Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-31 / 202. szám

2001. AUGUSZTUS 31., PÉNTEK M ÚJ TULAJDONOS A „DORNYAYBAN”. A hányatott sorsú eresztvényi Dornyay turistaház - lapunk értesülései szerint - egy felszámolási eljárás során elkelt. Lokál- patrióták nagy örömére helyi vállalkozók szerezték meg a természetjárók, hegyi-ke- rekesek és síbarátok kedvelt helyét. ______________________________fotó, rigó tibor B osszantó mázolmányok A minap arról kaptunk hírt, hogy Sal­gótarjánban megjelent egy újabb graffitis nemzedék, amelynek - egyelőre nem tudni hányán vannak - tagjai már szá­mos helyen megmutatták, hogy mit tud­nak. Produkcióik kezdenek megjelenni középületeken és magántulajdonban lé­vő házakon egyaránt. Ez utóbbiak olyan többlakásos szövetkezeti vagy társashá­zak, amelyeknek a lépcsőházait, liftjeit dekorálják ki nagy előszeretettel a „népi” művészek. Valamilyen megoldást kellene keresni a graffiüs önkifejezés levezetésére, lehe­tőleg úgy, hogy az önjelölt művészek va­lamilyen módon kifejezhessék tehetsé­güket, de ne okozzanak ez által anyagi károkat. Ugyanis nem biztos, hogy ezek a festmények a nehezen fenntartható la­kóépületek falára, lépcsőházaiba kíván­koznak. Nem beszélve azokról a mázol- mányokról, amelyek már inkább vandal- ista beütésekről árulkodnak és nem a művészi önkifejezést kereső gondolatok megformálásáról. Több helyről is kaptunk elkeseredett információt, hogy valakik tönkre mázol­ták a liftet, a lépcsőkorlátokat, a külső házfalat. Nem tudni kik tehették, s talán nem is derül ki soha, bár némelyik má- zolmányon az elkövető hagyott névre utaló jelzést... ______________________m E GYE I KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Fidesz: szükség van-e Salgótrjánban önkormányzati képviselőkre? (Folytatás az 1. oldalról) a Tatárárok területéről a sportolni, ki­rándulni, vágyó tömegeket? Langár Ta­más felhívta a figyelmet arra, hogy a vá­ros polgármestere hosszú idő óta támo­gatja a Tóstrand környéki lakópark ter­vét, ugyanakkor az ipari park kialakítá­sához is ugyanattól a vállalkozótól vásá­rolta meg 1998-ban a város a földterüle­tet indokolatlanul magas áron, aki a Ta­tárárok területén lakóövezetet szeretne kialakítani... A frakcióvezető hangsúlyozta: nem­csak pártjának képviselői, más várospo­litikusok is ellenezték és ellenzik a la­kópark tervét. Ezzel kapcsolatban Feke­te Nándor, MSZP által delegált külső bi­zottsági tag e témában bizottsági ülésen elhangzott véleményét emelte ki, amely komoly ellenérzést fogalmazott meg a tekintetben, hogy a zöldövezetet felál­dozzák, elveszítsék még negyven új la­kás árán is, esetleges egyéni érdekek háttérbeli érvényesülése miatt. Langár Tamás kijelentette: tiszteletre méltó, ha valaki a szűklátókörű politikai motivá­ciókon, egyéni érdekeken felülemelked­ve a város valódi érdekeit helyezi előtér­be. Végezetül hangsúlyozta: a fölösle­ges vádaskodásokat elkerülendő a köz­gyűlésnek javasolták vizsgálóbizottság felállítását, amelyet elutasítottak. Ettől függetlenül, a Fidesz-frakció értékeli a helyzetet és figyelemmel kíséri az ese­ményeket, s ha szükséges megteszi a szükséges lépéseket. A Salgó Vagyon Kft. székhely-, illetve telephely-módosításának témájában Langár Tamás elöljáróban kijelentette: példátlan, hogy amikor egy önkor­mányzati tulajdonú gazdasági társaság egy 130 millió forintos vásárlást akar le­bonyolítani - teljes fedezet nélkül -, ak­kor nem ehhez a tranzakcióhoz kérik a testület jóváhagyását, hanem szék­hely-, illetve telephely-módosításhoz. A frakcióvezető szerint mindez etikátlan, szándékos próbálkozás a közgyűlés tagjainak megtévesztésére. Hangoztat­ta: - Mindez érthető is, hiszen a SZÜV- székház megvásárlásának ténye a kép­viselők feje felett már korábban eldön­tetett akkor, amikor a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója már 2001. július 5- én előszerződést kötött az eladó Számí­tástechnikai és Ügyvitelszervező Rt.- vel, gyorsan kifizetve 13 millió forint foglalót. Langár elmondta még: bár a közgyűlés hétfői ülésén a kft. ügyveze­tő igazgatója mindent magára vállalt, a városi Fidesz-frakció tagjai számára el­képzelhetetlen, hogy egy, a testülettel szemben ennyire erkölcstelen, gazdasá­gi szempontból pedig ennyire kockáza­tos döntést a tulajdonos önkormányza­tot képviselő polgármester beleegyezé­se nélkül hozott volna meg. Egyáltalán nem volt tehát meglepő, hogy az ügyve­zető igazgató később kénytelen volt be­jelenteni, hogy a tranzakciót egyeztette Puszta Béla polgármesterrel. Langár Ta­más az ügy erkölcsi vetületét taglalva végezetül feltette a kérdést: szükség van-e a képviselő-testületre, vagy to­vábbra is a polgármester, illetőleg egyik önkormányzati alkalmazottja fogja meghozni helyettük a 130 millió forin­tos döntéseket. ■ Busz nélkül a Fáy körút Salgótarjánban, a Fáy And­rás körút felújítási munkái mi­att szükségessé vált a forgalmi rend, illetve a helyi járati autó­busz-közlekedés módosítása, korlátozása. E szerint augusz­tus 31-étől szeptember 8-áig a 7-es és a 7/A-s jelű autóbusz­ok a Fáy András körúton nem közlekednek. A legközelebbi, igénybe vehető megállóhely a Kercseg úti lesz. Kérik a lakók megértését és türelmét, vala­mint a forgalomkorlátozási in­tézkedések betartását. Aszfalt az Adács utcán Kállón az elmúlt héten kezdték meg a kivitelezők az Adács utca aszfaltozását. ígéretük szerint a hét vé­gére befejezik a munkálatokat. A beruházás, amely öt­millió forintba kerül, a helyi önkormányzat kasszáját terheli. Az eddigi száz méter hosszú köves út új asz­faltszőnyeggel való beterítése biztonságosabbá teszi a közlekedést. Sikerült kitömi az elszigeteltségből Beszélgetés Fiikor Balázzsal a szakszervezeti munka nógrádi tapasztalatairól Nem merült ki a területfejlesztési keret A közelmúltban tartották küldöttérte­kezletüket a Bánya- és Energiaipari Dol­gozók Szakszervezeti Szövetségének Nógrád megyei nyugdíjas bizottságához tartozó alapszervezetek. Fiikor Balázs- zsal, a testület régi-új elnökével a moz­galom nógrádi tapasztalatairól, a szak- szervezet 28. kongresszusának előké­születeiről beszélgettünk.- A bányászat visszafejlesztése nálunk egyet jelentett a szakszervezeti mozgalom szétzilálásával - mondta. - A bányák bezárá­sa 14-15 ezer embert érintett, akik jelentős része elhagyta a szakszervezetet is. Végül is sikerült rendezni sorainkat, megszervezni, újra indítani a munkát. TÖBB MINT HÁROMEZER TAG- így látják ezt a szakszervezeti tagok is?- Mögöttem a küldöttértekezlettel anélkül mondhatok igent, hogy ez dicsekvésnek tűn­ne. A bányászszakszervezet több mint 3100 tagot számlál Nógrádban úgy, hogy nincs mögöttünk termelő üzem. Különösen sokat tettek a tagok számának gyarapításáért Sal­gótarjánban, a Karancs völgyében és Bátonyterenyén, ahol a legnépesebb alap­szervezet tevékenykedik, a tagok száma megközelíti a hétszázharmincat. Új alapszer­vezet jött létre, többek között Zagyvapálfalván, amelyet a nőklub és a vá­rosrészben élő szakszervezeti tagok alakítot­tak. Az alapszervezetek többségében folya­matos, szervezett munkát végeznek, termé­szetesen azt nem állíthatom, hogy mentesek a gondoktól. Olyannyira nem, hogy a salgó­tarjáni alapszervezetnél vezetőségváltásra került sor és Mátranovákon is úgy sikerült megteremteni a vezetési egységet, hogy az alapszervezet kettévált. A szakszervezet 28. kongresszusára készülve az elmúlt hetek­ben, hónapokban alapszervezeti taggyűlése­ken választották, vagy erősítették meg a ve­zetőket, akik munkáját csaknem 170 bizalmi segíti.- A szakszervezeti tagok többségében nyugdíjasok. Többen is mondják, nehéz őket „munkára fogni" és számukra az sem egy­szerű, hogy a rendezvényeket rendszeresen látogassák.- Egyetlen tagtól sem váltunk meg csak azért, mert megöregedett, megrokkant a munkában, megbetegedett, és nehezére esik a mozgás. A munkahelyen, a szakszervezeti mozgalomban szerzett tapasztalataiknak egyformán hasznát vesszük. S nekik is szük­ségük van a közösség segítségére, támogatá­sára. Az azonban sokat mond, hogy a szak­szervezeti tagok, - köztük az idősebbek is, - több százan vesznek részt azokon a de­monstrációkon, szolidaritási gyűléseken, ahol a bányászat súlyos helyzetének rende­zéséért, a munkahelyek, a szociális vívmá­nyok védelméért lép fel a bányászszakszer­vezet. Sokan voltunk Nógrádból Kazincbar­cikán, Budapesten a Sportcsarnokban és a Hősök-terén, Tatabányán. Kifejeztük szolida­ritásunkat más szakmákkal, így a sztrájkoló vasutasokkal is. Mert a bányászokban, ha az évek el is szaladnak fölöttük, erősen él az egymásért érzett felelősség, a szolidaritás. Meggyőződésem, hogy ez hozta létre 1994- ben itt Nógrádban is a Nyugdíjas Bányász Alapítványt. A nyugdíjasok adták össze a pénzt és ők éltetik ma is az alapítványt, amely fennállása óta több mint 4,6 millió fo­rinttal támogatta a rászoruló bányászokat, özvegyeket. KEDVEZMÉNYES AKCIÓK- Az egyszeri segély enyhíti ugyan a szük­séget, de nem oldja meg a mindennapok nyo­masztó gondjait. Mert az idős bányászembe­rek számottevő része a sok ledolgozott év után is a kisnyugdíjasok számát szaporítja, nehe­zen él.- így igaz és ezért fontos feladatunknak, tartjuk ma is, hogy segítsünk nekik. Évente mintegy száz-százhúszan kaptak kivételes nyugdíjemelést a szakszervezet közbenjárá­sával. Az idén azonban már nincs erre mód, mert a kormány megvonta tőlük ezt a lehető­séget. Legfeljebb évente egyszer, akkor is csak nagyon indokolt esetben juthatnak se­gélyhez a rászorulók. Mi különböző kedvez­ményes akciókat szervezünk a mindennapi cikkekből, mert évek óta tapasztaljuk, hogy jelentős igény van rájuk. A putnokiakkal jó a kapcsolatunk. Tőlük szenet hozunk már jó pár esztendeje és ezzel legalább 25 millió fo­rintot spóroltunk nyugdíjasainknak.- Gondolom a kapcsolatok építése, ápolá­sa más területen is haszonnal jár?- Mindenképpen. Azért alapvetően az el­múlt évek szívós munkájának eredménye, hogy sikerült kilépnünk az elszigeteltségből. Nógrádban a bányászok szakszervezete ma már jól szervezett erőt képvisel. Munkánkat ismerik, elismerik a megyehatáron túl is. A bizottság korábbi elnökét, Kovács Lászlót, a BDSZ nyugdíjas választmánya elnökének vá­lasztották és alelnöke az MSZOSZ nyugdíjas testületének. Több évtizedes tapasztalatára, munkájára az országos szervek is számíta­nak. Magam egyik alelnöke vagyok a bá­nyász nyugdíjas választmánynak és engem delegáltak a Nyugdíjasok Országos Képvise­lete elnökségébe. Mindez a munka nagy fele­lősséggel jár. Azt gondolom, hogy személy szerint nem is csak engem illet az elismerés, hanem a nógrádi bányász nyugdíjasok mun­kájának szól. A Mátra-aljai és a borsodi nyug­díjas bizottságokkal kialakított kapcsolatunk ugyancsak hasznos tapasztalatokkal gazda­gítanak bennünket a területi munkában. TÁRSAK A MUNKÁBAN- Messzire tekintettek...- Igaz, de azt világosan látjuk, hogy nekünk elsősorban itthon kell helytállnunk s itt is ke­resni kell a társakat a munkához. Azt hiszem ezt a helyi önkormányzatokban, a civil szer­vezetekben meg is találtuk. Egy-két kivételtől eltekintve, a legtöbb településen jó együttmű­ködést alakítottunk ki az önkormányzatokkal. Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Vizsláson, Kazáron, Karancsságon példásnak mondható a közös munka. Méltányoljuk azt a támoga­tást, amelyet működési feltételeink megterem­téséhez, a bányász hagyományok ápolásá­hoz, így a bányásznapi rendezvényekhez, az emlékhelyek, emlékparkok kialakításához ad­nak az önkormányzatok. Ugyanakkor a helyi testületekben, az önkormányzatok különbö­ző munkabizottságaiban jó néhány szakszer­vezeti tag dolgozik. Azon fáradoznak, hogy minél eredményesebben valósuljanak meg a település és szociálpolitikai elképzelések, ész­revehetően javuljanak a lakosság, közte a nyugdíjasok életkörülményei. NYUGDÍJASOK ÉRDEKVÉDELME- Decemberben lesz a bányász kongresz- szus. Mit várnak ettől a tanácskozástól és mit visznek magukkal a nógrádi küldöttek?- Mi abban bízunk, hogy a szakszervezet még egységesebb, még erősebb lesz, még eredményesebben képviseli a bányamunkás­ok, a nyugdíjasok érdekeit. Továbbra is nagy körültekintéssel foglalkozik az aktív dolgo­zók és a nyugdíjasok anyagi körülményei­nek, szociális helyzetének javításával, szor­galmazza a bérek és a nyugdíjak értékállósá­gának megőrzését. A nyugdíjasok érdekvé­delme egyre nagyobb jelentőséggel bír, s nemcsak azért, mert egyre több közöttük az elszegényedő ember. Azért is, mert a százez­ret meghaladó szakszervezeti tagság túlnyo­mó többsége, legalább kilencvenezer nyugdí­jas. Képviselőinktől megköveteljük, hogy eredményesebben szóljanak bele a törvények megalkotásába, végrehajtásuk ellenőrzésébe. Tudom, hogy ez nem egyszerű dolog. A szer­vezet ereje, tekintélye szükséges hozzá. Ez pedig olyan, amilyen tömeg áll mögötte, ame­lyet mozgósítani tud. Ezért mi itt Nógrádban továbbra is fontosnak tartjuk a szervezeti élet folyamatosságát, a tagok számának növelését olyanokkal is, akik más szakmában dolgoz­tak. S a kölcsönösség alapján erősítjük tovább azokat a kapcsolatokat, amelyek már eddig is eredményesebbé tették közös munkánkat és egy kicsit talán könnyebbé a nógrádi embe­rek nem kis részének az életét. V.G. (Folytatás az 1. oldalról) 24,4, az Ipoly Bútorgyár Rt. 12 millió forintos támogatásban ré­szesült. Az elnök felhívta a figyel­met, hogy ez a pályázati keret sem merült még ki, a mai napon is benyújtható elképzelés. A területfejlesztési célelőirány­zatból (tfc) a Salgótarjánban, a Salgó út, Füleki út csomópontban megvalósuló körforgalmú cso­mópont kiépítését emelte ki Becsó Zsolt, amelyre a már ko­rábban megítélt 150 millió mellé további 30 milliót kapott a beru­házó, vagyis a Nógrád Megyei Közútkezelő Kht. Az építkezés várhatóan még idén befejeződik. A kapcsolt pályázatok közül a Bátony Steel Kft. zöldmezős be­ruházása 35, az AFT Europe Kft. 30, az Ipoly Bútorgyár Rt. 21, a BT Holding Apc Kft. 14, az Iparfém Kft. 15, a Gamma Kerámia Kft. 20, a Berkenye Faluszövetkezet 6,5, a Nógrádker Rt. 4, az AP- Rekord Kft. pedig 15 millió forin­tot nyert el a tfc-ből. A területfejlesztési tanács az FVM Nógrád megyei hivatalával kötött együttműködés alapján 254 millió forintot nyújt az „egyes agrárgazdasági célok kiegészítő támogatására” biztosított keret­ből. Emellett megkezdődött a szervezése annak a konferenciá­nak is, amely a tanács megalaku­lásának ötéves évfordulóját hiva­tott emlékezetessé tenni. A szep­tember második felében megren­dezendő tanácskozásra egy em­lékérmet is kiadnak, amelynek egyik oldalán a megye címere és a „Nógrád a közügyért” felirat, a másikon Nógrád térképének a sziluettje, a hat város neve és a „Nógrád Megyei Területfejleszté­si Tanács” felirat olvasható. Az elnök kiemelte, hogy kere­teik nem merültek ki, várják a pá­lyázókat, így azokat is, akik még idén zöldmezős beruházást való­sítanak meg. Ezek között jelezte egy új amerikai cég betelepülését a rétsági ipari parkba, több milli­árd forintos beruházással. Amennyiben forrásaik nem len­nének elegendőek, még mód van a Széchenyi tervben elérhető tá­mogatások elnyerésére is. A szerdai döntésekről tájékoz­tatta lapunkat Holles Miklós, a ta­nács operatív szervezetének igaz­gatója. A műszaki fejlesztési cél- előirányzat 6 nyertese majd' 19 millió forint támogatást kap. Az aktív foglalkoztatási célelőirány­zat négy pályázója 50 millión osztozik. A tfc 10 nyertese 190,5 milliót, az útfejlesztési keret 6 be­futója több, mint 40 milliót, a teki 29 önkormányzati nyertese 196 milliót, a céda pályázói pedig 37,7 milliót kapnak. A nemzeti örök­ség program keretében - halasz­tott döntés után - úgy határoztak, hogy a salgótarjáni Szent József plébánia felújításának első üte­mére 4 milliót biztosítanak idén. T. N.L ÚJ BUSZVÁRÓ PATVARCON. A több évtizedes, ütött-kopott busz­várót lebontották, s helyére újat építettek Patvarcon a balassagyar­mati Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola diákjai. Fából készült el a merőben új stílusú, mutatós építmény, amely igazi lát- ványosság, a helybeliek legnagyobb örömére. ________fotó: rigó tibor

Next

/
Thumbnails
Contents