Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-06 / 181. szám

2001. AUGUSZTUS 6., HÉTFŐ ^j^SZÉCSÉNY M EGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Baratt« Ottó jegyzete Diákmunka: „Deák-munka” A minap arról faggattam né­hány - tanulmányait még folytató - középiskolai tanu­lót, ki mivel, hogyan tölti jól meg­érdemelt nyári vakációját? Legin­kább az érdekelt, eszükbe jutotté, hogy egy kis munkát is vállalja­nak a szünidőben 1 Várt, vegyes válaszokat kap­tam. Nyegle és hányaveti:.Minek dolgozzam, ráérek még, ha mu­száj lesz!" felelettől - az „Édes­apám munkahelyén dolgozom" válaszon keresztül egészen az „Én szerettem volna dolgozni, de hol talál itt az ember munkát?" kese­rű kifakadásig bezárólag. Ez utóbbi tovább fokozta kí­váncsiságomat. A Sm-ben készséggel adták tudtomra, karnyújtásnyim tőlük két iskolaszövetkezet is foglalko­zik diákmunka-szervezéssel Az egyikben - ez egy „dallamos“ ne­vű kis alakulat - a szolnoki köz­pont nyilatkozatot megütő ren­delkezésére hivatkozva nem kap­tam érdemi választ. Ez igen, gon­doltam magamban, talán mond­tam is nekik, már úgy csinálják mint a „nagyok", mondjuk mint a multik egyes helyi cégei. A má­sik iskolaszövetkezet, a Nógrádi Diák-Meló vezetője viszont a leg­nagyobb előzékenységgel infor­málta lapunkat. Eszembe is ju­tott, ők még ma nem egy nagy cég, de ha így csinálják, még azok lehetnek! Meg is tudtam, hogy rendkívül nagy az érdeklődés a diákmunka iránt, közel ezer tanuló kereste fel őket valamiféle nyári elfoglaltság, munkalehetőség után tudakozód­va Sajnos a kínálat ez esetben is csak töredéke a keresletnek, csak pár munkáltató jelentkezett és kö­tött szerződést az iskolaszövetke­zettel, diákok nyári szünidős fog­lalkoztatását vállalva. Három­négy salgótarjáni cég azonban rendszeresen foglalkoztat diáko­kat. így aztán meglehetősen kevés fiatal - diák, tanuló - tudott mun­kát vállalni városunkban, csupán közel százm tehető azok száma, akiket .Meló-Diák" munkához tudott juttatni Persze a kereset akár vonzó is lehetne, de zseb­pénznek feltétlenül jól jönne: 240- 270 forintot kapnak egy órám, - tehát a minimálbér fölött is keres­hetnek azok a diákok, akik meg­ismerkedhetnek közelebbről is a munka világávaL Persze azért - és ebben nincs is semmi kivet­nivaló - jóval több diák dolgozhat az előbb említett száznál, sok cég „csak" saját dolgozói gyerekét fog­lalkoztatja No, de hogy miért is feszegetem én ezt a diákmunkát? Azért csupán, mert a diák­munka szerintem - a saját régi ta­pasztalatomból és gyermekeim időben közelebbi példájából is tu­dom - előleg az életből.. D e Deák Ferenctől szebben Imég ezt senki meg nem fo­galmazta talán: „Kerüld a henyeséget, s a munkátlan életet! Ha ifjúságodban a munkát meg­szokod életednek szebb örömeit és édesebb gyönyöreit a munká­ban fogod megtalálni...!“ Jó len­ne ezt megszívlelni diáknak, szü­lőnek és munkáltatóknak egy­aránt. így lehet a diákmunka „Deákmunka". Siklómentesítő tűzoltók A tűzoltói szolgálat nem is­mer határokat, a katasztrófavé­delem tüzet oltó „katonáját” nevezhetnék bajok oltójának, elhárítójának is, s mert ezek úgy teremnek, mint a gyom, tűzoltónak lenni annyi, mint a legkülönfélébb zűrzavaros helyzetekben a rendes kerékvá­gásba terelni a dolgokat. A tűz­oltó vizet szivattyúz a pincék­ből, életet ment a füstből, lán­gokból, s ehhez sokszor cse­kélynek bizonyul a fizikai ere­je, mert a tűzveszélyben és pá­ni félelemben lévő személyt olykor úgy kell kirimánkodni a házából, lakásából. Szolgáltatá­saik kiterjednek torony tetejé­re, híd magaslatára felkapasz­kodott öngyilkosjelölt földre könyörgésére. Tűzoltókért szólnak, ha vihar dönt ki vagy jégpáncél súlya kényszerít út­testre fákat, ha kilép medréből patak vagy folyó, s biztonságos helyre kell juttatni embereket. Balesetek helyszínén rájuk há­rul a sokszor sajnos, már élette­len emberi testek kiszabadítása a koporsónak bizonyult jármű­vekből. És... még kígyóval is tudnak bánni! Pár napja Balas­sagyarmaton egy szervizbe té­vedt siklóval akadt dolguk, mi­után az ott dolgozók óvatosság­ból jobbnak látták a segítségü­ket kérni. A hüllőt sikeresen befogták és az Ipoly partján út­jára engedték. Ezzel talán már nem is először bizonyosodott be, hogy az életmentő, kataszt­rófa-, balesetelhárító, vízmen­tesítő tűzoltók siklómentesítés­ben is megállják a helyüket. ASTRA CLASSIC már 1 999 900 Ft-tól! Használt autóját beszámítjuk! Az ajánlat a készlet erejéig érvényes. OPEL KENDERESI 3100 SALGÓTARJÁN, Rákóczi út 135. Tel.: (32) 441-255, Tel./Fax: (32) 440-539, www.opel.hu Falunapi sokadalom, emlékállítás „Madách-falván” (Folytatás az 1. oldalról) az egyesület népviseletbe öltözött népdalköre csesztvei dalokat, táncokat mutatott be. Labdarúgó verseny várta a sportked­velőket, a különleges látni­valóra kíváncsiakat kutyás bemutató szórakoztatta. Késő délután volt a gyer­mekrajzverseny ered­ményhirdetése is, a napot pedig a falubál zárta. A vendégek, illetve a kiállí­tók népes sorába tartoztak kézművesek, háziiparo­sok, a helyi és a környező települések gazdálkodói, vállalkozói, térségfejlesztői, Ba­lassagyarmat és környékének önkormányzati vezetői. Sokan megcsodálták például a Csö­mörről érkezett Bordás Mihálynénak - aki mint el­mondta, a Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület Báló Lipótról elnevezett közös­ségét képviselte itt - csuhéból készült kiállított tárgyait. Bor- dásné mestere, Kiss Rozália is eljött Csesztvére, hogy megis­merjék többek közt a helyi nyugdíjasokat, akik szeretnék tőlük megtanulni, hogyan kell a csuhéból dísztárgyakat, játéko­kat csinálni. Baráti találkozó koszorúzással Nagy érdeklődés kísérte a Ró­nabányai Baráti Kör szombati összejövetelét, baráti találkozóját, amelyet tizennyolcadik alkalom­mal rendezett meg a hivatalosan 1984-től működő közösség. Mint­egy százötvenen gyűltek össze a helyi kultúrotthonban, ahol Palkovüs Gyula, a baráti kör titká­ra köszöntött minden jelenlévőt, majd bemutatta a jelenleg mint­egy száz tagot számláló civil szer­vezet tevékenységét, beszélt ko­rábbi létéről, jelenéről, céljairól is. A rónai bányák halottadról Fiikor Balázs, a nyugdíjas bányász­szakszervezet megyei titkára em­lékezett meg, ezt megelőzően ko­szorút helyezett el a bányász ha­lottak kultúrházi emlékfalánál. A baráti találkozó vendégei a nyug­díjasok megyei érdekképviseleté­nek működésével is ismerkedtek, majd kezdetét vette a hangulatos műsor, amelyben felléptek a rónai óvodások, a zagyvarónai nőklub, harmonikazene és szólóének is része volt a programnak. A közös ebéd után a zeneszó melletti nosztalgiázással, beszélgetéssel még hosszú órákat töltöttek együtt a találkozó vendégei. Lélekutazás táltosokkal, sámánokkal Nemzetközi kortárs művészeti fesztivál Ipolytamócon Bohár András Bevezetés a metafizikába című előadása Természet és az ember harmóniája, érintetlen, romlatlan egysége létezhet-e még a harmadik év­ezred első évében? Sajátos kifejezőesz­közeivel erre a kér­désre kereste a vá­laszt az Ipoly Eurorégió szombati, nemzetközi kortárs művészeti fesztivál­ja, amelyet az ipoly- tamóci ősmaradvá­nyok területén tartot­tak meg, „Sámán­énektől a posztmo­dem showig” cím­mel. A hagyományos esemény a korábbi Fort» oyihuáw t. évek formáját, szelle­miségét követve ezúttal a táltos-sá­mán témakört választotta, nem vé­letlenül: a hely, az ősvilági, úgyne­vezett Palóc Pompeji szelleme, to­vábbá a táltos-sámán hit jótékony, gyógyító hatásával kapcsolatos fel­tételezés ösztönzésére. Irodalmá­rok, költők, zenészek és a fesztivál más vendégei, köztük egyetemis­ták, kora délután érkeztek Ipolytamócra, ahol bemutatókat, koncerteket adtak, jelképesen fel­építették a jurtát, valamint stáció- szerűen végigjárták azokat a he­lyeket, ahol ősvilági jelek marad­tak. A határ túloldalára, Szlovákiá­ba átnyúló ősmaradványok terüle­tére is eljutottak. Németh Päer Mikola és Bárdosi József vasárnap hajnalban véget ért rendezvényé­nek támogatói között volt az Ipoly Eurorégió és Balassagyarmat ön- kormányzata is. Millenniumi emléknap Kisbárkányban Világháborús emlékművet is avattak a falu központjában Emlékzászló és faluzászló, valamint a község központjá­ban kialakított parkban az első és második világháborús emlékű átadása, megszentelése köré szövődött Kisbárkány vasárnapi millenniumi ünnepsége, amely tíz órakor szent­misével kezdődött. Az emlékparkban megtartott rendezvényen a kormány emlék­zászlaját dr. Szabó Sándor, a Nóg­rád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője adta át Lucza Sándor polgármesternek, a zászlóanya szerepében Zsélyi Imiéné kötött rá szalagot. - Becsó Zsolt, a me­gyei közgyűlés elnöke a millen­niumi felhívás átadása előtt el­hangzott beszédében többek kö­zött arról szólt, hogy az együtt­működés az elmúlt ezer év egyik fontos tanulsága, hiszen a civa- kodás, a széthúzás, veszélyhely­zetet teremt, az együttműködés azonban megalapozza a jövőt, amely csak a múltra alapozva képzelhető el. Dr. Szabó Sándor és Becsó Zsolt leplezte le az első­második világháborús áldozatok neveit feltüntető emlékművet, amely a település múltjának szo­morú fejezetére emlékezteti az itt élőket, legfőképpen a hozzá­tartozókat. Ölhez kapcsolódóan a faluvezető fogalmazta meg gondolatait, kiemelve a közös emlékezés fontosságát, illetve azt: a tiszteletadáshoz most már méltó emlékhely áll a kisbárká- nyiak rendelkezésére. Az emlék­műnél virágokat, koszorúkat he­lyeztek el a jelenlévők, a község új jelképeit Káposztási Béla plé­bános szentelte meg. Kétbodony: bezár az iskola A folyamatosan csökkenő gyereklétszám, a ráfizetéses fenntartás, működtetés miatt Kétbodony, Szente és Kisecset önkormányzata a kétbodonyi alsó tagozatos általános isko­la bezárásáról döntött nemrégiben. Az érintett testületek nem egy ízben tárgyaltak az iskola sorsá­ról, s mint Holes Imre, Kétbodony polgármestere a döntés hátterét vázoló tájékoztatásában elmond­ta, a pedagógusok megoldották a dilemmájukat. Ugyanis még mie­lőtt határoztak, a romhányi általá­nos iskola pályázatára a két­bodonyi iskola négy pedagógusa közül három jelentkezett, így a következő tanévtől ők már ott dolgoznak, nem lesznek állástala­nok. Az oktatási intézmény bezá­rását az iskolában és az óvodában is évek óta rohamosan csökkenő gyereklétszám indokolta. (A szentéi önálló óvoda megnyitása is siettette ezt a folyamatot.) 1999- ben bontott osztályokban még negyvenöt alsó tagozatos gyerek tanult Bodonyban, de akkor az ál­lami normatívák még fedezték a kiadásokat. Az utóbbi iskolaév­ben már csak harminckilenc „gyereke” volt az alma maternek, sőt, az év végére hárommal ismét csökkent a létszám, s a falvak ve­zetői reális esélyt nem látnak arra, hogy emelkedni fog a települések lélek-, illetve a gyerekszáma. Az évente másfél-, kétmillió forintos ráfizetés miatt nem lehetett elo­dázni a probléma megoldását, kö­vetkezésképpen szeptembertől már Romhányba járnak a három község alsósai. Kazár a búcsújára készül Augusztus 20-a ígérkezik a leglátványosabbnak Ahány nap, annyiféle tarta­lom a közelgő, háromnapos kazári búcsúban, a hagyomá­nyos eseményen a rendezvé­nyek fő vonalát a művészet, a lovassport és a külföldi együtte­sekkel megrendezendő nép­táncfesztivál alkotja. Emellett még jó néhány kiegészítő prog­ram várja a résztvevőket, mint például a néptáncosok bemu­tatkozó felvonulása vagy a záróesti tűzijáték. Augusztus 18-án indul a programsor a kazári kötődésű, Salgótarján­ban élő ifjú Szabó János mű­vész-tanár és a kazári fiatal te­hetségek munkáit bemutató ki­állításokkal. Másnap a díjugra­tó lovasverseny kínál szórako­zást a „búcsúsoknak.” A har­madik nap, vagyis augusztus 20-a ígérkezik a leglátványo­sabbnak: ekkor ünnepi szent­mise, a lett, görög, szlovák, a budapesti táncegyüttesek és a helyi hagyományőrzők felvo­nulása, fellépése vár egyebek mellett az ünneplőkre, az ide látogató vendégekre, akik kö­zött kőrispatakiak is lesznek. A kazári önkormányzat vezetői nemrégiben jártak az erdélyi te­lepülésen, a szalmakalap-mú- zeum (kiállított látnivalói kö­zött ott van a kazári főkötős menyecske is) megnyitásán. A kőrispatakiak vendégszeretetét a búcsúba szóló meghívásukkal kívánják viszonozni a kazáriak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents