Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-08 / 234. szám

2001. OKTÓBER 8., HÉTFŐ M EGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Régi idők muzsikája (Folytatás az 1. oldalról) címet, pontosabban „Aranyka- nál-díjat” adományoztak a re­mek szakácsoknak, rétest sütők­nek. Délután dr. Egyed Ferdinand, a művelődési ház igazgatója nyitotta meg a helyi alkotók munkáiból összeállított kiállí­tást, amelynek közönsége Varga László fafaragványait, Gordos Annamária grafikáit, más falu­beliek kézimunkáit, a vadászok trófeáit láthatta, Nyerges Gizella és Farkas Erzsébet verses kiad­ványait ismerhette meg. Zenészek és táncosok ezalatt már javában hangoltak, a jó hangulatú együttlét ugyanis szólisták és együttesek színpadi szereplésével folytatódott, Varga Imre és Pavel Struhár polgár- mesterek köszöntő beszédeik­ben kívántak ehhez jó szórako­zást a résztvevőknek. Régi hangszerek egész sorát, gombos szájharmonikát, cim­balmot, furulyát, tekerőt, klari­nétot, citerát és kecskebőr-dudát láthatott-hallhatott, lengyel, szlovák és magyar előadóknak tapsolt a lelkes közönség. A fel­lépők között volt a kisnánai Sző­ke Sándor, aki a Népművészet Ifjú Mestere címet mondhatja magáénak, s természetesen a házigazda község hagyomány- őrzői, a Tücsök Zenekar, illetve a Szájharmonika, a Dobroda együttesek is muzsikáltak. Este tízig tartott a műsor, de vendé­gek és vendéglátók zeneszó, tánc mellett hajnalig együtt ma­radtak. A nemzetközi rendezvény házigazdái, meghívottjai vasár­nap délelőtt közösen vettek részt a szentmisén, találkozójuk ezzel ért véget. (MJ) Helyi sajtosok a Pásztó Expón Hagyomány és újszerűség ket­tős vonásával illette a vasárnap szüreti felvonulással és díjkiosz­tással zárult Pásztó Expót Sisák Imre polgármester. Szavait iga­zolta a szombaton tartott helyi lapok országos konferenciája is. Az első ilyen rendezvény '96- ban ugyanitt volt, s akkor is azt a célt szolgálta, hogy fórumot te­remtsen az önkormányzati mun­ka hatékonyságát elősegítő helyi lapok számára. A Magyar Újság­írók Országos Szövetsége támo­gatásával létrejött rendezvényen több mint ötven városi, önkor­mányzati lap főszerkesztője, munkatársa, a fenntartó képvise­lője vett részt. Sisák Imre kö­megjelentek, a helyi lapok jelen­tőségéről szóló előadása első per­ceiben az aradi vértanúk helytál­lására, a sajtószabadság kivívásá­ra emlékeztetett. Ballai József, a MÚOSZ regionális alelnöke a ka­locsai hírlap tevékenységének tükrében mutatott rá a helyi sajtó fontosságára. Mintegy ezeröt­száz önkormányzati újság jele­nik meg bizonyos rendszeresség­gel ma az országban, Zöldi Lász­ló (MÚOSZ érdekképviseleti, szakosztályi tag) ezek szerepét összegezte mondandójában. Az előadások, vitaindítók kap­csán megfogalmazódott vélemé­nyek a szakma árnyoldalait érin­tették. Elhangzott például: - Ne Újságírók, kollégák a városháza dísztermében FOTÓ: C. É. szöntötte a megjelenteket, bemu­tatta a várost, s az V. Pásztó Expo által is képviselt törekvéseikről beszélt a vendégeknek. Elmond­ta: a városvezetés örömmel fo­gadta, hogy a sajtó képviselői megtisztelik jelenlétükkel Pász­tói, illetve a vásárt. Vendel Lajos, vásárigazgató, a MÚOSZ szak­osztályi tagja a szervezők, házi­gazdák nevében üdvözölte a ven­dégeket. Wisinger Istvánt, a MÚOSZ el­nökét hallgatták meg elsőként a gondolja senki, hogy az önkor­mányzati lapok kívül esnek a po­litika farkastörvényein. A fenn­tartó iránti bizonyos fokú lojali­tásról is szó esett. A kommuniká­ciós képzések témáját érintve fel­vetődött, hogy a felsőfokú intéz­ményekben nem mindig a leg­jobb szakemberek tanítják a jövő újságíróit, hirdetési menedzsere­it, s ezt gyakorlati tapasztalatok, a kezdők hiányos felkészültsége igazolja. Elhangzott ezt árnyaló vélemény is._________ imji Nyitott határ Taiti ünnepén (Folytatás az 1. oldalról) A templomban Molnár Gyula polgármester köszöntötte az ün­neplőket, bemutatta az új cí­mert és zászlót, beszélt a-telepü- lés történelmi múltjához kap­csolódó motívumaikról. A jelké­peket és a világháborús emlék­művet a misét celebráló Kojnok Eduárd, rozsnyói püspök szen­telte meg. Tajti falunapi programjából a sport, kulturális műsor és a táncmulatság sem hiányzott. ■ Ismét kmmplifesztivál Szécsényben Szakmai tanácskozás, jó hangulatú vidám rendezvények Az elmúlt hét végén Szécsényben második alkalommal ren­dezték meg a krumplifesztivált. A szervezők - a Szécsényi Burgonyarend, a Szécsényi Falugazdász Körzetközpontja, az Ipoly Gazdaszövetkezet, AGRO-HELP Kht. és a szécsényi mű­velődési központ - változatos programokat állítottak össze. házban kukoricacsuhéból ötle­tesebbnél ötletesebb figurákat készítettek. Nagy sikert aratott az ifjúság körében a „Bartha Tó­ni bábszínháza” előadása. Miközben a balassagyarmati Rézfúvós kvintett szórakoztatta a résztvevőket, a kondérokban Emlékezetes pillanatok a Szécsényi Burgonyarend nyilvános rendtagavató ünnepségéről ________________________________________________________________________________FOTÓ. QÓCS ÉVA Az első nap a szakmai tanács­kozás jegyében zajlott. Pénteken délelőtt a művelődési ház nagytermében Máté Csa­ba, Szécsény város pol­gármestere köszöntötte a megjelenteket és megnyi­totta a kétnapos feszti­vált. Urbán Imre, a Föld­művelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium Nógrád Megyei Hivata­lának vezetője arról szólt, hogy Nógrád megyében korábban hét nagyobb gazdaságban termesztet­tek vető- és étkezési bur­gonyát. Az elmúlt évti­zedben főleg a mezőgaz­dasági vállalkozók, kis­termelők foglalkoztak a gumós növény termesz­tésével. Régebben na­gyobb volt a termelési kedv. Volt idő, amikor Nógrád- ban 2500 hektár volt a krumpli vetésterülete. Most alig több mint ezer. Az előadó a vissza­esés fő okát a kiszámíthatatlan, ingadozó piacban látja. Napja­inkban egy kilogramm burgonya előállítása 30 forint. A termelők sokszor még ezen az összegen sem tudják áruikat értékesíteni. Jávor Károly, az Országos Vi­dékfejlesztési Iroda vezetője a SAPARD-program aktuális kérdé­seiről, és az Európai Unió-s csat­lakozásról szólva kifejtette, hogy a kistérségek társulatok, vállalko­zók megtették a program megva­lósításához szükséges lépéseket. Viszont hiányzik az az intéz­ményrendszer, ami a SAPARD- programot kezelni tudná. Ki­emelte, hogy a vidékfejlesztés­ben a hatékonyságot, a mezőgaz­dasági foglalkoztatottságot, a környezetvédelmet együtt kell kezelni. Szeremley Béla, a FVM a szövetkezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Dr. Koháry Erzsé­bet, a Burgonya Terméktanács titkára előadásában a burgonya­termesztés időszerű kérdéseit vá­zolta fel. Farkas Jánosnak, az Ipoly Gazdaszövetkezet elnöké­nek vezetésével szakmai tanács­kozáson cserélték ki gondolatu­kat a termelők és felvásárlók. A tanácskozáson öt vagon burgo­nya felvásárlására kötöttek meg­állapodást. A szombati nap a szórakozás, a vidámság jegyében telt el. Dél­előtt a salgótarjáni Rézfúvós kis­együttes térzenével szórakoztat­ta a lakosságot. A vállalkozó szelleműek Istók Ferenc tanár vezetésével a burgonya DARTS- bajnokságon vehettek részt. A férfiak mezőnyében Müller Gá­bor bizonyult a legügyesebb­nek. A hölgyek versenyét Frisch Kató nyerte. A gyermekek, Barta Katalin irányításával a játszó­forrt a speciális receptek alapján összeállított, burgonya alapú étel. A szabadtéri stílusú krum­plifőző versenyt a Rákóczi Asz­taltársaság csapata nyerte, de valamennyi kondér tartalmának is nagy sikere volt a kóstolók kö­rében. A burgonyarend nyilvános rendtagavató ünnepségén a rend soraiba fogadta Kovács Sándor nagylóci termelőt, Babinszky Lászlónét és Baksa Imre szécsényi lakosokat, vala­mint Szeremley Bélát, a FVM szakfőtanácsosát. Délután a művelődési ház nagytermét teljesen megtöltő közönség remekül szórakozott a GHYMES-együttes koncertjén. Este a hagyományos burgonya­bálon Mosó Ottó megkapta a gül papa, neje a gül mama, Frisch Kató és Farkas Edit a gül baba cí­met. SZENOGRÁDI FERENC HÍREK SALGÓTARJÁNBÓL KEREK JUBILEUM. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Intézete az ÁNTSZ fennállásának 10. évfor­dulója alkalmából ünnepséget és tudományos programot rendez október 9-én, kedden 10 órától a Nemzeti Család- és Szociálpoliti­kai Intézet Képzési Központjában. A megnyitót dr. Hajdú Katalin me­gyei tiszti főorvos tartja, ünnepi köszöntőt mond: Becsó Zsolt, me­gyei közgyűlési elnök. KÖZÖS RENDEZVÉNY. Az Er dély Kör és a Magyarok Világszö­vetsége városi csoportja október 9- én, kedden 16 órakor együttes ösz- szejövetelt tart. Megemlékeznek Domokos Pál Péter csángókutató születésének 100 évfordulójáról. Előadó: Zsibói Béla író, tanár. Is­mertetik a Duna Televízió könyv­akcióját a cigány származású gyer­mekek segítésére. Megtárgyalnak egyéb időszerű témákat is. ÖNKÉNTESEK HETE. AZ ENSZ a 2001-es évet az önkéntesek évé­nek nyilvánította. Magyarorszá­gon október 8. és 14. között lesz­nek ilyen akciók. Az ünnepélyes megnyitót hétfőn 15 órakor tartják a civil házban, a Fő tér 5. sz. alatt. Puszta Béla polgármester köszön­tőjét követően Vadasi Zsuzsa, a program országos szervezőbizott­ságának helyi vezetője és Juhászné Kincses Helén, a Vörös- kereszt megyei titkára tart elő­adást. „EGYÜTT A KÖRNYEZETÜNK VÉDELMÉÉRT.” E címmel tart konferenciát a Zagyva-völgye Em­beri Környezetért Alapítvány és a Salgótarjáni Civil Ház október 9- én, kedden 10-től 13 óráig a József Attila Művelődési Központban. TANÁCSADÁS. Az MSZP ingye­nes szolgáltatása keretében októ­ber 9-én, kedden 15 órakor Bihary Lajos a gyermekneveléssel, oktatás­sal és pályaválasztással kapcsolatos kérdésekben várja az érdeklődőket a pártirodán (Kossuth u. 8.) ■ „Elvesztegetett évek” - Aláírások szoborügyben Szennyvíz vagy gáz? Dilemmák után, erre a kérdésre még az 1995-öt megelőző évek­ben választ adtak a kazáriak, s miután a gázberuházás megvalósult, várták, hogy majd indul a Vizslást és Mátraszelét is érintő csatornázás, de erre nem került sor. Az okokat magyarázta a Salgótarjánban megtartott sajtótájékoztatóján a Munkás­párt, nevezetesen Szabó Lászlóné és Tő- zsér Tibor, a központi bizottság tagjai, mindketten önkormányzati képviselők Kazáron. A gond lényege az - fogalmazták meg - hogy a gázhálózat '95-ös átadása óta érté­kes évek vesztek el, ezalatt ugyanis pénzfor­rásokat, támogatásokat lehetett volna sze­rezni a község számára. A munkáspárti képviselők felvetették, hogy egy bizonyos részvénytársaság előbb határozta meg a háztartásonkénti hozzájárulás összegét, mint ahogy a térségi víziközmű-társulat megalakult. Ez utóbbi első ülésén, a fajla­gos mennyiségi adatok alapján határozott az egy háztartásra eső szennyvízkibocsátás mértékéről, (150 liter naponta) ügyelve ar­ra, hogy ez szinkronban legyen a pénzügyi cég terveivel. - A lakossági vízfogyasztás - tekintve, hogy országosan térségünkben a legmagasabb a vízdíj - messze elmarad az egészséges életmódhoz szükséges fajlagos fogyasztástól, alig haladja meg azt a mérté­ket, amelyet a háztartásonkénti szennyvíz- mennyiségre szabtak meg a víziközmű ve­zetői. A kibocsátott szennyvíz pedig csak kevesebb lehet, mint a felhasznált ivóvíz. Amennyiben ilyen találékonyságot mutat­nak fel az elvesztegetett évek alatt, már ré­gen túl lennénk a beruházáson - jegyezte meg Tőzsér Tibor, aki az úgynevezett en­gedményezési nyilatkozattal és a gázközművagyon eladásával kapcsolatos aggályainak is hangot adott. Ezt követően a megyei közgyűlés szep­tember 27-ei ülésén elhangzott javaslataikat ismertette. Ezek egyike a tüdőszűréssel kap­csolatos, s így fogalmaz: a közgyűlés érezze magáénak a megelőzés miatt is fontos szű­rés feltételeinek megteremtését, anyagilag támogassa a megvalósítást. Megítélésük szerint az időt húzó vizsgálódásnak semmi értelme, ehelyett a megyei tüdőgyógyinté­zettel együttműködve intézni kell a beren­dezés beszerzését, s a 2002. évi költségve­tést ennek megfelelően tervezzék. A somoskői vár megnyitása kapcsán azt indítványozták: a szlovákok a várkörnyéket is szépen felújították, a magyar oldalon is követni illene a példát. Költségvetésében er­re szintén szánjon pénzt a megyei önkor­mányzat. Kifogást emeltek az ellen a beter­jesztett javaslat ellen, miszerint a minden­kori közgyűlési elnök politikai munkatársa­kat alkalmazhat, mondván nincs szükség rájuk, főleg az adófizetők pénzén. A szociá­lis otthonok térítési díjainak emeléséről szó­ló előterjesztést említve elhangzott: érdekes dolog, hogy amikor nyugdíjemelés készül, azonnal emelik a díjakat. Szó volt a sajtótájékoztatón a Kádár János emlékére állítandó köztéri szoborállításról, így egyebek mellett ennek lakossági igenlé­séről és a Munkáspárt aláírásgyűjtéséről. Urbán Sándor, a párt megyei koordinációs bizottságának elnöke elmondta, hogy orszá­gosan már több mint százezer, a megyében eddig mintegy tízezer aláírást gyűjtöttek. „Mit képes tenni az arasznyi lét?” Madách szimpózium és irodalmi nap Szügyben, Balassagyarmaton és Csesztvén (Folytatás az 1. oldalról) megyei ápolásában érdekelt szervek, szervezetek, intézmények képviselői mutatkoztak be, szóltak eddigi tevé­kenységükről, terveikről. Andor Csaba hozzászólása kapcsán felmerül annak lehetősége is, hogy a Madách irodalmi napot a jövőben ne október első szom­batján, hanem szeptember 21-én, a ma­gyar dráma ünnepén, tehát a Tragédia bemutatásának évfordulóján tartsák. Erről azonban időzavar miatt nem volt mód véleményt formálni, ezért a vita és a döntés későbbre halasztódott. Az ilyenkor szokásos könyvbemuta­tók sorában ezúttal Szilágyi Márton „Usznyai Kálmán” című kismonográfi­áját ismerhették meg a jelenlévők. A kötet szerzőjével és az irodalomtörté­neti füzeteket megjelentető Argumen­tum Kiadó szerkesztőivel - Hegedős Máriával és Fenyő István irodalomtörté­nésszel - Kerényi Ferenc beszélgetett. A Madách Imre Emlékmúzeum egyik termében kamarakiállítás nyílt Németh Antal (1903-1968), a Nemzeti Színház 1935 és 1944 közötti igazgató­ja színháztörténeti hagyatékából: szín­padtervekből, makettekből, fotókból, könyvekből, kiadványokból. Az ese­mény díszvendége Németh Antalné Monori Kornélia volt. Madách kedvenc fája, a mintegy kétszáz éves krími hárs­fa megjelölésére állított kopjafánál Pálmán Imre, Csesztve polgármestere mondott beszédet. Kifejtette, hogy a kopjafa eggyel több látványosságot je­lent a nevezetes emlékparkban s egy­ben bizonyítja a helybéliek szándékát, akik mindent megtesznek annak érde­kében, hogy meghosszabbítsák az iro­dalomtörténeti jelentőségű, természet- védelmi felügyelet álló hársfa életkorát. Ez után újabb helyszínen, a XIII. századi műemléktemplomban folyta­tódott a program. Itt mutatta be a be­vezetőben idézett műsorát Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos, a nagyváradi Kiss Stúdió Színház két előadóművé­sze. A „Megfogyva bár, de törve nem...” című öszszeállltás ihletett mó­don tekinti át a magyarság Kárpát-me­dencében eltöltött 1100 évét. A Ma­dách irodalmi nap utolsó aktusára, a koszorúzási ünnepségre ismét az em­lékparkban került sor. Elsőként a sal­gótarjáni Váczi Gyula Művészeti Iskola „Asz-dúr kvintett”-je mutatott be az al­kalomhoz illő fúvószenét, majd Ko­vács Anna irodalomtörténész, muzeo­lógus olvasta fel Bona Gábor hadtörté­nész ünnepi beszédét, tekintve, hogy Bona Gábor az erdélyi ünnepségek mi­att nem tudott megjelenni Csesztvén. A tervezett szónok mondandójában - merthogy a Madách-nap egybeesett október 6-ával - elsősorban Batthyány Lajos, a tizenhárom aradi vértanú s egyáltalán az 1848/49-es forradalom és szabadságharé ismeretlen áldozata­inak, hőseinek hazaszeretetét, helytál­lását, emlékét méltatta. A koszorúzást követően az ünneplők elénekelték a „Himnusz”-t. CS. B. tanácsadója, címzetes szakfőta­nácsos a termelők összefogására,

Next

/
Thumbnails
Contents