Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-21 / 220. szám

3100 Salgótarján Rákóczi út 137 -139. »:06 - 32 - 440 - 800 FAX:06 - 32 - 441 - 682 Értesítjük a t. Utazóközönséget, 2001 szeptember 24-től - hétfőtől- kezdve Salgótarján helyi járati közlekedésében az alábbi módosítások lépnek érvénybe. Vonal Honnan - hová Indulási idő Régi _________________fii M unkanapokon /Hétfőtől - Péntekig / Módosított járatok 6 | Camping telep-Helyi autóbusz-állomás [ 19.05 | 19.15 Módosított járatok: /Útvonal meghosszabbítás / 6 Camping telep- Helyi autóbusz-állomás -Z.S.E sporttelep i 7.15 9 Helyi autóbusz-állomás - Ipari park forduló 5.35 9 Helyi autóbusz-állomás - Ipari park forduló 8.45 8.40 9 Helyi autóbusz-állomás Ipari park forduló 13.35 9 Helyi autóbusz-állomás Ipari park forduló 16.45 9 Helyi autóbusz-állomás - Ipari park forduló 17.45 9 Ipari park forduló - Helyi autóbusz-állomás 6.05 9 Ipari park forduló Helyi autóbusz-állomás 9.05 9 Ipari park forduló - Helyi autóbusz-állomás 14.05 9 Ipari park forduló - Helyi autóbusz-állomás 16.05 9 Ipari park forduló Helyi autóbusz-állomás 17.05 9 Ipari park forduló Helyi autóbusz-állomás 18.05 9B Helyi autóbusz-állomás- Ipari park forduló -Kotyházapuszta 6.35 9B Helyi autóbusz-állomás Ipari park forduló- Kotyházapuszta 12.40 9B Helyi autóbusz-állomás- Kotyházapuszta- Ipari park forduló 15.45 9B Kotyházapuszta- Ipari park forduló -Helyi autóbusz-állomás 7.00 9B Kotyházapuszta Ipari park forduló -Helyi autóbusz-állomás 22.00 Megszüntetett járatok: 36 Camping telep- Bányagépgyár 19.15 36 Bányagépgyár - Camping telep 19.50 Szabadnapokon Új járatok: 9 Helyi autóbusz-állomás - Ipari park forduló 19.35 9 Ipari park forduló - Helyi autóbusz-állomás 20.05 Módosított járatok: 9 | Helyi autóbusz-állomás - Közútkezelő KHT. | 6.45 | 6.40 Módosított járatok: /Útvonal meghosszabbítás / 9 Helyi autóbusz-állomás - Ipari park forduló 5.35 9 Helyi autóbusz-állomás - Ipari park forduló 11.45 11.40 9 Helyi autóbusz-állomás - Ipari park forduló 13.35 9 Ipari park forduló - Helyi autóbusz-állomás 6.05 9 Ipari park forduló - Helyi autóbusz-állomás 12.05 9 Ipari park forduló - Helyi autóbusz-állomás 14.05 Munkaszüneti napokon Vj járatok: 9 Helyi autóbusz-állomás - Ipari park forduló 6.35 9 Helyi autóbusz-állomás - Ipari park forduló 15.35 9 Ipari park forduló - Helyi autóbusz-állomás 7.05 9 Ipari park forduló - Helyi autóbusz-állomás 16.05 Jelmagyarázat: i» iskolai előadások napján Nógrád Volán Rt, Salgótarján Szegényen, de becsületesen- Zenész akartam lenni, de nem sikerült. Feleségem, aki akkor még lány volt, barátnő­jével felvételre jelentkezett az akkori salgótarjáni acéláru­gyárba. Velük mentem én is. A feleségemet és barátnőjét nem vették fel, nekem pedig azt mondták: na, jöjjön be fiatal­ember, holnap álljon munká­ba - utal gyári munkáséleté­nek indító eseményére Csemer Géza, salgótarjáni nyugdíjas, aki 40 évi gyári múlt és jól vég­zett munka után került nyug­állományba.- Tizenhat éves voltam, mi­kor bekerültem. Segédmunkás­nak vettek fel az energia gyár­részlegbe. Jó kollektívába kerül­tem. Szerettek, megbecsültek munkástársaim, látták, hogy szorgalmas vagyok, bármilyen munkával bíztak meg, azt elvé­geztem. Sohasem jutott eszem­be, hogy máshová menjek dol­gozni. A katonaidő letelte után is visszajöttem, mert egyenran­gúnak tekintettek, bántani nem bántott senki. Egyszer megkérdezték tőle, hajlandó lenne-e társadalmi munkát végezni.- Megbeszéltem a feleségem­mel. Mondtam neki, hogy mű­szak után lehet, hogy két-három órát még rá kell húznom. Bele­egyezett.- Büszke voltam rá - kért szót a beszélgetésünket figyelemmel kísérő feleség.- Azért mondtam igent - folytatja a férj - mert szerettem az embereket, a társaságot. Tár­sadalmi munkába Lantos Lajos, Hronyecz István, Boródi Ferenc indított el. Pista bácsi sajnos már meghalt, drága gyerme­kemnek szólított. Nagyon sokat segített, általa lettem igazi em­ber. Amikor elfogyott a pén­zem, csak annyit mondtam ne­ki: nem tudok enni adni népes Csemer Géza: A vasasszakszervezetnek öt­ven éve vagyok tagja, most is rendszere- sen fizetem a tagdíjat ____________■ c saládomnak. Karonfogott és együtt felmentünk a szakszer­vezeti irodába. Segítségével volt, amikor 300, máskor pedig 500 forint segélyt kaptam, ami akkor nagy pénz volt. Lantos Lajost is csak áldani tudom tá­mogatásáért, jó szívéért, köz­vetlenségéért, akárcsak a többi munkatársamat. Életében döntő fordulatot az jelentett, amikor az egyik társa­dalmi munkaakció során rosz- szul lett. Az orvos kezdődő szív- infarktust állapított meg:- Három és fél hónapig gyó­gyítottak a nógrádgárdonyi tü­dőszanatóriumban. Negyvenévi munka után 67 százalékos mun­kaképesség-csökkenéssel kerül­tem nyugdíjba. Orvosunk azt mondta: - Gézám, ha nem sze­ded a gyógyszert, ott leszel - mutatott az ablakból látható te­metőbe. Nyugdíjazása óta sehol sem dolgozott a szíve miatt. Otthon a házimunkában segített és segít feleségének.- Az asszony nagyon megér­tő, beosztó, betegségem miatt nem járunk sehová, de nem is kívánkozunk. Most, hogy a fele­ségem beteg lett, én járok vásá­rolni. Tíz-tizenöt lépés után meg kell állni pihenni. Csemer Géza jó munkájáért átvette a Szocialista Munkáért kitüntetést a honvédségnél kivá­ló honvéd lett, mint mesterlö­vész a hadseregben minden fegyverre megkapta a kiképzést. Birtokosa a Kiváló Dolgozó ki­tüntetésnek is. Jutalomképpen Leningrádban volt egy hétig, ak­kor egyedül a gyár dolgozói kö­zül. Családi jutalomüdülésben részesült. A gyár mögötti lakóte­lepen előbb egy-, később két­szobás lakást kapott a gyártól.- A társadalmi munkában ki­alakult barátságot sohasem tu­dom elfelejteni. Számomra ez nagy élmény volt. A fiatalságo­mat vitte el. Szívesen csináltam, mert becsületes emberekkel dol­goztam együtt. Három fiú- és három leány- gyermeke van. A fiúk közül az egyik csökkent munkaképessé­gű, a másik munkanélküli köz­munkát végez. A három lány mindegyike férjhez ment, de van köztük, akinek nem gondta­lan az élete. Tizenhárom unoká­ja és tíz dédunokája van.- Születésnapjukra amit tu­dunk veszünk nekik. Őket kell segítenünk - kér szót ismét a fe­leség.- Egészségi állapotát figyelem­be véve mit vár az élettől?- Nem adom fel, szeretném családi körben leélni a hátralévő időket. Hatvanhét éves vagyok. Jó érzés, hogy szeretnek, meg­becsülnek, tisztelnek a gyereke­im. Csak azt látták tőlem, hogy becsületesen dolgozok, nem va­gyok kicsapongó, bűnöző. Örü­lök, hogy ők is követtek engem. Szegényen, de becsületesen élünk.- Még csak annyit, hogy jövő­re leszünk ötvenéves házasok. Külön még sohasem voltunk - mondja befejezésül a feleség. V. K. Évtizedek a biztonságos lét szolgálatában obbágyiban 1944. decem­J ber 26-án lettem policáj - kezdte a visszaemlékezést Dús Józsi bácsi. Az akkori szovjet parancsnok szervezett be a policájok vezetőjének. Ti­zenheten voltunk, madzagos puskával voltunk felszerelve. Autógumiból készített bocskor- ban jártunk, mert bakancsunk nem volt. A határban lévő halott katonákat kellet behordani a te­metőbe és összegyűjtöttük a fegyvereket meg a lőszert. Vi­gyáztunk a rendre is. Akkor vol­tam 25-26 éves. Az ideiglenes kormány felállásával létrejött az államrendőrség, amelynek tag­jai lettünk. Én innen számítom a rendőrségi munkámat. Első ki­nevezésem szerint őrmester, rendőrbiztosság vezetője vol­tam. Mindig olyan helyre tettek, ahol baj volt az őrsparancsnok­kal. Kezdtem Jobbágyiban, majd Cserhátszentivánon foly­tattam, ott volt hat községem. Majd Kálló, és Szob következett, aztán az első őrsparancsnoki is­kola, ahonnan a kiskunhalasi lo- vasőrs-parancsnoki tanfolyamra vezényeltek. Rövid idő múlva Hajdúnánáson lettem lovasőrsparancsnok. Innen is to­vábbhelyeztek, mindig oda ahol lebukott az őrsparancsnok. Bal­mazújvárosról 1950-ben kerül­tem tisztiiskolára. Az iskola el­végzése után Pásztóra kerültem, ahol járási kapitány lettem. 1955-ben Szécsénybe helyeztek járási osztályvezetőnek. Itt ért 1956.1958-ban kerültem a főka­pitányságra a társadalom tulaj­donvédelmi osztályra főelőadó­nak, ahonnan a salgótarjáni vá­rosi kapitányságra, majd újra a megyére 1966-ban vizsgálati osztályvezető-helyettesnek. In­nen mentem nyugdíjba 1974 no­vemberében. Józsi bácsi néhány mondat­ban így foglalta össze a történte­ket. Röviden és szabatosan, úgy ahogyan mindig is szolgált, fe­gyelmezetten. Az életéről így vallott. pám beteges ember volt, A négyen voltunk testvé­rek, meg egy mostoha­testvérem. Az öregem 52 éves korában halt meg, azután én lettem a családfenntartó. Me­zőhegyesre jártam hat hónapos summásmunkára. Különböző uradalmakban voltam kondás, béres, kocsis, parádés kocsis, majd 1940 decemberében be­hívtak Nyíregyházára a Hadik András laktanyába a 4. huszár­ezredhez. Ott lehúztam a köte- ' lező három évet, majd leszerel­tem, de két hónap múlva vissza­hívtak mint tartalékost. Kivittek a keleti frontra, majd 1944 júliu­sában megsebesültem Varsó­ban. Sopronba kerültem a kór­házba, majd hazajöttem októ­berben. Még mankóval jártam de már behívtak a pótszázadhoz és újra bedobtak Kecskemétnél a frontra bennünket. Itt azon­ban hetedmagammal átszök­tünk a fronton a szovjetekhez, így kerültem haza. Ez volt októ­ber húszadikán. Szálasira már fel sem esküdtünk. December 16-ig Lajosmizsén egy szőlős­gazdánál dolgoztunk, aki enni adott és fekhelyet. Akkor egy palotási cipészse­géddel elindultunk haza, s kará­csonyra érkeztem meg Jobbá­gyiba. Végig gyalogoltunk Lajosmizsétől, Kiskunlacházán, Jászapátin, Hatvanon és Lőrin­cin át. Baj nélkül megúsztam a frontot, de a faluban megszer­vezték a policájcsoportot, ami­nek a vezetője lettem. A bíró tu­dott oroszul, s elmondta a szov­jet parancsnoknak, hogy kerül­tem haza a frontról. Dús József 1942 karácsony másnapján nősült meg. Katona­ként kapott három nap szabad­ságot az esküvőre. De hogy egy hetet kapjon vitt egy demizson bort az őrmesternek, meg egy sonkát. Erre még egy hétre ha­zaengedték. ekem csak négy elemim N volt, mert apám halála miatt ott kellett hagyni az iskolát - emlékezett. - Hiába tanultam kitűnően és di­csérettel, nem tanulhattam to­vább. Ezért amikor a rendőrség­hez kerültem levelező tagozaton elvégeztem az általános iskola hiányzó osztályait, meg a gim­náziumot. Az egyéves tisztiisko­la után pedig elvégeztem a há­roméves rendőr-akadémiát is. Rendszeres levelezője voltam a Belügyi Szemlének és a Magyar Rendőrnek. Sokat írtam ezekbe a lapokba. Örültem, hogy olvas­sák az írásaimat, ugyanakkor az sem volt közömbös, hogy némi pénzt is kaptam ezért. A fizeté­semből nem telt zsebpénzre a család mellett. A négy lápynak enni kellett, ruházkodni. írogat­tam a megyei lapba is. Tizennégy kitüntetést kap­tam a szolgálati időm alatt. űnözőkkel szemben nem B volt egyforma a kapcsola­tom. Volt olyan, aki meg­fenyegetett, mert kinyo­moztam, hogy a saját kislányá­val volt testi kapcsolata, amiért súlyos büntetést kapott. Amiért bebizonyítottam, hogy ezt elkö­vette, a négy és fél éves börtön után megtámadott. Pedig én csak az igazságot bizonyítottam be. Volt azonban olyan is, aki el­lopta az egyik termelőszövetke­zet két lovát. Három hónapig lo­holtam utána, amíg el tudtam kapni a társával együtt. Addig nem vonulhattunk be a kapi­tányságra, amíg a tetteseket meg nem találtuk. A feleségével tette. Ez meg a halála előtt itt Salgótar­jánban nyugdíjasként megállí­tott, hogy uram, maga engem le­ültetett, de nem haragszom ma­gára, mert úriember volt velem szemben. eglett a két ló is M Jászárokszállás mellett egy tanyán. A jászberé­nyi állatvásárra men­tünk el és érdeklődtünk, hogy ki vett lovat a környéken. Ott tud­tuk meg egy parasztbácsi nevét, akinél megtaláltuk a lovakat. Az illető jó személyleírást adott, s ennek alapján fogtuk el a tolvaj házaspárt. Erdőkürtről Aszódig elmentünk a nyomokon, egy tű­sarkú női cipő és egy negyven- hármas férficipő nyomain. Ugyanis hol a nő, hol a férfi ült a lovon, a másik vezette az állatot. A rendőrök nem voltak durvák, noha előfordult néha kemény­kedés. Nekem nem volt soha módszerem az erőszak. Dús Józsi bácsi 1974-ben ment nyugdíjba. Nehogy valaki is azt gondolja, hogy nyugdíjba vonulása napjával lezárult aktív pályafutása. Igaz, ez után senki sem vezényelte, nem kapott pa­rancsokat, de mindig talált ma­gának elfoglaltságot a testület­ben, a testületi tagokért, hogy hasznossá tegye magát. A nyugdíjasbizottságban jelenleg a sajtós és a beteglátogató. A rendőrök nyugdíjas-szakszerve­zetének létszáma meghaladja a kétszázötven főt. Vannak na­gyon kis nyugdíjasok, állandóan segélyre szorulók; Szerencsére sokat segít a főkapitánysági nyugdíjasrészleg. Másfél millió forintot fordíthatnak évente az egész megyére. Dús Józsi bácsi elmondta, hogy elsősorban azok tudnak a nyugdíj mellé jövedelemre szert tenni, akik vezetői munkakö­rökbe^ tiszti állományban vol­tak. Ök jobban találnak elfog­laltságot. Sok nyugdíjasuk vég­zett társadalmi munkát. Józsi bácsi is 15 évig volt lakásszövet- ' kezeti elnök. Csendesen jegyzi meg, hogy a 82. évet tapossa, közepes nyugdíja van, mert 1974-ben mentem nyugdíjba. Van 4 lánya, 8 unokája, 5 dédunokája. Őket is segíti, mert rá vannak szorul­va. Kevés jövedelmük van ne­kik, csak a lakás a vagyonuk, amit megvettek. Józsi bácsi - akár csak a legtöbb idős ember - gyógyszereken él, de él! A leg­idősebb lánya telkén dolgozgat, ekötnek a nyugdíjas bi­L zottsági dolgok. Az idén négy helyen voltunk láto­gatni. A főkapitány úr le­hetővé tette, hogy a szociális ke­retből egy-egy látogatás alkal­mával 500 forintot igénybe ve­hetünk. Különösen azok örül­nek nekünk, akik kórházban vannak. Mert mi kell már egy megfáradt idős embernek? Kü­lönösen, ha egyedül éli meg az élet alkonyát. Megértés, kis sze­retet, figyelmesség. S bizony előfordul, hogy ezt a nyugdíjas­bizottság pótolja! PÁDÁR ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents