Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-16 / 241. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2001. OKTÓBER 16., KEDD AZ ELMÚLT HÉTEN ÜNNEPELTÉK A KATASZTRÓFAVÉDELEM VILÁGNAPJÁT. A jeles alkalom ból pénteken rendezvény volt a salgótarjáni megyeházán, amin Manga Mihály, a Központi Különleges Mentőszolgálat mentési vezetője (képünkön jobbra) vette át az elismerést Rétközi Ferenctől, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetőjétől.____________________________________________fotó: gyurián t. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje» A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A megyei mérnöki kamara tervei Nyugdíjasokat köszöntöttek Magyarnándorban megbecsülik az idős embereket Ünneplőbe öltözött idős emberek töltötték meg vasárnap dél­után a magyamándori iskola vendégfogadásra berendezett aulá­ját, ahová a község kétszázhúsz nyugdíjasának kiküldött meg­hívó alapján jöttek össze az emberek. A község legidősebb em­berét, a 96 éves Koplányi Imrénét otthonában köszöntötték. Az NMMK elnökségében a múlt év végén merült fel és kez­dett megfogalmazódni az az igény, hogy a kamara tevékeny­ségébe új színt, újabb irányokat kell ötvözi, lehetőség szerint át­gondolt, összefüggő rendszer­ben, hogy ne egyszerűen az ötle­tek halmaza szülessen meg, ha­nem legyen a tennivalóknak egy, a kamara tevékenységét átfogó programja. Miután ez a gondolat szavakat öltött és kezdtek a leg­különbözőbb javaslatok, igények elhangzani, világossá vált, hogy e beszélgetések során egy sor sür­gős, nagyon sok közép- és hosz- szú távra mutató feladat körvo­nalazódik, amelyeket nem lehet egyszerű programba vagy fel­adatsorba foglalni. Különös te­kintettel a hosszú távú célokra, a program a „Stratégiai program” nevet kapta. A tavaszi taggyűlés idejére kialakult a végleges szö­vegezés és a programot a taggyű­lés elé terjesztettük. A taggyűlés kedvezően fogad­ta és egy sor kitűnő ötlettel és ja­vaslattá egészítették ki azt a fel­szólalók. Megküldtük stratégia programunkat a Magyar Mérnö­ki Kamarának és minden me­gyei, illetve területi kamarának is. Igen kedvező fogadtatásra ta­lált, a területi kamarák sorra ké­szítik saját programjukat, sőt ezek ismeretében és ezekkel pár­huzamosan a Magyar Mérnöki Kamara stratégiai programja is készülőben van. Elismerést kapott megyei ka­maránk azzal is, hogy a Mérnök Újság a programot teljes terjedel­mében közölte, egy terjedelmé­ben és tartalmában igen elismerő riporttá együtt, mely megyei el­nökünkkel készült. Nyár végén, megkurtítva kissé a nyári szabadságot is, elkészült a programra épülő feladatterv is, névszerinti felelősökkel, na­gyobb feladatnál és csoportnyi felelősnél a vezető megnevezésé­vel is. Az áábbiakban rövid átte­kintést kívánunk nyújtani a tisz­telt olvasóknak, de mindenek­előtt a kamará tagsággal nem rendelkező mérnök kollégáknak. Megyei kamaránk legfonto­sabb feladatait, a sorrend kieme­lése nélkül, az alábbi fő szem­pontok szerint csoportosítja:- A több mint százéves múltra visszatekintő, igen nagy múltú nemzetközileg elismert és is­mert, az elmúlt évtizedekben ér­demtelenül megtépázott magyar mérnöki tevékenység tekintélyé­nek helyreállítása saját hazájá­ban. Nem kell másra utalni, csak arra a majdnem mindent felölelő körülményre, hogy amikor a jár­dán sétálunk, járműre ülünk, megcsodáunk egy épületet, fel- kattintjuk a villanyt, olvassuk az újságot - és sorolhatnánk a vég­telenségig - mérnökeink alkotá- sába „botlunk”, azt élvezzük, használjuk vagy esetleg szidjuk, ha indokolt. Amikor a bennünket körülvevő mérnöki alkotásokra tekintünk, nem látjuk ott őket a parlament soraiban, az ország sorsát eldöntő kérdések mérlege­lésénél. Pedig hát a természettu­dományok művelése óhatatlanul racionális gondolkodásra kény­szeríti annak művelőjét, így talán nem vétek arra gondolni, hogy e racionális gondolkodás elkelt volna sokszor, az ország sorsát eldöntő kérdések mérlegelésénél is. Az is igaz, ha ezzel foglalkoz­nának mérnökeink - mondják sokan - nem lenne idejük alkot­ni. Van benne némi igazság, de nem szabad elfogadni: az ország sorsa mindig mindennél előbbre való (lenne).- Helyre kell állítani, meg kell erősíteni vállalkozó mérnökeink érdekvédelmét a törvénysértők­kel, jogosulatlanokkal szemben és igen határozottan fel kell lép­nünk a kontármunkát „baksi- sért” végzőkkel szemben. A meg­rendelő, a lakosság érdeke is azt kívánja, hogy tisztességes mér­nöki munkát kapjon pénzéért, ne olyant, amelynek megvalósí­tása hosszú kesergést, többlet- költséget von maga után. Öröm­mel írjuk le, ennek az érdekvé­delmi munkának pozitív jelei nemcsak megyénkben, de orszá­gosan is érzékelhető.- A Magyar Mérnöki Kamara minden mérnököt sorai között szeretne látni. Ha nem látható a nem vállalkozó mérnökök érde­ke a kamarai tagság iránt, meg kell találni azt, keretet kell adni a terveknek, elképzeléseknek és igényeknek és tartalommal kell kitölteni azt. Ez csak együttes erővel mehet, egymás nélkül nem. Éppen ezért keressük mindazokat a kollégákat és szempontokat, amellyel elérhet­jük, hogy „minden” mérnök a so­rainkba lépjen.- E munka jegyében és érde­kében létre kell hozni minden te­lepülésen az önálló kamarai cso­portokat, ahol erre megfelelő lét­szám és igény van. Az önállóság mellett a munka akkor is együtt folytatódik.- Keressük a végzős, vagy fris­sen végzett mérnököket, műsza­kiakat, akiket megyénkben sze­retnénk tartani, vagy visszahívni, mert az önkormányzatokkal és vállalkozásokkal egyébként is ki­építendő kapcsolaton keresztül érdekeiket képviselni kívánjuk.- Az önkormányzatokkal ki­építendő kapcsolatnak számos vetülete van, melyek felsorolása itt nem lehetséges, de keressük és kérjük a viszontkeresést min­den olyan önkormányzattal, amely közreműködésünket igényli. E rendszerbe tartoznak kapcsolataink kiépítésének szán­dékai társszervekkel és civil szer­vezetekkel is, függetlenül attól, hogy erre már voltak dicsérendő és kölcsönös próbálgatások.- Szakmai rendezvényeink bővítése, mérnökeink részvétele bármely választáson arra kötelez bennünket, hogy összefogással, erkölcsi támogatással segítsük őket törekvéseikben.- Úgy érezzük, sikerült rangot szerezni az Év Kiváló Mérnöke és az Év Kiváló Tervezője díjai­nak, a műszaki középiskolai ta­nulmányi versenyfelhívásunk­nak és több más kezdeményezé­sünknek, melyeket folytatni és bővíteni kívánjuk. A jeleh napok során ki-ki elin­dul a maga feladatának végzésé­re, melyben minden feladat azo­nos fontossággal bír, ilyenek a kapcsolatépítés feladatai is. Re­méljük, hogy mindenhol szíve­sen látott partnerként fogadnak bennünket, már csak azért is, mert szívesen megyünk partne­reinkhez és segíteni akarunk. ___________________________KISS SÁNDOR a lelnök Sándor István polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy igazi boldogságot csak a szeretet tud adni és ezt legjobban az idős nemzedék tudja, amely tapaszta­lataira alapozva nap mint nap azon van, hogy összetartsa a csa­ládot. A magyamándori nyugdí­jasok munkával eltöltött, önzet­len életét, a családban betöltött fontos szerepüket szeremé meg­köszönni ezzel a találkozóval is a fiatalabb nemzedék, a rendez­vényt szervező önkormányzat, a Magyamándorért Közalapítvány és a Vöröskereszt helyi szerveze­te és Bagó István vállalkozó. A polgármester úgy vélte, szemé­lyes tapasztalatai alapján is mondhatja, hogy a jelenlegi idő­sek, szorgalmas, példás és bölcs munkájának köszönhetően szép eredményeket ért el a község. A fiataloknak szólóan emlékezett azokra az időkre, amikor a falu­ban nem volt vülany, gáz, vezeté­kes ivóvíz, telefon, autó és sok más és mindezek a közös munka eredményeként megvalósultak. Megköszönte az idősek segítsé­gét a 95 százalékos állami támo­gatással épülő 1,5 milliárd forint­ba kerülő csatornaberuházás szervezésében, amelyet nyolcvan százalékban támogatott a lakos­ság. Úgy tervezik, hogy jövő év tavaszán a tisztítóművet is beüze­melik és kedvezményes csővásár- lással jövő év őszig térítésmente­sen elvégzik a bekötéseket. Az infrastruktúra teljes kiépülésével Magyarnándor is remélhet mun­kahelyteremtést szolgáló befekte­tőket - mondta reménykedve a polgármester. NEMZEDÉKEK Tájékoztatójában kitért az ön- kormányzat családok érdekében tett erőfeszítésére, amelyek so­rán az iskolások részére kétezer forintos tankönyvtámogatást ál­lapítottak meg és a középiskolá­soknak 3500 forintot biztosíta­nak erre a célra. Az arra rászoru­ló továbbtanulók részére havon­ta négyezer forint önkormányza­ti támogatást terveznek adni a Bursa Hungarica Alapítvány ke­retében. Gyermekenként napon­ta 25 forint étkezési hozzájáru­lást ad az önkormányzat, amely a fogászati ellátás költségéből 20 százalékot átvállal. Mindezek jelzik, hogy Magyarnándorban kiemelt feladat a családok támo­gatása, az itt élők életének köny- nyebbé tétele - mondta Sándor István polgármester, aki végül jó egészséget és jó szórakozást kí­vánt a község nyugdíjasainak. Nagy tetszést aratott a magyar- nándori általános iskola tanulói­nak a műsora, akik Petőfi A hely­ség kalapácsa című művét dol­gozták fel sikerrel. Gibiszer Gábomé tanárnő, aki pátyolgat- ta a gyerekeket, kedves szóval konferálta végig az ünnepi mű­sort. Szólt a taps a balassagyar­mati zeneiskola Magyarnán- dorba kihelyezett tagozata furu­lyázó diákjai produkciójának, akiket Ember Péter tanár készí­tett fel. Nagy figyelemmel hall­gatták a magyamándori nyugdí­jasok dr. Csordás Ildikó házior­vosnak az idős korra jellemző egészségügyi problémákra vo­natkozó tanácsait. Jó volt a han­gulat a teremben és ezt mutatta a tolószékbe kényszerült 71 éves Kalmár Ferenc megjegyzése is, hogy a pálinka gyógyhatása nem lett megemlítve, pedig a szilvóri- um hozta őt vissza a másvilág­ról. Még 1964-ben olyan baja volt, hogy a gyarmati sebészeten naponta másfél liter pálinkában fürdették, hogy a tetanuszából kigyógyuljon. Életéről szólva el­mondta, hogy tizenegy éves ko­rában tyúkokkal kezdte a gaz­dálkodást még Debercsényben és aztán dolgozott az állami gaz­daságban, ahol kellett, lóval, traktorral. A fekete fejkendős idős asszonyok sorában ott volt a 87 éves Kalmár Andrásné, aki azt emlegette, hogy szegény édesapját nem ismerhette meg, mert azt az ő születése előtt öt nappal elvitték az első világhá­ború frontjaira, ahol odaveszett. EGY ÉLETÚT Özveggyé vált édesanyja há­rom gyereket nevelt fel, ami nem volt könnyű. Erzsiké néni el­mondta, hogy még 1932-ben ment férjhez a mezőgazdaság­ban dolgozó férjéhez, akivel majd ötven évet éltek együtt, két élő gyermeket felnevelve. - Kí­nosan éltünk - mondja bánato­san és arról mesél, hogy előbb cselédlányként szolgált a helyi kocsmárosnál, majd Budapestre került egy mérnökhöz, aztán egy tábornokhoz, végül egy taná­csoshoz szolgálónak. A főváro­son kívül csak a balassagyarmati vásárra járt, még az Ipolyon túl­ra sem jutott el. Nem volt annyi pénz, hogy járkáljon az ember - mondja komolyan. A mai világ­ról az a véleménye, hogy nem könnyű a mostani élet sem, hiá­ba van a sok autó. Most is meg kell dolgozni mindenért. A 87 éves, értelmes tekintetű, jó be­szédű Erzsi mama azt mondja, hogy szerencsére jó az egészsé­ge, még egy kis kupica édes pá­linkát is megiszik, nagyon rit­kán. Ezen nevetnek a körülötte ülők, a 71 éves Varga Gyuláné, a 68 éves Guba Istvánná. A 83 éves Babcsány Pálné azt emlegeti, hogy fiatal lány korában szolgál­ni ment, aztán házassága után tíz évre meghalt a férje, de mos­tanra aztán teljesen magára ma­radt, mert a második férje is el­hunyt. Három gyereke közül a lánya, Maglódi Józsefné itt taka­rít az iskolában, ahol most ezen a találkozón ő is jól érzi magát. A pálinka emlegetésére derülnek a férfiak is, akik azt mondják, hogy a magyamándori pálinká­nak jó híre van messze földön is. A jó harmincéves múltra vissza­tekintő nándori pávakör tagjai: Kiss Ferenc, Galbács János, Var­ga József, Mizera Lászlóné, Se­bestyén Tibomé és társaik még nótára is fakadtak. Felemleget­ték, hogy milyen jót mulattak a legutóbbi nyugdíjas lub zsórifür- dői kirándulásáról hazafelé Szurdokpüspökiben, a Csörgő­patak melletti étteremben. A da­los kedvű Galbács János, a pá­vakor alapító tagja az életéről nem sok jót mondhatott. Még 1968-ban az egyik éjjel robbaná­sos balesetet szenvedett a nógrádkövesdi kőbányában és az egyik karját elvesztette. - Megélek, mert dolgozok - mondja a leszázalékolt férfi. Amikor a doktornő azt mond­ta: meg kell érteni az időseknek, hogy át kell adniuk a helyüket a fiataloknak - én ezt sajnos nem tudom megtenni, mert nincs, aki átvegye. Két lányom nem ve­heti át a mezőgazdasági mun­kát, amit évtizedek óta végzik, a feleségem három éve meghalt. Traktort vezetek, szántok, ve­tek, kapálok, mindent megcsi­nálok ezzel az egy kezemmel. Nem vesztem el a reményemet és a munkában örömet lelek - magyarázza energikusan János bácsi.- Az úgy van, ahogy mondja - erősítik meg a többiek. Kiderült még, hogy a nyugdíjasklub el­nöke is volt, szegény Tóth Pista bácsi után most Sándor Pálné vezeti az idősek klubját, amely számos programot kínál a tagja­inak. A beszélgetésekben felemlí- tődik az egykor jó hírű nándori téesz dolga, a cukorrépaszedé­sek nagy munkája, amelyben Zelenák János és Vasas József nyugdíjasok a répa átvételénél segédkeztek.-Én vagyok a Zelenák Mari, ő pedig a testvérem János - mutat­kozik be egy 67 éves asszony és a hosszú életet megélt dolgos szü­leiről beszél. Közben szorgos ke­zek terítik az asztalokat, Filiczkiné Nagy Éva óvónő és tár­sai hordják ki a Galbács Erika szakács remekbe készült vadász- tányérosát, amelynek elkészülté­be az iskola konyhájának dolgo­zói is besegítettek. Varga Gábomé azt emlegeti, hogy szinte a jelenlévők minden adatát ismeri, mert 37 évet dol­gozott bérelszámolóként a vala­mikor 1200 állandó dolgozót foglalkoztató Magyamándori Ál­lami Gazdaságban. A fiatalos hölgy megemlíti, hogy négy éve özvegyen él, lánya és fia, vala­mint két unokája minden örö­me. Nyugdíjasként még a becskei varrodában dolgozik. Legalább van értelme a napom­nak és tudok még adni a csalá­domnak is - vélekedik. A fejkendős Bagyal Istvánná az áfésztől ment nyugdíjba, és ke­serűen emlegeti, hogy a férje het­ven aranykoronáját érő földjét a téesz bérelte és az első évben még fizetett, a másodikba már csak alig és most semmit nem adott. Még Cserhátszentivánból is akadt vendég, a 93 éves Lendvai Jánosné, aki testvére gyermeké­nél, Nagy Máriánál volt.- Nagyon jól éreztem maga­mat ezen a nyugdíjas-találko­zón. Ilyen jó helyen még nem is voltam, mióta leéltem az élete­met - mondta. Közben nótára fakadt a meghívottak sokasága, akik között a pávakör tagjai vit­ték a prímet. DALRA FAKADTAK Bagyal Kálmán az egyház kor­elnöke, aki sekrestyénként is szolgál, azt mondja, hogy a dalra fakadtak nagy része a passióban is énekel vele. Felesége a nándo- riakkal most a jászberényi bú­csún van. A doktornő tanácsait ő is felemlíti, hogy nem volt benne az, hogy a nyugdíjasnak mennyit szabad inni... O a sajátjából min­den nap megissza azt a két stam- pót és a három fröccsöt, így 71 évesen, csak módjával él. Bagyal úr jónak találta a hangulatot és azt énekelte nagy vígan, hogy: „Elmentem a templom előtt, be­néztem a templomba, ott látom a régi babám, menyasszonyi ruhá­ban... Azt gondoltam, hogy meg­csaltál, de megcsaltad te maga­dat, ha én téged kikacaglak, né­ked sírnod nem szabad...” Na, erre az asszonyok is rá­zendítettek a dalukra, hogy: ...Édesanyám minek adott férj­hez, minek adott idegen legény­hez? ...Én a legényt nem ösmerem, gyászba borult az éle­tem, örökre...” Nagy dalolással ért véget a magyamándori nyugdíjas-talál­kozó. SZABÓ ENDRE HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents