Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)
2001-10-09 / 235. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2001. OKTÓBER 9., KEDD Felkészültek vagyunk-e a katasztrófahelyzetre? Beszélgetés Rétközi Ferenc tűzoltó ezredessel, megyei igazgatóval Jellegét és nagyságát tekintve sokféle katasztrófa lehetséges. A katasztrófákat nehéz - vagy talán nem is lehet - kivédeni, mégis felkészültnek kell lennünk arra, hogy a lehetőségek szerint megelőzzük, a baj bekövetkeztekor pedig azonnal megkezdjük az életek és értékek mentését. Erről beszélgettünk Rétközi Ferenc tűzoltó ezredessel, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójával.- Ha nálunk következne be katasztrófa jellegű baj, vannak-e olyan erők, amelyek azonnal tudnák, mit kell tenni?- Igen. Kicsit részletesebben kibontva a katasztrófavédelmi igazgatóság egyrészt a tűzoltóság, másrészt a polgárvédelem állományára és a tulajdonában lévő eszközökre épül. Rendelkezünk olyan erőkkel, eszközökkel, amelyek egy katasztrófa jellegű eseményben konkrétan, határozottan be tudnak avatkozni, fel tudják számolni. Katasztrófa többféle lehet. Adódhat egy rossz alapozásból adódó házomlás, szélsőséges esetben egy terrorcselekmény, vagy egy közúti balesetből eredő robbanás. Teljesen mindegy mi okozta a katasztrófahelyzetet, a beavatkozás jellegét nem befolyásolja. A beavatkozásnak taktikai vonzata van, de az nem befolyásolja a katasztrófavédelmet, hogy beavatkozik, nem avatkozik, segít vagy nem segít. A tűzoltóság már nagyon komoly technikai háttérrel rendelkezik, az utóbbi időben jelentős pénzeket fordítottak erre, s nyugodtan mondhatom, hogy a védőeszközök, gépjárművek, felszerelések világszínvonalúak. A katasztrófavédelmi igazgatóságra vár azonban, hogy hadrendbe állítson egy veszély- helyzetet felderítő gépjárművet. A gépjármű már megvan, de teljes felszerelésére csak jövőre lesz lehetőség. A jelenleg már rendelkezésre álló műszereket, védőeszközöket, védőruhákat már most tudjuk vonultatni, ha beavatkozásra lenne szükség. Persze nemcsak a saját erőinkre számítunk, hanem van komoly nyilvántartásunk, amelyben azok az üzemek, cégek szerepelnek, amelyek olyan eszközökkel rendelkeznek, amelyeket adott esetben igénybe vehetünk. Daruval, markológéppel, lánctalpas munkagéppel, szivattyúkkal rendelkeznek megyei üzemek. Ezért pazarló dolog lenne, ha sok milliót fektetnénk be egy gép fenntartásába, s esetleg csak tíz évben egyszer vetnénk be. A megállapodások alapján, baj esetén azonnal segítséget nyújtanak üzemek. Azt hiszem, megnyugtató lehet a lakosság számára, hogy ha bármilyen gond adódik, be tudunk avatkozni.- Tudomásunk szerint az igazgatóság rendelkezik a megyében számba jöhető természetes veszélyforrások katalógusával. Valóban?- így van. Éppen ezért komoly kidolgozott tervekkel rendelkezünk olyan esetre például, ha jelentős vízmennyiség öntené el bármelyik településünket. Vagy bármilyen természeti jelenség okozta katasztrófa következne be. Kidolgozott terveink vannak a veszélyeztetett települések lakosságának kitelepítésére, ismeretesek a befogadó helységek, a feladat megoldásának módozatai. Ezek a tervek készen állnak, hiszen a veszély bekövetkeztekor már késő lenne ezen gondolkodni. Természetesen azt is számításba vettük, hogy esetleg a befogadó település is bajba juthat. Ilyen esetben is tudjuk, hogy hol hány főt lehet elhelyezni, milyen feltételekkel. Gondolok itt az ellátásra, az orvosi felügyeletre. Ezeket a terveket napra készen tartjuk. Különös figyelemmel vagyunk a nógrádi víztározókra, s arra a sajátosságra, hogy itt Nógrádban a hegyekről lefutó víz gyorsan bajt okozhat.- A hegyek számos helyen okozhatrmk gondokat. A megye- székhelyen pedig különösen hátrányos a helyzet, hiszen a völgyben a városon át egyetlen útvonal vezet. Mi történik akkor, ha ebben az egyutcás városban egy veszélyes anyagokat szállító kamion megsérül?- A beavatkozás attól függ, hogy a kamion szállítmánya milyen jellegű. A lakosság mást ért a veszélyes szállítmány alatt és mást ért a katasztrófavédelmi szakember is. Ugyanis veszélyes szállítmány a benzint szállító gépkocsi is, amelyik a városban közlekedik és naponta többször találkozunk vele. Mi azokat a gépjárműveket és anyagokat vesszük igazán veszélyes szállítmánynak, amelyek az erre vonatkozó szakkatalógusban szerepelnek és az átlagosnál különlegesebb kezelést igényelnek, valamint mozgásuk útvonal engedélyhez kötött. Hiszen bármennyire is veszélyes egy benzines szállítmány azért köny- nyebb kezelni, mint például egy etilén szállítmányt, amelyet mínusz 160-180 fok alatt kell szállítani is. S ha szivárog és vízzel locsoljuk, akkor voltaképpen melegítjük. Persze nem kell megijedni, itt nem közlekednek ilyen veszélyes szállítmányok. A veszélyes anyagok szállítását a társszervekkel - közlekedési felügyelet, rendőrség, határőrség, vám- és pénzügyőrség - közösen rendszeresen ellenőrizzük. Baj esetén pedig a hatásos beavatkozás érdekében a fiúk folyamatos képzésen vesznek részt. Tudni kell, hogy a tűzoltó a polgári védelmi, katasztrófa- védelmi szakember munkája nem abból áll, hogy bejönnek a munkahelyre, s ha nincs esemény, akkor tévét néznek, szórakoznak. Iskolarendszerű oktatás folyik, hogy az ismeretek napra készen legyenek. Ez az egyik oldala a dolognak. A másik oldal sem lényegtelen, az, hogy milyen a lakosság ismerete és viszonyulása a katasztrófához. Általános tapasztalat, hogy ha történik egy baleset, csődület támad és a szakemberek csak nehezen jutnak oda a sérülthöz. Nem igazán tudatosul az emberekben a veszélyhelyzetnek az ismerete, jelentősége. Nem tudják felmérni, hogy az adott baleset mennyire veszélyes. Pedig nagyon lényeges a lakosság viselkedése baleset, s még fontosabb tényező egy katasztrófa- helyzetben. Salgótarjánban egyébként is gondokat okoz az egyutcás helyzet, s ha az emberek még akadályozzák is a mentést, komoly bajok következhetnek ebből. Azért is, mert nem biztos, hogy öt, tíz perc alatt lehet elhárítani a bajt, lehet, hogy órákig tart. Attól függ, hogy milyen anyagról van szó.- Igazgató úr, mi a véleménye, a lakosság mennyire kész egy bekövetkezhető katasztrófára, illetve hogyan kellene felkészülnie?- Emlékszem az általános iskolás éveimre, amikor kötelezően kellett járni polgári védelmi oktatásra. Nem igazán szerettük. A felnőtt lakosság is így volt ezzel, hiszen ami kötelező, azt nem szeretjük akkor sem, ha az hasznos dolog. Az utóbbi időben ilyen oktatás nincs. Sajnos, azt mondhatom, hogy az emberek nincsenek felkészülve katasztrófahelyzetekre. Egy családi házas gázrobbanás esetén is, amely nem jelent egy városra veszélyt, pánikba esnek az emberek. Nem tudják, hogy mit tegyenek. Annyira felkészületlenek, hogy eszébe sem jut a balesettel érintett félnek, hogy milyen telefonszámon hívja a tűzoltókat. Van egy országos programunk, amely szerint már az óvodában játékos formában oktatjuk a védekezésre való felkészülést. Oktatjuk a polgármestereket is, hiszen nekik hivatalból van polgárvédelmi kötelezettségük. Az országosan folyó képzésen azonban számos polgármester nem vesz részt. Vannak, akik ezt másod, harmadlagos dologként kezelik mindaddig, amíg nincs baj pl. azok a polgármesterek, akik nem éltek át még valamilyen katasztrófahelyzetet.- Hogyan oldják meg például egy bekövetkező katasztrófa esetén az emberek riasztását, informálását?- Salgótarján kedvező helyzetben van, ugyanis itt telepítették az úgynevezett Herman- Rema lakossági tájékoztató rendszert, amit minden hónap első hétfőjén kipróbálnak. Lehet, hogy sok embernek már a könyökén jön ki, de már eljutottunk odáig, hogy ha valamilyen műszaki ok miatt nem szólal meg, már hiányolják az emberek. S ez már pozitív. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni az embereknek: a katasztrófavédelem nemcsak a hivatásos szervek feladata. Ez közös nemzeti ügy, ahogyan ez a katasztrófavédelmi törvényben is megfogalmazódik. Nagyon sokan úgy vannak ezzel, mint más hasonló esetekkel. Ha valaki például rosszul van az úton, a legtöbb ember ügyet sem vet rá, majd jön érte a mentő. Pedig lehet, hogy az önkéntes segítő életet menthetne.- Valóban, de úgy látom, hogy az egyik fajta ember nem tudja, hogy mit kellene tenni, a másik pedig fél cselekedni. Feltehető, hogy ez ismerethiányra vezethető vissza. Mit lehetne tenni, segíthetne ebben az újság is például ha játékos vetélkedő formában közölne ilyen ismereteket?- Jónak és célszerűnek tartom, hiszen a város lakosságának, ha csak egy részét meg tudjuk mozgatni, hogy elővegye a szakkönyvet, vagy felhív minket a helyes válasz érdekében, csak nyerünk vele. Baráti körben, munkahelyen beszédtéma lesz és bővül az a kör, amelynek tagjai ilyen ismereteket szereznek. Végig kellene gondolni a katasztrófa-megelőző propagandánkat, és új ötletekkel felkelteni a lakosság figyelmét erre.- Milyen a védelmi bizottság és a katasztrófavédelmi erők kapcsolata és együttműködése?- A jogszabály szerint minden településen a polgármester a ka; tasztrófavédelem irányítója. Ő felel az ottani helyzetért, amihez mi adjuk a szakmai hátteret. Akármilyen esemény következik be mindig a legoperatívabb erő, a tűzoltóság teszi meg a kezdeti lépéseket a katasztrófa elhárításában. Egy katasztrófa azonban nem úgy zajlik le, hogy a tűzoltók kimennek, oltanak és bevonulnak. Mindenütt működnek helyi védelmi bizottságok, amelyek a megyei védelmi bizottsághoz tartoznak, amely kellő súlyú szakmai háttérrel rendelkezik. Ebben a bizottságban más szervezetek mellett a katasztrófavédelmi igazgatóság is részt vesz és a döntés alapján cselekszik. PÁDÁR ANDRÁS Rétközi Ferenc (középen) a minap szerkesztőségünket is meglátogatta _________________________________fotó: gyurián tibor F OTÓ: RIGÓ A Váczi Gyula Művészeti Iskolában a zenetanárok adtak hangversenytFOTÓ: GYURIÁN Salgótarjánban, a Kohás2 Művelődési Központban egy németországi vendégzenekar szerepelt Oyten városból. NÓGRÁDI HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft negyedévre 2985 Ft fél évre 5970 Ft egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. ♦ Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.
