Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-29 / 251. szám

HÍRLAP 2001. OKTÓBER 29., HÉTFŐ XII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ÁRA: 53 FORINT ELŐFIZETVE: 49 FORINT Ha előfizet púnkra 3M~ takaríthat meg. Részletes információ: 16-455/213-as mellék Akit a méhek is elfogadnak Gyülekezetben van egy méhész, Jambrik Péter. Ő ajánlot­ta fel a dengelegi lelkésznek, hogy megmutatja méheit, s bevezeti a mesterség fogásaiba is... Kedvezmények, tapasztalatok Milyen eredmények mutathatók fel a Salgótarján- Bátonyterenye vállalkozási övezetben, melyek a befektetőket érintő forrásszerzési lehetőségek, adókedvezmények? Megkoronázták a vécéi búcsút A táblázaton elfoglalt helyüknek megfelelő iramban ját­szott mindkét csapat Ipolyvecén, de a vendég gárda többet birtokol­ta a játékszert... Sportösszeállításunk: 10-11-12. oldal Örökzöldek és a lélek virágai Ünnepi szentmise, koszorúzás a felsőpetényi Mindszenty-emléknapon Szegner László, a megyei önkormányzat tanácsosa és Bállá Mihály országgyűlési képviselő koszorúz Újra napirenden a bérlakások Újra napirendjére tűzi a Forgáchtelepen élő 40 darab szociális bérlakás építésére benyújtott (módosí­tott) pályázatot Salgótarján önkormány­zata a 29-én, hétfőn 9 órakor kezdődő közgyűlésen. Módosítják a közterületek elnevezéséről valamint az emléktábla­állítás rendjéről szóló rendeletet. Tár­gyalnak az önkormányzati tulajdonú in­tézmények hőközpont-fejlesztési prog­ramjáról. Szó lesz a Balassi Bálint Me­gyei Könyvtár üvegtető felújításának tá­mogatásáról, továbbá az Újakna úti or­vosi rendelők értékesítéséről. Szó lesz Salgótarján közgyűlésén a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközép- iskola idegen nyelvi képzésének fejlesz­téséről. Pályázatot ír ki az önkormány­zat a Salgótarjáni Városi Televízió Kht. ügyvezető igazgatói posztjára. Két témá­ban hallgatnak meg tájékoztatót a kép­viselők, egyrészt a középiskolai beirat­kozásokról, másrészt arról, hogyan ala­kul Salgótarján lakóinak egészségi álla­pota, és milyen tennivalókat látnak szükségesnek a szakemberek. Utóbbi tájékoztató előterjesztője dr. Pálosi Béla városi tiszti főorvos lesz. Szerencsevadászat ÖTÖSLOTTÓ: 11, 31,45, 53,83. Joker: 667 348. HATOSLOTTÓ: 7, 14, 16, 21, 40, 45. Pótszám: 33.- Emlékezzünk azokra, akik életü­ket adták azért, hogy mi szabadon élhessünk! - hívta közös múltidé­zésre a tegnapi borongós órákban Felsőpetényben tartott koszorúzás résztvevőit az ünnepség szónoka. Annál az - Almásy-kastély bejárata mellett elhelyezett - emléktáblánál, amely hirdeti: Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek e falak között raboskodott' 55 november 1 és '56 október 30-a kö­zött. Kiszabadulásának 45. évfordu­lója alkalmából sokan eljöttek, hogy tiszteletüket tegyék a neveze­tes helyen. Valamennyiüket Lórik József, a te­lepülés polgármestere üdvözölte, kü­lön köszöntötte a columbiai és olasz- országi nagykövetet és kísérőiket. Ez­után Kis Ernőné, Alsópetény polgár- mestere mondta el 1956 szellemiségé­hez kapcsolódó versét, A lélek virágai címmel. Majd á megemlékezés egyik szervezője, a Szilágyi Erzsébet Füg­getlen Segítő Nőegylet elnöki tisztsé­gét betöltő dr. Lipthay Erzsébet szólt a jelenlévőkhöz. Emlékeztetett a négy és fél évtizede történtekre, Mindszenty raboskodására és kisza­badulására, elmondta, hogy az idő Mindszentyt igazolta, aki azt vallotta, (jelmondata olvasható volt a börtöné­ben lévő Krisztus-képen is): „legyő- zetve győzni.” - A magyar nép nem akarta a kommunizmust, külső erők kényszerítették rá. Az utóbbi évek változásai, sőt a legutóbbi hetek ese­ményei, a szeptember 11-ei amerikai terrortámadás is arról győznek meg bennünket, hogy a mi stabilitásunkat, biztonságunkat európai csatlakozá­sunk szavatolhatja - mondta a nőegy­leti elnök, majd közösségük tevékeny­ségéről, nógrádi intézményekhez fű­ződő és szélesedő külföldi kapcsola­tairól ejtett szót. Végül megköszönte tagjaik, és mindazok eddigi munkáját, akik támogatást nyújtottak ahhoz, hogy ők másokon segítsenek. Ezután ki-ki az emléktáblához lépett és elhe­lyezte a koszorút, a virágokat. Közöt­tük volt a balassagyarmati Civitas Fortissima Kör, a megyei gyermekvé­delmi központ, a megyei önkormány­zat, az '56-os bajtársi közösség, a nő­egylet, a Magyar Demokrata Néppárt, a Független Kisgazdapárt képviselője, őket követték azok, akik a környékbe­li települések lakóinak képviseletében voltak jelen. 9'7 71215 ”9 01000 01251 Koronás fő a falu közepén Szent István szobrát és a jelképeket avatták Nógrádszakálon Emberkerülő mai politikusok Munkáspárti falujárás, fórum a vizslási kultúrházban Ünnepi szent­misére gyülekez­tek vasárnap dél­előtt a nógrád- szakáliak. A tele­pülés templomá­ban ekkor mutat­ták be, majd megszentelték az új jelképeket és a képviselő- testületi ülésen már korábban át­vett millenniumi zászlót. Az ün­nepség résztve­vőit - köztük a kormány képvi­seletében jelen­lévő dr. Szabó Sándor helyettes államtitkárt és Tőzsér Zsoltot, a megyei lés alelnökét - Kovács József, a község polgár- mestere köszön­tötte majd az ün­nepi beszédek hangzottak el. Tőzsér Zsolt, - aki a megyei közgyűlés mil­lenniumi felhívá­sát adta át a falu- vezetőnek - a kistelepülések és múltjuk viszo­nyáról és a mil­lenniumi évről is megfogalmaz ta gondolatait: - Elmúlt ezer esz Szent István szobra, Bobály Attila alkotása ______________ fotó: rt t endőnkre emlékeztünk, de köz­ben tekintetünket a kontinensen tartottuk. Azon az Európán, amelynek akkori államai közé Szent István vezet­te be népét, min­ket, magyarokat. S egy évezred eltelté­vel is ünnepeljük lenyűgöző tettét, hiszen nem lehe­tett könnyű belát­nia egy uralkodó­nak, hogy végtére is jövevényként foglaltunk új hazát Európa közepén - mondta. - Azt pe­dig még nehezebb volt tudomásul venni, hogy egyet­len esélyünk a túl­élésre az alkalmaz­kodás egy egészen más típusú világ­rendhez. Nógrádszakál új címerét, a falu-, va­lamint az emlék­zászlót Molnár Pé­ter plébános szen­telte meg A templomból a Szent István térre vonultak az ünnep­lők, itt állították fel államalapító kirá­lyunk mellszobrát. Bobály Attila szob­rászművész alkotá­sát dr. Serfőző And­rás, országgyűlési képviselő avatta fel. Szécsény és Salgótarján-kör- nyéki településeken járt szom­baton Thürmer Gyula, a Mun­káspárt elnöke, miniszterelnök­jelöltje. Találkozott faluvezetők­kel, szót váltott vállalkozókkal, beszélt egyszerű emberekkel, akik „naphosszat mondanák pa­naszaikat.” Varsányi, Pilinyt is érintő körútja tapasztalataival kezdte tájékoztatóját a vizslási kultúrházban rendezett fóru­mon. Elmondta, hogy ma már na­gyon is értik az emberek azt, amiről ő már évekkel ezelőtt szólt nekik, mert megélik a munkanélkü­liséggel járó kiszolgálta­tottságot, a létbizonyta­lanságot. Megemlítette, hogy megnéztéktz egy­kori varsányi téesz ma­radványait, s meggyő­ződhettek arról, hogy korántsem lett vállalko­zó mindazokból, akik régebben a szövetkezet tagjai voltak, s aki vál­lalkozik, annak sem könnyű a helyzete. Utalva a tíz évvel ezelőt­ti vizslási falujárására, megjegyezte, hogy a mai politikusok nem jönnek el, nem keresik meg az embereket. - Pe­dig, ha ezt tennék, jobbak len­nének a törvények, jobban érez­nénk magunkat, fellélegeznénk. Elfelejtették, hogy honnan jöt­tek.- Az államnak pénzzel, jó tör­vénnyel és adópolitikával támo­gatni kellene a mezőgazdaságot. Ma nem ezt teszik: azt akarják, hogy a magyar föld idegeneké legyen. Az állam nem fog kapál­ni, kaszálni, a földalapba vont területeket egy ideig majd őrzi, aztán az első vevőnek odaadja ezeket - fogalmazott a pártel­nök. - Beszéltem emberekkel, akik aggódnak: lesz-e pénzük a gyerekeik taníttatására? Lép­jünk be az unióba, de legyen in­gyenes az oktatás, s az egész­ségügy is, ahol meg kell állítani a privatizációt. Thürmer Gyula bírálta a Szé- chenyi-programot, s az olyan feltételrendszert, amelyben a magyar vállalkozó - nem létező - önereje szerepel. Ő nem osz­tott volna millenniumi zászlókat a településeknek, mint hozzá­tette, ezek nélkül is méltóan le­hetett volna emlékezni. Mint fe­lesleges kiadást hozta szóba többek között az autópályái fi­zetőkapuk áthelyezését, (az erre fordított pénzt másra kellene költeni). Kérdések feltevésével, hasonlóan nyilatkozott a va­dászgépek vásárlásáról: mihez kellenek nekünk? Hiszen repü­lőkkel sem tudjuk megvédeni magunkat. - Minél kisebb had­sereg, minél kevesebb NATO- kötelezettség, annál jobb ne­künk - jelentette ki a pártelnök. Vizslási fórumán Thürmer Gyula beszédet mond fotó: rigó __________FOTÓ: RIGÓ TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents