Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-27 / 250. szám

H LZh-V Lr f I — /- 1 • I _____ V L€ h ti LCL 1 2001. OKTÓBER 27., SZOMBAT A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1 ...munkájukért nagyon becsüljétek őket! Emlékünnepség, Györffy Dezső egykori salgótarjáni Madách gimnáziumi tanár születésének századik évfordulóján Vannak emberek, akiket nem érdemeik szerint becsülnek meg életükben, így személyes és szakmai értékük elismeré­se az utókorra marad. Ezt történt és történik Györffy Dezső tudóstanárral is, aki 1940 és 1965 között egy negyedszáza­don át tanított biológiát, földrajzot és művészettörténetet Salgótarjánban, a Madách Imre Gimnáziumban illetve a jog­előd intézményben. Magas színvonalon oktatott s közben több tudományterületen - geomorfológia, művészettörténet, nyelvészeti szófejtés és a magyarság ősi kultúrája - dolgo­zott szívósan, lankadatlan. Elvégezte a Káli-medence teljes geomorfológiai feltérképezését, megalkotta a Balaton kelet­kezésének elméletét s munkássága révén elindítója volt a Káli-medence nemzeti parkká nyilvánításának. Október 21- én - egyébiránt halála napján - szülőfalujában, a dunántú­li Köveskálon emléktábla-avató ünnepséget rendeztek tisz­teletére, abból az alkalomból, hogy október 25-én lett volna százesztendős. A főhajtás a helyi református templomban kezdődött. Az öku­menikus szertartás keretében Szűz Károly református lelkész és dr. Földi Elemér római katolikus pap emlékezett meg a település - az egykor volt mezővá­ros - szülöttéről. Mon­dandójuk mottójaként Pál apostol szavai szol­gáltak, aki így szól a thesszaloniki gyüleke­zethez: „ - Vannak köz­ietek, akik fáradoznak, de nem fáradnak..., munkájukért nagyon becsüljétek őket!" Az ünnepség a falu központjában, a hajda­ni városi kútnál folyta­tódott. Csonka Sándor polgármester köszön­tötte a megjelenteket - köztük az Oktatási Mi­nisztérium és a Györffy család képviselőit, a volt pestszenterzsébeti és salgótarjáni tanítvá­nyokat, kollégákat, ba­rátokat, ismerősöket, a helyi lakosokat - és el­mondta: örömmel vet­ték Györffy Dezső legfi­atalabb gyermekének - dr. Szulyovszky Imrén Györffy Saroltának - kezdeményezését a megemléke­zésre és emléktábla-állításra. Ez utóbbinak - a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, a Kékkúti Ásványvíz Rt. és a Köveskáli Körjegyzőség jóvoltá­ból - teremtődtek meg a felté­telei. Az emléktáblát - amelynek szövege a cikkünket illusztráló egyik fotón olvasható - a díszven­dég, Bánffy György Kossuth-díjas Kiváló művész leplezte le és a két egyház képviselője áldotta meg. Az Oktatási Minisztérium nevé­ben Fodor Gábor adta át Györffy Dezső munkásságát posztumusz elismerő oklevelet az egyik uno­kának, dr. Szulyovszky Balázs­nak. Köszöntőjében kiemelte, Csonka Sándor polgármester mond ünnepi köszöntőt. Háttérben: Szűz Károly, dr. Földi Elemér és Fodorjábor ■ hogy e kitüntetésnek üzenetérté­ke van: jelzi, hogy érdemes pél­daadó munkát végezni. Ezt köve­tően Bánffy György mondta el - a család kérésére - Vörösmarty Mi­hály „Gondolatok a könyvtárban” című, az alkalomhoz, a hatalmas tudású, széles horizontú, de sze­rény, szilárd jellemű ünnepelt személyiségéhez nagyon is illő versét. Györffy Dezső geomorfológiai tudományos munkásságát veje, „Valami van, de nem az igazi” Az 1987-ben elhunyt Arkagyij Rajkinra emlékeztek a minap Oroszországban, minden idők egyik legnépszerűbb szovjet színművésze születésének 90. évfordulóján. A Magyarországon is sokszor fellépett, számos filmszereppel is híressé vált színész, komikus, rendező és színidirektor emléké­re szerda este ünnepi műsort ad­tak az egykor vezetése alatt álló moszkvai Szatírákon színházban. Rajkin egyébként 1939-ben szer­ződött az akkor még Leningrád- ban, Miniatűr Színház néven működő intézményhez. Az „orosz Chaplinnek” is nevezett színművész máig tartó népsze­rűségére jellemző, hogy az orosz televíziók szerdán vezető hír­ként foglalkoztak az évfordulós megemlékezésekkel és hosszas méltatásokat szenteltek Rajkin életművének. Az egyik legjellem­zőbb, felidézett mondás szerint az egykori Szovjetunióban „a leg­értékesebb nem hivatalos fizető- eszköz” volt egy Rajkin-előadás- ra szóló belépőjegy. Rajkint sem szerette azonban mindenki: a művész fia, a Szatír- ikonban apja örökébe lépett Konsztantyin Rajkin az Izvesz­tyijában megjelent interjújában arról számolt be, hogy a család ma is kupacokban őrzi a gyűlöl­ködő, antiszemita névtelen leve­leket. Elmondása szerint Rajkint nem állhatta az akkori leningrá- di vezetés sem, mert szovjetelle­nesnek tartotta a bürokratákat és a szovjet hivatalnokokat folyto­nosan kigúnyoló komikust. Be­folyásos pártfogója akadt viszont Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár személyében, aki Moszkvába hívta Rajkint. dr. Szulyovszky Imre, a földtudo­mány kandidátusa méltatta. Arra kereste a választ, hogy apósa mi­ért éppen a Káli-medencét kutat­ta. Úgy vélte azért, mert a honfog­lalás óta otthont adott a Györffyeknek, azért mert az or­szág egyik legszebb vidéke és főként azért, mert generáci­ók óta benne van a családban a hazasze­retet és az áldozat- vállalás a szűkebb és tágabb szülőföldért. Györffy Dezső „Geo­morfológiai tanul­mányok a Káli-me­dencében” című dol­gozatát - amely a „Földrajzi Értesí- tő”-ben 1957-ben jelent meg - elemez­ve, arra a következte­tésre jutott, hogy „minden megállapí­tása önálló és újsze­rű volt, saját kutató­munkára épült. ” A következőkben Sz. Györffy Sarolta, az esemény főszervezője lépett a mikrofonhoz. Érzelem­gazdagon szólt édesapja tanári és tudományos pályájáról, az osz­tályrészéül jutott sikerekről, de még inkább a mellőzöttségről, a kirekesztettségről. Konkrét pél­dákkal igazolta, hogy mikor mi­lyen sérelmeket kellett elszen­vednie. De idézte László Gyula professzort is, aki azzal vigasztal­ta Györffy Dezsőt: Eljön még a mi időnk tanár úr. ” Györffy Sarol­ta szólt szűkös családi körülmé­nyeikről és arról is, hogy mennyi­re szerette édesapja a nógrádi pa­raszt-, vagy bányászcsaládból származó tanítványait. „ - Nekem mondta szomorúan egyszer: ho­gyan osztályozzam én őket bioló­giából, amikor hajnalban kehiek és elalszanak a fáradtságtól az is­kolapadbanV’ Jellemző, hogy geológiai munkája különlenyomatainak egy részét - amelyekre akkori ha­vi fizetésének mintegy 2/3-át fi­zette ki - kedves tanítványainak ajándékozta. Jó érzékkel fedezte fel diákjaiban a tehetséget, az em­beri minőséget. Györffy Dezső - mint leánya is rámutatott - utolsó évtizedeit teljes visszavonultság- ban, magát jó részt tudományos gondolatainak átadva élt. Mint korábbi nagy túrázó, már csak sé­tákat tett Salgótarjánban, később pedig már csak a lakás balkonán rótta a métereket és elmélkedett a világmindenségről, az emberi­ségről. „ - Most a kommunizmus válságából következtetve úgy tű­nik fel, hogy a biológiai létért va­ló küzdelem negatív tanulsága megérett, de más részről a pénz- és gépi civilizáció főképp az autós csúcsmánia a munka és a táguló szellemi horizont örömét úgy tű­nik kiszorítja a jobboldali és bal­oldali világnézetű országokból egyaránt” - írta egy levélben Parkinson-kórtól remegő kézzel, 89 évesen, elhunyta előtt két hét­tel. „ - 11 évvel halála után, most 2001-ben nem tudom milyennek látná Apám ezt a mai világot’’ - fejezte be beszédét Györffy Sarol­ta. Az- ünnepség meghatóan ked­ves percei következtek ezután. A pestszenterzsébeti leánygimná­zium 60 évvel ezelőtt érettségi­zett diákjaiból néhányan - Ba­goly Erzsébet, Kóródi Mihályné Benkő Ilona, dr. Mikes Ferencné Harkay Izabella, Sonkodi Lászlóné Kacsó Edit és Torday Ilo­na - mert nem tudtak részt venni a köveskáli ünnepségen, levélben idézték meg a harmincas évek eleji egykori kedves tanárukat, akitől oly sokat kaptak ember- és természetszeretetből. Kovács Ti­bor, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium jelenlegi igazgatója az iskolakollektíva nevében kö­szöntötte az ünneplő sokadal- mat. Elmondta: büszkén vállalják és őrzik Györffy Dezső szellemi örökségét, követendő példaként állítják a kollégák és a diákság elé. Victor Hugót idézte a tudósta­nár személyiségét és a tarjáni Ma­dách gimnáziumhoz fűződő vi­szonyát jellemezvén: „Próbálj úgy élni, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiá­nyozz onnan, ahonnan elmen­tél..." Dr. Fancsik János salgótarjáni nyugalmazott főorvos egykori osztályfőnökét tisztelhette Györffy Dezsőben. Emlékezésé­ben azt emelte ki, hogy hat­van év távla­tából is élén­ken él benne a tanár úr szellemisége, amellyel em­berségre, ha­zaszeretetre nevelte őket. Amikor a há­ború miatt kénytelen volt elbú­csúzni tőlük, ezt mondta a 12-13 éves gyerekeknek: „ - Viselked­jenek felnőtt módra, Isten velük fiúk!” Személyes élmény­ként említette tanára segítőkész­ségét továbbtanulása, sorsa ala­kulásában. Alkér András buda­pesti elektromérnök egy későbbi nemzedék - a negyven évvel ez­előtt érettségizettek - nevében szólt szeretett tanáráról, akitől azt tanulta meg, hogy a gyöke­rekre mindig oda kell figyelni. Herold László, az egykori madá- chos kolléga, Györffy Dezső utolsó igazgatója közvetlen han­gú szép levélben fejezte ki elis­merését az ünnepség szervezői­nek és abbéh reményének adott hangot, hogy a jelenkor helyére teszi a bölcs szavú tanár mun­kásságának értékeit. Dr. Forgách Vince kutatóorvos, a lombikbé- bi-program egyik magyarországi képviselője szintén írásban küldte el az ünnepségen felolva­sott gondolatait. Arról szólt, hogy diákként miért tisztelték és miért szerették Györffy Dezsőt. Kinyilvánította, hogy őt személy szerint a tanár úr óráinak hatása is befolyásolta a pályaválasztásá­ban. Levelét a következőképpen fejezte be: „Remélem és hiszem, hogy az égi katedráról elnézően mosolyog ránk akkor is, ha nem tudtunk mindig az ő emberi és szakmai mércéje szerint élni. Re­mélem, hogy sok tanítványa gon­dolkodik hasonlóan. Az 6 nevük­ben is hiszem, hogy Dezső bácsi tanítása és azok a tudásmagok, melyeket bennünk elhintett, min­denhol terebélyes fává nőnek. ” Az emlékezések elhangzása után az emléktáblát koszorúzták meg a résztvevők. A salgótarjáni­ak képviseletében Kovács Tibor, illetve jelen sorok írója - mint szintén volt tanítvány és a Ma- dách-hagyomány Ápoló Egyesü­let elnöke - helyezte el a hála vi­rágait Györffy Dezső emléktáblá­jánál. Az ünnepséget követő baráti beszélgetésen a felújított művelő­dési házban - többek között - özv. Marton Andrásné helyi lakos mondott pohárköszöntőt. „ - Ha­zajött egy tanár ” - mondta elér- zékenyült lélekkel. Marosi Sán­dor, a Magyar Tudományos Aka­démia Földrajztudományi Intéze­te részéről arról szólt, hogy a jö­vőben is nagy szüksége lesz a szellemi életnek olyan tudóstaná­rokra, mint Györffy Dezső volt. CSONGRÁDY BÉLA " GYÖRFFY DEZSŐ * tariái, geológus, kutató < 1901 * 1990 ) emlékere, aki a Káli - medence teljes geológiai feltárásával és a Balaton keletkezése elméletének megalkotásával hozzájárult a Káli - medence nemzeti parkka nyilvánításához. Születésének 100. évfordulójára állította a Balaton - felvidéki Nemzeti Park és a ♦ Kékkúti Ásvány víz RT. Az emléktábla szövege FOTÓ: FANCSIK JÁNOS Kovács Tiborba jelenlegi Madách gimnázium üdvözletét tolmácsolta ■ „Mindig úgy szeress ” Tavaly is Salgótarjánból indult Balázs Pali or­szágos turnéja. A gyorsan népszerűvé lett énekes az idén ugyancsak bemutatja legújabb lemezét koncert formájában is. A vendég Milán lesz. No­vember 5-én, hétfőn 19 órakor Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban lép fel, november 6-án, kedden 19 órakor a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Köz­pontban vendégszerepei „Mindig úgy sze­ress” című műsorával. Felhívjuk lapunk salgótarjáni illetve bátonyterenyei előfizetőinek figyelmét, hogy közülük 25-ük számára tudunk in­gyenes belépőjegyet biztosítani. Az a 15 salgótarjáni, illetve 10 bátonyterenyei előfizető, aki szereti Balázs Pali zenéjét és legkorábban jelentkezik személyesen szerkesztőségünkben a jegyekért októ­ber 29-én hétfőn, illetve október 30-án kedden, kézhez kaphatja a belépőket. Ér­demes lesz gyorsan cselekedni! Czóbel-kiállítás Bécsben Rockenbauer Zoltán, a nemze­ti kulturális örökség miniszte­re nyitotta meg szerdán este Bécsben, a Collegium Hunga- ricumban a Czóbel Béla halá­lának 25. évfordulója alkal­mából rendezett kiállítást. Az 1883-ban született Czó- belnek New Yorktól Velencéig sok helyütt volt kiállítása a világ­ban. Magyarországon 1971-ben a Műcsarnok rendezett nagy ret­rospektív tárlatot műveiből, s Szentendrén 1975-ben nyílt meg a Templom téren a Czóbel- múzeum. A tárlat egy magyaror­szági vándorkiállítás és a párizsi magyar kulturális év alkalmából rendezett bemutató után érke­zett Bécsbe. A főleg a művész magyarországi gyűjtőknél és a szentendrei Czóbel-házban őr­zött műveit bemutató kiállítás november 15-ig látható a bécsi Collegium Hungáriáimban. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents