Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-24 / 222. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN m “ BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2001. SZEPTEMBER 24., HÉTFŐ Bűnügyileg legkevésbé fertőzött” térség Rendőrkapitányi beszámoló Balassagyarmat közbiztonságáról Hosszú esztendőkre vissza­nyúló gyakorlatnak megfe­lelően a balassagyarmati ^y rendőrkapitányság vezető­je a napokban a város kép- viselő-testiilete előtt beszá­molót tartóit az Ipoly-parti település és illetékességi területe közbiztonságának helyzetéről. A nyilvános ülésen László Sándor alezredes, rendőrkapi­tány, rendőrségi tanácsos hely­zetelemzésének első és legfon­tosabb általános megállapításai közé tartozott az az örvendetes tényközlés, mely szerint Balas­sagyarmat és környéke - orszá­gos összehasonlító adatok tük­rében - a „bűnügyileg legkevés­bé fertőzött” kistérségek közé tartozik, „rendőrhatóságunk il­letékességi területén kiegyensú­lyozott közbiztonsági viszonyok uralkodnak, polgáraink bizton­ságérzetét jelentősen rontó, ki­emelt tárgyi súlyú bűncselek­mények nem vagy csak elvétve fordulnak elő”. A beszámoló részletekbe menő ismertetése során azonban nyilvánvalóvá vált, a kedvező alaphelyzeten túlmenően számos apróbb-na- gyobb olyan területé van a város és környéke közbiztonságának, amely figyelmeztető, intő jele­két is hordoz magában a jövőt il­letően. DÖNTŐ SZEREP AZ ITALÉ Mint például az, hogy a sze­mély elleni jogsértések 2000- ben emelkedő tendenciát mu­tattak, melyek közül a legna­gyobb mérvű emelkedést a szándékos súlyos testi sértések területén kellett regisztrálni. „Az előfordulási gyakoriságot tekintve leggyakrabban családi veszekedések, viszályok kap­csán a testi sértést családtagok sérelmére, illetve szomszédok követték el”. Mindezek minden bizonnyal a tolerancia hiányá­ból, a leszakadó rétegek anyagi gondjainak növekedéséből, az önző szemlélet eluralkodásából fakadnak elsősorban, melyhez leginkább a munkanélküliség, az egzisztenciális kérdések és a műveltség hiánya járul hozzá. Ezekben az esetekben „szinte valamennyi alkalommal az al­kohol, mint kriminológiai té­nyező tetten érhető”. Itt szük­séges említést tenni arról is, hogy az ital a közlekedési bűn- cselekmények elkövetésében is döntő szerepet játszott az el­múlt időszakban. NÖVEKVŐ GARÁZDASÁG A közrend elleni jogsértések területén a rendőrkapitányi tájé­koztató külön és részletesen foglalkozott a garázdaság növe­kedésével, melynek jelentős ré­sze közterületeken valósul meg, ezért megbotránkozást, riadal­mat okoz a közvélemény biz­tonságérzetét erőteljesen negatí­van befolyásolja. A garázdasá­gok esetében különösen Balas­sagyarmat város veszélyeztetett­sége emelendő ki, mivel ilyen szempontból sajnos a megye legfertőzöttebb közigazgatási te­rülete. „Az okok között legin­kább a diákváros jellegéből fa­kadó fiatal generáció magas szá­ma, illetve a zenés-táncos ren­dezvényekkel összefüggő moti­válatlan rongálással párosuló el­követés a legfőbb jellemző”. Mindez - mindenekelőtt a főut­cai és játszótéri padok, szemét- gyűjtők, járdaszéli korlátozó vasláncok - sorozatos, zömében hét végi megrongálásában nyil­vánul meg, melynek nyomán a város költségvetése évente milli­ós nagyságrendekben kénytelen forrásokat biztosítani a helyreál­lítás költségeinek fedezésére. A rendőrségi beszámoló egy­értelműen és többedik alkalom­mal felhívja a város vezetésé­nek, illetve jóérzésű lakosságá­nak a figyelmét arra, hogy Balas­sagyarmaton a szervezett bűnö­zés - a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás, illetve az ember- csempészet területén - kimutat­hatóan jelen van. (A rendőrka­pitányság az elmúlt esztendő­ben 40 személy, zömében fiatal ellen indított büntetőeljárást ká­bítószer-fogyasztás miatt.) Ugyancsak szomorúan állapít­ható meg az is, hogy a gyermek­korú bűnelkövetők száma ug­rásszerűen megnövekedett a vá­ros területén. Mindezen - és más egyéb adatokból - kiolvasható tehát az a figyelmeztető következtetés, hogy bár Balassagyarmat köz- biztonsága pillanatnyilag orszá­gosan is kedvező képet mutat, a tendenciák azonban arra utal­nak, hogy a bűnözési spirál akár gyors emelkedésével, a helyi közbiztonság gyors romlásával is lehet a közeljövőben számol­ni. Mindezek a város vezetésé­nek, szülőknek és nevelőknek a felelősségét is fölvetik. TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS Mindaddig azonban, amíg a város vezetése és a lakosság jó­érzésű, hosszú távon felelősen gondolkodó többsége egymás­ra nem talál és össze nem fog, a bűnmegelőzés és közbiztonság legkülönbözőbb területein a helyi rendőrkapitányság első­sorban néhány civil kezdemé­nyezés és az egy-két munkáját segítő szervezet támogatására számíthat. Ebből a szempont­ból kiemelésre érdemes a pol­gárőrség folyamatos és gyakor­lati segítsége, amely mindenek­előtt a városi járőrszolgálat megerősítését, rendezvények biztosítását jelenti. Ugyancsak figyelemre méltó az a felvilágo­sító, szervező munka, melyet a Balassagyarmat és Vonzáskör­zete Bűnmegelőzési és Közbiz­tonsági Bizottságának titkársá­ga és annak egyes munkacso­portjai végeznek. Ennek a bi­zottságnak a titkársága szerve­zésében például ebben az esz­tendőben nagyszabású bűn- megelőzési konferencia zajlott városunkban, mely széles réte­geket mozgósítva jelentősen hozzájárult a város és környéke tudatformálásához. Itt szükséges említést tenni arról, hogy a kép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy bár nagy viták árán, de az önkor­mányzat mind a polgárőrség, mind a bűnmegelőzési és köz- biztonsági titkárság működését jelentős anyagiakkal támogatja. A rendőrkapitányi beszámo­ló során a képviselő-testület tagjai számos hozzászólással, észrevétellel, javaslattal egészí­tették ki az összegező jelentést. Többek között dr. Czelleng Fe­renc újólag felhívta a figyelmet a Mikszáth Kálmán utca hét vé­geken már-már tarthatatlanná váló kamionforgalmára, illetve a főutcáig kinyúló kamionpar­kolásokra, melynek következ­tében az utca lakói saját gép- kocsikijáróikat sem tudják használni. Siket Béla képviselő konkrét javaslatot tett arra, hogy a rendőrséggel és az ön- kormányzat illetékeseivel kö­zösen vizsgálják meg annak le­hetőségét, hogy az utca végén az átkelőhíd közelében találha­tó üres terület alkalmas-e arra, hogy a vámkezelésre várakozó kamionok érkezési sorrendben ott tartózkodjanak. Látkóczki Bálint, a szociális bizottság el­nöke arra figyelmeztetett, hogy a bűnözésnek, a garázdaságnak és erőszaknak társadalmi okai is vannak. Kérdésként vetette fel az előterjesztő felé: lehet-e pontosan tudni, vajon mely ré­tegek közül kerülnek ki többsé­gében a bűnelkövetők. László Sándor rendőrkapitány vála­szában megerősítette, hogy az elsősorban veszélyeztetett ré­teg a helyi társadalom kevésbé iskolázott, illetve kisebbségi népességének köréből kerül­nek ki, melynek valóban társa­dalmi okai is vannak. ALKOHOL- ÉS KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÁS Az ipolyszögi városrész kép­viselője, Cseman Pál fölhívta a rendőrkapitány figyelmét arra, hogy az egyébként városszerte hasznosan tevékenykedő pol­gárőrség soraiban Ipolyszögön olyan roma személyek is felvé­telre kerültek, akik korábban köztörvényes bűnözőként a börtönt is megjárták. Vitát ka­vart a bűnmegelőzési és köz- biztonsági bizottság „Város biz­tonságáért munkacsoport” ve­zetője, Máj dán Béla képviselő azon véleménye, mely szerint a város önkormányzatának végre fölül kellene már vizsgálni a he­lyi diszkó működését, melyhez a fiatalság - nem ritkán gyer­mekkornak - minden korláto­zás nélküli alkoholfogyasztása és kábítószer-élvezet mind egyértelműbben kötődik. A ja­vaslat szerint - a város közpén­zén fenntartott - közművelődé­si kulturális intézménye ne nyújthasson a jövőben semmi­féle táptalajt, bázist a mértékte­len gyermek és ifjúkori alkohol- és kábítószer-fogyasztásnak, amely a jövő generáció szelle­mi, lelki és biológiai leépülését „segíti elő” Bár Medvácz Lajos képvise­lő, a művelődési központ igaz­gatója a diszkó várható rend­szabályozása nyomán keletke­ző intézményi bevételkiesés következményeiről szólt. A képviselő-testület mégis meg­szavazta Majdán Béla javasla­tát, hogy a legközelebbi ülésen készüljön javaslat a diszkó mű­ködésének felülvizsgálatára, módosítására. A napirendi pont lezárása­ként László Sándor rendőr alez­redes többek között bejelentet­te, hogy október 11-én 18 órai kezdettel egy olyan nyilvános, a városi televízió által egyenes adásban közvetített fórum meg­tartására is sor kerül Balassa­gyarmaton, amelynek kereté­ben széles körű információkat szeretne szerezni arról, mi is a lakosság véleménye a helyi bűnmegelőzési és közbiztonsá­gi helyzetéről. A rendőrkapitány és a bűn- megelőzési és közbiztonsági bi­zottság titkársága ezen az úton is kéri a város lakosságát, hogy a fórum iránt tanúsítson minél na­gyobb érdeklődést és vélemé­nyeivel, átgondolt, konkrét ja­vaslataival járuljon hozzá ah­hoz, hogy Balassagyarmat bűn- megelőzési és közbiztonsági helyzete a jövőben is nyugalom­mal tölthesse el az itt lakókat. Demszky Gábor: Van esélyem a választáson Pásztón a Liberális klub leg­utóbbi vendége Demszky Gábor Budapest főpolgármestere volt. Tájékoztatójában elismételte amit a salgótarjáni sajtótájékozta­tón is mondott. E szerint Magyar- ország évente mintegy százhatvan millió forint európai uniós támoga­tástól esik el az ország régiós beso­rolása miatt. Elmondta, hogy az Európai Unió azt szeretné, hogy a polgárok mindenhová eljussanak, de ehhez korszerű autópályákra, vasútra és vízi közlekedésre van szükség. Amennyiben Magyaror­szág tagja lenne az Uniónak, akkor akár százmilliárdot is adnának, természetesen az ő általuk megha­tározott módon történő felhaszná­lással. Kiemelte, hogy Budapest mutatói meghaladják az EU által megszabott „gazdagsági” szintet. Emiatt van az, hogy nem kaphatja meg az ország a szükséges EU- tá­mogatást. A főpolgármester a következők­ben kérdésekre válaszolt. Arra a felvetésre, hogy meddig funkcio­nálnak a megyék, mikor alakul ki véglegesen az új régiórendszer, azt válaszolta, hogy nem tudni, ugyanis a megyéknek kialakult rendszerük, hagyományuk van, az intézmények, a választott tisztség- viselők ragaszkodnak a jelenlegi helyzethez. Egy biztos, hogy a me­gyék nem maradnak meg hosszú távon, régiók lesznek helyettük. Ezek persze a nemzeti kormányo­kat gyengítik, hiszen a támogatási pénzt a régiók közvetlenül kapják meg az EU-tól. A másik kérdés az volt, hogy mi­ként látja esélyeit a jövő évi főpol­gármesteri választáson. Válaszá­ban Demszky Gábor elmondta: bármilyen kormány kerül hatalom­ra, van esélye a főpolgármesteri vá­lasztáson. Arra a kérdésre, hogy miként látja az SZDSZ jövőjét, azt válaszolta, hogy az elnöki tisztről való lemondását követően nem vett részt a párt munkájában, tagja az SZDSZ-nek, de nem akar erről nyilatkozni, mert nem az ő felada­ta, Minden esetben mint Budapest főpolgármestere kíván megnyilvá­nulni. A hajléktalanok helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy a fővá­rosban jelenleg 4600 helyet tarta­nak fenn, önkormányzati illetve karitatív szervezetek kezelésében. Sajnos sok embert hiába próbál­nak az aluljárókból, pályaudvarok­ról kulturált körülmények közé he­lyezni, nem hajlanak a hívó szóra, erőszakot pedig nem akarnak al­kalmazni. Számos olyan ember is van, aki különféle betegség miatt kórházi kezelésre szorulna, ám ezt nem sikerül megoldani. A budapesti parkolással kapcso­latban elmondta, hogy a belváros zsúfoltságának csökkentése érde­kében drasztikus áremelések, út- szűkítések és más intézkedések várhatók. Egy esetleges magyarországi olimpiával összefüggésben az volt a véleménye, hogy jó lenne, mert az a fővárosnak út-, hídépítéseket és más infrastrukturális beruházá­sokat eredményezne. ESLA A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Az érem két oldala Mi olvasók azt szeret­nénk, ha egy-egy cikk láttatná az érem mind­két oldalát, a jót is és a rosszat is! Olvastam az egyik új­ságban arról, hogy a tör­ténelmi nagycsaládok mennyit tettek az ország érdekében. Tényleg vol­tak ilyenek. De én azt is megírnám, hogy mennyit tettek ellene. Mert sajnos ilyen is előfordult. Egy másik újság arról írt, hogy micsoda kegyet­lenség volt elvenni az 50 vagy 60 hold földet a nagygazdáktól. Nekik ez tényleg bántó volt. De ez­zel sok ezer szolgagyerek szabadult meg attól a ke­gyetlen helyzettől, amely­ben élt. Nagygazdáknál szolgáltam magam is! Mintegy hat évig éltem az istállóban, nem volt ün­nep, sem vasárnap, csak munka. Egyszer március­ban szántani voltam, s mikor délben hazamen­tem, azt mondták, hogy délután a másik pár lovat fogjam be, mert ebben a cudar időben ezeknek elég volt. Véletlenül ki­szaladt a számon: - És ne­kem? Az öreg rám mor­dult: - Mikor tanulod meg végre, hogy a ló az érték? Végre 1939-ben felvet­tek a Karancs-lejtősi bá­nyába, de hát az sem volt valami leányálom. So­moskőújfaluból tíz kilo­métert mentem a munká­ba gyalog és tizet haza... Elérkezett végre az 1945 utáni időszak, ame­lyet ma vagy átkosnak, vagy diktatúrának nevez­nek, különösen azok, akik félmilliókat, vagy et­től többet keresnek ha­vonta. Nekik „igazuk” is van, mert akkor nem ke­reshettek ennyit. De ne beszéljenek az én nevemben is, mert ne­kem és sok más munkás­nak és cselédnek 1945 előtt volt diktatúra, ne­künk a felemelkedést je­lentette az, amit most át­kosnak neveznek. __________________MISKEI LÁSZLÓ Bá tonyterenye idősek otthona Civil szervezetek háza, kulturális fórum Rétságon Rétságon egykoron két óvoda működött. A két intézményt azonban a közelmúltban ösz- szevonták, s az azóta eltelt évek igazolták a döntés he­lyességét. A felszabaduló épületet, vállal­kozók közreműködésével szépen felújította a helyi önkormányzat, s felajánlotta használatra a tele­pülés civil szervezeteinek. A vá­ros művelődési központja kapta meg a feladatot, hogy koordinálja a felmerült igényeket, a fennma­radó szabad kapacitást pedig sa­ját belátása szerint hasznosítsa a közművelődés érdekében. A vá­ros egyik legszebb, legcsende­sebb pontján található intéz­mény ugyanis rendkívül sokolda­lúan használható. Alkalmas házi muzsikálás jellegű programok, pódiumestek, jóízű beszélgeté­sek fogadására, de kiváló hely­színt nyújthat konferenciák, érte­kezletek, munkahelyi találkozók megszervezéséhez is. A fentieken kívül még egy rég­óta dédelgetett terv is megvaló­sult az intézmény átadásával. He­lyet adott ugyanis egy helytörté­neti állandó kiállításnak is. Az önkormányzat ugyanis jól véli, hogy a jövőbe vezető út csak a múlt ismeretében látható tisztán, s hogy a város ismérveihez hoz­zátartozik egy hely, ahová össze­gyűjtheti múltjának emlékeit, hogy bemutathassa az érdeklő­dőknek, hogy büszkélkedhessen vele, hogy erőt meríthessen a múlt jeles eseményeiből, példát vehessen a kiváló személyiségek életútjából. A gazdag kiállításon a rétsági dokumentumokon és helytörté­neti emlékeken túl a kenderfel­dolgozás teljes népi eszközsora látható, az összképet Misik Tamásné rétsági iparművész csu- hébábjai- színesítik. A helytörté­neti kiállítás természetesen to­vább gazdagítható. Szívesen fo­gadnak tehát minden ez irányú segítséget. A megnyitó hangulatát a rétsá­gi zeneiskola-tagozat művészta­nárainak - Markóné Dikasz Gab­riellának és Dobai Szabolcsnak - fellépése tette élményszerűbbé. Az, hogy az intézmény beváltja a hozzá fűzött reményeket, abból is kikövetkeztethető, hogy máris rendezvényeket kínál az érdeklő­dőknek. Ezek sorában az első az a koncert lesz, amit a zene világ­napja alkalmából adnak a zeneis­kola tanárai és növendékei. Azok a civil szervezetek, amelyek a ház kialakításában, rendbe tételé­ben is aktívan kivették a részü­ket, máris tervezhetik rendezvé­nyeiket a megszépült környezet­ben. Volt valaha Rétságon egy kul- túrház, amit évtizedekkel ezelőtt lebontottak. A falára az volt kiír­va: A Ml HÁZUNK. így csupa nagybetűvel. Az új intézmény megálmodói azt szeretnék, hogy egykoron ez az új épület is mél­tán viselhesse azt a nevet, melyre még ma is sokan gondolnak visz- sza nosztalgiával. V. J. NÓGRÁDI HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el alapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents