Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-03 / 204. szám

2001. SZEPTEMBER 3., HÉTFŐ SZÉCSÉNY MEG YEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Püspöki templomszentelés Tizenhárommillió forintot fordítottak felújításokra A Szent Kereszt-templom előtt megtartott szentmise ____________________________________________fotói g. é. V adásznap a Börzsöny lábánál (Folytatás az 1. oldaltól) történt meg - tájékoztatott Pintér Ervin, a szurdokpüspöki egyház- község világi elnöke. - A13 millió forintot több forrásból teremtet­tük elő. Az egyházmegye és a he­lyi önkormányzat egyaránt hoz­zájárult a kiadásokhoz, a megyei fejlesztési tanácstól pályázaton nyertünk pénzt, s lakosok is ado­mányoztak kisebb-nagyobb ösz- szeget. Reggel 9 óra előtt néhány perc­cel gördültek be a Keszthelyi Fe­rencet és kísérőit szállító személy- gépkocsik a hófehérre színezett Szent Kereszt-templom elé, ahol a hívek serege várta őket. A vendé­gek között örömmel fedeztük fel dr. Mádl Ferenc köztársasági el­nök feleségét és az elhunyt Antall József miniszterelnök özvegyét. A szurdokpüspökiek nevében Pin­tér Ervin üdvözölte a váci megyés püspököt, megköszönte, hogy is­mét ellátogatott a községükbe, tá­jékoztatta a felújítások befejezésé­ről, végezetül további jó egészsé­get kívánt neki. Az egyházi méltóság megkö­szönte a szíves szavakat, majd megáldotta az 1765 tájékán, ba­rokk stílusban létesült, műemléki­leg védett templomot, amelynek legértékesebb darabjai a díszesen faragott fő- és a mellékoltár, a szó­szék és az orgona. Ezután az ün­neplők közösen elénekelték a Szózatot. Ezt követően az éneklő körme­net elindult a csaknem másfél ki­lométer távolságra lévő Szent Ja­kab-templomhoz, amelyet 1904-1906 között építettek, oltár­képét Túri Gyula festőművész ké­szítette. Pontban 10 órakor kondultak meg a harangok, aztán megkez­dődött az ünnepség a zsúfolásig megtelt istenházában. Gáspár Ist­ván plébániai kormányzó kö­szöntötte Keszthelyi Ferencet, majd emlékeztette rá a jelenlévő­ket, hogy a püspök úr egy éven belül már másodszor jár a faluban templommegáldóként. A múlt év­ben a megújhodott Szent Kereszt- templomot szentelte meg. Őszentsége kívülről és belülről is megáldotta a Szent Jakab-temp- lomot, utána ünnepi szentmisét mutatott be. (Folytatás az 1. oldalról) Nógrádi Péter vehette át. A Kelecsényi Természetvédő és Sportvadász Társaság tagjai kö­zül a Hubertus-kereszt arany fo­kozatát dr. B. Szabó Ernő kapta. Ezüst fokozattal jutalmazták Majoros Zsolt, bronz fokozattal Déska Mihály munkáját. A Szécsényi Természetvédő és Sportvadász Egyesület tagjai közül a Hubertus-kereszt bronz fokozatát Pifka Vince vehette át. A Tarján Bérkilövő Vadásztársa­ság tagjai közül arany fokozatot kapott dr. Tóth Szabolcs, ezüstöt Oroszi András, bronzot Manusek Béla. A Mikszáth Va­dásztársaság tagjai közül a Hu­bertus-kereszt ezüst fokozatát vehette át Farkas József. A Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság dolgozói közül Szeberényi Géza és Jakubecz Ró­bert vehette át a Hubertus-ke­reszt bronz fokozatát. Nimród-éremmel tüntették ki Szabó Endrét, a Nógrád Vadá­szati Kultúrájáért Kht. alapítóját. Rottenhoffer Attila végül szólt arról is, hogy az Országos Magyar Vadászkamara saját ki­tüntetést is alapított a legkivá­lóbb munkát végző szakembe­rek elismerésére. A szakmai szervezet aranyérmét Kollár Jó­zsef kapta, aki 32 éven keresztül volt Nógrád megye vadászati fel­ügyelője - bár e beosztásnak több neve is volt e hosszú idő során, a lényeg, a vad védelmé­re, az állomány fejlesztésére végzett munkája mégiscsak vé­gig ugyanaz maradt. A kitüntetést a jövőben min­den évben egy személy kaphat­ja meg. Ezután Stohl András színmű­vész, a rendezvény narrátora is­mertette a további programot, majd gyönyörű Hubertus-mise következett, Varga András plé­bános celebrálásában. A vadásznapot persze szá­mos más program is színesítet­te. A gyerekek rajzversenyen, kólaivásban és légpuskalövé­szetben mérték össze tudásu­A rendezvény azonban több helyszínen folyt: a diósjenői ál­talános iskola tornaterme példá­ul a trófeabemutatónak adott helyet; csak medvebőr vagy fél tucat akadt itt. A korábbi va­dásznapokon a hasonló kiállítá­sok rendezői minden helyszí­nen kitettek magukért - de, leg­alábbis egyelőre úgy tűnik - a diósjenői aligha lesz valaha is felülmúlható! A bordásfalaknak támasztott bútorlapokon földré­szek szerinti csoportosításban csodálhatták meg az érdeklő­dők a trófeákat. Afrikát a nagy kuduk, a gnúk, az oryxok (nyársasan tilop), az ugróantilo­pok, az impalák, a topi antilo­pok, a varacskosdisznók mellett egy egészen elképesztő méretű kafferbivalyszarv is képviselte. Előbbiek mellett néhány ritkáb­ban látható trófea is színesítette a kiállítást: zebrabőr, sakál- és páviánkoponya is látható volt itt. A Mongóliában zsákmányolt trófeákat egy rendkívüli méretű maralszarvas és kőszáli kecskék kitömött fejtrófeái képviselték. Az alaszkai vadászható állat­fajok között már messziről fel­tűnt az óriásjávor hatalmas ter- pesztésű agancsa. Mellette a grizlly medve ezüstös árnyala­tú, kiterített bőre, a fekete med­ve sötét csokoládébarna bundá­ja, a karibu, azaz a vad rénszar­vas elképesztő méretű „fejdísze” jelentett érdekes látnivalót. A hazai vadak trófeáit még nem is említettük, de hát az el­érhetetlen, azaz nehezen elérhe­tő mindig érdekesebb, mint ami gyakrabban elénk kerül... A ren­dezők gondos válogatásában igazi különlegesség volt a rend­ellenes őzagancsok gyűjtemé­nye. Volt itt minden a csavaro­dott agancsszártól a külső sérü­lésből eredő trófeadeformálódá- sig, a háncsba szorulttól a rózsa rendkívüli megvastagodásáig minden, de még parókás bak ki­tömött feje is akadt közöttük! Külön helyet kaptak a legna­gyobb, legszebben gyöngyözött őzagancsok is: itt aztán volt al­kalma az egészséges irigykedés­re minden Nimródnak! A hatal­mas dámlapátok, mufloncsigák, gímszarvasagancsok, vaddisz­nóagyarak mellett rengeteg ró­kabőr akadt. Érdekességként néhány kitömött madarat, vad­malacot, vadmacskát, görényt is bemutattak. Egy dolog biztos: a kiállítás rendezői alaposan feladták a leckét a jövő évi trófeabemutató szervezőinek! FARAGÓ ZOLTÁN (KOLAJ) Nyitány a művészeti iskolákban Salgótarjánban, a Váczi Gyula Művészeti Isko­lában (József Attila u. 4. sz. alatt, az eddigi zeneis­kola épületében) a pótbeiratkozást szeptember 3- án, hétfőn és 4-én, kedden 14-től 18 óráig tartják képző- és iparművészet, bábjáték, néptánc és ze­neművészet szakokon. Pótfelvételit ugyanazon időpontokban az alábbi szakokon lehet tenni: klasszikus ének (15 éves kortól), musical ének (15 éves kortól), népi ének (nincs korhatár), szinteti­zátor, vadászkürt, cselló. A szolfézs-órabeosztás szeptember 6-án, csütörtökön 16.30 órától, a hangszeres órabeosztás szeptember 7-én, pénte­ken 15-től 18 óráig. * Bátonyterenyén, az Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában szeptember 3-án, és 4-én 10-től 17 óráig várják a leendő és régi nö­vendékeiket pótbeiratkozásra és pótfelvételire. A zenei (hangszeres) szakok mellett képzőművésze­ti, néptánc, illetve színjátszás szakokon indul kép­zés. A tanítás órabeosztással kezdődik: Nagy- bátonyban szeptember 6-án, Kisterenyén szep­tember 7-én, 14 órakor. * Pásztón, a Rajeczky Benjamin Zeneiskolában 4 szeptember 6-án, csütörtökön 10-től 18 óráig tart­ják a pótfelvételit és a pótbeiratkozást. Felvételi le­hetőség az alábbi tanszakokon van: zeneóvoda (előképző), furulya, zongora, trombita, hegedű (cselló), népzene (hegedű, brácsa, bőgő). A kép­zőművészeti tagozat I. évfolyamának felvételije szeptember 6-án, 15 órakor lesz. Az órabeosztás időpontja: szeptember 10-e, 14-től 17 óráig. Kollár József (balra) átveszi kitüntetését Rottenhoffer Attilától _______■ _ ______2____JL. i ■ ——— aasai T rófeák kiállítása az iskola tornatermében____________________fotó; rigó t. Bányásznapi megemlékezések - A jelen cselekedetei alapozzák a jövőt Baglyasalján a település és a bányászat emlékeit mutatja be a helytörténeti gyűjtemény FOTÓ: GÉ (Folytatás az 1. oldalról) Majd Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Ön- kormányzat elnöke méltatta az ünnep jelentőségét, s azoknak a szénbányá­szoknak a munkáját, akik egész életük­ben keményen dolgoztak. Kegyelettel emlékezett azokra, akik a legnagyobb, a semmivel sem pótolható értéket az éle­tüket áldozták a szénért. Vizsláson huszonhármán voltak ilyenek. A nógrá­di széntermelés indításáról szólva hang­súlyozta, hogy hatására alakult ki itt is a nagyipari munkásság. Mint mondotta sok mindenen lehet vitatkozni: ez a tár­sadalmi berendezkedés jobb-e, vagy egy másik? Mit jelent a demokrácia? Merre vezet a helyes út? Egy valamit azonban senki nem kérdőjelezhet meg: a föld mélyében dolgozó bányászok helytállását, munkájuk hősies jellegét. Mintahogy azt sem, hogy a bányászkodás története hozzátartozik Nógrád megye történetéhez, annak fontos, máig ható fejezetét képezi. Kakuk József, a bányászszakszer­vezet helyi elnöke a szakszervezet tevékenységéről beszélt és tisztelgett azok emléke előtt, akik bányabal­esetben hunytak el. Fogadta az em­lékfutás résztvevőit, akik égő fáklyá­val érkeztek, hogy elhozzák a Baglyasalján ünneplők üdvözletét a vizslási bányamunkásoknak. A falunapi rendezvényeken - mert a bányásznapot itt is együtt tartották a település ünnepével - szlovák ven­dégeket is köszöntött Sándor Tibor polgármester. Vladimír Kumstar pol­Pillanatkep a rendezvényről FOTÓ: GÓCS ÉVA gármester vezetésével küldöttség ér­kezett a testvértelepülésről Mucsiny- ból. Ma még csak az ünnepnapokon találkoznak, de azt tervezik, hogy a két önkormányzat hasznos tapaszta­latcseréjévé, az iskolásgyermekek köl­csönös nyaralásává szélesedjen az együttműködés. Mindhárom településen gazdag kulturális, szórakoztató és sportprog­ramokon múlathatták az időt a részt­vevők. Színpadon a vizslási Százszorszép menyecskekórus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents