Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-01 / 228. szám

2001. OKTÓBER 1., HÉTFŐ Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal M 0 Z A I K _________________________________________________ C selédkönyv-e a Munka törvénykönyve? Tíz éve alakult meg a Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács A '90-es évek elején - a munkanélküliség megjelenésével, majd terebélyesedésével - az éleződő foglalkoztatási feszültségek is orvoslásra vártak. Megalakultak a foglalkoztatási érdekegyez­tetés középszintű szervezetei, köztük - 1991. április 5-én - a Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács (továbbiakban: mmt) is. Az alapítók között volt Ágner Gyula - jelenleg az MSZOSZ Nógrád Megyei Képviseletének vezetője - aki mindmáig aktív tagja a testületnek. Vele beszélgettünk az mmt tevékenységéről, szere­péről, s ha már fogadott bennünket, kikértük véleményét a Munka törvénykönyve legutóbbi módosításáról is.- Hogyan emlékszik vissza a mmt megalakulására? Állítólag ne­héz szülés vöt, a három oldal soká­ig egyezkedett.- A megalakulás nem volt ne­héz, hiszen megelőzően már mű­ködött a területi érdekegyeztető fó­rum (téf). Mindhárom oldal - a munkavállalói, a munkáltatói és az önkormányzati képviselet is - ér­dekelt volt a megyei foglalkoztatási feszültségek csökkentésében, s a szervezet megalakulásával az in­formációk egy kézbe kerültek. Egyébként a munkavállalói és a munkáltatói oldalt 11-11 tag, az önkormányzatit pedig 3 képviselte a tanácsban. Bizonyos ellentétek csak a rendelkezésre álló központi erőforrások elosztásánál, az ará­nyok kialakításánál jelentkeztek, ami viszont érthető.- Azt mondják, a központi forrá­sok „elosztása”, decentralizálása Nógrád megyä hátrányoson érin­tette? Igaz ez?- A központi eszközök elosztá­sa létszámarányosan történt, így hiába volt a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb a megyék közül Nógrádban, a munkanélkü­liek száma viszonylag alacsony volt. Az mmt javaslatot tett a hátrá­nyos helyzetű régiók és megyék el­különített alapból, megkülönböz­tetett módon történő - munkahely- teremtést célzó - támogatására, hi­szen nálunk ez volt az elsődleges célkitűzés.- És mi lett a kezdeményezés eredménye?- Javaslatunk 1996-ban a me­gyei területfejlesztési tanácsok (to­vábbiakban: mtft) megalakulásá­val realizálódott. Egyidejűleg a leg­hátrányosabb helyzetű megyék számára elkülönített pénzalapokat hoztak létre, melyet ezek a me­gyék - külön programokkal - meg­pályázhattak. Ez sokat segített Nógrád megyén is, s ne felejtsük, hogy ekkor még az mmt-k két főt - egyet a munkavállalói, egyet a munkáltatói oldalról - delegálhat­tak az mtft-kbe, így az mmt-k ré­szesei lehettek a nagyon fontos megyei szintű gazdaságpolitikai döntéseknek.- Miért, később és ma már nem? Hogyan alakult az mmt hatásköre, döntési kompetenciája?- Miközben változott az mmt szervezetének összetétele - olda­lankét 6-6 fő vett (vesz) részt a tes­tületté nyilvánított tanács munká­jában - hatáskörében fokozatos visszaszorulás volt tapasztalható. Egyre kevesebb lett a döntési jogo­sítványa, gyakorlatilag ez ma a de­centralizált pénzalapok elosztása elveinek és arányainak kialakításá­ban merül ki. Persze dönt az mmt saját ügyrendjének elfogadásáról, ülésrendjéről stb. is.- Utóbbiak „csak” a működéssel kapcsolatos hatáskörök. De hol je­lenik meg a lényeg, az érdekegyez­tető funkció?- A decentralizált pénzeszkö­zök szétosztása rendkívüli fontos a foglalkoztatáspolitikai célkitűzé­sek megvalósítása szempontjából. Itt jelenik meg az érdekegyeztetés: a különböző aktív eszközök mö­gött különböző érdekek állnak. Nyilván a közhasznú foglalkozta­tás az önkormányzatok, a bérjelle­gű támogatások a munkaadói ol­dal érdeke. Ugyanakkor a képzé­sek támogatása már inkább a munkavállalói képviselet érdekkö­rébe tartozik.- A területfejlesztési törvény 1999. évi módosítása hogyan érin­tette az mmt-ket?- Negatívan, mert az mtft lét­számcsökkentése során az mmt munkavállalói és munkáltatói ol­dalának képviselője kikerült a mtft-ből. Pedig a fontos beruházá­si, fejlesztési, foglalkoztatáspoliti­kai döntések mögött ott vannak az emberek, a munkavállalók és a munkáltatók is. Szűkebb kapcso­lat azért megmaradt az mmt és az mtft között, mert a munkahelyte­remtő beruházások egy részénél, vagy bizonyos célelőirányzatok odaítélésénél a két testületnek kö­zös döntési jogosítványa van.- Hogyan íléü meg az mmt és a Nógrád Megyá Munkaügyi Köz­pont (továbbiakban: mmk) közöt­ti immár tízéves együttműködést?- Az mmk - amely ellátja az mmt titkársági teendőit is - mindig úgy tekintette az mmt-t, mint társa­dalmi hátterét. Kezdetektől fogva kiegyensúlyozott, korrekt munka­kapcsolat alakul ki a két szervezet között és ez jellemző a mai napig is. Az utóbbi időben különösen így van ez: sokat fejlődött az mmk in­formatikai rendszere, ami még in­kább elősegíti az mmt tagjainak felkészültségét, informáltságát. Ja­vult az mmk kirendeltségeivel való kapcsolat is. Összességében én ­más megyék hasonló viszony- rendszerét is ismerve - az mmt és az mmk közötti együttműködést eredményesnek, jónak ítélem. Ez egyik biztosítéka lehet a megyei foglalkoztatáspolitikai célkitűzé­sek végrehajtásának is.- Most már a szakszervezeti képviselet vezetőjá kérdezem mi a véleménye a Munka törvényköny­ve legutóbbi módosításáról, ame­lyet a parlamenti vita során az el­lenzék nemes egyszerűséggel csak cselédkönyvnek titulált, mondván, a munkavállalókat kiszolgédtalot- tabbakká teszi a korábbi szabályo­záshoz képest?- Az 1992. július 1-jén hatályba lépett Munka törvénykönyvét (to­vábbiakban: Mt.) az országos ér­dekegyeztető fórumon kialakult konszenzust követően fogadta el az Országgyűlés, amely azóta kö­zel negyvenszer módosult. Ebből egyrészt az a következtetés vonha­tó le, hogy az Mt. az országban vég­bement gyors gazdasági és társa­dalmi változásoknak csak gyakori módosításokkal képes megfelelni.- Tehát ezzel minden rendben van?- Ez természetes folyamatként minősíthető. Ugyanakkor azonban a módosítások egy részén felis­merhető és nyomon követhető a politikai érdekekhez való kapcso­lódás: a rendszerváltást követő kormányok mindegyike a munkál­tatók pozícióit erősítette a munka- vállalók és/vagy a szakszervezetek érdekivei szemben.-így volt ez most legutóbb, a cse­lédtörvényként aposztrofált módo­sításkor is?- Az Mt. 2001. július 1-jétől ér­vényes, átfogó módosítása illesz­kedik abba a folyamatba, amelyről szóltam. A változtatások egy része beletartozik az EU-hoz való csatla­kozási tárgyalásokkal összefüggő jogharmonizációs folyamatokba, ezeket a szakszervezetek sem vi­tatták. Ezen apropót felhasználva azonban a kormányzati szervek tovább rontották a munkavállalók munkáltatókkal szembeni alkupo­zícióját, és az MSZOSZ az Alkot­mánybírósághoz fordult, figyelem­be véve azt a tényt is, hogy a mun­kavállalók helyzetét, érdekeit eset­leg sértő, új jogszabályok önma­gukban nem feltétlenül alkot­mánysértők is egyben.- Melyek a vitatott módosítási joghelyek, említene közülük néhá­nyat?- Az MSZOSZ beadványa - szé­les körű szakmai és szakértői elő­készítést követően - hét pontban fogalmazta meg az aggályosnak tartott kérdéseket, amelyek közül csak példaként említek egyet-ket­tőt. Először is - véleményünk sze­rint - a kollektív szerződések az eddigi gyakorlattól eltérően nem tartalmazhatnak az Mt. előírásaitól hátrányosabb szabályozást, már­pedig a túlórakeretről rendelkező rész erre mostantól lehetőséget ad. Kifogásoljuk azt is, hogy a szak- szervezetek képviseleti joga az új Mt. szerint csak a tagokra terjed ki, míg az alkotmány minden munka- vállalóra kiterjedően határozza meg azt. Vagy: az új módosítás szerint a munkáltató egyoldalú döntése által az eltérő foglalkozta­tás - átirányítás, kiküldetés, kiren­delés és kölcsönadás - törvényi ke­retei a kollektív szerződésben kor­látlanul felemelhetők, így a mun­kavállaló időhatárok nélkül foglal­koztatható a munkaszerződése el­lenére, s mi ezt kifogásoljuk.- Igaz-e, hogy a nagy multinaci­onális cégek hazai képviseletei szakszervezet-ellenesek?- Azt nem mondhatjuk, hogy általában tiltják a szakszervezeti szervezkedést. A nyugati multina­cionális vállalatoknál (osztrákok­nál, németeknél stb.) nagy hagyo­mányai vannak a szakszervezeti mozgalomnak, ők tiszteletben tart­ják a szakszervezeti jogosítványo­kat. Ugyanakkor például a Japán­ból vagy Dél-Koreából bejövő cé­gek nehezebben veszik tudomásul a szervezkedést. Viszont miután ez alkotmányos jog, nem is tilthat­ják meg. Legfeljebb - és erre volt már példa - „kívülről” kell bemen­ni a szakszervezetnek a gyárba, úgy, hogy kapun kívül alakítják meg a szakszervezeti csoportot, és amikor létrejött, joguk van bemen­ni az üzembe. Persze ennek is megvan a kockázata. Magas mun­kanélküliség esetén a munkahely- megtartási kényszer erősebb a szervezkedési készségnél.- Akkor, ha jól énem, a szak- szervezeti mozgalom újbóh meg­erősödésének a foglalkoztatási színvonal további javulása a felté­tele?- Egyértelműen. A foglalkozta­tás színvonala összefügg a szer­vezkedési lehetőségekkel. Minél nehezebb helyzetben van a dol­gozó ebből a szempontból, annál nehezebb megnyerni a szakszer­vezet számára. A gazdasági felté­telek javulása, az elhelyezkedési lehetőségek, a munkahelyek szá­mának tapasztalható lassú növe­kedése azonban bizakodásra ad okot a szakszervezeti mozgalom számára is. _______ BARÁTHI OTTÓ Á gner Gyula Jövőben Interneten - ügyfél nélküli ügyintézés Min múlik az ingatlan-nyilvántartás „jósága Az utóbbi 10 évben bekövetkezett mozgások az ingatlanok­ban és a földtulajdonokban jó irányú pezsgést hoztak. Ugyanakkor a kedvező folyamatokat, lehetőségeket egyesek megpróbálják kihasználni. Egyik legismertebb formája a la­kások többszöri eladására szakosodott lakásmaffiózók. Mi­ként lehet álljt parancsolni az ügyeskedőknek? Megtérül a becskei földbérlők pénze E gondolatok jegyében kértük meg Bartus Istvánt, a Nógrád Me­gyei Földhivatal hivatalvezetőjét, hogy válaszoljon a témával kap­csolatos kérdéseinkre. HARMINC NAPON BELÜL- A máig regisztrált ingatlan- és földtulajdonok mennyire fedik a valóságot, és megbízhatóak-e a me­gyében?- Az ingatlan-nyilvántartás az ország valamennyi ingatlanának meghatározott adatait, az ingatlan­hoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket tar­talmazza. A közhitelesség elvének megfelelően a bejegyzett jogok fennállását hitelesen tanúsítja. Fontos, hogy az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok, vagy tények ke­letkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre, vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyil­vántartásba bejegyezni. A fenti meghatározások lapján egyértel­műen megállapítható, hogy az in­gatlan-nyilvántartás regisztrál, a megkereséseknek megfelelően. Ebből következik, hogy az állam- polgári, illetve jogi személyek tisz­teletén múlik a nyilvántartás „jósá­ga”. Megyénkre is jellemző, hogy a nyilvántartás a valóságot csak ab­ban az esetben tartalmazza, ha az összhangban van földhivatalaink­hoz benyújtott okiratokkal. Ez pe­dig a szerződő felek kötelessége.- Az előbbi két területen bekövet­kezett gyors tulajdonváltozások­nak az érintettek mennyiben tesz­nek eleget a törvényben előírtak­nak?- Az ingatlanok nyilvántartásá­nál a salgótarjáni körzet kivételével megvalósítottuk a 30 napon belüli ügyintézést. Az állampolgári érde­kek alapján nyilvántartásunk vi­szonylag jónak mondható. Csak kisebb mértékű mulasztást tapasz­taltunk a tulajdoni változás bejegy­zésénél, viszonylag nagyobb a fe­gyelmezetlenség a térkép tartalmát érintő változásoknál, a megvalósu­lási térkép benyújtásával összefüg­gő adat, tulajdoni változásnál (új beruházás, épületek építése stb.). A földtulajdon tulajdonosi változá­sa, a kárpótlás és a részarány ren­dezése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. Az új tulajdo­nosok az árverési eredmények alapján, a részarány-tulajdonosok földkiadás, illetve az FVM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatal sorolásának megfelelően az ingat­lan-nyilvántartásban átvezetésre kerültek. Az összes tulajdonoshoz viszonyítva még ebben az évben néhány százalékban tulajdoni so­rolást, illetve átvezetést kell befe­jezni. MEGOSZLIK A FELELŐSSÉG- A késlekedés következményeit kmek kell viselnie, illetve milyen szankciókkal járhat?- Az ingatlan-nyilvántartásban bekövetkezett változásokat átveze­tésre alkalmas okirat benyújtásá­val az érdekelt ügyfélnek kell kez­deményezni. A késedelmes teljesí­tés, vagyis a jogügyletekre vonat­kozó szerződés 30 napon túli be­nyújtása felemelt illetékkiszabás­sal jár Az adatok változásánál pe­dig felemelt eljárási költséget kell fizetni. Minden egyéb hátrányt a benyújtásra kötelezett tulajdono­soknak kell viselni.- Az állampolgári kötelezettség elmulasztása, vagy kései teljesítése mennyiben kedvez az esetleges visszaéléseknek?- Meggyőződésünk, hogy ked­vezhet. A megyében kevés ilyent tapasztalunk, de a gyanús esetek­ben megkereséssel élünk az ügyészség felé. Földhivatalaink nem jogosultak a szerződések tel­jes körű felülvizsgálatára, ezért a szerződések minőségi tanúsítása, jósága a szerződést készítő ellen­jegyző ügyvédek, illetve a közjegy­zők felelőssége. Az ingatlan-nyil­vántartás minősége és valósághű tartalma tekintetében a felelősség megoszlik a hivatal és a benyújtó felek között.- Mi szükséges ahhoz, hogy még megbízhatóbb legyen az ingatlan­nyilvántartás?- Az ügyfelek közös érdeke alapján mindkét félnek vannak tennivalói. Földhivatalainknak a lehetőségekhez képest növelni kel­lene hatósági ellenőrzéseit. Sajnos, egyre kevesebb idő jut erre. Ez el­sősorban a beruházások, lakásépí­tések, melléképületek létrehozását és a földingatlanoknál a földhasz­nálat ellenőrzését jelentené. Az ál­lampolgároknak, illetve a szerző­déseket készítőknek bármely jog­ügylet előtt meg kellene győződni az adott pillanatra vonatkozó in­gatlan-nyilvántartási állapot hely­zetéről. Saját érdekükben be kelle­ne tartani a szerződéskötés szabá­lyait. Földhivatalaink az egyszerű­sített határozatot tulajdoni lap má­solatán adják ki és ezzel lehetősé­get teremtenek a tulajdonosoknak, hogy ellenőrizzék az azonnali be­jegyzés helyességét. A későbbi jog­viták elkeriilése céljából nagyon fontos, hogy a megvásárolt ingat­lan, földterület természetbeni és jogi helyzetét is megismerjék. A teljesség felsorolása nélkül a meg­bízhatóságot, az állampolgári fe­gyelem alapján a törvényi előírá­sok betartásával lehetne növelni. „TAKAROS” ÉS A GYORSÍTÁS- Milyen lehetőségek nyílnak az ügyintézések gyorsítására?- Az ingatlan-nyilvántartással szemben támasztott egyre növek­vő követelményeket többféle mó­don kívánjuk teljesíteni. A közeljö­vőben megvalósulhat a földhasz­nálati adatbázisra való rácsatlako­zás engedéllyel rendelkező szer­vek, szervezetek részére (bírósá­gok, APEH, önkormányzatok) le­hetővé teszik az azonnali betekin­tést az ingatlan-nyilvántartásba. Fejlesztési elképzeléseink között szerepel az Interneten való elérhe­tőség megteremtése is. Az elektro­nikus levelezési rendszer megvaló­sulásával létrejöhet az ügyfél sze­mélyes közreműködése nélküli ügyintézés. A hálózati rendszer bővítésével a közeljövőben lehető­ségünk lesz más megyében lévő ingatlanról hiteles adatot beszerez­ni, amelyről az adott időben felhív­juk a megye lakosságának figyel­mét. A jelenleg működő „Takaros” nevet viselő rendszerünk az irányí­tó FVM földügyi és térképészeti fő­osztály elrendelése és felügyelete mellett állandó és folyamatos fej­lesztés alatt áll, a rendszer gyorsítá­sa és a nyilvántartást segítő megol­dások érdekében. Meggyőződé­sem, hogy ingatlan-nyilvántartási rendszerünk megfelel a kívánsá­goknak, amennyiben nem az elő­írások megkerülését, hanem betar­tását tartjuk valamennyien köve­tendőnek. V.K. Levél érkezett a Nógrád Megyei Hírlap balassagyarmati szer­kesztőségébe a becskei föld­bérlőktől, akik arról adtak hírt, hogy a Hírlapban megje­lent írás hatására a Kun-Nóg- rád Szövetkezetnek befizetett veszni látszó 300 ezer forint­juk termény formájában meg­térülni látszik. A becskei állattartók ügye még tavasszal kezdődött, amikor tizen­négyen kukoricaföldet béreltek a Kun-Nógrád Szövetkezettől, amelynek a vetőmagért és a mun­kálatokért összességében 300 ezer forintot megfizettek előre. A baj ott kezdődött, hogy a későn vetett kukorica ritkán kelt és elgyomoso­dott, ezért ki sem mérték. Ráadá­sul nem nézett feléjük a kutya sem és tanácstalanságukban az egyik földbérlő, Fehér Vince szorgalma­zására kérvényt fogalmaztak a szövetkezetnek, amelyben ter­ményben kérték a pénzük ellenér­tékét. A júniusban feladatott kér­vényük valahogy elkallódott a Nógrádban nagy területeket bérlő kunhegyesi vállalkozás temérdek adminisztrációjában és így fordul­tak a tanácstalanná vált becskeiek a sajtóhoz. Ahogy beleástuk ma­gunkat ebbe a furcsán alakult föld­bérletbe, eljutottunk Gál Gyulá­hoz, a szövetkezet elnökéhez, aki megígérte, hogy szeptember 15-én terménnyel rendezi az ügyet. Ezt meg is írtuk és a becskeiek várták, hogy mi lesz az ígéretből. Most a posta újabb levelet ho­zott, amelyben jó hírekről számol be a tizennégy földbérlőt képvise­lő Fehér Vince. A levélben az áll, hogy a becskei földbérlők, illetve a földüket bérbe adók visszavon­ják a bizalmatlanságukat a Kun- Nógrád Szövetkezet elnökétől, ha a szeptember 15-én megkezdett cselekedeteit tovább folytatja, il­letve teljesíti. A fogalmazás azért ilyen körmönfont, mert az ígért napon valóban osztott ki takar­mányt a befizetett földbérleti pénz fejében Gál Gyula, de még tartozásban maradt. Ugyanis az történt, hogy a kiplakátolt hirde­tés szerint a volt téeszmajorban mérték volna ki a kialkudott ter­ményeket és a tagok ott is gyüle­keztek, de a major új tulajdonosa nem engedte, hogy az ügyletet ott rendezzék. Szerencsére Agócs Pál helyi vállalkozó a telephelyén biztosított aszfaltozott és fedett te­rületet a termény kiosztására, amely egyre késett. Telefonon jött a hír, hogy a pótkocsis teherautó a falutól hat kilométerre elakadt, amelyet úgy kellett bevontatni. A pénzük után futó földbérlők min­denre felkészültek és még fotók is készültek az akcióról. Közben Gál úr még egy árpával megrakott szerelvényt futtatott be és meg­kezdték a termény kiosztását, amelyről szintén készült fénykép. Nem lett teljes a becskeiek örö­me, mert a bérbe adott földekért a szerződés szerinti aranykoronán- kénti 10 kilogramm búza helyett csak a felét kapta Mravik Istvánná, aki a különbözetiül írá­sos nyilatkozatot kapott. Akik a kukoricaföldekre fizettek be, azok 2000 forint mázsánkénti áron vá­laszthattak búzát, vagy árpát. Vol­tak, akik a kukoricához ragasz­kodtak és ők olyan ígéretet kaptak a szövetkezet elnökétől, hogy be- _ takarítás után majd leszállítja a tá­rolásra alkalmas terményt. A becskei földbérlők részben meg­nyugodtak, látva, hogy Gál Gyula ígéretéhez híven igyekezett ren­dezni a dolgot és azt remélik, hogy ezután már nem fognak ku- koricázni a kukoricára várókkal. SZABÓ ENDRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents