Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-04 / 205. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2001. SZEPTEMBER 4., KEDD Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és tisztelték, hogy MOLNÁR BÉLA (megyei tanács volt dolgozója) 67 éves korában váratlanul elhunyt Hamvasztás utáni búcsúztatása és temetése 2001. szeptember 7-én, 15 órakor lesz a Somoskőújfalui temetőben. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A GYÁSZOLÓ CSALÁD \ Mély fájdalommal tudatjuk, hogy PINTÉR SÁNDORNÉ (az. Balén Erzsébet) 65 éves korában elhunyt. Temetése 2001. szeptember 5-én, a 16 órakor kezdődő gyászmise után lesz a karancskeszi temetőben. Egyben köszönetét mondunk mindazoknak, akik temetésén részt vesznek és mély fájdalmunkban osztoznak. A GYÁSZOLÓ CSALÁD INGATLAN SZOLNOKON, a Téglagyári úton (Tisza- Coop-pal szemben) eladó 2500 m2, vállal­kozásra kiválóan alkalmas, bekerített üres telek. 3000 Ft/m2. Érd.: 06-30/3032-300. •0941’ SZOLNOKON, a belvárosi piac mellett, Fiu­mei út 20. sz. alatt épülő 6 lakásos társas­házban 1 és 2 szobás öröklakások leköt­hetők. Beköltözés: 2002. év tavaszán. Ér­deklődni: 56/512-370-es telefonszámon, vagy személyesen 5000 Szolnok, Óvoda út 2. sz. alatti székhelyen. GENERÁCIÓ SZOL­NOK KFT. •pasi« KERESÜNK eladó ingatlanokat külföldi és magyar ügyfeleink részére. Országos Ingat­lanközvetítő 1066 Budapest, Teréz krt. 40. Nyitva: 10-16.30-ig. Tel.: 06-1/269-5971. •1244" KÜLFÖLDI befektetők részére eladó ingat­lanokat keresünk. 06-1/321-4658. •1404* KERESÜNK és kínálunk eladó ingatlanokat az ország egész területén. „Univerzál” In­gatlanközvetítő, Szolnok, Ady E. u. 1. Tel.: 56/422-043. -1251­MÁTRADERECSKÉN családi ház panzióként vagy 2 generációnak eladó. T.: 36/476- 072. *1303* JÁRMŰ TRABANT ‘83-as, friss műszakival eladó. I.- ár: 84 E Ft. Érd.: 06-30/264-7833. •1497­MTZ 552-es, 4 év műszakival eladó. T.: 32/453-132, 06-30/205-7755. -ísos* VEGYES GARÁZSAJTÓ, Holhós. Tel.: 35/350 381. *8161* FÉMZÁROLT lucernamag, fükeverékek, pil­langósok folyamtosan kaphatók, kis- és nagytételben, házhoz szállítva is. 06/22/439-664 v. 06/30/304-1438 •1421* ÁLLAT ELŐNEVELT fehér húshibrid csirke kapha­tó. St., Nagymező út 80. 32/442-346,15 h-tól 32/441-633. -i2M*_ ____ “ LEFOJT tyúk eladó. 7: 32/376-195.-me­MAGYARVIZSLA-KÖLYKÖK eladók. Tel.: 32/388-092, 06-30/9251-443. *1494* ROTTWEILER kiskutyák eladók. Érd.: 06- 20/431-6610. -1499­ÁLLÁST KÍNÁL ANGOL magántanárt keresek Nógrádsápra. T.: 35/381-346. *1321* OLAJFÚRÓSZIGETEK, luxushajók, segéd­munkák külföldön, mindenkinek! Tel.: 06- 1/384-0477, www.tar.hu/westherald •1350* AMERIKAI munkák vízumügyintézéssel. 20/4158-965. -uio­FIATAL agilis munkatársat keresünk cső­szerelő, ill. vasipari munkakörbe. Érdeklőd­ni munkaidőben, 7-16-ig a 32/442-377 te­lefonszámon. *1480' MESTERPÉKET pékségbe felveszünk, ke­nyérszállításban jártas, több gépkocsival rendelkező szállítót keresünk. Tel.: 30/912-4996. -1493­BEDOLGOZÓ varrónőket keresek. 32/388- 234. *1495* OKTATÁS DAJKA, felsőfokú gyógypedagógiai asszisz­tens, pedagógiai asszisztens szakképzés AKKREDITÁLT fejlesztőpedagógia és logo­pédia kiegészítővel Salgótarjánban. Tele­fon: 06-1/276-5918. mos­! Apróhirdetésekkel kapcsolatos információkkal készséggel állunk rendelkezésére. 32/416-455 215-ös mellék Helyreigazítás A KISOKOS Szerkesztősége értesíti az olvasókat, hogy a salgótarjáni 2001/2-es kiadványban technikai okok miatt érvénytelen menetrend jelent meg. Helyes információ: 32/314-000 Kérjük szíves megértésüket! Köszönjük. Szuha területére kézbesítőt keresünk szeptember 0-ei kezdéssel. Érdeklődni: a 06-30/9951 -279-es telefonon. Olcsó szálláslehetőség diákoknak 3-4 ágyas szobákban! Ár: 15 E Ft/hó/fő, mely a rezsit is tartalmazza! Naponta egyszeri alkalommal 380 Ft-ért étkezést biztosítunk, igény szerint. Tel.: 06-30/227-7710. 1 /----------------------------------------' E sti tagozatú gimnáziumok Nógrád negyében! Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Érsekvadkerten és Karancslapujtőn alapított esti tagozatú gimnáziumok felvételt hirdetnek a 2001/2002-es tanévre. A középfokú oktatás, amely érettségi vizsgával zárul, a Budakalász Gimnázium országos hálózatának részeként kerül megszervezésre. Érdeklődni és jelentkezni lehet Salgótaijánban, a Borbély Lajos Szakközépiskolában, i Bátonyterenyén, a Fáy András Szakközépiskolában, Érsekvadkerten, a Petőfi Sándor Általános Iskolában, Karancslapujtőn, a Mocsáry Antal Körzeti Általános ­Iskolában. 'S Az iskolafenntartási díj tanévenként 8 000 Ft, mely a beiratkozáskor fizetendő. _______________H I R P E T É S K étszáz évvel később: visszatért az alapítók szellemisége Beszélgetés Nagy Ferenccel a magyar tudományról, tudósokról a Nemzeti Múzeum állandó kiállítása alkalmából Tavasszal a Műszaki Egyetemen kiállítás volt látható a magyar No- bel-díjasokról. Abban, hogy ez így történt, nagy része volt Nagy Fe­rencnek, aki nem mellékesen a magyar „Tudóslexikon” főszerkesz­tője. A kiállítás aránylag rövid ideig tartott nyitva, ami részben ért­hető, hiszen a tanév is végéhez közeledett és mégiscsak egy egyete­mi épületről volt szó. Mindez azonban csak afféle nyitánya volt an­nak az állandó bemutatónak, amit most avattak ünnepélyesen a Nemzeti Múzeumban. Kell-e mondani, hogy Nagy Ferencnek ebben is oroszlánrésze volt, hiszen amikor beszélgettünk vele, akkor még a legkülönbözőbb relikviák kupacokban hevertek.- Hány év munkájába tellett, bár nem hiszem, hogy az évek száma igazán fontos, de mégis, mekkora munkába tellett az, hogy ez a kiállítás megnyílhatott itt a Nemzeti Múzeumban?- Az életembe. Nem tréfa. Az édesapám magyar-történelem szakos tanár volt, marosvásárhe­lyi, én magam jogot végeztem, Magyari Zoltánt választottam példaképnek, aki éppen 75 évvel ezelőtt a nagy tudós kongresz- szusnak volt a főszervezője Klébensberg Kunó vezérkari fő­nökeként, tőle jelent meg a ma­gyar tudománypolitika alapveté­se, amelyik azt mondja, hogy ké­rem szépen a magyarság Trianon után a tudományban, kultúrában kell nagy legyen és mindent erre összpontosítsunk. Ő hívta haza Szent-Györgyi Albertét, Bay Zol­tánt és a többieket. Miután én jo­got végeztem és megismertem ezt a részét, egyetértettem vele. Akkor már könnyű volt egyetér­teni, mert jöttek haza Neumann Jánosnak a művei és a többieké is, akkor már tudtuk, hogy erre megy a világ, amit ők 75 évvel ez­előtt megértettek és én erre tet­tem az életemet.- Ez mind rendben van, de mondjuk olyan technikai akadá­lyok is nehezítették, hogy ki kel­lett volna utazni zömmel az Amerikai Egyesült Államokba például, onnan beszerezni bizo­nyos relikviákat, márpedig nem hiszem, hogy nagyon segítették volna ebben.- Soha nem panaszkodtam a nyilvánosság előtt. Nagyon Össze kell szorítsam a fogamat, hogy most se panaszkodjak és ne mondjam el mindazt, ami nem valósulhatott meg a közöny és az ellenállás miatt, csak a jóról be­szélek. Hála Istennek Ameriká­ból meghívtak, 1987-ben az Arisona State Universityn konfe­renciát szervezhettünk, ahol Wiegner Jenő, Teller Ede és má­sok is ott voltak. Többször járhat­tam Amerikában, mindig onnan kaptam a lehetőséget. Igenis kap­tam segítséget sok helyről, ennek köszönhetően gyűlhetett össze ennyi anyag.- Nem szokott azon elgondol­kodni azért, hogy az élete nagy ajándéka, hogy ezekkel a való­ban fantasztikus géniuszokkal személyesen is találkozhatott, már aki persze élt még akkor.- Ön megmondta ennek az egésznek a lényegét. Ha azt mondom, hogy rátettem az élete­met, mérhetetlenül megjutalma­zott az élet ezzel. Az, hogy egy Bay Zoltán, egy Szentágothai Já­nos vagy Oláh György a barátjává emelt, én tudom azt, hogy olyan toronymagasan vannak fölöttem, hogy nekem kell fölnézni, de hogy értékelték ezt a munkát, ők tudták ennek a jelentőségét, segí­tették, támogatták, ez a legdrá­gább jutalom, amit én az élettől kaptam. De a második, hogy ne az eltávozottakról beszéljünk - ilyen csak széles körű összefo­gással valósulhat meg - az, hogy Hámori József, Halász Béla, a Magyar Nemzeti Múzeum veze­tése, a műegyetem vezetése ugyanolyan tisztában vannak ez­zel és mi egy igazi összefogással tudtunk példát mutatni. Ebben az országban nem az jellemző, hogy összefognak, de igenis pont ez a példa mutatta és ez túl­mutat a kiállításon, hogy ha van igazi nagy közös feladat, akkor föl tud mindenki emelkedni ah­hoz.- Van arm példa, hogy egy or­szág nemzeti múzeumában a tu­domány állandó kiállítást kap­jon, mert ez elég bizalmak tűnő párosítás.- A Magyar Nemzeti Múzeu­mot Széchenyi Ferenc alapította meg, akinek az akadémiát alapí­tó Széchenyi István a fia. Én úgy gondolom, hogy visszatért az alapítók szellemisége, hiszen ép­pen most lesz kétszáz éves az alapítás. Tehát én ennél szebb helyet nem tudok, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, abban is a ko­ronázási palást mellett, szemben a Széchenyi teremben - ennél bölcsebb döntést a Nemzeti Mú­zeum részéről nem tudok elkép­zelni. Nyilván valami szerepem nekem is volt, mert én gyűjtöt­tem össze.- Nem válaszolt a kérdésre. Van arról tudomása, hogy ezt va­lahol, bármely országban is a vi­lágon hasonló módon tették vol­na?- Valóban, erre nem volt még példa.- Azért olyan szempontból nem lehetett könnyű, hogy itt job­bára szellemi termékek voltak. Tehát a magyar tudomány szelle­mi termékei. Ezt megjeleníteni meglehetősen nehéz, már úgy ér­tem, hogy tárgyiasítani.- Igen, a szellemet kellett meg­jeleníteni. Az, hogy mi van a ke­zemben..., lehet gépeket, min­denféle értékes „ketyeréket” hoz­ni, lehet számítógép, lehet C-vi- tamin, de hát a szellemét hogy jelenítse meg az ember? Én még­is azt mondom, hogy van három olyan tárgykör, ami ezt segíti. Az egyik a levelezésük, ahol a zse­nik zsenikkel leveleznek. Nem „lededósítják” hogy a kisisko­lás vagy az átlagolvasó is megért­se, hanem ott fesztelenül a zseni a zsenivel beszél elképesztő hő­fokon és elképesztő szellemi ma­gasságokba emelkednek és sze­rencsére sikerült egy csomó ilyen értékes relikviát összegyűjteni. A másik a fotók. Ha látja valaki, én Neumann Jánost mondom vagy Bay Zoltánt, Bay Zoltán teljes ha­gyatéka nálunk van, én melléke­sen a Bay Zoltán Alapítványnak is a kuratóriumi elnöke vagyok, Keszthelyi Lajos professzor a tisz­teletbeli elnöke. Tehát nálunk vannak a teljes életművek. Bay Zoltánnak az aktatáskája. Ná­lunk van a szemüvege, a karórá­ja, de nálunk van még a kor­mányzati gyűrűje is. Ezek olyan személyhez kötődő, abszolút unikális dolgok. De itt van Oláh Györgynek az az aranyérme, amit Stockholmban vett át és mellette az eredeti igazoló levele. És a harmadik pedig a néző. Idén az olvasás éve van, én hozzáten­ném, a nézés éve is legyen, ugyanis ezek üzenetek és az üze­net akkor ér valamit, ha megér­kezik valahova. És úgy érzem, hogy most, egy új évezred nyitá­sában a magyar embernek a lelke megnyílt ennek az üzenetnek a befogadására, amelyik összefog és fölemel. Csak a kultúrát hozták őseink a Kárpát-medencébe? Népmozgásokról, vándorlásról rokonságról is mesélnek a csontok örökletes anyagai- A génjeinkben, örökletes anyagunkban nemcsak a jelen ál­lapotát őrizzük, hanem valahol a történetünket, a múltunkat is. Legalább is a szegedi biológiai központ kutatói arra gon­doltak, hogy akár valamiféle nyomozást is lehet ezen az ala­pon folytatni. Kalmár Tibor régi csontokat vizsgál, ezekből próbál örökletes anyagot kinyerni, és abból valamiféle olyan következtetésre jutni, hogy milyenek voltak régen a népmoz­gások, ki, honnan, merrefelé vándorolt, kivel van rokonság­ban itt, ebben az európai régióban.- A genetikai vizsgálat anya­gát kétféle örökítő anyag vizsgá­lata jelenti. Minden sejtben talá­lunk kromoszomális örökítő anyagot, ez a sejtmagban fordul elő, illetve találunk egy külön szervsejtecskében, amelynek száma sejtenként változik. Em­lős sejteknél körülbelül néhány ezer ilyen sejtszervecskét talá­lunk. Ezek a sejtszervek önálló kromoszómával, önálló genom- mal rendelkeznek. A kétfajta DNS állomány az emberiség fej­lődése során eltérő sebességgel szenved változásokat. Ezt az el­térő sebességű változást hasz­náljuk föl arra, hogy az egyes embercsoportok, egyes populá­ciók között eredet szempontjá­ból különbséget tegyünk. A kro­moszomális géneket a szülőktől örököljük, ami azt jelenti, hogy egy kromoszómakészletet az édesanyánktól, egy kromoszó­makészletet az édesapánktól örökölünk. Ugyanakkor a mito- chondriális genonunk ezzel szemben csak és kizárólag anyai öröklődésű, ami azt jelenti, hogy a kromoszómák genetikai állományának összehasonlításá­val egy női ág genetikai történe­tet tudunk felrajzolni. A kromo­szómában bekövetkezett mutá­ciók jelentős része, amely a sejt- osztódás során következik be, javítódik. Ezért nemzedéken­ként, illetve egységnyi idő alatt viszonylag kevés mutáció rög­zül a populációban. Ezzel szem­ben a mitochondriális genom egy bizonyos részén, amely semmifajta kódoló szerepet nem játszik, tehát ez egy olyan régió, amelyről fehérje nem kép­ződik, a funkcióját közelebbről nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy az itt bekövetkezett mutá­ciók időben sokkal gyakrabban következnek be, illetve nem ja­vítódnak, ami azt jelenti, hogy ezen a területen egységes idő alatt viszonylag azonos mennyi­ségű mutáció halmozódik föl. A mutációk számának vizsgálatá­val következtetni tudunk az egyes populációk időbeni elvá­lására.- Tulajdonképpen tehát akkor itt mindenféle népmozgásokat, házasságokat, bevándorlásokat lehet nyomon követni, illetve az egyes letelepedések utáni kevere­déseket, változásokat, esetleg ál­landóságokat?- Igen. Az előbb is említett anyai történet megrajzolása, az úgynevezett genetikai történet megrajzolása hozzájárulhat ah­hoz, hogy az egyes népcsoport­ok geológiai eredetéből követ­keztethessünk a ma élő populá­ció egyedeinek geográfiai erede­tére. Ez alapján az egyes népcso­portokra jellemző földrajzi ere­detet jellemezni tudjuk a külön­böző eredetű mitochondriális szekvenciáknak a gyakoriságá­val.- Ez a konkrét vizsgálat kiket választott tárgyul?- Ebben a konkrét vizsgálat- sorozatban a régészek és törté­nészek által honfoglalás kori­nak, késő avar korinak, illetve kora Árpád-korinak meghatáro­zott temetők sírjából származó csontleleteket vontunk be. En­nek a kísérletsorozatnak az a cél­ja, hogy összehasonlítsuk idő­ben mind horizontálisan, mind vertikálisan ezeket a népessége­ket, és meghatározzuk azt, hogy észlelhető-e valamilyen fajta ge­netikai folytonosság a Kárpát­medencében a magyar honfogla­lás előtti időszakhoz képest.- Magyarul, a kérdés az, hogy a bevándorló, honfoglaló magya­rok vajon csak a kuhúrát hozták- e ide, vagy olyan számúnk vol­tak, hogy már genetikailag is megváltoztatták az itt élőknek a milyenségét?- Igen, ezen vizsgálatsorozat remélhetőleg arra ad majd vá­laszt, hogy genetikai értelemben milyen mértékű hatással volt a honfoglalók tömege a Kárpát­medencében már korábban lete­lepedett emberek genetikai állo­mányához, mennyit tettek hoz­zá, mekkora változást idéztek elő, illetve azt is vizsgálhatjuk, hogy a mai Kárpát-medencei, mai Magyarország területén élő népességnek a genetikai tulaj­donsága milyen mértékben ha­sonlít még az akkor bevándorol­takéhoz, illetve milyen mérték­ben változott az idők során.- Nem ez az első ilyen vizsgá­lat, Európa szerte számos példát találunk erre, és sok érdekes do­log derült ki.- Igen, Európában az ilyen és ehhez hasonló vizsgálatok csak néhány éves múltra tekintenek vissza. Minden nép, köztük mi magyarok és próbálunk lehető­séget teremteni arra, hogy ge­netikai vizsgálatokkal saját né­pünk történetéhez adalékokat szolgáltassunk. így történt ez az izlandi embereknél is. Iz- land sajátságos földrajzi hely­zeténél fogva, szigetország­ként, a történészek és régészek adatai alapján kétfajta népesség játszott szerepet Izland népes­ségének kialakításában. Egy­részt gyanújuk szerint skandi­náv, viking eredetű népesség alapította Izlandot, illetve felté­telezhető volt, hogy valamilyen mértékben a brit szigetekről, leginkább az ír szigetekről is kerültek oda emberek, és szere­pet játszottak a népesség létre­hozásában. Genetikai vizsgála­tok, amelyek szintén ugyanezt a mitochondriális szakaszt vizsgálták, arra engedtek követ­keztetni, hogy Izland mai né­pességének genetikai eredete női ágon az ír szigetek népessé­gére vezethető vissza. Ugyan­akkor az Y kromoszóma, amely segítségével az apai ág geneti­kai történetét tudjuk megraj­zolni, ettől eltérően egy nagyon erős skandináv hatást mutatott. Tehát a vizsgálatok végeredmé­nye az volt, hogy legnagyobb részben az izlandi férfiak skan­dináv viking eredetűek voltak, ugyanakkor az izlandi nők je­lentős része Skóciából, illetve Észak-írországból, Írországból származott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents