Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)
2001-10-13 / 239. szám
Ll ETJ 1 |_‘L AtaZLLL 2001. OKTÓBER 13., SZOMBAT A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE | Megjelent „Nagy Iván naplója - Visszaemlékezések” Jazz a templomban „Nagy Iván naplója - Visszaemlékezések” címmel látott napvilágot a Nagy Iván könyvek sorozat első köteteként Balassagyarmaton a magyar történettudomány jeles nógrádi alakjának naplója. A kötetet a sorozatszerkesztő Tyekvicska Árpád szerkesztette, társszerkesztő Andor Csaba volt. A naplót a Nagy Iván Történeti Kör adta ki a magyar Millennium Emlék- bizottság, a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiuma, a Pro Renovanda Hungáriáé Alapítvány, Nógrád Megye és Balassagyarmat Város Önkormányzata támogatásával. Nagy Iván, a kötet címlapján ___________■ A honi történettudomány iránt érdeklődőknek nem kell bemutatni Nagy Ivánt. Nógrád megyében nemcsak a szakemberek, hanem a nagyközönség is ismeri a jeles tudós és akadémikus nevét, alapműnek számító hatalmas munkáját (Magyarország családi czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal) ugyancsak számon tartja. A most kiadott napló, ami két kötetben maradt az utókorra, hozzásegít ahhoz, hogy a nagy tudós életpályájának személyes vonatkozásait is megismerje az olvasó, ugyanakkor természetesen mélyebb betekintést nyerjen a korszakba is. A múlt kiemelkedő személyiségének mindennapjai, sikerei, küzdelmei egyaránt hamisítatlanul tárulnak a jelenkor szemlélője elé e feljegyzéseket olvasva. Márpedig Nagy Iván kora magába foglalja a magyar történelem egyik legdicsőségesebb szakaszát is, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc idejét és persze annak levereté- sét, ami az ő számára is a bujdo- sás kora, illetve kiegyezést követő korszakot. Mindez és még sok más a naplóban személyes történelemként jelenik meg, egy rendkívül gazdag és izgalmas életút részeként. így elénk tárulhat a történelem iránt érdeklődők számára ismert események személyes háttere, az eseményekben való részvétel megany- nyi mozgatórugója, ismert szereplők bukkannak föl ismét, egész sorsokat rejtegetnek a helyzetek, emberi kapcsolatok, a múlt képei elevenednek meg a lapokon. Nincs abban semmi túlzás, ha azt állítjuk, ez a napló helyenként szinte szépirodalmi ihletettségű részleteket tartalmaz, időnként pedig - szoros összefüggésben a korabeli eseményekkel - úgyszólván egy krimi izgalmasságával bír. A naplóból minduntalan elővillanó „fénytörés” nem takarja el a késői olvasó előtt a valóságképzetek tisztaságát, ellenkezőleg, világosságot jelez a mindennapok igazságkeresésének útjain, amelyeken eleink - köztük Nagy Iván is - jártak. A kötetet gazdag jegyzetanyag egészíti ki, amely megkönnyíti a tájékozódást, ugyanakkor még izgalmasabbá is teszi a napló olvasását. A Gyermekkor, a Jogászi és Jurátusi élet, a Bujdosás napjai, az Irodalmi foglalkozás, az Ügyvédi pálya, továbbá a Könyvtár- nokság és családos élet című fejezetek jegyzeteit Hausel Sándor, a Gymnasiális időszak és a papnöveldéi élet fejezetek jegyzeteit Horváth M. Ferenc a katonai élet című fejezetét Hermann Róbert, a Velence és Oroszi címűét Kovács annak készítette. A Névmutató ugyancsak növeli a kötet értékét. Szerkesztői megjegyzés szerint a szerkesztésnél eltekintettek a betűhív közléstől, s bár a szöveget modem helyesírással adják közre, az eredeti nyelvi állapot megmaradt. A fejezetbeosztást változatlanul hagyták. A naplóban lévő rajzok és ábrák a szöveg megfelelő helyén találhatók a könyvben. Mindez szintén hozzájárni ahhoz, hogy a napló szinte mai könyvként olvasható, stílusában is friss és szellemi izgalmat keltő. Amiként azt a szerkesztő is hangoztatja, a szöveget érzékelhetően könyvként írta meg Nagy Iván, bár a napi jegyzetek nem maradtak meg. A két kötet a balassagyarmati Both család hagyatékából Kovalcsik András hely- történész jóvoltából került köz- gyűjteménybe, jelenleg a Palóc Múzeum adattárában őrzik. A kötet címlapja Ellinger Ede fényképész Nagy Ivánról készített képének felhasználásával készült. A felhasznált változatot a balassagyarmati Helytörténeti Gyűjtemény őrzi. _______________________™ Jazz a templomban, vagy úgy is mondhatjuk: gregorián a jazzben. Néhány év szünet után újra vendégülik lesz a világ legjobb szaxofonosa, Jan Garbarek és a legjobb kamarakórusok egyike, a HUliard együttes, akik új korszakot nyitottak azzal, hogy két, egymástól majd ezer évnyire lévő kor zenéjét egyesítették. Ez a csodálatosan hangzó muzsika nem egyházi ének és nem is jazz, pontosabban ez is, az is. Nem kottában rögzített és nem rögtönzött zene, hanem ez is, az is: ősi is és mai is. A gregorián éneklés és a kortárs zene legjobb kamarakórusa, a brit Hilliard énekegyüttes és a világ ma talán legjobb szaxofonosa, a norvég Jan Garbarek találkozásából született. Az 55. évében járó Garbarek épp 40 esztendeje hallotta a rádióban játszani John Cortrét, ő szeptemberben lett volna 75 éves, és elhatározta: megtanul játszani. Még a debreceni jazz- fesztiválon ismerhettük meg a 80- as években. Összetalálkozása a Hilliard együttessel, egy híres német gyártásvezető, Manfred. Eicher gondolata volt. Amikor Izland megkövült lávatengerén forgatták Max Frish elbeszéléséből a filmet, melynek hősét elszigeteli a külvilágtól egy vihar és az emlékezésvesztéstől retteg, eszébe jutott a spanyol Christo bar de Moralles halotti miséje, amit Sevillában hallott először és fölrémlett képzeletében egy magasan köröző madár, amihez valahol belül Garbarek szaxofonjának hangja társult. A filmhez mindkét zene túl mély, túl erős lett volna, de mert Eicher egy lemezcég vezetője is, összehozta a nagy találkozást. John Potter, a Hilliard tenoristája szerint az ősi több szólamú éneklésnek, amikor az egyes szólamok dallama és ritmusa önálló volt, éppúgy nem volt neve a kezdetben, csak ma mondjuk polifóniának, mint ahogy a jazznek sem, amikor a századfordulón létrejött. Hilliardék és Garbarek együttműködéséből valóságos csoda született. Nálunk hat éve a Bazilikában, négy éve a pécsi székesegyházban volt már hangversenyük és most újra eljönnek. 17-én Budapesten a Szent István Bazilikában, 18-án pedig a Debreceni Nagytemplomban lépnek fel, aminek Garbarek külön örül, hiszem még a jazzfesztiválokon megkedvelte a cívis várost. Nemcsak azért játszanak templomban, mert a művek egy része egyházi fogantatást hanem a székesegyházak hangzásvilága a szaxofonnak is szárnyakat ad. Ipolysági keramikusművész kiállítása Rétságon A történelem szálai évszázadokon keresztül sok vonatkozásban hasonló sorsot írtak elő mindkét város számára. Gyakorta egyaránt megszenvedték ugyanazon hadseregek átvonulását, s jelentőségüket a kereskedelmi útvonal emelte ki. Trianon óta, egészen a közelmúltig azonban mégis mintha elérhetetlen távolságra költöztek volna egymástól. A rendszerváltás előtt a hivatalos rétsági kapcsolat - nem tudni miért? - távolabbi szlovákiai célpontok felé irányították. Az utóbbi években azonban egyre több szálon szövődik a két szomszédváros barátsága. Szép példái ennek a rendszeres meghívás egymás rendezvényeire, vagy egy ilyen szép bemutatko„Magyar fények...” A párizsi Hotel de Vilié Szent János termében kivételes érdeklődéstől övezve nyílt meg a XIX. század fordulóján megszületett modern magyar pik- túra valamennyi jelentős művészének mintegy hetven alkotását felvonultató képzőművészeti kiállítás. A „Magyar fények - kolorista tendenciák 1870-1914” című tárlatot - amely a franciaországi magyar kulturális évad egyik legrangosabb képzőművészeti eseménye - Baán László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára és Christophe Girard, a párizsi városháza kulturálisügyi alpolgármestere avatta fel. A tárlaton 29 festő szerepel, olyanok, akik a XIX. század utolsó évtizedeiben szakítva a hivatalos akadémizmus- sal és a műtermekből a szabadba vonulva gyökeresen új szemléletű alkotásaikkal új stílust teremtettek a magyar festészetben. zás, mint Kutak Adrién, Ipolyságon élő keramikusművész rétsági kiállítása. A művésznő munkássága nem ismeretlen megyénkben, hiszen már Balassagyarmaton is bemutatkozott egy alkalommal, termékeny művész, műveivel szerepelt már Németországban, Ölaszországban, Japánban, de több alkalommal állított ki egyiptomi biennálékon is. Műveit - mint azt a kiállítását megnyitó Csemniczky Zoltán szobrászművész kiemelte, - titokzatosság jellemzi. Egyszerre kitárulkozóak és rejtőzködők, magamutogatók és szemérmesek. Egyszerre adja magát és megfejtésre vár, és ez a jó bennük: egyszerre gyönyörOlyan volt Madách Imre alsósztregovai háza, mintha az ott lévők a nagy drámaíró gondolataiból váltak volna valóra. Színészek, akik Ádámot, Évát, Lucifert és megannyi más szerepet játszanak majd „Az ember tragédiájáéban tavasszal a Nemzeti Színház megnyitásakor. Alsósztregovai házában Madách Imre talán egész élete során nem fogadott annyi vendéget, mint ahányan a minap odalátogattak, hogy magukba szívják a hely szellemét, és hogy megismerjék azt a vidéket, amely „Az ember tragédiája” megírására ihlette a drámaírót. Eljött a Nemzeti Színház nyitó előadásának teljes társulata, és itt tartotta meg első olvasópróbáját. Az egykori dolgozószobában, a híres oroszlánbarlangban a színművészek így rótták le tiszteletüket a 137 éve e napon elhunyt drámaíró emléke előtt. Szikom ködtet és elgondolkodtat. Az alkotások különlegességének titka a technológiában rejlik. Kutak Adrién egy japán eredetű, amerikaiak által módosított eljárással dolgozik. Lényege, hogy a kemencéből forrón kivett cserepet gyorsan be kell takarni száraz, vagy nedves forgáccsal, avarral, füvekkel. Az így beinduló redukciós folyamat eredménye a kerámián megjelenő káprázatos színösz- szeállítás. A rétsági kiállítás a „Rétsági Ősz” programsorozat kiemelkedő rendezvénye. A megnyitót a szintén ipolysági művész - Makovinyi Hédi - fuvolajátéka gazdagította. v. J. János, a bemutató előadás rendezője a sajtótájékoztatón elmondta, minden színházi alkotás közeledés az ismeretlen felé. Ez volt a célja az alsósztregovai utazásnak is. Vagyis hogy egy kis időre feledjék el a budapesti színészek a biztos otthont, a sablont, és hagyják magukat megérinteni a hely szelleme által. Jó lenne, ha Madách emberi alakjára is hullna végre egy kis fény, vélte a rendező. Ezért is döntött egy rendhagyó szerep- osztás mellett. A budapesti művészekhez temesvári, marosvásárhelyi, beregszászi, békéscsabai és komári színészeket is meghívott a társulatba. Olyanokat, akik személyes kifejezőerejükkel és művészi sokszínűségükkel hűen visz- szaadják a madáchi dilemmát, vagyis hogy az emberi lélek és gondolkozás legnagyobb és máig időszerű kérdéseire adható, vagy épp nem adható válasz. Madáchra emlékeztek Arany- és platinalemezes dalokkal érkezik Balázs Pali november 5-én Salgótarjánban, 6-án Bátonyterenyén lép fel Balázs Pali, a népszerű énekes igazán nem panaszkodhat eddigi sikereire, hiszen napjaink egyik legsikeresebb előadójává „nőtte” ki magát az utóbbi két évben. A néhány hete megjelent új lemeze kapcsán beszélgettünk vele.- Egész évben tartó koncertek, fellépések, tévés szereplések, évente új lemez... Hogy bírja?- Köszönöm szépen, néha nagyon fárasztó, de egyébként jól bírom. Azok a közönségsikerek, melyeket a koncertjeim, fellépéseim során tapasztalok, minden fáradságot megérnek. Tavasszal egy 40 állomásos koncertkörúton vettem részt, főként azokban a városokban találkoztam személyesen rajongóimmal, ahol korábban erre még nem volt lehetőségem. Koncertemen elsősorban a tavaly szeptemberben megjelent - mára platinalemezzé érett - „Nem adom kölcsön a szívem” című lemezem dalait énekeltem. A nyár közepén, júliusban az Erdélyben élő magyaroknak volt szerencsém 16 koncertet adni, ahol eddig még ilyen mértékben soha nem tapasztalt közönségsikerem volt.- Bobokban az új lemez, ez mikor készült el?- 2001 januárban kezdtem el a stúdiómunkákat, több mint 8 hónapon keresztül dolgoztunk rajta közösen, Kaszás Péterrel. E közös munka eredményeként szeptember 19 én jelent meg „Mindig úgy szeress...” címmel. Két feldolgozás mellett sok-sok vadonatúj dal került a korongra, közöttük a számomra különösen kedves a „Mama az Istenért...” című, melyet édes- anyámnak szántam. Dalaimban olyan érzelmek, gondolatok fogalmazódnak meg, melyekkel nap mint nap találkozunk, mivel mindenki volt szerelmes, sőt kapcsolataink során néhányan csalódtunk is. Végtelenül boldog vagyok, mivel az előjegyzések alapján a megjelenés napján ez is aranylemez lett.-Koncertek, fellépések, hogyan alakul az év végi program?- November 5-én ismét útra kelek zenekarommal, hogy élőben is elénekelhessem legújabb dalaimat közönségemnek. Hosszú út lesz. Harminc helyszínt választottam ki, e számomra nagyon fontos esemény- sorozathoz. Koncertjeimre elkísér Ricsi kutyám is, akivel lázasan készülünk egy közös produkcióval.- Megyénkben mikor és hol hallhatják Nógrád megyei rajongói?- November 5- én Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban, majd november 6- án Bátonyterenyén az Ady Endre Művelődési Központban. Mindkét helyszínen 19 órakor kezdődnek a koncertek. NÉMETH ANTAL-RELIKVIÁK. Csesztvén a Madách Imre Emlékmúzeumban az elmúlt hét végén rendezett Madách irodalmi napon nyitottak kamarakiállítást Németh Antal színháztörténeti hagyatékából. Balról jobbra: Németh Antalné Monori Kornélia, Kovács An- na irodalomtörténész-muzeológus, Kerényi Ferenc irodalom- és színháztörténész. _______________________________fotói oócs év* R icsi kutyával közös produkciójuk isjesz
