Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-22 / 246. szám

2001. OKTÓBER 22., HÉTFŐ fii)' SZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉP* BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete Méltósággal, magunknak-smert íróbarátommal beszél- lgetek, vagy inkább csak figye­llek rá. Ritkán kérdezek köz­be, nem szívesen szakítom meg. Nagy élvezettel hallgatom plasz­tikus professzori prózáját. Ép­pen gimnáziumi éveit idézi fel, némi nosztalgiával és hatalmas átéléssel. Egykori tanárait ma­gasztalja, majd az '56-os forra­dalomról értekezik és emléke­zik. Állt a megyeszékhely-város kockaköves utcájában, körötte gellert kapott puskagolyók pat­togtak. Azt mondja, különös hangulata volt az egésznek, ar­ra gondolt: ez a forradalom, a „mi” forradalmunk.- Mindahányon így gondol­tuk, bárhol is éltük meg szerte e hazában az eseményeket - morfondírozok közben. Miután barátom baritonja betölti a szo­ba légterét, már előttem is em­lékképek villannak fel, még ha nem is kifejezetten kontúrosak, kissé ködösek inkább. Szülővá­rosom utcáit járjuk apámmal, nagy a felfordulás. Bajzás diá­kok éljeneznek, tetemes tömeg a téren. Apám szokatlanul szi­gorúan szorítja a kezem, szinte szisszenésemig. Nem igazán ér­tem, mi történik, de izgulok, forró a homlokom. Aztán elné­zést kérek interjúalanyomtól. A különös hangulat, - amely rám telepedett - azután sem múlik, hogy elköszön tőlem ki­váló kollégám. Fura módon az jut eszembe, vajon végre az idén méltó módon tudjuk-e megünnepelni az 1956-os for­radalom és szabadságharc 45. évfordulóját? Mert ez eleddig - tapasztalataim és felfogásom szerint - még nem igazán sike­rült. Pedig volt itt minden év­ben minden: „külön-párti” ki­vonulás, sok félre sikerült, fele­más felszólamlás, színpadias és szürke szónoklat, különös könnyeztető koszorúzás. Csak egység és méltó megemlékezés nem volt. Persze, jól tudom én, ama varázslatos napok mámoros hangulatát pontosan visszaad­ni, hűen idézni, az eseménye­ket át nem élőknek nemigen le­het. Annál is inkább nem, mert a mámor, mint mondják, ter­mészetellenes állapot, s kivált­képp az, ha a mámoros bódulat egy egész nemzetet ragad magá­val. A mély érzelmi kitöréseket, hullámzó hangulati elemeket csak azok hordozzák maguk­ban, a magasztosság csak azok­ba ivódott be, akik megélték a forradalom fennkölt napjait. Acz '56-os forradalom és sza­badságharc kivételes karakterét kétségtelenül a célokban való elementáris erejű egyetértés ala­kította és célozta. 1956 októbere forradalom volt a szó legneme­sebb értelmében, s kiváltképp az volt az egyetemes emberi emancipáció szempontjából. Azon nagy és dicsőséges nemze­ti mozgalmak sorából való, amelyek a nagy francia forrada­lom szabadságeszményét, - szabadság, egyenlőség, testvéri­ség - tekintették alapértéknek. első volt azon közép-kelet-eu- rópai forradal­mak közül, amelyekben a pol­gárivá válni vágyó társadalom tagjai lázadtak fel a tota- litáriánus hatalom zsarnoksá­ga ellen. Talán a legtalálóbb és legszebb szavakkal Bibó István, az utolsó Nagy Imre kormány államminisztere illette '56 októ­berét imigyen: „az emberi mél­tóság forradalma”. Talán ez az egyetemesség, mely egyén és nemzet szabadságának célkitű­zését ritka harmóniában volt képes egyesíteni, - magyarázza, 1956 minden sanda szándék és megtorlás ellenére élő és ható erő maradt. Őrizzük méltóság­gal hát magunknak, mert a mi forradalmunk volt és az is ma­rad... HÍREK HORPÁCS BETELEPÜLŐK. Aszéptermé- szeti környezet vonzza a község­ben a természetet és a jó levegőt kedvelőket. Ehhez az önkor­mányzat telkekkel siet az ide kí- vánkozók segítségére. A tulajdo­nában lévő nyolc telekből eddig kettőt vásároltak meg megyén kívüliek azzal, hogy hétvégi pi­henőt építenek maguknak. Egy ezer négyzetméteres telek 250- 300 ezer forintba kerül. SALGÓTARJÁN Z-PONT KLUB. A Zagyva pálfalváért Baráti Kör a Z-Pont Klubban október 25-én, csütör­tökön 15.30 órakor kiállítást ren­dez a városrész történelmének régészeti emlékeiből. A kiállítást megnyitja: Ercsényi Ferenc és dr. Horváth István. A klub „Köz­életi beszél (get) ő esték” soroza­tában 18 órakor dr. Kolláth György alkotmány jogász lesz a vendég. Az est címe: „Felkészülni, vigyázz...és?!” A magyar sport a XXI. században. LEGKÖZELEBB SZERDÁN Lapunk legközelebbi száma az október 23-ai ünnep miatt októ­ber 24-én, szerdán jelenik meg. Átadták Nógrád díszpolgári címeit Földi Péter (balról az első) és Gresina István a megye díszpolgárai (Folytatás az 1. oldalról) tanács elnöke volt, 1994-től a város polgármestere. Munkamódszerében a nyitottság, közvetlenség, munka- és embertisztelet, szeretet nyilvánult meg évtizedeken át. Munkáját a nagyfokú tudatosság, célra- és lényegre törés, a sikerorientáltság, és az ésszerű kompromisszum keresése, a város és kis­térsége fejlesztéséért érzett felelősségérzet jellemzi, tevékenysége mindenki számára példaértékű lehet. Hárman vehették át a Nógrád Megye Polgárai­nak Szolgálatáért kitüntetéseket és az ezzel járó aranygyűrűket: Gál Zoltán, a salgótarjáni Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium műszaki tanára, aki munkáját kimagasló szakmai tudással és nagyfokú empátiával végzi, a munkáját szívügyének tekintő, nagy kitartással és szorga­lommal dolgozó Lászlók Lajos, a megyei önkor­mányzat ellátó szervezetének csoportvezetője, és Tóth Pálné, az Ezüstfenyő Idősek Otthona mizser- fai telephelyének segédápolónője, aki egész életét az idősek gondozásának szentelte. Gázlánggyújtás (Folytatás az 1. oldalról) A fejlesztéssel a térség lakossá­ga modern energiahordozóhoz jut, ami megkönnyíti az igénybevevők életét, sőt a gázhálózat egy későb­bi munkahelyteremtő beruházás megvalósítását is megalapozza. Nagybárkány lakosainak 55 száza­léka vezeü be háztartásába a gázt, ezért telkenként 100 ezer forintot kell fizetniük. Külön kiemelte a polgármester, hogy milyen fontos segítséget jelent a gázfűtés az idős emberek számára. Nem kevésbé fontos ugyanakkor a fiatal, otthont teremteni, családot alapítani szán­dékozó helyi lakosoknak. Mint mondta, a kommunális ellátások bővülésével bizonyosan javul a község fiatalokat megtartó ereje. A fiatal generáció jogos elvárásának nevezte, hogy lakhelyükön a civili­záció minden áldását élvezhessék, se a gázellátás, se más igény vonat­kozásában ne kényszerüljenek rosszabb minőségű életre, mint vá­rosban lakó társaik. A fővállalkozó, a debreceni Arinext Kft. saját pénzéből valósí­totta meg a beruházást, és vállalta a gázhálózat üzemeltetését is, ami az önkormányzatok számára ga­ranciát jelent a jó minőségre. Az építkezés jó ütemben, a község életét kevéssé zavarva zajlott, de a polgármester köszönetét mondott Nagybárkány lakosainak türelmé­ért, akik megértették, hogy a beru­házás nekik készül. ■ Magyar vadászat a múltban és a jelenben A salgótarjáni Akkord fúvós kisegyüttes zenéje fogadta az ér­deklődőket Balassagyarmaton a Palóc Múzeum és a gyöngyö­si Mátra Múzeum közös kiállításának megnyitóján. Dr. Limbacher Gábor megyei múzeumigazgató elöljáróban ki­emelte, hogy a múzeumi szervezet, hasonlóan a társadalom­ban megindult kedvező folyamatokhoz, igyekszik ehhez az új irányhoz kapcsolódni. Ennek jele, hogy egy másik múzeum­mal rendezte közösen ezt a kiállítást és a műtárgyak össze­rendezése is egyfajta csapatmunka volt. Bállá Mihály országgyűlési képviselő, a kiállítás védnöke kö­szöntőjében arról szólt, hogy mindenki számára hasznos tud­nivalókat ad a Palóc Múzeum­ban megrendezett kiállítás, amely a magyar vadászat múltját és jelenét értően mutatja be. Úgy vélte, hogy ez az apáról fiúra szálló ősi mesterség rangjához méltóan van jelen a mai társada­lomban is és a kormány kiemelt figyelmet fordít a vadgazdálko­dás, a vadászati turizmus támo­gatására. Ez utóbbit, a Palócföld fejlesztése egyik irányaként emelte ki Plachy Péter, az Orszá­gos Magyar Vadász Kamara Nóg­rád Megyei Területi Szervezeté­nek elnöke. Dr. Ecsedy István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma közgyűjteményi és közmű­velődési helyettes államtitkára beszédében a vadászat múltjáról szólva kiemelte, hogy a vadászat minden időben az élelemszerzés mellett státuszszimbólumként is szolgált. Olyan tradícióvá vált, ami szinte önálló része kultúr­történetünknek. Bár a kultúrtörté­net óriási fejezete a vadászathoz kap­csolható és az ösz- szegyűjtött tárgyi anyag is óriási, mégis a kutatás, a múzeológia a va­dászati irodalom nem tudott még olyan összefogla­lást kapni, ami megilletné. Kije­lentette, hogy az erre való törekvést látja a Palóc Múze­umban megrende­zett vadászati kiál­lításban is, amelynek kiváló megrendezéséhez gratulált. Ezután a rendezők, dr. Pálosné Nagy Rózsa és dr. Len­gyel Ágnes bemutatták a kiállí­tást a megjelenteknek. Honfogla­ló őseink a Kárpát-medencében háborítatlanul vadásztak, ami akkor a nemzetség minden tag­ját megillette. A letelepedéssel azonban megindult a feudális tu­lajdonviszonyok kialakulása, amelynek következményeként egyre-másra jelentek meg a va­dászati törvények, korlátozva a vadászati jogot is. A vadgazdál­kodás egyben természetvéde­lem, az őshonos fajok védelme. A vadászat Magyarország tör­ténetében messzire nyúlik visz- sza. 1157-ben már ólompecsétes Királyi Bulla intézkedik, hogy a szarvasoknak sózót létesítsenek. A XIII. században IV. Béla király­nak már vadaskertje is volt és ezt jelzi Érsekvadkert neve is. A va­dászat irodalmát bemutató vit­rinben megtalálható szakköny­vek, vadászati lapok között ki van állítva a Bérczy Károly által 1858-ban szerkesztett Vadász és Verseny Lap. A kiállításon szá­mos kép, rajz, kézműipari alko­tás kapcsolódik a vadászathoz, amelynek eszközei, a különféle tőrök, csapdák, vadászkardok, puskák és egyéb felszerelések érdekes látnivalóul szolgálnak a bemutatott kitömött vadakkal, trófeákkal egyetemben. ______________________________ SZABÓ ENDRE A vadászati, vadgazdálkodási és természetvédelmi kiállítás ünnepi megnyitója a Palóc Múzeumban fotó, gv. t. Teljes foglalkoztatottságot! A teljes foglalkoztatottság elérését hirdette meg a Kéthly An­na szellemiségét valló, ugyanakkor a polgári kormányhoz kö­zel álló Történelmi Szociáldemokrata Párt, amely szombaton bemutatta a szécsényi körzetben induló képviselőjelöltjét. A sajtótájékoztatón Bácskai Sándor főtitkár ismertette, a párt 112 éve működik Magyar- országon és Kéthly Anna szelle­miségét vallja magáénak. Or­szágszerte 200-250 szervezetük van, úgy érzik, hogy pártjuk erősödik, és céljuk a fiatalítás. A munkavállalói érdekeket és a kisembereket képviselik - mondta a főtitkár. A Történelmi Szociáldemok­rata Párt jelöltjeként a szé­csényi választókerültben Kiss Tibor indul, aki 1956-ban Rimócon született, 1974-től él Szécsényben, nős, két gyerme­ke van. Fuvarozással és autó­kozmetikával foglalkozó vállal­kozó. Leginkább azt kifogásol­ja, hogy Nógrád e térségében kevés a munkalehetőség, és so­kan minimálbérért dolgoznak. Elmondta, az ő alkalmazottai 70-80 ezer forintot keresnek. Sokkal több támogatást szeret­ne elérni e térségnek, és azt, hogy kapjanak több munkát a beruházásokban a helyi vállal­kozások. Sztankovánszki Tibor elnök a párt célkitűzéseként jelölte meg a gyerek tanulmányainak meg­kezdéséig tartó főállású anyasá­got és a teljes foglalkoztatottsá­got. Utóbbit a leépült iparágak újbóli megjelenítésével és a bel­ső piac legalább időleges fejlesz­tésével képzelik el. A párt visz- szaállítaná a munkakönyvét, és egyedi szabályozásúvá tenné a panelházak távfűtését, szerin­tük az államnak erkölcsi köte­lessége, hogy ezt felvállalja. Kérdésünkre, miszerint me­lyik párthoz áll közel a TSZDP, az elnök úgy fogalmazott, a pol­gári kormányt támogatják. FOTÓ: GYURIÁN Mesemondók versenye A Flóra Egyesület szervezésé­ben zajló VI. Kárpát-medencei Mesemondó Verseny és Talál­kozó ünnepélyes eredményhir­detéssel és gálaműsorral ért vé­get pénteken este a salgótarjáni József Attila Művelődési Köz­pontban. A foglalkoztató isko­lák kategóriájában Horváth Ágoston (Fülek) nyert, második lett Reikl Zsolt (Rum), harma­dik Mokkái Zoltán (Nyírbátor). Dicséretben részesült Horváth István (Fülek) és Márton Zsu­zsanna (Cserhátsurány). A kisegítő iskolák versenyében két csoportban hirdettek ered­ményt. Az alsó tagozatban az első három helyezett sorrendben: Pely­he Dóra (Pécs), Lakatos Andrea (Bátonyterenye), Szigeti Zsanett (Szolnok). Dicséretet kapott Varga Szorina (Okland), Papp Erzsébet (Bátonyterenye), Buda Balázs (Sal­gótarján), Fricz Margit (Pécs), Légrádi Sándor (Pásztó). A felső ta­gozat nyertese Berki Klaudia (Sal­gótarján), második helyezettjei Pál Annamária (Okland) és Fábián Ti­bor (Tomanádaska), harmadikok Bálint Tünde (Szolnok) és Pethő István (Sepsiszentgyörgy). Dicsé­retet kapott Domonkos Szilárd (Okland), Rácz Roland (Salgótar­ján), Huszti József (Kecskemét), Kovács Malvina (Szekszárdi. A Speciális szakiskolások első helyezettje Kiss Zsolt (Zalaszentgrót). A dramatikus cso­port nyertes csapata Csongrád, mö­göttük végzett Oltszem, dicséretet kapott Okland. A VI. Kárpát-medencei Mese­mondó Verseny nagydíját Barabás Józsefi Oltszem) nyerte el. A Palóc­díjat a salgótarjáni Bajcsik Tímeá­nak ítélték, az intézeti díjat pedig Szekszárd csapatának mesemon-- dói nyerték. ___________ ■ __________FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Ké pünkön balról az első a jelölt, Kiss Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents