Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-25 / 248. szám

2. OLDAL 2001. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK SALGÓTARJÁN ÉS TÉRSÉGE Méltó megemlékezés BARNA - A hagyományokhoz hűen idén is megrendezte az idősek napját a helyi önkor­mányzat. Az általános iskola he­lyiségében az elmúlt napokban megtartott ünnepi összejövetel­re száztíz vendéget vártak, a megjelenteket a faluvezetés kö­szöntötte, majd uzsonnát, aján­dékot kapott minden résztvevő. Azoknak is eljuttatták az aján­dékcsomagokat, akik egészségi állapotuk miatt vagy más okból távol maradtak. Megjelent Karancskeszi monográfiája A helyi önkormányzat segít­ségével és millenniumi pályáza­ti támogatással a közelmúltban jelent meg Petróczy Gyula „Karancskeszi község monográ­fiája” című műve. A több mint négy évtizeddel előbb írt munka előszavában így ír az alkotó: „Szerény dolgozatommal a szü­lőföld szeretetét, annak na­gyobb megbecsülését óhajtot­tam elmélyíteni, a szülőföldről való ismeretet gyarapítani. Né­mely fogyatékossága ellenére munkám - remélem - több a semminél, hiszen össze van gyűjtve sok hézagos anyag, mely egy későbbi kutatásnál hasznos lehet... Falunk népének ezeréves sorsában is az egész magyarság küzdelmes ezer évé­nek hullámveréseit érezzük. Gazdasági és kulturális téren ta­lán virágzónak mondható jólét­ben él, azonban a jólét ellenére is nyugtalanító, hogy nemzeti öntudata nem látszik erősödni. Nyelve ugyan magyar még, de kultúráját mohón váltja fel a ma­gasabb rendűnek vélt nyugati- val. Eredetiségei, melyet ősei máig megmentettek, a szemünk előtt foszlik le róla.” A kis monográfia megjelente­tését az író nem érhette meg. A feladat teljesítése az unokájára maradt, s Horkai Tamás a helyi önkormányzat segítségével megtette ezt. Az olvasóhoz inté­zett sorokban ez olvasható: „A szülőföld iránti mély szeretete és lokálpatriotizmusa miatt nem mindig sikerült tárgyilagos, ún. „külső szemlélőként” vizsgálód­nia, viszont érzelem nélkül ke­vés ember tud - és ez nem feltét­lenül hátrány - a hozzá közel ál­ló személyekről, tárgyakról, ese­ményekről beszélni. Nagyapám fő céljának azt tar­totta - amit magam is igyekez­tem követni - hogy e monográ­fia a község, illetve a környék la­kóinak élvezetes, könnyen ért­hető olvasmányt és gazdag is­mereteket nyújtson falunkról... Bízom abban, hogy e könyv megjelenése méltó elismerése Petróczy Gyula munkájának.” A szerző eredeti festményei­vel, rajzaival is illusztrált kis kö­tetet Kollár Sándor tervezte íz­léssel, s tükrözi a balassagyar­mati Hír-Ász Kft. nyomdaüze­mének igényes munkáját. Idősek napján Somoskőújfaluban Ez az estébe nyúló szombat délután hosszú ideig emlékezetes lesz majd százhetven Somoskőújfalui nyugdíjasnak. Ennyien érkeztek meg Erdei Imréné önkormányzati képviselő asz- szony hívására a helyi kultúrházba. A nagyteremben aszta­loknál foglaltak helyet a többségében ezüstös hajú asszonyok és férfiak. Az asztalokon sütemények, üdítők várták a kedves vendégeket. Mindjárt el kell mondani itt, hogy mindezt - akár csak a később felszolgált virslit, kenyeret - azok a vál­lalkozók adták össze, akik tisztelik és szeretik az idős embe­reket. Szeretnek örömet szerezni másoknak. Erdei Imréné Marika pedig min­denkit szeretettel fogad, ismerős­ként, barátként üdvözöl. Közben figyel a felszolgáló diáklányokra, válaszol minden kérdésre, s gond­ja van a befelé sorjázó néptánco­sokra is.- Több mint kilencszáz hatvan éven felüli időskorú ember él a vá­A táncok mellett irodalmi értékű műsorral is felléptek a gyerekek ________________■ l asztókörzetben Somoskőújfalun és közvetlen környékén - mondta amikor jutott idő szót váltani. - Az idei idősek napi rendezvény az ötödik alkalom, s nagyon remé­lem, hogy hagyománnyá válik. Az idősekkel és a gyerekekkel való foglalkozás, azt mondják, hálás dolog ilyenkor elfelejtem minden bajomat. Akár szervezni kell vala­mit, akár beszélgetni velük Ne­kem pedig minden köszönettel fel­ér amikor egy idős ember megszo­rítja a kezemet és könnybe lábadt szemmel mondja, hogy örül, hogy eszembe jutott. Több mint kétszáz meghívót küldtem el, itt mintegy százhetvenen jöttek el. Azok, akik nem betegek, vagy éppen nem unokáznak. Ebben a rohanó, el- anyagiasodott világban íagy örö­met ad ez a munka, az egymással való törődés. Ezt tapasztalom azoknál is, akik valamilyen formá­ban segítettek létrehozni ennek a találkozónak a szépségét, meleg­ségét, családias hangulatát. A találkozón Puszta Béla, Salgó­tarján polgármestere köszöntötte az időseket. Szavaiból az idős em­berek iránti tisztelet és megbecsü­lés csendült ki. Az időtől megfá­radt arcokon jól látszott a helyes­lés, amikor arról szólt, hogy min­den társadalom legfontosabb mér­céje, hogy miként viszonyul az időskorúakhoz. Megértéssel be­szélt a nyugdíjasokat foglalkoztató gondokról, s mintegy kérdezetle- nül is válaszolt arra, hogy a nyug­díj nem kegy, hanem a ledolgozott munkásévek járandósága. S a nyugdíj nem azonos az idősellá­tássá. Többen is helyeseltek, ami­kor arról beszélt, hogy a nyugdíja­kat úgy kell kezelni, hogy azok a vásárlóértéket és az értékállóságot tekintve is biztosítsák a megélhe­tést. A jelenlévők örömmel hallot­ták, hogy a városban megtartanak minden olyan ellátó rendszert, in­tézményt - idősek klubja, szociális étkeztetés, házi gondozás - ame­lyekre az időseknek szükségük van. A kultúrműsort az óvodások kezdték meg. Bájos kislányok, fiúk szavaltak nagy átéléssel, majd gye­rek táncosok léptek porondra. Jöt­tek az iskoláscsoportok. Szép lány­kák és ügyes fiúk. Valóságos mes­terei a különböző táncoknak. Per­sze ezen nem szabad csodálkozni, hiszen Somoskőújfalun nemcsak hagyománya van a néptánck­ultúrának, hanem jelene és jövője is. Hiszen az itteni általános iskola egyike azon ritka tanintézeteknek, ahol tanrend szerinti néptáncok­tatás folyik. Táncolnak azonban a felnőttek is, ahogyan itt is bemutat­ták. Páldi Judit szólóéneke nagy tapsot váltott ki, majd a Ki-Vi-SzI színpad gyerekszereplői következ­tek, s végül megérkezett Bohács Páldi Judit elbűvölte a hallgatóságát ■ István nótaénekes, akit Gabora Károly és zenekara kísért. PÁDÁR ANDRÁS Jókedvű emlékező nyugdíjasok, asszonyok és férfiak figyelték a gazdag műsort m Térségi összefogás eredménye a korszerű lerakó Ötven évre oldja meg a salgótarjáni térség 24 településének szemételhelyezési gondjait az a Kotyházapuszta melletti kommu­nális hulladéklerakó, amely országos viszonylatban is jelentős környezetvédelmi beruházásként valósult meg. A lerakóhelyen a legszigorúbb előírásoknak megfelelő technológia és havária-rend- szer működik majd. A beruházás összértéke 903 millió forint volt. A Kotyháza melletti völgyben ün­nepélyes keretek között avatták Sal­gótarján és térsége szilárd kommuná­lis hulladéklerakóját szeptember vé­gén. A létesítményt Puszta Béla, Sal­gótarján polgármestere, Apáthy End­re, a kivitelező Hídépítő Rt. vezérigaz­gatója, és Nemes Csaba, a Környezet­védelmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára adta át. A projekt a térség 24 településének szoros együttműködésével valósult meg. A beruházásban részt vett együttműködő önkormányzatok: Zabar, Szilaspogony, Bárna, Mátraszele, Vizslás, Kazár, Luciáivá, Márkháza, Kisbárkány, Nagybárkány, Sámsonháza, Sóshartyán, Kishar- tyán, Karancsság, Szalma-teres, Karancsalja, Karancslapujtő, Karancs­berény, Etes, Ipolytamóc, Litke, Egyházasgerge, Mihálygerge, Salgó­tarján. A 903 millió forint összértékű be­ruházáshoz a költségek 40%-át kor­mányzati céltámogatásként nyerték el az önkormányzatok, 34%-os a nemzetközi Phare-támogatás mérté­ke, 15%-os volt a megyei területfej­lesztési tanács támogatásának mérté­ke, saját forrásként 11%-ot biztosítottak az érintett önkormányza­tok. A beruházás részle­teiről és szakmai kérdé­seiről Bodnár Benedek­től, a lerakót tervező és üzemeltető, a kivitele­zést lebonyolító VGÜ Kft. ügyvezető igazga­tójától kértünk tájékoz­tatást. Bodnár Benedek el­mondta, a fejlesztés Salgótarján és a térségi települések számára is nagyon fontos volt, ugyanis az 1950 óta működő (és kor­szerűtlen) városi szeméttelep 2001- ben várhatóan betelik, a hulladék-el­helyezés folyamatosságát viszont biz­tosítani kell. A depóniát kétütemű építéssel ter­vezték. Az első, most megépült ütem­ben kialakított depónia befogadóké­pessége 780 ezer köbméter. Emellé a második ütemben 1,1 millió köbmé­ter kapacitású depót építenek, a kettő együtt mintegy 50 évig biztosítja majd Salgótarján és a térségi települések hulladékainak befogadását. A lerakóhelyen a legszigorúbb nemzetközi előírásoknak megfelelő technológia és havária-rendszer fog működni. A beruházás kapcsán több kiszolgáló létesítmény is épült, töb­bek között egy 3200 négyzetméter te­rületű komposztáló, egy 450 négyzet- méteres, szelektíven gyűjtött anyagok tárolására képes csarnok, továbbá ga­rázs, portaüzemi épület, 60 tonna te­herbíró képességű hídmérleg. 57 ezer négyzetméter alapterületű az agyag­gal és műanyag fóliával szigetelt hul- ladékdepónia, 30 tonnás a hulladék- tömörítő kompakton kiépült a telepen az automata tó- és beléptető rendszer, az automatikus üzemvezérlés, a szá­mítógépes adattárolás-nyilvántartás, informatikai technológia. A csurgalékvizek kezelésére 5000 köbméter befogadó képességű csur- galékvíz-tározó és visszapermetező rendszer is megvalósult, amely szük­ség esetén akár 40 ezer köbméter vi­zet is képes visszatartani. A talaj és a talajvíz állapotának védelmét a több­rétegű szigetelési rendszer biztosítja. Ez olyan, preventív jellegű védelmet jelent, amelynek eredményeként még üzemzavar esetén sem kerülhet szennyeződés az érintett környezeti elemekbe. A szigetelés egyébként is kulcsfontosságú kérdés az ilyen jelle­gű beruházások esetében. Az igen nagy munkát jelentő és szakmai felkészültséget igénylő szige­telő réteg kialakítása során mintegy 148 ezer köbméter földet mozgattak meg, 17 650 köbméter agyagszigete­lést, 57 700 négyzetméter HDPE fó­lia, valamint 43 590 négyzetméter Geotextília-szigetelést építettek be a rendszerbe. Szenzorrendszerének köszönhetően a szigetelés minden egyes négyzetmétere megfigyelés alatt tartható, így folyamatosan kont­rollálható a rendszer stabilitása. A környezeti tényezők állapotváltozásá­nak ellenőrzése érdekében 4 darab megfigyelőkút online módon szolgál­tatja majd az adatokat a kívánt para­méterek vonatkozásában. Ezek fel­dolgozása az illetékes környezetvé­delmi felügyelőség hatáskörébe tarto­zik. A technológia részeként megvaló­sult szelektív tárolók kialakításával fe­dett tárolókban helyezhető el a sze­lektíven gyűjtött hulladék. A kom­posztálható hulladék felhasználása többcélú lehet: meglévő hulladéklera­kó rekultivációjára, valamint feldolgo­zás utáni értékesítésre kerülhetnek. Ismert, hogy a 2001 januárjától hatá­lyos hulladékgazdálkodási törvény már előírja a háztartásokban keletke­ző szerves anyagok külön gyűjtését és komposztálását. Ez a technológia és technikai feltétel biztosított, ami azt jelenti, hogy ha hatékonyan működ­tetik ezt a technológiát, úgy a telepre bekerülő szerves anyag mennyiségé­nek csökkenése miatt a telep élettarta­ma lényegesen növelhető. A hulladéklerakó napi takarása biztosítja, hogy a szélelhordásos szennyeződés teljes mértékben ki­küszöbölhető legyen, ez a depóépítés során kiemelt földmennyiséggel tör­ténhet. Mintegy 80 ezer köbméterről van szó, amely biztosítja a 2-3 méter vastag rétegenkénti 20 centiméteres takaróanyagot és a rekultivációt, így korszerű hulladékgazdálkodási rend­szer valósulhat meg. Az új szeméttároló jelentőségét Puszta Béla polgármester méltat- ta a megnyitáson___________________________________■ Bölcsen döntött az önkormányzat Jó ideig úgy tűnt, hogy Vizslás-Újlakon, a Május 1. úton majdnem háborúsko­dás tör tó a csapadékvíz-el­vezető árok miatt. Ponto­sabban amiatt, hogy az ön- kormányzat büntetni akart öt családot, mivel kötelezé­sük ellenére sem tisztítják az árkot. Na, de hiszen tisztítanák ők, ha lenne mit, ugyanis a porták előtt nem vezet árok. Illetve az egyik épület előtt volt árok, ám de a tágas, bepucolat- lan házban lakók az épít­kezés során azt betöltöt­ték. Innen tehát nem is tud elfolyni a víz. Az utcának erre az oldalára viszont ide folyik a víz, mivelhogy a szerencsétlen utca erre lejt. Valójában ebből az ok­ból - vagyis a szembe szomszédhoz folyó víz mi­att - tört tó a veszekedés, ami papírok küldözgetésé­vel folytatódott. Ne men­jünk bele a részletekbe, mert kisregény lehetne. Er­ről annyit, hogy az önkor­mányzat az öt család elma­rasztalását helyezte kilá­tásba, ha nem tesz eleget haladéktalanul a 8/1992. (XL. 27/ör) számú rendeletnek, amely ki­mondja, hogy minden la­kos a háza előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkot köteles tisztán tartani. Az öt család erre mit válaszol­hatott, mint azt, hogy mi­vel az ingatlanuk előtt soha nem volt árok, következés­képpen tisztítani sem tud­ják. Ennek a helyzetnek csak egy megoldása léte­zett, s ezt szerencsére a polgármester felismerte és a soron következő képvise­lő-testületi ülés elé terjesz­tette a javaslatot. A megol­dás pedig nem más, mint az 1992-es helyi önkor­mányzati rendelet megvál­toztatása annak érdeké­ben, hogy a jövőben ne for­dulhasson elő hasonló helyzet. Eszerint tehát az új ingatlantulajdonosok a jövőben kötelesek lesznek vízelvezető árkot ásni a há­zuk előtt, és azt tisztán tar­tani. Ami pedig a jelenlegi helyzetet illeti: az önkor­mányzat felméri a faluban, hogy hol vannak gondok a vízelvezető árokkal, s ahol szükséges a közhasznú munkásokkal rendbe ho­zatják, vagy kiásatják az árkot. Bölcsebb döntést nem is hozhatott volna a testület. Ezzel persze nem oldó­dik meg a Május 1. úton la­kók lelki nyugalma, mivel itt napirenden vannak a szomszédi nézeteltérések, s olyan esetek, amelyek már a rendőrség beavatko­zását is szükségessé tették. Úgy tűnik, hogy ez a törté­net azonban még nem zá­rult le. « T A yy 1 yy .JÉL, y«y yy y i yy Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta- 1( U A I) 'ijpP |-1 § 1/ fl X y fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. 1 i V/VJlV/li/ megyei ■IXXXViJ.ri.X Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot.----------------------:--------közéleti napilap-------------------------- Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú száml ájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. I a*újság. • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I wszu*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents