Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-27 / 225. szám

2001. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK m BZECSENY MEGYEI K Ö R KÉP BÁTONYTERENYE Elhunyt Skultéty Sándor Dr. Skultéty Sándor, a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára 56 éves korában elhunyt. Skul­téty Sándort a tárca saját ha­lottjának tekinti és osztozik a család fájdalmában, gyászá­ban. Skultéty Sándor 1968-ban diplomázott a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, 1980-ig pedagógusként dolgo­zott. Közben elvégezte a József Attila Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karát, majd jogtanácsosként helyez­kedett el Cegléden, ahol ké­sőbb ügyvédi irodát nyitott. Az iroda 1991-ig működött. 1991-1994 között köztársasági megbízott volt Jász-Nagykun- Szolnok, Pest, Nógrád megye területén, 1995-96-ban a Nóg­rád Megyei Közgyűlés főjegyzői feladatait látta el. 1996-tól 1999­ig a Magyar Televízió Rt. fő­igazgatója és egyben vezető jogtanácsosa volt. Skultéty Sán­dor 2000. március 1-jétől töltöt­te be a Környezetvédelmi Mi­nisztérium közigazgatási állam­titkán posztját. Skultéty Sándort - mint az életrajzi adatokból is kitűnik - sok szál fűzte Nógrád megyé­hez, kedvelte Nógrádot, szerette az itt élő embereket, szinte ha­zajött ide a különböző rendez­vényekre. Mint tegnapi lapszá­munkban megírtuk, e héten pénteken újra Nógrád megye szívesen látott vendége lett vol­na a környezetvédelmi program keretében. A viszony kölcsönös volt, a megyében őt is sokan tisztelték, akik nagy megdöbbe­néssel és fájó szívvel értesültek haláláról, együttéreznek a gyá­szoló családdal, Skultéty Sándor emlékét megőrzik, ápolják. MÁRÓL HOLNAPRA: ZÖLD SZIGETEK. Egyik napról a másikra megtört a beton, az aszfalt szürkesége és kis zöld szige­tekkel lett szebb, mutatósabb a salgótarjáni belváros. A Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. szakemberei nagyméretű, pihenőpadok­kal egybeépített virágtartókat terveztek, s a jóval kisebb méretű régieket az örökzöldekkel betelepített újakra cserélték le pár napja a vá- rosháza, a főposta és a garzonházak előtt. ________________________________ _____________fotó: oyuhiAn t. H ÍREK SALGÓTARJÁN „OMBKE”-KLUB. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nógrád Megyei Szer­vezete szeptember 27-én újra­kezdi a csütörtökönkénti havi egyszeri klubdélutánját. A prog­ramot ma 15 órától tartják. ORIGAMI KÖR. A Kohász Mű velődési Központban ma 16 és 18 óra között várják azokat a gyermekeket és felnőtteket, aki­ket a papírhajtogatás „művésze­te” érdekel. Á foglalkozást Mer- lákné Juhász Ildikó vezeti. ZENEI VILÁGNAP. Október 1-jén, hétfőn 18 órakor a Váczi Gyula Művészeti Iskolában az ott tanító tanárok hangverseny­nyel emlékeznek meg a zenei vi­lágnapról. A koncert előtt, 17.30 órakor az első emeleti aulában kiállítás nyílik az intézmény ta­nárainak alkotásaiból. Különös baleset a 21-es főúton Egy súlyos bűncselekményről és egy halálos közlekedési bal­esetről számoltak be tegnap délután a megyei rendőr-főkapi­tányságon. Némedi Gábor őrnagy, a megyei nyomozóosztály vezetője elmondta, hogy 2001. szeptember 20-án este fél nyolc és nyolc óra közötti időszakban Taron történt a súlyos bűn- cselekmény. A Vadász presszóból B. T. erősen ittas állapot­ban lévő férfi jött ki, s az illető nekiállt forgalmat irányítani, illetve egyéb mutatványokat is végzett a közúton. Egy arra haladó kisbusz elé is kiállt, amely erre megállt. „Keletet” se mellőzze a tőke A megye gazdaságfejlődését, a működő tőke beáramlásának ütemét a megye gazdasági és politikai szereplőin kívül senki nem tudja erőteljesebbé tenni. A befektetési-ösztönzési rend­szer úgy tud hatékony lenni, hogyha erre egy speciálisan képzett szakapparátus áll rendelkezésre - állapítja meg az a tanulmány, amelyet a vállalkozásfejlesztési alapítvány a me­gyei önkormányzat megbízásából készített. Szóváltásba keveredtek, s B. T. a busz visszapillantó tükrét is el­hajlította. Ekkor a gépkocsivezető mellett ülő férfi kiszállt, s eddig nem tisztázott módon úgy meg­ütötte a hadonászó férfit, hogy az koponyasérüléseket szenvedett. A férfi visszaült a buszba és elhaj­tottak a helyszínről. A sérült sze­mély súlyos életveszélyes állapot­ban került a salgótarjáni kórház­ba, s az óta sincs kihallgatható ál­lapotban. A rendőrség nyomós okkal csak most hozta nyilvánosságra a történteket, aminek az lett az eredménye, hogy időközben nagy erőkkel megindult a nyomo­zás, amelyben részt vettek a nyo­mozó és felderítő, valamint a vizs­gálati osztály emberei. A csaknem egyhetes kitartó munkának szer­dára virradóra lett meg az ered­ménye. A rendőrök ekkor fogták el O. J. 35 éves nagybárkányi la­kost, aki alaposan gyanúsítható ennek a bűncselekménynek az el­követésével. Sikerült tanúkat is felkutatni, de a tettes is beismerte a bűncselekmény elkövetését. Kedden este nagyon furcsa kö­rülmények között bekövetkezett halálos közlekedési baleset tör­tént a 21-es főúton, Bátonyterenye külterületén, amelyről Buda Gá­bor főhadnagy, a salgótarjáni rendőrkapitányság közlekedés- rendészeti osztályvezető/helyet- tese adott tájékoztatást. Kedden este nem sokkal fél ti­zenegy előtt egy 43 éves szlovák állampolgár, T. T. saját személy- gépkocsijával igyekezett Salgótar­ján irányába. A nagybátonyi el­ágazót elhagyva S. Gy. 24 éves fia­talembert eddig ismeretlen körül­mények között elütötte. A salgó­tarjáni fiatalember a helyszínen életét vesztette. A baleset körül­ményeit, műszaki és igazságügyi orvos szakértő bevonásával vizs­gálja a rendőrség. Az elsődleges információk sze­rint az elütött fiatal férfi az úttes­ten tartózkodott, arról nincs tudo­mása a rendőrségnek hogyan ke­rült oda. Azt is tudni kell, hogy a halálos balesetnek előzményei voltak. Az illetővel szemben a bátonyterenyei rendőrök kényte­lenek voltak többször is intézked­ni ittas viselkedése miatt. Vagyon- őr/igazolványával rendőrként iga­zoltatott egy másik vagyonőrt. Előzőleg egy másik gépkocsi elé kiugrott az útra, mire az megállt, elvitte egy darabig, de később ki­tette. A sajtótájékoztatón elmond­ták, hogy a szlovák személygép­kocsi a bal elejével ütötte el az il­letőt és mintegy száz méteren tol­ta maga előtt a testet. A losonci il­letőségű személy, aki elütötte a fi­atalembert rövid idő múlva visz- szatért a helyszínre, s elmondta a rendőröknek, hogy ijedtében haj­tott tovább. Az elkövetőnek visz- szatartották az útlevelét az eljárás lefolytatásáig, őt addig Magyaror­szágon helyezik el. Megyén belüli példa alapján rá­mutat továbbá arra, hogy érdemes ösztönözni a befektetéseket, Rétságot említi, ahol az ország egyik legeredményesebb gazda­ságfejlesztő önkormányzata mű­ködik. A város példája a megyén belül is meghatározó. Annak ellenére, hogy Nógrád megyét elmaradott térségnek tart­ják, Rétság pár év leforgása alatt Magyarország egyik legiparoso- dottabb városává vált. Ebben (is) fontos szerepe volt az ITD Hungarynak, a Gazdasági Minisz­térium szervezeteként működő kereskedelem- és gazdaságfejlesz­tési közhasznú társaságnak, amely Salgótarjánban fog irodát nyitni. Á hírt a Fidesz-MPP megyei szerve­zetének tegnapi, salgótarjáni sajtó- tájékoztatóján hangár Tamás, a megyeszékhely önkormányzatá­nak Fidesz-frakcióvezetője közöl­te, majd vázolta a cég tevékenysé­gének lényegét. Elmondta, hogy legfőbb feladata a külföldi működő tőke hazánkba áramlásának előse­gítése, a kellő feltételekkel rendel­kező legjobb hely, feltételrendszer megtalálása. Az irodanyitás szán­déka a megyei önkormányzat tö­rekvésének és a cég megkeresésé­nek szerencsés találkozását ötvözi. Langár Tamástól Becsó Zsolt, országgyűlési képviselő, a Fidesz megyei elnöke vette át a szót, s az ITD Hungary eddigi, megyénket érintő szerepét foglalta össze. El­mondta, hogy közreműködésével Rétságon 23 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, ezáltal több mint 1500 munkahelyet te­remtettek. Balassagyarmaton is le­tette már névjegyét a kht., itt eddig mintegy 25 milliárdos befektetés történt, 125 személy foglalkoztatá­sa mellett. Összességében azon­ban 90 millió dollár értékű lesz az ide tervezett beruházás, s ezzel több mint 400-an kapnak majd munkát. A megyeszékhelyre ugyancsak az ITD Hungary közve­títésével telepedett meg a Mitsuba és a belga bútorgyár. Becsó Zsolt ezután arra a kér­désre adott választ, miért éppen Salgótarjánt választotta a befekte­tésösztönző kht? Mint fogalma­zott, kézenfekvő a válasz, ugyanis az előzőek is bizonyítják, hogy Nyugat-Nógrád mára már az or­szág fejlettebb területeihez tarto­zik, míg az északkeleti megyerész, s benne Salgótarján az elmaradott térségek közé sorolható. - Kétség­telen, hogy a helyi gazdaság tuda­tos önkormányzati beavatkozás nélkül is képes fejlődni, de a növe­kedés ütemének fokozása érdeké­ben érdemes lépéseket tenni - mondta. Becsó Zsolt - ismét Rétságot, majd Szügy és Balassagyarmat pél­dáját említve - szólt arról is, hogy a befektetés előmozdításában a tele­pülésvezető felkészültségének, nagyfokú figyelmének és utánjárá­sának is fontos szerepe van. Az ITD Hungary pár héten be­lül nyitja meg irodáját a megye- székhelyen, a megyei önkormány­zat együttműködési megállapodás keretében kívánja támogatni mun­káját. „Határnyitás” az Országházban Becsó Zsolt felszólalása a somoskői vár látogathatóságáról így csináljunk karriert Kélet-Eumpa sikerkönyvének szerzője Salgótarjánban Napirend utáni felszólaláso­mat az indokolja, hogy a közel­múltban olyan eseményre került sor Nógrádban, amely a megye teljes lakosságának hangulatára pozitív hatással van, amelyre a megye teljes lakossága várt már régóta. Több évtizedes álom vált valóra, amikor augusztus 29-én a somoskői várat és a környezeté­ben található bazaltömlést Ma­gyarországtól elszakító kapu megnyitásra került. A Magyar Köztársaság kor­mánya és a Szlovák Köztársaság kormánya között létrejött kétol­dalú egyezmény értelmében a turisták a magyar-szlovák állam­határt meghatározott helyen lép­hetik át útlevéllel, április 1-jétől október 31-ig 8 órától 20 óráig, november 1-jétől március 31-ig pedig 8 órától 16 óráig. Vonatko­zik ez a magyar és a szlovák ál­lampolgárokra, valamint az Eu­rópai Unió és az Európai Gazda­sági Közösség országainak ál­lampolgáraira. Ä határnyitás napján nekem abban a megtiszteltetésben és felemelő érzésben volt részem, hogy elsőként léphettem át az új határátkelőhelyet. Az elsők kö­zött közelíthettem meg magyar oldalról a somoskői várat, amely eddig a trianoni határok értel­metlenségének mementójaként emelkedett, ma már azonban sokkal inkább a két nemzet euró­pai gondolkodásmódját szimbo­lizálja. A középkori várat még a XIII. században építették. A legenda szerint a helyét maga IV. Béla je­lölte ki, amikor a tatárok elől nyugat felé menekült kíséretével. Az erődítmény különlegessége, hogy a falazásnál a korabeli pal­lérok az Európában egyedülálló geológiai csoda, a ma is látható bazaltorgona hatszög alakú kö­veit tapasztották egymáshoz. A vár a híres somfáiról kapta a ne­vét. Az elmúlt évszázadok során a vár mindig is stratégiai szerepet töltött be. Talán nem volt vélet­len, hogy a trianoni békediktá­tum eredményeképpen a somoskői vár, továbbá a színma­gyar Somoskő és Somoskőújfalu a szomszédainkhoz került. A helyzet megváltoztatása ér­dekében igen sok kezdeménye­zés született. A leghíresebb eset Krepuska Géza professzorhoz kötődik, aki 1905-ben vásárolta földbirtokát Somoskőújfalun. Amikor a térsé­get a trianoni békediktátum kö­vetkeztében Csehszlovákiához kapcsolták, a professzor min­dent megmozgatott - politikai kapcsolatait, külföldi összekötte­téseit - annak érdekében, hogy ez a terület ismét visszakerüljön Magyarországhoz. A professzor és a Rimamurányi Vasmű Rt. küzdelmét siker koronázta, a há­gai nemzetközi bíróság 1922. jú­nius 20-án helyt adott a kérelem­nek és a Népszövetség 1924. feb­ruár 24-én visszacsatolta a két „Somos”-t hazánkhoz. A vár azonban maradt. A rendszerváltozás után a ha­tár megnyitása továbbra is álom­nak tűnt. A turistáknak csak 10 kilométeres kerülővel volt lehe­tőségük megtekinteni Somoskő várát. Az események tükrében fordulópontnak tekinthetjük azt a napot, amikor Orbán Viktor, akkor még a Fidesz elnökeként 1994. április 24-én részt vett a „Határtalan érzés” elnevezésű rendezvényen. Annak keretében meglátogat­ta a várat és reményét fejezte ki a határátkelőhely mielőbbi meg­nyitását illetően, ezen túlmenő­en ígéretet tett arra, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érde­kében. Nos, ígéretét beváltotta és 2001. április 23-án, a miniszterel­nök úr, valamint Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő aláírta a két ország közötti kétol­dalú egyezményt, amely magába foglalta a határnyitást. A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyű­lésének elnökeként ezúton tol­mácsolom mindkettőjük felé Nógrád megye polgárainak kö­szönetét. És azoknak a megyei szervezeteknek a köszönetét is, akik minden tőlük telhetőt meg­tettek azért, hogy a célhoz veze­tő folyamatot elősegítsék. Úgy gondolom, méltóak arra, hogy ehelyütt megemlékezzünk ró­luk: az Erdélyi kör, a Neogradiensis Eurorégió Egye­sület, a Somoskői Váralja Egye­sület, a Fidesz-MPP salgótarjáni szervezete, a Fidelitas és a Fiata­lok Együtt Salgótarjánért Egyesü­let. A felsoroltakon kívül feltétle­nül meg kell említenem Salgótar­ján város első szabadon válasz­tott önkormányzatát, majd az azt követő önkormányzati testülete­ket is. Egy parlamenti felszólalásban nem lehet eléggé hűen tolmá­csolni, hogy mit jelent ez a Nóg­rád megyeieknek, de különös­képpen a vár tövében lakóknak. Mit jelent az, hogy amit a Fidesz elnöke 1994-ben megígért, azt az ország miniszterelnökeként 2001-ben beváltotta. Ezt valójá­ban csak ők tudják... Köszönöm a szót. Három év múlva ismét kapha­tó az úgynevezett „Karrierbib­lia”, amelyben a szerző - Pin­tér Zsolt - manapság rendkí­vül hasznos és mindenkor ak­tuális ismereteket tesz közzé. Olyan témákkal foglalkozik, mint például az, hogy miként is­merjük fel az elbo­csátás előjeleit, hogyan éljük át a munka nélküli ne­héz időszakot, ho­gyan jelentkez­zünk álláshirde­tésre, mikor, mi­lyen típusú önélet­rajzot írjunk, mit írjunk vagy ne ír­junk bele, hogyan készüljünk fel a felvételi beszélge­tésre, milyen kérdésekre számít­hatunk, hogyan válaszoljunk akár a „legrázósabb” kérdésekre is, mikor és hogyan beszéljünk a pénzről, milyen taktikát alkal­mazzunk a jövedelemalkunál, mik a személyes kapcsolatépítés fortélyai. A könyv mintegy 70 ol­dalnyi öntesztet, illetve gyakorla­tot közöl annak kiderítésére, hogy kinek milyen az ideális munkakör: milyenek a munka- feltételek, mi a munka tartalma, mennyi a munkabér. Pintér Zsolt részletesen foglalkozik azzal az ugyancsak sokakat érintő és ér­deklő témával is, hogy milyen képzésbe, továbbképzésbe cél­szerű belefogni, milyen nyelvet és hogyan érdemes tanulni, ho­gyan lehet választani az üzleti képzést nyújtó menedzserisko­lák között. Ezen kívül még szá­mos rejtelme van a karri­erépítésnek, a vállalko­zóvá válásnak, amelyet ebből a szinte kézi­könyvszerű összefogla­lásból bárki megismer­het. Mert mint a „Világ- gazdaság” című lap írta róla: „Ami ebben a könyvben nincs benne, azt nem is érdemes tudni a karrierépítésről. ” E nagy sikerű kötet szerzője, Pintér Zsolt az egyik legismertebb fejvadász és karri­er-tanácsadó Magyarországon, - aki „mellesleg” diplomatavég­zettségű sikeres üzletember - a Nógrád Megyei Munkaügyi Köz­pont által holnaptól rendezendő „Europálya 2001” pályaválasztási és környezetvédelmi program ré­szeként szeptember 28-án, pén­teken 11 órakor a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetének főépületében talál­kozik az érdeklődőkkel. Pintér Zsolt m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents