfordulóján nyit kaput.- A tavalyi évet elfogadó köz­gyűlésünkön feltételes módban olyan döntés született, ameny- nyiben pályázat útján is össze­jönnek a pénzek, akkor a nyere­ség meghatározott részét, a sa­ját erőt, a növekvő forgalmi igé­nyeknek megfelelően bővítésre, felújításra használjuk fel, a mohorai 5-ös és a cserhát- surányi 8-as számú boltunkban. Reméljük, hogy a Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Tanács igent mondott pályázatunk megalapozottságára. A munká­latokkal korszerűbb lesz a la­kosság áruellátása. Ezzel együtt erősödik a részvénytulajdono­sok versenypozíciója, növek­szik, értékesebbé válik az rt. in­gatlanvagyona - állítja Mikus András, az rt. ügyvezető igazga­tója. A pályázaton ugyancsak a la­kosság még színvonalasabb el­látását szolgálja, megbízhatób­bá teszi az árurendelést, átte­kinthetőbbé a készletgazdálko­dást.- A második pályázaton nyert összegből számítógép- rendszert telepítünk. Egyenlőre a saját erő hozzáadásával is nyolc, elsősorban nagyobb tele­pülésen lévő boltjainkban vé­gezzük el a számítógépek be­üzemelését. Az idén négy na­gyobb boltegységben, a követ­kező évben pedig újabb négyet helyezünk üzembe. A két pá­lyázaton nyert pénzből és saját anyagi erők felhasználásával az idén 13 millió forintot költünk fejlesztésre, felújításra - mond­ja Mikus András. A számítógépes rendszer be­vezetése 10-12 ezer fogyasztót érint a 14 üzletet magába fogla­ló volt szövetkezeti, ma rt. bolt­hálózatból A korábban 490 szövetkezeti tagnak most részvényesnek a jól tevékenykedő bizottsággal és felügyelő bizottsággal együtt mindig erős oldala volt a va­gyongyarapodás és a részvé­nyek értékét növelő fejlesztés.- Az elmúlt két évben megvá­sároltuk a volt pásztói áfész bujáki boltját, ami a legnagyobb területű üzlet a községben. Nézsán a polgármesteri hivatal alsó szintjén korábban a rétsági áfész tulajdonában lévő boltot is magunkénak tudhatjuk - egé­szíti ki az előbbieket az ügyve­zető igazgató.- Milyen kezdeményezéseket kívánnak még az idén megvaló­sítani?- Versenyképességünk foko­zása, a vásárlások még kelleme­sebbé tétele céljából nagyobb boltjainkban bevezetjük a kávé­főzést teljes automatarendszer­rel. Tárgyalásokat folytatunk, hogy nagyobb üzleteinkben - Magyarnándor, Mohora, Bércéi, Buják - látványpékségeket ho­nosítsunk meg. Ha beválik, ak­kor bevezetjük a többi üzlete­inkbe is. Ezzel új kereskedelmi jellegű szolgáltatást nyújtunk.- Az eddig elért eredmények mire jogosítják fel az rt. tulajdo­nosait?- A tavalyi évet értékelő, le­záró közgyűlésünkön a részvé­nyesek az elért nyereség 13,1 százalékot szavaztak meg osz­taléknak. A többit fejlesztésre szánták. Az idén az igen magas árbevételi tervünket időarányo­san 7 százalékkal túlteljesítet­tük, ami a jó árubeszerzésen túl köszönhető dolgozóink szakmai hozzáértésének, az igényeket magas színvonalon teljesítő, udvarias, kulturált ki­szolgálásnak. A végzett mun­kánk értékét növeli,. hogy mindezt- a tervezett költsége­ken belül értük el. Amennyiben ragaszkodunk eddigi jól bevált szakmai felfogásunkhoz, a vá­sárlók igényes kiszolgálásához, akkor az év végéig megteremt­hetjük a feltételeket a 2002. évi újabb osztalékfizetéshez és biztonságunkat is szolgáló újabb fejlesztésekhez - hangsú­lyozta Mikus András. V. K.

Next

/
Thumbnails
Contents