Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-18 / 243. szám

2. OLDAL PÁSZTÓ ÉS TÉRSÉGE 2001. OKTÓBER 18., CSÜTÖRTÖK Szolgálati lakások Nógrádsápon UMulMlnri <l»r■ m.íMIHBUI«. ------|-----------[ I I I -------- ~ M TI ll"TirWrfrTfiSn, 'U .1 _____ ■ ■ A z Alkotmány úti lakásokat az önkormányzati brigád építi_______________________________________fotó, rigó tibor Ké t házat megvásárolt, kettőt pedig újként építtet Nógrádsáp önkormányzata a Széchenyi-terv pályázatán el­nyert támogatás segítségével. Az épületeket bérlakásként, szolgálati lakásként üzemeltetik. A most épülő 74 négyzet- méteres házakat december közepéig adják át. Megalakul a térségi csatornatársulat Felső-Tisza vidéki bevándorlók? A Felső-Tisza vidékéről el­vándorolni, elköltözni szán­dékozó, két-három gyerme­kes családoknak adna in­gyen telket Nógrádsáp ön- kormányzata. A fenti ötletet, Pintér Bertalan polgármester javaslatát első kör­ben nem fogadta el a képviselő- testület, második nekifutásra azonban meghozták a döntést: húsz telket adnának oda az árvi­zes területen élő, és onnan el­költözni kívánó családoknak, pályázat útján, ingyen. A kérdő­ívben a nógrádsápiak többek között az iskolai végzettségre, foglalkozásra kíváncsiak. A nógrádsápiak közvétve értesítet­ték döntésükről a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyeieket, ha­tározatukat a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője jelezte a szabolcsi hivatalnak. Eddig még nem volt érdeklődés az ajánlatra. A nógrádsápi döntést azt mo­tiválta, hogy kevés a faluban az újszülött, 10 év alatt 50 fővel csökkent a község lélekszáma. Jelenleg 955 lakosa van Nógrádsápnak, ahol azt remé­lik, hogy e betelepítéssel javul- hat a helyzet. _______________■- Januárban vettünk részt egy kistérségi megbeszélésen, ahol Bállá Mihály országgyűlési képvi­selő adott tájékoztatást arról, hogy elkezdődött a Széchenyi- terv, és felhívta a figyelmet arra, hogy a rétsági térségből még nem pályázott erre senki - ismertette a részleteket Pintér Bertalan, Nógrádsáp polgármestere. - Ek­kor értesültem először a pályázati lehetőségről, illetve arról, hogy óriási esély van a támogatás el­nyerésére. Nógrádsápon nincse­nek szolgálati lakások, a lakosság­tól és a postától béreltünk lakást a háziorvos és a pedagógusok ré­szére. Ügy döntött az önkormány­zat, hogy szüntessük meg ezeket a bérleményeket és építsünk, il­letve vásároljunk lakásokat, ame­lyeket bérlakásként fogunk üze­meltetni a jövőben. Februárban benyújtottuk a pá­lyázatot, márciusban kaptuk az értesítést, hogy nyert a pályáza­tunk. 26 millió forintos projektről van szó. Ebből két lakást vettünk 6-6 millió forintért. Az egyik ház szépen felújított, a másik három­szobás, alápincézett, mindkettő megér ennyi pénzt: Két lakást pe­dig építünk az Alkotmány úton. Ezek 74 négyzetméteres lakások, 86 ezer forintos négyzetméteren­kénti bekerülési költséggel. Azért tudtuk ilyen alacsonyra levinni az építési költséget, mert a helyi karbantartó-építő brigá­dunkkal végezzük a munkát, ahol a szociálisan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása is törté­nik, őket vonjuk be az építésbe. A két megvásárolt lakás közül az egyiket Matolcsy György gazda­sági miniszter adta át a millenniu­mi zászló átadásának napján. A másik épület hivatalos átadására nem került még sor. Az építkezés folyamatosan zaj­lik, december 15-e az átadási ha­táridő. Két ok miatt döntöttünk a pá­lyázat mellett. Egyik a településen jelentkező szolgálati lakások hiá­nya. Másrészt ritka lehetőségnek érzem egy település életében, hogy 20%-os önerővel ingatlanok­hoz juthat hozzá, ugyanis 80%-ot az állam fizet. Más települések­nek is tudom javasolni, hogy lép­jék ezt meg, ha rendelkeznek a megfelelő önerővel, hiszen jelen­tős települési vagyongyarapodás érhető el ezáltal. Célunk az, hogy a helyi értel­miség helyben is lakjon. Nem tar­tom szerencsés dolognak, hogy a településen az értelmiség csak pénzt keressen, tehát itt foglalkoz­tatjuk, itt kapja a fizetését, de nem itt él. Ezzel nagyon rossz pél­dát mutatnak a felnövekvő nem­zedék számára. Úgy gondolom, hogy a település megtartó ereje érdekében nagyon fontos, hogy az értelmiség itt is éljen, mert ez olyan település, ahol élni is lehet, nem csak dolgozni. így tudjuk el­érni, hogy a fiatalok ne vándorol­janak el, hanem ők is Nógrádsápon képzeljék el a jövő­jüket. Szombaton alakul meg Nő­tincs, Ősagárd, Alsópetény Felsőpetény és Keszeg csator­natársulata. A térségi szennyvízberuházásról a parlamentnek kell meghoz­nia a döntést. Az öt települé­sen a lakosság 90 százaléka vállalta az érdekeltségi hoz­zájárulás megfizetését. Címzett támogatásra pályá­zott közösen az öt nyugat-nógrá­di település, hogy megkezdhes­sék a szennyvíz-beruházást. A támogatásról, ami az összes költ­ség 60%-a lehet, az Országgyűlés szavaz majd, a pénz odaítélésé­hez 50% plusz egy szavazatra van szükség. A kistérségnek van esélye a 763 millió forintra, mert tervezett beruházásukat a kor­mány támogatja. Szegner László, a fejlesztésben gesztorként tevékenykedő Nő­tincs polgármestere elmondta, a beruházás 1460 ingatlan csator­názását, szennyvíztisztítását eredményezné az öt településen. A számítások jelenleg a leg­rosszabb eshetőségre vonatkoz­nak, amiből következik, hogy je­lentős önkormányzati és lakossá­gi hozzájárulást igényel a fejlesz­tés. Eszerint az önkormányzatok­nak 105 millió forintos saját erőt kell felmutatniuk. A lakosoknak pedig ingatlanonként 300 ezer fo­rintos érdekeltségi hozzájárulást kell vállalniuk, amiből 8 év alatt 114 ezer forintot kell megfizetni­ük. Ezek a számok egyelőre arra épülnek, hogy ma minden támo­gatási forrás bizonytalan. A költ­ségeket azonban csökkenthetik a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsnál fellelhető támogatási keretek, a környezetvédelmi és a vízügyi alap, valamint a területi kiegyenlítő alap. A tanács elnö­kétől pedig ígérettel bír a térség arra nézve, hogy a testület támo­gatja majd a beruházást, ameny- nyiben rendelkezésre áll a cím­zett támogatás. Az érintett 1460 ingatlantulaj­donos közül 1250-en már megkö­tötték a szerződést, beléptek a tár­sulásba úgy, hogy vállalták a 300 ezer forintos érdekeltségi hozzá­járulást. Mint megtudtuk, 20-án, szombaton alakul meg az öt beru­házó önkormányzat csatom-tár- sulata úgy, hogy 90% fölött lesz a belépők aránya. ______________■ F ELÚJÍTOTTÁK A BÉKE UTAT. Ősagárdon a 300 méteres, három méter széles, padkával ellátott Béke út 5 millió 62 ezer forintos beru­házással megújul. A munkát a megyei területfejlesztési tanács támo­gatásával, az önerő biztosítása mellett tudta elvégeztetni a 356 lako- sú Ősagárd önkormányzata._____________________________fotó: rigó L egénd: a nógrádi „kis Hollandia” Legénd egyike a tipikusan nógrádi zsákfalvaknak, ahonnan nem visz tovább az épített út. Ha valaki nem fordul vissza, akkor a déli Cserhát ábrándokat ébresztő, egészséges levegőt árasztó erdeiben folytathatja útjáL Ezt tudják a legéndiek, de talán még jobban számon tartják azok a hazai és külföldi ér­deklődők, akik erre a vidékre kezdenek települni az utóbbi években. Legin­kább azonban a hollandusok, hiszen ezt kis dél nógrádi falut úgy emlegetik, mint „kis Hollandiáit. Szavlik Zoltán polgármester nevet, s mondja, hogy ő is ismeri ezt a mondást, aminek természetesen alapja is van.- Úgy vélem, hogy Legénd báját az ad­ja, hogy sajátságos fekvésű falu, a kör­nyéken az egyik legszebb. Még Alsópetényt lehetne hozzá hasonlítani ebben a kistérségben. Olyan emberek kellenek, akik ezért a bájért hajlandók ál­dozni. Van egy holland befektetőnk, aki már hat éve itt van, a külterületnek egy jelentős részét birtokolja. Komolyan gaz­dálkodik, gépeket vásárolt, erdőt telepí­tett. Üdülőfalui vannak, utazási irodája. A testület elfogadta azt a rendezési ter­vet, amelyet benyújtott egy üdülőfalu ki­alakítására. A beruházása nagyon jelen­tős. Úgy gondoljuk, hogy ez fellendülést jelent számunkra, a környék, valamint a megye számára is. Igaza van a polgármesternek, ez a vi­dék turizmusra vár. A falusi turizmus so­kat jelenthetne, de az embereknek nincs kellő tőkéjük erre beruházni. Ahhoz ugyanis, hogy egy nyugati turista itt jól érezze magát, legalább egymilliót kelle­ne beruházni az erre -vállalkozónak. Ugyanis jelenleg itt csak a természeti kö­rülmények adottak. A csend, a nyuga­lom, nincs átmenő forgalom. Innen az el­vándorlás nem jellemző - hiszen alig hat- százan élnek a faluban - ide inkább be­vándorolnak. A polgármester elárulja, hogy vannak eladó telkeik, de aki jön, pa­rasztházat keres és inkább azt újítja fel. Van, aki azt mondja, jó az, ha külföldiek­kel erősödik a falu, de kételkedve teszi hozzá, hogy mi lesz később? Mások azt mondják, alvó településsé válnak. Az idő bebizonyítja az igazságot. Ha nem talál­nának gazdára az elaggott épületek, ro­mos házakkal lennének tele, s más lenne a falukép. A testület véleménye is meg­oszlik. Mindez azt bizonyítja, hogy a legéndiek keresik a megmaradás útját.- Sajnos örege­dő település va­gyunk - folytatja Szavlik Zoltán. - Az idén három gyermek született csak a faluban, ám tizennégyen el­hunytak. Van egy alsó tagozatos is­kolánk, óvodánk. Az óvodába tizen­négyen, az iskolá­ba húszán járnak, minimális gyerek­szám. Ez a kevés iskolás a több mint háromszáz négy­zetméteres alapte­rületű nyári kas­tély egy részét fog­lalja el. Az épület állaga évről évre rom­lik. Vásároltunk egy épületet az áfésztól, hogy kialakítsuk az iskolás gyerekek­nek, a kastélyt pedig szeretnénk eladni. Van is jelenleg egy külföldi érdeklődőnk, akivel folynak a tárgyalások. Az iskolá­sokat kielégítő körülmények közé sze­retnénk elhelyezni, de ha mégsem lesz­nek a kis településeken iskolák, akkor az épületet másra szeretnénk használni. A gyerekek létszáma pedig folyamatosan csökken Valamikor működött egy tánc­csoport, de most már a fiatalok nem tán­colnak. Az én korosztályom még szíve­sen ropta, és ez nem is olyan régen volt. A menyecskekórus is abbahagyta. Össze kellene szedni a fiatalokat. De hogyan, mikor? - sóhajt a polgármester. Legéndről Árpád-kori emlékek van­nak, az 1200-as években említik először az oklevelek. Régi hagyományokkal nem rendelkeznek, igyekeznek újabbakat te­remteni. A május elsejei ünnepet, meg a szüreti felvonulást és bált. Jó okot adott a közösség összejövetelére a július 22-i millenniumi zászlóátadási ünnepség is. Most fontolgatják a falu történetének megírását és egy címer elkészítését is. A legéndiek költségvetése 40 milliós. A terveik közt szereplő csatorna nagyon nagy léptékű beruházás lesz a falu életé­ben. A másik nagy teendőjük a község­rendezési tervnek az elindítása, elkészí­tése, felülvizsgálata. Erre pályázaton nyertek több mint négyszázezer forintot. Másik pályázatuk a kultúrotthon felújítá­sára, fűtéskorszerűsítésére készült, amit az augusztusi bírálatnál forráshiány mi­att elutasítottak. Nagyon remélik, hogy a most következő bírálatnál megnyerik a pénzt és tavasszal ezt is európaivá teszik.- Nyertünk pályázati pénzeket az ezer fő alatü kistelepülések kategóriájá­ban az óvodára, iskolára is - sorolja a polgármester. Ennél többre nem vállal­kozhattunk, mert a költségvetési tervbe nem fér bele. S ha meglesz a csator­nánk, már csak a belterületi útjainkat kell rendbe tenni, mert rosszak. Ta­valy a közvilágítást korszerűsítettük. Nagyon jó lenne, ha a magasabb irány­ból, a kormány szintjéről az állan­dóan beszélt vidék- fejlesztés is nyújta­na valamit a vidék­nek és a vidékfej­lesztés címszó alatt rendbe hoznák a kistelepülésekre be­vezető utakat is. Ez nagyon fontos len­ne, mert ebbe a költségvetésbe az üze­meltetésen és a kötelező feladatokon kí­vül más nem fér bele. A legéndiek eljárnak dolgozni Rétságra az ipari parkba, sokan utaznak Vácra. Oda óránként közlekedik a busz. Sőt, Nézsáról már Budapestre indulnak közvetlen járatok. Legéndi emberek is dolgoznak azonban a nógrádsápi nyom­dában, a nézsai hűtőházban. Azt mondja a falu első embere, hogy a közbiztonság jó, nyugodt a légkör. Á községben élő cigányokról csak jót tud mondani. Igyekeznek beilleszkedni. A szomszédok figyelnek egymásra. Ami­kor a rétsági rendőrkapitány szólt, hogy megszervezik a SZEM-et (Szomszédok Egymásért Mozgalom), azt mondta ne­ki, hogy ez vidéken már régóta műkö­dik. Az itteniek, ha idegent látnak az ut­cákon, tüstént megkérdezik honnan jött, kit keres. Nem mennek el egymás mellett szótlanul, mint a városi lépcső­házakban lakók. Labdarúgócsapata is van Legéndnek, még a polgármester is focizik, a megye III. osztályában. - Ennek az a lényege, hogy együtt vagyunk, s nem nélkülöz­hetjük a sport szervező erejét sem - mondja a polgármester. - A legnagyobb támogató természetesen az önkormány­zat, meg a helyi vállalkozók segítenek, amennyit tudnak. Gyenge a vállalkozói réteg, iparűzési adó alig folyik be, de a pályázatokhoz szükségesek a helyi adók. A helyi lakosság nem terhelhető adókkal, mert az elmúlt 10 évben meg­valósult közműfejlesztések nagy terhet jelentettek számukra. A helyi adókból 250-300 ezer forint jön be évente. Amikor arról faggatom Szavlik Zol­tánt, hogy mi a legnagyobb gondja és öröme, töprengve válaszol.- A legnagyobb gondom a felülről jö­vő alulfinanszírozottság mellett jól irá­nyítani a települést. A legnagyobb örö­möm pedig talán az, hogy egészséges vagyok, a családom is az. Jól alszom, minden nap nyugodtan kelek fel és jó munkahelyi légkörben dolgozom. PADARANDRAS NOGRADf, HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRADY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Saj tóteij esztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a Figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készüli ___ —- U.M.H ;______________________~~1r' ~--“"lV7 A z önkormányzat és az egyházközség összefogásával tatarozzák a templomot fotó r. t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents