Nógrád Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 203-227. szám)

2001-09-15 / 215. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT PÁSZTÓ 2001. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT A „Villám” megadta magát Az új rész „kemény” szakasza. Gubecs mászik Óriási por- és füstfelhő csa­pott ki a szűk résből, rövid ideig csak Robin elfojtott káromkodá­sai hangzottak. Utána nagy ro­baj, mint amikor otthon eldől a háromajtós szekrény. Csend. Gubecs óvatosan learaszolt a sziklacsőben, valahogy becsú­szott az ablakszerű nyíláson. - Jól vagy? - Igen - hangzott bentről, egy szikla rossz felé csúszott. Akkor mehet tovább: Újra felhangzott a vésőgép dü­börgése, szaggatott hangja kint- re már letompult. A felszínen az aggregátor mellett Manga Mi­hály főmentős áll­ta a sarat, meg ai eső meg-megújuló dobolását. A hét végi prog­ram elég rosszul indult. Kutatásve­zetőnk, Eszterhás Pista a Balaton-fel- vidéken becsú­szott egy mély ak­nába, bordái és a medencecsontja tört. így nélküle indult a kutató­munka. Pénteken tábort előkészíte­ni, informálódni, előrementem Ró­nabányára. Este a szilváskői sípá­lyán aludtam. Már nincs nyár, kicsit hűvös volt az éjszaka. Nagy vadmozgás volt, többször felébredtem a túrás za­jára. Jó nagy disznók voltak. Szerencsére errefelé ritkán va­dásznak. (Lehet, hogy ezt az ál­latok is tudják?) Másnap megérkeztek a többi­ek, Gubecs, Robin és Mihály, aki volt olyan kedves és terepjáróval felvitt minket a barlanghoz. Az aggregátort is ő hozta, a vésőgé­pet mi. Leszállítottuk az összes lomot 34 méter mélyre. Nem egy egyszerű munka volt. Utána elkezdődött a hajtás. Felváltva dolgoztunk és annak ellenére, hogy hat fok volt odalent, csur­góit rólunk az izzadság, pihenő­ben megfagyott ránk. Sikerült az alsó részen (a térkép idáig tar­tott ) átbontanunk egy akkora helyet, hogy aki eddig nem fért oda, most kényelmesen forog­hat minden irányban. A véső­gépnek ennek ellenére igen szo­ros volt a hely. Később Robin va­lahogy „kirakósjáték mintára” átbújt és a másik oldalról már kényelmesebben tudott vissza­felé dolgozni. Közben egy kötél beleakadt a fotótáskámba, ami lerepült az aljba, ott kihullott belőle minden. Bonyolult he­lyezkedésekkel tudtuk össze­szedni. Szerencsére nem lett semmi baja. Robin után átment Gubecs, találtunk egy nagy kür­Az első átvésett ajtó a bazaltban. Robin, az „úttörő” A bontőcsapat. Jobbról Manga Mihály, Gubecs (Robin nem látszik) SZERZŐ FELVÉTELEI tőt, sajnos a felszín felé tartott, de egy sötét hasadék bizta­tóan továbbra is le­felé haladt előttünk. Itt sajnos újabb szű­kület állta utunkat, de már könnyebb lesz bontani. Való­színű bevetjük az alumíniumcsöves trükköt, ami abból áll, hogy egy ösz- szerakható rudazat végére tesszük a fotóapparátot és úgy készítjük bent a jár­hatatlan helyen a fo­tókat. A csörgőlyuk­ban már bevált. Nagy nehézségek árán sikerült fotódo­1^ kumentációt készítenünk a helyszínekről, utána megkezdő­dött a kihurcolkodás. Kemény munka volt, de végre minden kint volt. Levezetésként meg­néztük a Varga Feri bácsi mutat­ta barlangindikációt. Valóban van ott valami, de egy óriási sziklát kellene elmozdítani, hogy ez bizonyossá váljon. Úgy­hogy van még itt tennivaló bő­ven. Berakodtunk a terepjáróba és lementünk Takács Sanyiikhoz. Jót beszélgettünk, majd mi Gubeccsel lementünk a tábor­helyre. Egész éjszaka zuhogott az eső, az erdő mint egy horror­film-díszlet sejlett át a sűrű kö­dön. Újra ősz van, újra itt van­nak a barlangászok. BUDA LÁSZLÓ Csődveszélytől a nyereséges és versenyképes távhőszolgáltatásig A Tarjánhő Kft.-t Salgótarján megyei jogú város önkormányzata 1993-ban alapította azzal a céllal, hogy a felszámolás alatt álló Nógrádhő vállalat vagyonát megvásárolja és hatékonyan mű­ködtesse. A gazdaságtalan erőművi hőforrás kiváltására új föld­gázbázisú fűtőmű létesült a társaság telephelyén, lízingfinanszí­rozással. A társaságnak saját erőből - döntően hitelből - kellett fedeznie a felszámolt cég összes pénzügyi kötelezettségét, s mi­vel a beruházás megvalósításakor nem kapott az alapítótól anyagi forrást, hamarosan kritikus gazdálkodási pozícióba ke­rült a magas lízingdíjak, a jelentős rövid lejáratú hitelállomány, a komoly szállítói tartozások, a magas kintlévőség miatt A csőd­helyzet orvoslása érdekében 1996 februártól az önkormányzat új cégvezetésnek szavazott bizalmat. Az azóta eltelt időszak tör­ténéseiről nyilatkozik Kiss József ügyvezető igazgató- Új vezetőként milyen célkitűzéseket fogalmazott meg a társaság számárai- Azonnal kidolgoztunk egy 1996-2002. évekre vonat­kozó stabilizációs és fejlesztési stratégiai programot, amelynek főbb elemei az alábbiak voltak: 1. A társaság likviditási helyzetének és gazdálkodásá­nak javítása a továbbfejlődés lehetőségeinek fenntartása érdekében. 2. A fogyasztói kapcsolatrendszer (image) helyreállítá­sa, a PR-tevékenység folyamatos fejlesztése. 3. A szolgáltatás folyamatosságának és biztonságának fenntartása, minőségének és technikai színvonalának ja­vítása. 4. Kiszámítható mértékben változó, de az inflációt nem meghaladó nagyságrendű költségnövekedéssel járó árpo­litika megvalósítása. 5. A távhőpiac megtartása (megőrzése), majd egy ké­sőbbi bővítés alapfeltételeinek kialakítása, a versenyké­pesség fokozatos javítása 6. Intenzív műszaki fejlesztési program megvalósítása.- Hogyan viszonyult a fenti cäokhoz a tulajdonos ön­kormányzat?- Egyetértett vele, elfogadta a programot, sőt, kérésem­re az intenzív fejlesztési program azonnali megindításá­hoz 30 millió forintos fejlesztési támogatást is nyújtott.- Hallhatnánk a fejlesztési programról részletesebben?-1996 végétől 2000-ig 600 millió forint értékű fejlesz­tést hajtottunk végre, s ezt 2001-2002-ben további 200 millió forinttal toldjuk meg. Minden elfogultság nélkül elmondhatom, hogy mindez egy 300 millió forintos sa­ját tőkéjű társaság részéről komoly eredménynek tekint­hető. A főbb fejlesztési tételek időrendi sorrendben a követ­kezők voltak: 1996- 1997-ben: megoldottuk a fűtőműi kazánok füst­gázhőjének hasznosítását. 1997- ben: üzembe helyeztünk egy 470 kW villamos teljesítményű Jembacher típusú gázmotort, amelyet a te­lephely villamos energiaigényére méreteztünk. 1998- ban: megvalósult a Beszterce-lakótelepi sziget- üzemű kazánház és fűtési rendszer komplex fejlesztése. Automatikus kazánházi felügyeleti rendszer beépítésével megoldottuk a lépcsőházankénti méréssel is ellátott fo­gyasztói hálózat hőtechnikai és változó tömegáramú kombinált szabályozását. 1999-2000-ben: egy Deutz TBG 620-as gázmotor (1358 kW villamos és 1650 kW hőteljesítményű) beépítésével blokk fűtő­erőművet létesítettünk, amely a fogyasz­tói kör teljes nyári hőigényére van mére­tezve. Az erőműben megtermelt teljes vil­lamos energiamennyiséget a helyi áram- szolgáltatónál értékesítjük. 2001-2002-ben: a távhő I. rendszerün­kön felújítunk 80 darab lakossági és ön- kormányzati hőközpontot és ultrahangos hőmennyiségmérővel látjuk el, továbbá DDC szabályozással egészítjük ki. Mind­emellett távhővezeték szigetelési felújításokat is végzünk.- Milyen fonásokból valósul meg a jelentős mértékű program?- A forrás összetétele az alábbiak szerint alakult: 1. Kedvezményes kamatozású hitelek (német szénse­gély, PHARE-hitelj: 396 millió forint, amely a ráfordítás 49 százalékát teszi ki. 2. Vissza nem térítendő támogatások (területfejleszté­si, KKA, Széchenyi-tervpályázat): 104 millió forint, amely a fejlesztés teljes összegének 13 százaléka. 3. Ónkormányzati hozzájárulás: 40 millió forint, amely a költségek 5 százalékával egyenlő. 4. Saját erő: 261 millió forint, amely a kiadások 33 szá­zalékát fedezi. Külön öröm számunkra, hogy a 2001-2002. évi beru­házási programunkhoz a Széchenyi-terv pályázatból a maximálisan elnyerhető 50 millió forintot ítélte meg ré­szünkre a bírálóbizottság.-Értéketveaz 199&banmegfogalmazott programjukat, milyen következtetések vonhatók le? 1. A társaság likviditási helyzete és eredményei folya­matosan javultak. Áibevételarányos nyereségünk várha­tóan az idén 4-5 százalék között alakul, amely számítása­ink szerint tartósan fenntartható lesz. 2. Amíg 1996-ban az értékesítési bevételeink 99 száza­lékát a távhőfogyasztóktól szedtük be, addigra 2001-ben ugyanez az arány már 75 százalék, amely az évi mintegy 195-200 millió forintos villamos energia értékesítési bevé­telünknek köszönhető. 3. Az inflációs ráta 1996-2001 között együttvéve 77 szá­zalékra tehető, ehhez viszonyítva a közületi fogyasztók át­lagos költségnövekedése ezen időszak alatt 28 százalék volt, a lakossági költségnövekedés pedig átlagosan 52 szá­zalék. Látható tehát hogy a távhőköltségek növekedési üteme Salgótarjánban lényegesen az inflációs ráta alatt maradt. 4. A 90 napon túli fogyasztói kintlévőségünk az árbe­vételhez viszonyítva az 1998. évi 8,2 százalékos csúcsról 2001-re már 2,5 százalékra fog csökkenni. 5. Az intenzív fejlesztési program eredményeként távhőrendszerünk hatásfoka az 1996. évi 73,1 százalék­ról 2001-re 78,5 százalékra javul, s közben a szolgáltatá­sunk technikai, műszaki színvonala jelentősen fejlődik. 6. Távhőpiacunkat kismértékben már bővíteni tud­tuk, hiszen egy nagyfogyasztó leválását (Népjóléti Kép­zési Központ) egy új nagyfogyasztó (St. GLASS Rt.) belé­pése túlkompenzálta, ugyanakkor a múlt évben 8-10 la­kóházat és kisvállalkozást csatlakoztattunk rendsze­rünkre. 7. A középtávú stratégia befejezéséhez kapcsolódva a Taijánhő kft. 2000-ben kidolgozta 10 éves működési stra­tégiáját, amelynek alapelve:,.korszerű, versenyképes árú (költségű) távhőszolgáltatással a fogyasztók kényelmé­ért, biztonságáért és városunk légszennyezésének csök­kentéséért.” A10 éves stratégia alapkövei:- a versenyképes távhőszolgáltatás kialakítása,- majd a városi távhőpiac fokozatos bővítése. Az önkormányzat elfogadta és szerény mértékben ugyan, de 10 millió forintos tőkeemeléssel anyagilag is tá­mogatta a stratégiát.- A hónap elején a Néppléti Képzési Központban át­adott tetőtéri kazánház bizonyára nem jó reklámja en­nek a stratégiának?- Nyilvánvalóan nem, de ez az eset megérdemel egy „litániát”. Előzményként elmondhatom, hogy a Népjólé­ti Képzési Központ 1992-ben „örökölte” az épületeket. Az átvétel után az előző tulajdonosok által megkötött szer­ződés szerint szolgáltattunk. A távhőtörvény életbelépé­se után, új szerződést küldtünk ki (az addigi teljesít­mény-lekötési paraméterekkel), amelyet minden észre­vétel nélkül aláírtak. Elmondhatom, hogy a szerződéses időszak alatt a Tarjánhő Kft.-hez a szolgáltatás minőségé­re, költségeire vonatkozó észrevétel, panasz, szerződés- módosítási igény az intézménytől nem érkezett, ezért 1999. decemberében meglepetéssel értesültünk róla, hogy önálló kazánház építőére kértek engedélyt. Tavaly januárban személyesen kerestem fel az intézmény veze­tőit és felajánlottam, hogy megvizsgáljuk az épületek tényleges teljesítményigényét, és új, hosszú távú (árga­ranciákkal biztosított) szerződést kínálunk fogyasztónk­nak. Egyúttal javasoltuk, hogy az energiahordozó cseré­jére szánt 20 millió forintot fordítsák az épületek hőtech­nikai, gépészeti korszerűsítésére, aminek eredménye­képpen tényleges energia-megtakarítás, ezáltal további költségmegtakarítás érhető el.- Ezt az ajánlatunkat 2000. február 7-én elküldtük a fo­gyasztónak, mellékelve hozzá egy megtérülési számítást és egy külső szakvéleményt, amely infrakamerás felvéte­lekkel szemlélteti az épületek hőtechnikai állapotát, s rá­mutat a beavatkozási igényekre. Ajánlatunkra, többszöri szóbeli ígéretük ellenére sem reagáltak. Közben megterveztették a gázkazánházat és olyan közbeszerzést írtak ki, amelynél a pályázó feladata az volt, hogy beárazzon egy elkészített kiviteli tervre épí­tett költségvetést. Az egyetlen pályázó versenyára kétsze­rese lett a tervezett költségeknek, s mint kiderült, statikai és egyéb problémák miatt még további pluszköltségek is felmerültek. így az eredetileg tervezett költség háromszo­rosába került az energiahordozó cseréje, az épületek hőtechnikai és gépészeti állapota pedig nem javult. Bárki részére egzakt, ellenőrizhető adatokon alapuló gazdaságossági számítással igazolni tudjuk, hogy az in­tézmény által közzétett (a Nógrád Megyei Hírlap hasáb­jain is megjelent) évi 7-8 millió forintos spórolás enyhén szólva sem felel meg a valóságnak. Ezt az évi 7-8 millió forintos megtakarítást az 1998. évi fűtési költségekhez és az akkori gázárakhoz viszonyított számítás eredmé­nyeképpen hozták ki.- Közben eltelt közel három év, megváltoztak a gáz­költségek, nem beszélve arról, hogy a Tarjánhő Kft. 2000. februári árajánlata beruházás nélkül is évente 4 millió forintos költségmegtakarítást biztosított volna az intézménynek. Az egzakt számítás szerint ez a beruhá­zás 12 év alatt sem térül meg. Ez az energiahordozó cse­re energetikailag abszolút, gazdaságossági szempontból pedig bizonyítható módon értelmetíen volt. Itt az egyéni érdekek diadalmaskodtak az ésszerűség és a közérdek felett! A kormány ugyanis a 1107 (1999. X. 8.) számú ha­tározatában és az új állami energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje” című anyagában egyértel­műen megfogalmazta: „alapvető célkitűzés, hogy a távhőpiac versenyképes szolgáltatási mód legyen, ki­használva annak környezetvédelmi, energetikai és nemzetgazdasági hasznát” Sajnálatos, hogy a kor­mány felügyelete alatt működő Szociális és Családügyi Minisztérium saját költségvetéséből - a kormánykon­cepciókkal ellentétes módon - olyan energiahordozó cserét támogatott, amely nem segítette a helyi távhő- szolgáltató versenyképességi törekvéseit, s azt a hamis illúziót kelti, hogy érdemes ilyen energiahordozó cseré­re közpénzeket felhasználni.- Saját magunk és versenyképességünk igazolására hozom fel az ellenpéldát: az St. GLASS Rt. a tavalyi 1,5 MW teljesítmény helyett az idén már 3 MW távhőtel- jesítményt igényel tőlünk, nyilvánvalóan nem azért, mert rosszul fog járni az üzlettel. Ott, ahol szakszerű energiagazdálkodást folytatnak és ésszerű fejlesztést hajtőiak végre, a beruházási fonásokat a technológia fej­lesztésére és nem értelmetlen energiahordozó cserére fordítják.-Miklesznek akövetkező lépések apiadbővítés érdeké­ben?- Készül az önkormányzat alaprendelete a lakóépület felújítási programjáról. Ehhez csatlakozik egy nyilvános pályázat az iparosított technológiával készített - mini­mum 10 lakásos - lakóépületek energiatakarékos felújí­tásának önkormányzati támogatására. Ezek után pá­lyázhatnak a Széchenyi-terv SZT-LA-2 programjára, ahol egyharmad állami támogatás nyerhető az egyhar­madnyi saját erőhöz és az egyharmadnyi önkormányza­ti támogatáshoz. Ezen pályázat keretében kívánunk kor­szerűsítési alternatívát nyújtani a vezetékrendszerünk közvetlen környezetében lévő mintegy 18 MW nagyság- rendű konvektoros lakóházak távhővel való ellátására úgy, hogy egyedi (lakásonkénti) mérést valósítunk meg és a szolgáltatási díjat a mindenkori lakossági gázárból számítjuk vissza. (PR) NÓGRÁDI HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIH1R Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft negyedévre 2985 Ft félévre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents