Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-30 / 252. szám

2001. OKTÓBER 30., KEDD SZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉP Országjáró vitairat Nemrégiben készült el a Fidesz-PP vitairata, A jövő el­kezdődött címmel, s ezzel együtt megkezdődött a kiad­vány sajátos „országjárása” is. Ez azt jelenti, hogy az általános bemutatását követően az egyes fejezeteket, témaköröket ve­szik nagyító alá a párt politiku­sainak előadása s az ahhoz kapcsolódó megbeszélések for­májában. Tervek szerint orszá­gosan több száz - megyénként öt-tizenöt - fórumon fog ilyen­formán szerepelni az utóbbi három év tapasztalatait és a jö­vőbeni lehetőségeket is közrea­dó füzet. Cél az, hogy össze- gyűjtsék a benne foglaltakkal kapcsolatos véleményeket, ész­revételeket, vagyis - ahogyan Domokos László, a Fidesz Gaz­dasági Kabinetjének vezetője a szombat délutáni, salgótarjáni fórumához kapcsolódó beszél­getésen jelezte: „ebbe még mindenki beleírhatja a maga fejezetét, s várják is a javaslato­kat.” Elképzeléseik szerint a vita­irat december végéig tartó fó­rumról fórumra járása után összefoglalják a hozzá fűzőite­ket, s később ebből készülhet majd a választási program, il­letve ennek alapján kormány- program háttéranyaga lehet. Domokos László a gazdaságpo­litikai modell és ennek fejeze­tén belül is az adópolitikai és költségvetési kérdésekre hívta fel fórumán a figyelmet. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitika alapvetően egy eszközrendszer, és a cél igazából nem a gazdaság, ha­nem a „benne élő” emberek sorsának a kérdése. Amikor a gazdasági növekedésére helye­zik a súlyt, azt szeretnék, amit az emberek a '89-'90-es válto­zásokkal kapcsolatosan gon­doltak, nevezetesen, hogy ezek által elérhető egy - a nyugat­európaihoz hasonló - gazdasá­gi jobblét. Ehhez pedig egy tel­jesen más szemléletű gazda­ságpolitika kell: olyan, amely a fejlett világ növekedési ütemé­nek a dupláját tudja biztosíta­ni. - Reális, hogy utolérjük ezt, - mondta, - de ehhez - szakér­tők véleménye szerint is - egy sokkal erőteljesebb gazdaság- fejlesztés kell, olyan, amely együtt jár az infláció megfelelő szintre csökkenésével. Mindenszentek, halottak napja (Folytatás az 1. oldalról) figyelemmel lesznek. Bodnár Benedek végül elmondta még, hogy az említett napokon a te­metők korlátlan ideig látogatha­tók, mindenkitől kölcsönös megértést, a kegyelethez illő tü­relmet és hozzáállást kérnek. Évek hagyományaihoz hason­lóan megpezsdült a virágpiac, több Salgótarján és környéki te­lepülés kistermelője, krizantém­árusa vonult fel ismét, gazdag kí­nálatot nyújtva a kegyelet és em­lékezés virágaiból. Az árak is el- viselhetőek, a tavalyihoz hasonló mértékűek. A bimbós, kisebb méretű krizantém 30-50 forintnál kezdődik, s a szálankénti legma­gasabb árú, egyben legszebb vi­rágért 180 forintot kérnek. Bőség­gel kapható cserepes krizantém is 600 forintos áron. Koszorúért mérettől és minőségtől függően 200 és 1500 forintot kérnek. Kocsáné Sándor Magda piacfel­ügyelő munkatársunk érdeklő­désére elmondta, bár november 1-je csütörtök, mindenszentek ünnepe országos munkaszüneti nap, a piac nyitva tart, a virág­standok várják a vásárolni kívá- nó látogatókat. _______________■ T udás vezet a gazdagsághoz Magyarország számára az ezredforduló alapvető kérdése az Európai Unióhoz való csatlakozás, ami történelmi hagyomá­nyaink szemponjából kérdést vet fel: hogyan értelmezzük és hogyan védjük meg nemzeti hagyományainkat, mit tehetünk helyi kultúránk megőrzésének érdekében? Ebben a tekintet­ben a nemzeti keretek mellett leginkább a regionális és helyi lokális szemléletű oktatás jelenthet csak megoldást - fogal­mazták meg a szakemberek azon a módszertani konferenci­án, amelyet Salgótarjánban Heves, Pest és Nógrád megyéből érkezett általános és középiskolai történelemtanároknak, könyvtárosoknak, honismerettel, helytörténettel foglalko­zóknak rendeztek tegnap. A Balassi Bálint Megyei Könyvtárban megtartott Hon­ismeret, helyismeret és a ke- rettantervek címet viselő regi­onális konferencián a vendég­látók nevében Oroszné Kato­na Anna igazgató köszöntötte a vendégeket. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a Nemzeti Alaptanterv(NAT) közös, va­lamennyi műveltségi területre kiterjedő, nevelési, oktatási és képzési követelményei között a honismeret is szerepel. Hangsúlyozta: fontos, hogy a tanulók ismerjék meg az álta­lános és történelmi ismerete­ken túl lakóhelyük és tágabb környezetük helytörténetét. Mindenki azt szeretné, ha a honismeret kellő súllyal jelen­ne meg a történelem és társa­dalomismereti tantárgyakban. Röviden szólt arról is, hogy ebben a munkában a Balassi könyvtár milyen szakmai, módszertani segítséget nyújt az érdeklődőknek, diákoknak és pedagógusoknak, helytör­ténettel foglalkozóknak. Ugyancsak e terület fontossá­gát emelte ki előadásban Be­nedek Attila, az Európai Tájé­koztatási Központ munkatár­sa, amikor az Európai Unió 10 évre szóló oktatási kerettan­tervéről szólt, a „tanulás tanu­lásáról, avagy az aktív hu­manizmus programjáról”. Eszerint a tagállamok tavalyi lisszaboni konferenciájukon elismerték a gazdaság fontos­ságát.- Ezen az úton kell járni a társult, illetve arra kész orszá­goknak, közöttük hazánknak is - jelentette ki Benedek Attila. Dr. Csorba Csaba, az ELTE Tanárképző Főiskola Kar ta­nára, a Honismeret című fo­lyóirat szerkesztője a történet- tudomány, helytörténet, hely­ismeret, honismeret és az ok­tatás összefüggéseit taglalta. Szólt azokról a hiányosságok­ról, amelyek e téren a magyar oktatásügyben, tárcavezetés­ben tapasztalhatók, említve olyan, lehangoló negatív pél­dákat, amelyek nemcsak álta­lános iskolában, hanem - gya­korló tanárként - főiskolai hallgatókat vizsgáztatva nem­zet- és történelemismeretük­ről nap mint nap szerezhet. A konferencián több korre­ferátum is elhangzott. A ren­dezvényen nyílt meg az a kiál­lítás, amely a megyei könyv­tár elmúlt 10 év helytörténeti kiadványait mutatja be. Megszámozzák a tarjám garázsokat Újabb Phare alap vállalkozóknak (Folytatás az l. oldalról) megtörténnek az életkorhoz kötött vé­dőoltások. Dr. Szabó Lajos hangsúlyoz­ta, az önkormányzat a jelenlegi és az elmúlt ciklusban mindent megtett az alapellátás javításáért, de ő is felvetette, hogy sokan nem a hétvégi ügyeletén, hanem a kórházban jelennek meg problémáikkal. Természetesen szó volt a hétvégi fogászaü ügyelet hiányá­ról is. Puszta Béla polgármester kitért arra: mindenki előtt ismert, hogy az ügyelet nem tartozik az önkormányzat kötelező feladatai közé, és ami a fő gond, a város egyáltalán nem kap rá pénzt. Ennek ellenére keresik a megol­dást. A napirend tárgyalásának végén a városi tiszti főorvos a közgyűlés hozzá­állását és aktivitását köszönte meg. Pályázatot írt ki a közgyűlés a Sal­gótarjáni Városi Televízió Kht. ügyve­zetői állására, mert László István meg­bízása év végén lejár. A pályázat kap­csán Simon Tibor (Fidesz) a diplomá­hoz kötött felsőfokú szakirányú szak­mai képesítést javasolta elvárásként, mert - mondta - az igazgatónak a po­zitív jövőkép érdekében kell majd ha­tékony munkát végeznie. A diploma meglétéhez végül nem ragaszkodott a testület, elfogadta viszont, hogy a nyelvtudás előnyt jelent. A fideszes képviselő „pozitív jövőképre” vonat­kozó megfogalmazásával Ercsényi Fe­renc (SZDSZ) vitatkozott, mondván: a médiának a valóságot kell bemutatnia. Végül jóváhagyta a közgyűlés a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskola sportud­varának felújítására vonatkozó kérést, így a munkát még az őszi szünetben elvégezhetik. DUDELLAII. (Folytatás az 1. oldalról)- Ez az első eset, hogy a hazai kisvállalko­zói világ találkozik az EU szabályzata szerin­ti támogatási formával - ecsetelte a program jelentőségét Brunda Gusztáv. - A régiónkban mintegy 800 millió forint áll rendelkezésre e célra. A nyertes projekt 32 százaléka lehet vissza nem térítendő támogatás, a nagyobb hányadnak tartalmaznia kell 25 százalék készpénzt, a fennmaradó résznél azonban nem zárják ki egyéb állami forrás bevonását sem. Számításaink szerint a meghirdetett al­só (6,25 MFt) és felső (50 MFt) támogatási határt figyelembe véve átlagosan 50-60 pá­lyázat nyerheti el a támogatást. A tanácsadók költségének 80 százalékát az állam viseli. Ismertették a kritériumokat is. Eszerint az a pályázó támogatható, akinek az elképzelé­se találkozik a régió fejlesztési céljaival, az együttműködés konkrét célokat és stratégiai elemeket tartalmaz, akinek a tevékenysége végrehajtható, projektje legalább 3 évig fenn­tartható és emellett költséghatékony. További információk nyerhetők az NMRVA honlapjáról ( www.nmrva.hu ), illet­ve azon a konzultáción, amelyet jövő hétfőn szerveznek az NMRVA salgótarjáni központ- jában 14 órától. _____________________tju­A z Alterra Építőipari Kft. munkája garancia a minőségre Helyi vállalkozók bevonásával végzi Salgótarján, Vizslás, Kazár és Mátraszele csatornázási munkáit az Alterra Építőipari Kft., Magyaror­szág egyik legnagyobb mélyépítő vállalata. Az elismerésre méltó referen­cialistával rendelkező cég technológiai folyamatai olyan módon szabá­lyozottak, hogy a lehető legnagyobb mértékben zárják ki a hibás munka­végzés lehetőségét. Az Alterra Építőipari Kft.-t alapította a mélyépítőiparban nagy hagyomá­nyokkal rendelkező Alterra Közmű- és Mélyépítő Vállalat. A privatizáció során a társaság a francia Colas részvénytár­saság tagja lett. Az Alterra Kft. tevékenységi területe elsősorban a kommunális mélyépítés, közműépítés. A cég profiljába tartoz­nak a szennyvíztisztító- és -elvezető­rendszerek, vízvezetékek, vízellátó­rendszerek, mélyalapozási, mélyépítési munkák, víztelenítés, hulladéklerakók építése. Speciális tevékenysége a szeny- nyezett területek mentesítése. A budapesti székhelyű, 850-900 kö­zötti átlaglétszámot foglalkoztató cég az ország egész területén végez mun­kát. Az 1 milliárd forintnyi törzstőkével rendelkező Alterra Kft. éves forgalma az elmúlt évben meghaladta a 18 milli­árd forintot. Szombathelytől Debrece­nig vannak telepített termelési szerve­zetei. 1995-ig Salgótarján­ban is működtettek építés- vezetőséget, amely szer­vezeti átalakítással Gyön­gyösre került, de az akko­ri törzslétszám a cég kere­tén belül maradt.- Megkezdődik Salgó­tarján, Vizslás, Kazár és Mátraszele közös szenny­víz-beruházásának kivite­lezése. A munkát közbe­szerzési eljáráson nyerte el az Alterra Kft. A beruhá­záson számos helyi vállal­kozót, munkavállalót fog­lalkoztatnak. Mit tudha­tunk az ütemezésről és a technológiáról1 - kérdeztük Gáber Já­nost, az Alterra Kft. Kelet-magyarorszá­gi Területi Igazgatóságának vállalkozási főmérnökét.- Salgótarjánban és a három község­ben egyidejűleg végezzük a munkát. Több mint 90 kilométer hosszú a háló­zat a négy településen, a feladat három évre ósdik meg. Idén végezzük el a munka 10 %-át, a jövő évben 55 %-át, és 35 %-a marad 2003-ra.- A téli időszakban tudnak dolgozni?- Nem, ez a mélyépítőipar sajátossá­ga. Itt olyan nagy a feladat, hogy ha az időjárás engedi, dolgozunk, de ebben az időszakban kevésbé frekventált, kül­ső területeket választunk. Műanyag csöveket építünk be, amelyek nulla fok közelében már törnek. A betonozásra sem megfelelő a téli időszak. A munka egyik legfontosabb része a helyreállítás, amit fagyos talajon nem lehet megfele­lően megoldani. Terveink szerint az idén a nyomóvezetékek készülnek el, amelyek a településrészeknél össze­gyűjtött szennyvizet nyomás alatt jut­tatják el a szennyvíztelepig vagy a bel­ső gerinchálózati pontig. Egyik napról a másikra is adódhat olyan időjárási kö­rülmény, ami ellehetetleníti a munkát. Emiatt igyekszünk úgy végezni a fel­adatunkat, hogy lehetőleg minél keve­sebb földmunkaárok maradjon nyitva. Az általunk beépített gumigyűrűs kötésű műanyag csövek tartósabbak, időállóbbak, mint a régebben használt azbesztcement, betoncsövek, és dina­mikai paraméterei is jobbak. A techno­lógiai előírások betartása mellett telje­sen zárt rendszert biztosítanak, ami környezetvédelmi szempontból na­gyon lényeges. A műanyag csövek al­kalmazása esetén 50 évet is meghaladó távlatokról beszélhetünk, a csövek ga­rantáltan vízállóak maradnak, jól ellen­állnak a vegyi, agresszív hatásoknak.- A közlekedésben elkerülhetetlenül fennakadásokat okoznak a csatornázá­si beruházások. Mit ígérnek ezzel kap­csolatban az érintetteknek?- Való igaz, nehéz „műtét" a csator­naépítés egy település életében, hiszen olyan területeken kell dolgoznunk, ahol gyalogos- és járműforgalom van, zajlik a mindennapi élet. Elhatározá­sunk szerint minél kisebb mértékben zavarjuk meg ezt a tevékenységet, de ez nem egyszerű feladat: ki kell ásni az árkot, fel kell bontani a burkolatot, ne­hézgépjárművekkel kell megközelíteni a területet. Biztos, hogy a munka vala­milyen szinten zavarja majd a forgalmat, de az önkor­mányzatokkal együtt igyek­szünk megkeresni a legész- szerűbb megoldásokat, for­galomterelésekkel, korláto­zásokkal. Salgótarján speci­ális adottságai miatt szűk völgyben terül el, sokszor akadályba ütközik a terelőu- tak kijelölése, ott bizony korlátozni kell a forgalmat. Mindannyian azon va­gyunk, hogy ez a lehető leg­kisebb mértékű legyen, az adott cél elérése érdekében.- Az Alterra Kft. munka­végzését illetően garanciát jelent, hogy a cég az elsők között tanú­síttatta minőségbiztosítási rendszeré, amikor Magyarországon ez még kurió­zumnak számított.- A kiadott minősítések is igazolják, hogy a kft. magas színvonalú szerve­zettséggel és szakmai hozzáértéssel végzi feladatait. Elsőként az ISO 9002­es minőségbiztosítási rendszerét tanú­síttatta a cég, majd megszerezte az ISO 14001-es környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítását, 1999-ben pedig a munkabiztonsági, SCC Mebir-rendszer tanúsítványát kapta meg. Szigorú minőségbiztosítási rendsze­rek működnek az Alterra Kft.-nél. Ehhez kapcsolódóan technológiai folyamataink olyan módon szabályozottak, hogy a le­hető legnagyobb mértékben kizárják a hibás munkavégzés lehetőségét. Ezzel együtt a hibákat nem lehet teljesen ki­küszöbölni, előfordulnak kisebb-na- gyobb problémák, de a mi cégünk és a háttere garanciákat ad arra, hogy ha hi­bák adóidnak, azokat kijavítjuk.- Az utóbbi években az ország 95 te­lepülésén végeztek közműberuházáso­kat, referencialistájuk elismerésre érde­mes. Milyen munkákat emelne ki?- A cég 50, illetve a kft. 10 éves fennállása alatt igen szé­les körű tevékenységet vég­zett, rendkívül sok nagy léte­sítmény és beruházás meg­valósításában vettünk részt. Nógrád megyében is régóta dolgozik a cég. A '90-es évek derekán épült meg az az ivó­víz gerincvezeték, amely a nógrádi vízellátó rendszerek összekötését eredményezte. Pillanatnyilag is folyamatban van a mátrai és a nógrádi víz­ellátó rendszerek összeköté­sét célzó beruházás. Na­gyobb ipari létesítmények építésében is részt vettünk. Ez év nyarán fejeztük be mélyépítési és közműépítési tevékenységünket Veresegy­házán a General Elektric be­ruházásán. Részünk volt a legfrekventáltabb közműépí­tési beruházásokban, ilyen volt a budapesti nagy ivóvíz­vezeték-csere. Több nagy hulladéklerakót építettünk, Dunakeszin, a Jászságban, Pusztazámor, Gödöllő térsé­gében. Hagyományos terüle­teinken legutóbb Szécsény térségében dolgoztunk szennyvíztisztító telep épí­tésén, Érsekvadkerten építünk jelenleg ilyen telepet. Az Alterra Kft. végzi a szennyvíz-elvezetést és -tisztítást Balas­sagyarmaton és térségében, a cég dol­gozik Tar és Mátraszőlős szennyvíz-el­vezetésén is. Ezek a szűkebben vett tér­ségi munkáink, de beszélhetünk a nyír­egyházi és az egri szennyvíztelep re­konstrukciójáról, a gyomaendrődi tisz­tító rendszerről, a bajai szennyvíztelep építéséről. Jelenleg az egyik legna­gyobb projektünk az észak-pesti szennyvíztisztító teljes átalakítása, bő­vítése. _________________________ff*-ou Pillanatkép a szécsényi szennyvíztisztító telep beruházásáról ■ Az Alterra Kft. építette ki a nógrádi vízellátó-rendszereket összekötő ivóvíz gerincvezetéket ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents