Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-10 / 236. szám

\ \ 2. OLDAL SALGÓTARJÁN f BALASSAGYARMAT HEGYEI KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 10., SZERDA Gimnázium Vadkerten Esti tagozatú gimnáziumi kép­zés indult Érsekvadkerten, a Petőfi Sándor Általános Isko­lában. Az érettségi vizsgával záruló oktatás részét képezi a Budakalász Gimnázium or­szágos hálózatának. Összesen huszonheten jelent­keztek az esti tagozatú gimnázi­umi oktatásra - tájékoztatta la­punkat Fábián Attila, az érsek­vadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója - egy híján va­lamennyien helybeliek. A nők és férfiak aránya nagyjából meg­egyezik. Az életkor 18-38 év kö­zött szóródik. A hallgatók mindegyike szak­iskolában vagy szakmunkáskép­zőben végzett, így a tizenkét osztályos gimnázium 10. osztá­lyában folytathatják tanulmá­nyaikat. Annyi megszigorítással, hogy azok, akik valamilyen tan­tárgyat nem tanultak, abból kü­lönbözeti vizsgát kell tenniük. A képzési idő három év, tehát az újsütetű gimnazisták 2004-ben fognak majd érettségizni. A felnőtt diákok hétfőn és csütörtökön délután ülnek be az iskolapadba, a heti oktatási idő 15 óra. Egyetemi végzettségű érsekvadkerti és balassagyarma­ti tanárok pallérozzák őket. A közismereti tárgyak, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, a fizika, a föld­rajz, a kémia, a biológia, a művé­szeti- és állampolgári ismeretek mellett angolt és számítástechni­kát is tanulnak. Gobelinkor Rétságon Az ősi hímzéstechnikát ked­velő rétsági lányok, asszonyok úgy határoztak, hogy rendszere­sen találkozni kívánnak a műve­lődési központban, hogy egy­mástól és a meghívott vendé­gektől tanulva tökéletesítsék varrástudásukat. A kör életre hí­vója és fő szervezője Várszegi István festő-tanár, aki már több nagy sikerű kiállításon bizonyí­totta elhivatottságát a képzőmű­vészet iránt. Az ügyes kezű asz- szonyok decemberben már be is mutatják munkáikat, s egy kiál­lításon lépnek a nyilvánosság elé. Népszavazási kezdeményezés A közelmúltban Pásztón, a Vá­rosi Zöld Kerekasztal, lakossági fórumot rendezett a művelődési központban. A fórum résztvevői petíciót fogalmaztak meg, amely­ben a tervezett aszfaltkeverő üzem felépítése ellen lépnek fel, illetve ez ügyben kezdeményezik helyi népszavazás kiírását. Az a véleményük, hogy döntsön a vá­ros polgárainak a többsége arról, hogy Pásztó beáll-e azon városok sorába, amelyekben egyre nő a környezet szennyezése és gyors ütemben jelentkeznek a külön­böző civilizációs ártalmak, vagy maradjon meg a város környeze­tének a természetes tisztasága a jelen és a következő nemzedékek számára. A szerkesztőségünkbe is eljuttatott petíciót mintegy negyvenen írták alá és eljuttatták a város polgármesteréhez is. Elhatározta: egy percig sem lesz munkanélküli- Ahogyan mondani szokás, nagyon ma­gam alatt voltam. Nehezen és csak hosszabb idő után tudtam valahogy megemészteni, hogy húszévi munka után 1991-ben meg­szűnt a munkaköröm a Volánnál. Kikerültem a nagy családból. Amikor odamentem, azt hit­tem, hogy onnan megyek nyugállományba. Azt viszont akkor sem tudtam elképzelni, hogy nem fogok dolgozni, amikor megszün­tették munkaköröm. Férjem 28 éve van a Vo­lánnál. Jelenleg is ott van. A végkielégítéssel járó hat hónapig sem tétlenkedtem. Édes­anyámnak segítettem, aki a salgótarjáni vásár­csarnokban kereskedéssel foglalkozik. Nem olyan fából faragtak, hogy egykönnyen meg­adjam magam, belenyugodjak a számomra kellemetlen helyzetbe még akkor sem, ha az átmenetinek tűnik is. Mostani munkakörömbe véletlenül csep­pentem, Nem tudtam, hogy mit takar az egész. 1992-ben Salgótarjánban az Inva alkal­mazottjaként önkormányzati - akkor tanácsi - lakások eladásával indultam el az ingatlan- közvetítésben. Két és fél évvel ezelőtt - mivel mások is ismerték eddigi munkámat - hívtak, hogy vállaljam el mostani beosztásomat. Igent mondtam - utalt pályamódosításának tény­szerű, egyelőre szerencsés előzményeire Tóth Zoltánná, a Salgótarján Város Önkormányza­ta Vagyonhasznosító Kft. salgótarjáni ingat­lanközvetítő irodájának vezetője, aki inászói bányászcsaládból származik és onnan hozta magával a munka és emberszeretetet.- Mostani szakmájában, hivatásában mi­lyen emberi tulajdonságok kellenek a siker­hez?- Széles körű kapcsolatrendszer, ember­szeretet és tisztelet. Az ügyfelek az első pilla­natban érezik, hogy. segítem akar az ember, nem pedig morózusan csak annyit mond: - Ez nem tartozik rám.- Valakitől örököké az emberszeretetet és se­gíteni akarást?- Anyai nagyapámtól. Nagyapám remek egyéniség, igazi emberszerető volt. Úgy lát­szik eme jó tulajdonsága tovább él bennem. Néhány percre megszakítjuk a beszélgetést, mert egy fiatal, háromgyermekes édesanya a sikeres lakáscseréről és a vele járó, pillanatnyi­lag meglévő gondokról vált szót Tóthnéval, majd megköszöni a segítségét és távozik.- Ki, miért ad el, cserél vagy vesz lakást?- Az okok igen változatosak. Az egyik ügy­felem azzal bízott meg, hogy családi okok miatt sürgősen adjam el otthonát. Egy idős asszony a magas rezsi miatt alacsonyabb költségű lakás keresésével bízott meg. Ugyancsak egy hölgy azért ajánlotta fel na­gyobb lakását kisebbre, mert csak így tudja taníttatni főiskolára járó gyermekét. Van, áld más miatt mond le a komfortról a komfort nélkülire. Van, ahol két kis fizetésből kelle­ne megélni úgy, hogy a szülők fizessék a fél évi 125 ezer forint tandíjat, nem beszélve az egyéb kiadásokról. Nagyon sokan vannak nehéz helyzetben. Szomorúsággal mondom, előfordul, hogy akkor sem tudok segíteni, amikor nagyon szeretnék. Ilyen történt meg velem, amikor egy édesanyának két gyerme­ket kellett nevelnie. Egy vállalkozó csődbe ment, házát elárverezték, komfort nélküli la­kást keresett.-És a fiatalok?- Sokan Budapestet választják, mert ott van munkalehetőségük.- Hivatalos szervek véleménye szerint az utóbbi években megháromszorozódtak az in­gatlan árak. Ön is ezt tapasztalja?- A tavalyihoz képest a vásárolni és az elad­ni szándékozók számaránya megváltozott. 2000-hez képest a vásárolni akarók kilencven százalékról húsz százalékra csökkent, az elad­ni akaróké pedig húsz százalékról hetven szá­zalékra növekedett.- Mi húzódhat meg az előbbiek mögött?- Két dolog lehetséges. Aki tehette megvet­te a neki tetszőt már korábban. A másik az, hogy a kereseti lehetőségekhez képest túl ma­gasak a lakásárak A kevés pénz visszaveti a keresletet, nehéz eladni.- Megbízói mennyit adnak egy társasházi lakásért?- A városközpontban, amit fel is kell újíta­ni, négymilliót. A nyugati városrészben a leg­újabb lakásokért ennél többet: négyzetméte­réért 100-110 ezer forintot.- Előforduh, hogy érdeklődés hiánya mellett lejjebb vette az eladási árat?- Volt, hogy az eladó közölte velem milyen összegért kívánja értékesíteni, ismereteim, ta­pasztalataim alapján azonnal megmondtam, hogy ennyiért nem veszik meg. Nemrég tele­fonált, hogy vegyem lejjebb százezer forinttal, majd hozzátette: - Ha komoly a vevő még en­gedjek százezer forintot. Egyébként a nyugati városrészben olyanok az árak, mint Budapest egyes kerületeiben.- Ha jól érzékelem szavait, Ön nemcsak közvetít, hanem ha kérik akkor tanácsot is ad.- Igen. Egyes eladni kívánó ügyfelek nehe­zen értik meg, hogy a magyar ember szeret al­kudozni még akkor is, ha tényleg reálisan kí­nálják az ingatlant. Előfordult, olyan is, hogy javasoltam az ár növelését, máskor meg an­nak lejjebb vitelét. Elfogadták. Ügyfeleim tele­fonon is kémek tanácsot. Egyébként minden­kinek kijár a tisztelet még akkor is, ha nem lesz belőle bevételem..-Ez a munka olyan jellegű, hagy nem lehet az iroda falai közé beszorítani?- Sokan ismerik otthoni telefonszámomat, de van, akinek én adom meg.- Mit szól ehhez a férje?- Azt mondja, hogy nyithatnék itthon is egy közvetítő irodát. Szerencsére nagyon sok az ismerősöm, ami nekem előnyt jelent. A város lakosságának kétharmadához valamilyen mó­don: ismeretség, barátság stb. révén kötődöm. Amikor fiatalokkal beszélgetek a szerződés­kor derül ki, hogy ismerem szüleit, együtt dol­goztam velük.- Találkozott-e a lakását többnek eladó sze­méllyel?- Nem tapasztaltam ilyet. A hozzánk fordu­lók tisztességes, becsületes emberek, ilyenek laknak itt. Az alaposság viszont követelmény. Munkáját önállóan végzi, idejét saját maga osztja be, sokszor személyesen győződik meg a neki szükséges ismeretekről. Meleg szavak­kal szól dr. Szénási Zsuzsa ügyvédről, akivel együtt készítik el a szerződéseket. Tóth Zoltánné nemcsak munkájára büszke, hanem két gyermekére és unokájára is. Fia az ország nyugati határán a határőrségnél dolgo­zik, leánya a Háromkő Takarékszövetkezet­ben fiókvezető-helyettes, férje buszsofőr a he­lyi járaton.- Régi előfizetője és olvasója vagyok lapjuk­nak. A reggelt kávézással és a Nógrád Megyei Hírlap olvasásával kezdem. Ebből tudom meg mi történik a megyében, ami nekem feltétle­nül szükséges. _____ ______________V. K. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Késői búcsú Nővé Zoltántól Hallgat a kormány is Nemcsak fájdalmasan korán: hi­hetetlenül gyorsan is hagyott itt bennünket. Mindössze negyven­négy évet élhetett, és alig hat hét alatt vitte el az a bizonyos gyilkos kór. Alattomosan, minden előjel nélkül emésztette föl szervezetét - amikor jelentkezett, az orvosok már csak tehetetlenül nézték végig halál­tusáját. Zoltán sajátos alakja volt a főis­kolának, a városnak. Kevés ilyen emberrel találkozni ma. Irodalmi emlékek tolulnak eszünkbe régi nagy írókról, költőkről, akik a min­dennapi oktatás mellett, esetenként titokban hozták világra értékes mű­veiket. Zoltán az ő kései utódjuk volt. Nagy-nagy, lelkiesedéssel és odaadássá tanított, de bőven ma­radt ideje sok más - talán fontosabb - dologra. Rengeteget olvasott, és nemcsak a mindennapi munkájá­hoz elengedhetetlenül szükséges szakirodalomból. Igazi műveltség­gel dicsekedhetett - volna, ha a di­csekvés nem állt volna mindennél távolabb tőle. Ha körülnézünk, mit látunk? Mindenki siet, tolakszik, a diplo­más emberek jószerével csak akkor vesznek szakakönyvet a kezükbe, ha valami szakképesítést adó kur­zus keretében kényszerülnek erre, a tanárok igyekeznek minél több különórát megszerezni maguknak. E „megélhetési értelmiségiek” köré; bői Zoltán messze kiemelkedett. Ő nem hajszolta a pénzt - nem is volt neki sok belőle. Megengedhette vi­szont magának, hogy olyan dolgok­kal foglalkozzék (kedvére olvasgas­son, kiállításokra járjon, festegessen - valóban művészi fokon), amelyek igazán gazdagították. Ezért érzem úgy, hogy leggazdagabb barátomat veszítettem el vele! Mélységesen igényes tanárként óráira hosszasan készült. A hallga­tók értékelték is, hogy nem rutinból „ledarált” kilencven perceket kellett végigülniük, hanem tartalmas és szellemes előadások részesei lehet­tek. Zoltánt nem vonzotta a szokvá­nyos főiskolai karrier; szerényen megállt a ranglétra legalacsonyabb fokán - miért is nyújtózkodott volna tovább, hiszen így is tehette ugyan­azt, amit magasabb beosztásban tett volna: szolgálta a tudást, a tudo­mányt, a hallgatóit. Nem számított „sztártanámak” Salgótarjánban, vi­szont a Budapesti Közgazdaságtu­dományi és Államigazgatási Egye­tem európai uniós kurzusán (amely pedig egyike az intézmény legigé­nyesebb másoddiplomás-képzései­nek!) a legnépszerűbb előadók kö­zé számított, a már felnőtt hallgatók tudták ugyanis a legjobban értékel­ni Zoltán széles látókörét, műveltsé­gét, összefüggésekben gondolkodá­sát - és humorát. Ez utóbbi legbelső énjéből, szel­leméből fakadt, és igencsak figyel­nie kellett annak, aki követni akarta páratlan asszociációit, remek poén­jait. Előadóként nem verejtékezett a katedrán, hogy néhány idétlen vic­cel csaljon mosolyt hallgatói arcára: saját humora ragyogott át a legszá­razabb témán. Nemcsak tanárként dolgozott so­kat: a Magyar Közgazdasági Társa­ság Nógrád megyei titkáraként fá­radhatatlanul szervezte elsősorban Salgótarjánban a szakmai közéletet. A fiatal közgazdászok korábban mindig itt megrendezett országos találkozóinak szorgalmas „roboto- saként” a megye határain kívül is sok szakmabeli ismerte és szerette meg. Az idei ilyen tanácskozáson végre nemcsak szervezőként, ha­nem előadóként is felkérést kapott - először, és sajnos utoljára. Sikerét mi sem jelzi jobban, mint Kopátsy Sándor megjegyzése. A híres köz­gazdász-történész, tucatnyi könyv szerzője így fordult hozzá a rendez­vényt lezáró ebéden: - Tudod-e Zol­tán, hogy számomra e találkozó leg­nagyobb értéke az volt, hogy téged meghallgathattalak? Zoltántól a nyár derekán bú­csúztunk el; a vizsgaidőszak vége felé temettük. A hallgatók nagy ré­sze már hazautazott - de így is vagy kétszázan tisztelegtünk tudása, szorgalma, lelkiismeretessége, jósá­ga, embersége előtt. Barátainak így jelölte meg ked­venc pihenőhelyét: Salgótarján, Salgó utca 7. (szüleinek a lakása), kis szoba, nagy fotel. Itt érezte ma­gát a legjobban ide tért mindig visz- sza lazítani, olvasgatni, elmélkedni. A kis szoba, a nagy fotel sajnos örökre üres már. Mackósán baktató alakja sohasem tűnik már fel a főis­kola lépcsőin, előadásait sem követi a lelkes hallgatók tapsa. Barátai, ta­nártársai, kollégái azonban sosem felejtik el! , __________________________HALM TAMÁS a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára Mindszentek bemutatkozása 1992-ben indította útjára a Csongrád megyei Mindszent városa a „Mindszenti-napo­kat”, amelyre meghívják a „Mindszent” elő- és utónevű településeket. Mátramind- szent is csatlakozott a kezde­ményezéshez, tavaly ők ad­tak otthont a rendezvénynek, amely iránt évről évre na­gyobb az érdeklődés, még a határon túlról is.- Az idén újabb ötlettel bőví­tették a mindszenti-napokat, mégpedig azzal, hogy október 29-től kiállítást rendeznek Bu­dapesten, a Magyarok házában a „Mindszent” elő- és utónevű települések számára - mondja Molnár Gábor, Mátrámindszent polgármestere. - Ez a kiállítás lehetőséget ad minden Kárpát­medencei településnek a bemu­tatkozásra. Már javában foly­nak nálunk az előkészületek: terveink szerint szeretnénk a települést bemutató szöveges, képi anyagot kiállítani. A mun­kában a hivatal dolgozói és a hagyományőrzők vesznek részt. Természetesen viszünk helyi népi alkotásokat, azaz szövéseket, kézimunkákat is bemutatásra. Igyekezünk ki­használni ezt a lehetőséget, amely ragyogó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet tele­pülésünk szépségeire. Nem­csak a kiállított tárgyakon ke­resztül ismerkedhetnek velünk az érdeklődők, hanem ízelítőt kapnak a helyi kultúrából is: a megnyitón a hagyományőrző asszonykórűs is fellép.- A Nógrád Liberális Kör már több ízben nyilvánított véle­ményt a miépes „eszmék” tár­sadalmi fogadtatásáról. A kör azt szeretné, ha mindenki észrevenné: a MIÉP, bűnbako­kat megjelölve, csak indulato­kat szít, gyűlölködést teremt. Nincs megoldási javaslata egyetlen súlyos társadalmi gondunkra sem. A fentieket Gusztos István, a Nógrád Liberális Kör (NLK) elnö­ke fogalmazta meg. Tájékoztató­ján úgy fogalmazott, azokhoz szeretnének szólni, akiket akár tapasztalatlanságuk, akár valós vagy vélt sérelmeikből származó keserűségük, indulatuk sodort a MIÉP környezetébe. Arra kérik őket, vegyék észre, nagyon sokan élnek Magyarországon nyomor­ban, szenvednek el akár nap mint nap igazságtalanságokat, élnek át nehezen feldolgozható kudarco­kat. Ám a Liberális Kör arra hívja fel a figyelmet: nincsenek olyan körülmények, amelyek bárkit is felmentenének személyes dönté­sük felelőssége alól! A MIÉP - hangsúlyozta az elnök - csak gyűlölködést teremt, de egyetlen súlyos társadalmi gondunkra sincs megoldási javaslata. Az elnök úgy fogalmazott: kön­nyebb volna eligazodni, ha a nemzetromboló ordas eszmék kereszténységre hivatkozó képvi­selőit nem bátorítanák a legna­gyobb egyházak felelős személyi­ségei - elsősorban cinkos hallga­tással, olykor tettekkel. Pedig - folytatta - senki sem lehet egy­szerre a krisztusi szeretet és az új­kori barbárság hirdetője. A liberális kör nem csak az egyház hallgatását bírálja. Az el­nök annak is hangot adott: keve­sebben vélnék felismerni a nem­zeti érdekek hiteles képviselőit a náci-nyilas eszmék mai viszo­nyokhoz alkalmazkodó újrafo- galmazóiban, ha a magukat nem­zetinek nevező politikai erők - élükön a legnagyobb kormányzó párttal - képesek lettek volna vi- szonyítgatás nélkül elítélni a csurkista rombolást. Mindeddig azonban nem tudták erre rászán­ni magukat, és továbbra is megtű­rik a miépeseket a közmédiában - tette hozzá Gusztos István. A Nógrád Liberális Kör elnöke azt mondta: - Nem tudjuk már becsapni egymást: a miépes gon­dolatok a magyar történelem leg- züllöttebb időszakához kapcso­lódnak, a magyar történelem sze­métdombjáról guberálták össze a MIÉP-elnök lapjában rendszere­sen megjelenő náci-nyilas iromá­nyokat is. A liberálisok fontosnak tart­ják, hogy aki nem ért maradékta­lanul egyet a fenti eszmeiséggel, helyesen teszi, ha nem ír alá olyan szöveget, amely Hegedűs Lórántot a keresztény magyarok hiteles képviselőjeként említi és nem vesz részt a salgótarjáni gyásznapra tervezett kampány­gyűlésen sem. Más témában Gusztos István ismertette az NLK őszi program­ját. Október 12-én Majtényi Lász­lót, a volt adatvédelmi országgyű­lési biztost fogadják Salgótarján­ban. Október 18-án Pásztóra láto­gat Vágó István, 26-án pedig Vágvölgyi B. András újságíró lesz a kör vendége Salgótarjánban. Az utóbbi fórum témája az Amerikát ért terrortámadás utáni helyzet lesz. A kör Balassagyarmaton is tervez fórumokat. D. i. NÓGRÁDI HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ff fél évre 5970 FL egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. : szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
Thumbnails
Contents