Nógrád Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-202. szám)

2001-08-17 / 191. szám

f HÍRLAP Ha előfizet lapunkra 2001. AUGUSZTUS 17., PÉNTEK XII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ARA: 53 FORINT ELŐFIZETVE: 49 FORINT Ft-ot takaríthat meg. Részletes információ: /416-455/213-as mellék vri| Még mindig gazdag a MÁV? Azért tehető fel ez a kérdés, mert egy közelmúltban felújí­tott salgótarjáni négylakásos épület az úgynevezett Rendező pálya­udvaron üresen áll, az enyészet költözött bele, ahelyett, hogy mond­juk fiatal házasok lakásgondját oldaná meg átmenetileg. ydi Életében sohasem unatkozott Csorba Józsefné ságújfalui nyugdíjas portréja rajzolódik ki mai „Alkonyévek...” című összeállításunkból. Szépen gondozott, virágerdővel körülvett otthonában beszélgettünk az eltelt hetvenöt évről s mások mellett a helyi népdalcsoportról. n,ld j Karancsberényi siker kispályán A falu millenniumi ünnepén kispályás labdarúgótornát is rendeztek a Salgó Center COOP Rt. karancsberényi ropiüzemi sport­pályáján öt csapat - négy községi és az Áfész-SCCRT - részvételé­vel. Az első helyet Karancsberény település csapata szerezte meg. Buszmegálló csiki-csuki Még mindig életveszélyes a panelháztető Balassagyarmaton Nagy port vert fel Balassagyarmaton - lapunk is több alka­lommal foglalkozott vele - a Rákóczi fejedelem úti úgyneve­zett szalagház tetejéről lezuhant négytonnás betonpanel ügye, amely úgy látszott egy ideig, hogy rendeződött, mert az a hír járta, hogy a hibát kijavították. A százhúsz lakásos társas­házban élők azt olvashatták a kiragasztott hirdetményeken, hogy a közös képviselők általi megegyezés értelmében a javí­tás költségeinek a felét állniuk kell. A másik felét a házat építő Nógrád Megyei Építőipari Válla­lat (NAÉV) jogutódja, a Strabag cég vállalta át. Egy új panelt en­nek értelmében gyártottak le és helyeztek vissza a foghíjassá vált tetőszerkezetre. Eltűntek a házat körülvevő műanyag szala­gok, amelyek az életveszélyes helyzetre figyelmeztettek és a környéken lakók a helyzet ren­dezését látva az után kezdtek ér­deklődni, hogy a ház előtti buszmegállót mikor helyezik vissza. Ezt a kérést az is indo­kolta, hogy közben a távolabbra helyezett buszmegálló térségé­ben fölbontották a járdát az új elektromos vezetékek miatt és valóságos háborús helyzetben, kényelmetlen hepehupákon ke­resztül közlekedtek arra az em­berek. Hiába volt kérés, panasz a buszmegálló maradt, persze nem véletlenül. Augusztus 14- én világossá vált, hogy a szalag­ház tetejével még baj van. Gás­pár Imre nyugalmazott tanár, a terület önkormányzati képvise­lője szorgalmazására ugyanis egy valóságos bizottság vizsgá­lódott a területen, hogy hová le­hessen ideiglenesen tenni a buszmegállót. Mert véglegesen még nem kerülhet az eredeti he­lyére a legújabb szakértői véle­mény miatt. Ezt az önkormány­zat kérte meg és az újabb szak­értői vélemény megerősítette a korábbit, amely a lakók kérésé­re és költségére született: a tető a végleges kijavításig életveszé­lyes. A szakértői vélemény sze­rint a panel hiba a téves terv mi­att született és a kivitelező NAÉV így gyártotta le még 1975 körül. A beruházó OTP így vette át. Persze á lakásokat megvásár­lók erről rriit sem tudtak az első szakértői vélemény megszületé­séig. Gáspár Imre képviselő a szakértői vélemény birtokában azt kérte az illetékesektől, hogy hozzák vissza az eredeti helyé­hez közelítve a buszmegállót, amely a környék lakótelepein élők sokasága számára szolgál. A távolabbi megoldást megsíny- lik az időnek a kisgyermekesek és a gyerekek is. Tatár Kis Sándomé dr., jegy­ző, az önkormányzat képvisele­tében azon a véleményen volt, hogy az ideiglenes buszmegállót a minden fél számára elfogadha­tó helyre tegyék. Szűcs József őr­nagy, a gyarmati rendőrkapi­tányság közlekedési osztályve­zetőjének véleménye szerint az ügyet .c^ak a közlekedési (Folytatás a 3. oldalon) Leleplezett csempészakció Béndek József: Nem tűrjük a korrupciót a határőrségnél! A múlt hét végén váratlan ellenőrzési akciót hajtottak végre a hatóságok Balassagyarmat térségében. Ennek következtében hét határőrt, két pénzügyőrt és három civil személyt vettek őrizetbe. A hír kapcsán a megyében működő határőr- és vámszervek­nél, de még a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnoksá­gán sem jutottunk információ­hoz. Krisán Attila, a Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivője is csak annyit közölt la­punkkal, hogy a hír igaz, a nyo­mozás folyik az ügyben. Részle­tesebb felvilágosítást kizárólag a Budapesti Katonai Ügyészség ad­hat, az a szerv, amely részt vett az ellenőrzésben és elrendelte az ügyben a nyomozást. Ezek után kerestünk kapcsola­tot a Budapesti Katonai Ügyész­séggel, ahol dr. Váczi Pál alezre­des, csoportvezető, katonai ügyész közölte szerkesztősé­günkkel, hogy a Budapesti Kato­nai Ügyészség nyomozást folytat hivatalos személy által köteles­ségszegéssel elkövetett vesztege­tés bűntette, valamint jelentős ér­tékre bűnszövetségben, üzletsze­rűen elkövetett csempészet bűn­tettének alapos gyanúja miatt. Az ügynek összesen 15 gyanúsítottja van, akik közül 9 gyanúsítottat a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa előzetes letartóztatásba helyezett. • Más hírforrásokból megtud­tuk, hogy egy hét és fél tonnás magyar rendszámú tehergépko­csi - ame|y nem új, de még hasz­nálható gumiabroncsokat szállí­tott - ellenőrzésekor kiderült, hogy mind a gépkocsi, mind az utasok vámvizsgálat és útlevél­ellenőrzés nélkül léptek be az or­szágba. Mivel a vámőrség nem regisztrálta a gépkocsi belépését, a szállítmány tulajdonosa megta­karíthatta volna a maga számára a gumirakományt terhelő tete-. mes környezetvédelmi termékdí­jat és a többi közterhet. Az eddigi ismeretek szerint je- • lentős csempészszervezet áll a történtek! hátterében. A történtekkel kapcsolatban lapunk kérésére Béndek József határőr vezérőrnagy, főtanácsos, ' (Folytatás a 3. oldalón)' • Bizakodva tekinthetünk a jövőbe! Rimóc lakott település volt ezer esztendővel ezelőtt is A millenniumi zászló Beszkid Andor polgármester kezében. Balján dr. Varga Mihály pénzügyminiszter, dr. Surján László országgyűlési képvise­lő, Betz József, a megyei közgyűlés alelnöke, Mócsány Istvánná zászlóanya. Beszkid Andor jobbján Urus Attila plébános, fotó, gyurián t. Rimóc lakosságának legnagyobb része ott volt szerdán este a Hősök terén, ahol a millenniumi zászlóátadást tartották. Az ünnepi szentmise áhítatát követően trombita felhívójel és a Himnusz elhangzása tudatta a program kezdetét. A jelenlévő­ket Beszkid Andor polgármester köszöntötte. Bevezetőjében utalt az ezred­fordulóra, amelyet az egész világ ünnepelt, de nekünk magyarok­nak jutott osztályrészül, hogy há­romszoros ünnepet üljünk. Az ezredforduló mellett államisá­gunk és kereszténységünk ezer­éves évfordulóját is. Mint mond­ta, településük a legnagyobb lé­lekszámú a szécsényi kistérség­ben, az írások szerint lakott volt már ezer esztendeje. Az itt élő palócok mindig igyekvő, szorgos emberek voltak és azok most is. A polgármester kihangsúlyozta, hogy az élet minden területén a siker legbiztosabb záloga az ösz- szefogás, a közös cél meghatáro­zása és az azért' való együttmű­ködés. - Tegyük szebbé és élhe­tőbbé az életet magunk és uno­káink számára - emelte ki -, s le­gyen a mai nap háromszoros ün­nep minden rimóci számára! Szavait követően népviselet­be öltözött fiatalok hozták be a millenniumi zászlót az ünnep­ség színterére, majd dr. Varga Mihály pénzügyminiszter mon­dott ünnepi beszédet.- Az idő egy végtelen folyam, s az ember ahhoz, hogy felfogja a felfoghatatlant, hogy megértse a megérthetetlent, határszaka­szokat jelöl ki ebben a folyam­ban - kezdte beszédét a minisz­ter. Szerencsésnek nevezte éle­tünket, hiszen erre a szakaszára több olyan jeles alkalom esik, amikor van módunk egy pilla­natra megállni, mögénk pillan­tani, elgondolkozni rajta, hogy hol tartunk és belegondolni ab­ba, milyen jövőt szeretnénk ma­gunknak és utódainknak. Utalt a honfoglalás körülményeire, arra az akaratra, amellyel a magyar­ság fenntartotta magát a nehéz történelmi időszakokban. Meg­említette Géza fejedelem és Ist­ván király nagy történelmi mű­vét, aminek köszönhető, hogy ma itt magyarul beszélhetünk, s megmaradtunk. Amikor visszatekintünk a megtett útra, köszönetünk elő­ször Szent István királyt illeti, akinek a műve kiállta az idők próbáját. Joggal és büszkén kell visszatekintenünk elődeinkre. Azokra az egyszerű emberekre, földművesekre, kétkezi munká­sokra, akik itt élték le az életü­ket ezen a tájon. Hiszen az ál­lam önmagában egy üres hal­maz, azt emberek töltik meg tar­talommal, értelemmel, tapaszta­lattal. Azoknak az elődeinknek kell tehát köszönetét mondani, akik mindig mertek és mindig akartak újra kezdeni. Akikben erős volt a hit, erős volt a vágy, hogy ha nekik nem is sikerült igazán az életük, de majd gyer­mekeiknek, unokáiknak bizo- . nyára jobb lesz. Azokat a betel­jesületlen álmokat, amiket ők (Folytatás a 3. oldalon) Megállj a tarlóégetésnek? Hasznos, de veszélyes Szerte a határban égetik az aratás után renden maradt szalmát, mert nem tudnak mit kezdeni vele. Sok esetben azonban „elsza­lad” a tűz, s aki meggyújtotta, már nem tud úrrá lenni rajta. Ha van lélekjelenléte és mersze, akkor felhívja a tűzoltókat, ha nincs, akkor baj lehet. Egyébként is gondok vannak a tarlóégetéssel, amelyet még egy 1986-os minisztertanácsi rendelet szabályozott. Eszerint a település jegyzője adhatott engedélyt e mű­veletre. E rendelet ez év február­jáig volt érvényben - tudtuk meg Szabó Jánostól, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivőjétől - amikor megje­lent a 21/2001. sz. kormányrende­let, amely kimondja, hogy min­denfajta tarlóégetés, hulladékége­tés levegőtisztasági szempontból tilos. Ugyanakkor növényvédelmi l771215"901000" 01191 Felvételünk a minap Jobbágyi határában készült szakemberek szerint az égetés a talajkártevők pusztítása szem­pontjából hasznos lenne. A kor­mányrendelet tehát azt mondja, hogy tilos tarlót égetni, amennyi­ben jogszabály másként nem ren­delkezik. Sokan ezt az országos tűzvédelmi szabályzatra értik. Szabó Jánostól azt is megtud­tuk, hogy e sza­bályzat viszont arról rendelke­zik, hogy a tarlót miként kell éget­ni. Azokat a biz­tonsági szabá­lyokat sorolja fel, ahogyan égetni kell, ha van rá engedély és jogszabály fel­hatalmaz rá. ___ _________ A Katasztrófa­v édelmi Főigaz­gatóság és a Környezetvédelmi Minisztérium egybehangzó állás- foglalása alapján a jelenlegi jogál­lás niellett tilos tarlót égetni. A fél­reértett jogszabályi kifejezéssel kapcsolatban a minisztérium által kiadásra tervezett miniszteri ren­delet majd külön intézkedik arról, hogy ki és milyen feltételek mel­lett égethet tarlót. Aki tehát most tarlót éget bírsággal sújtható, ami­nek a felső határa eléri a három- százezer forintot. A Nógrád Megyei Közigazgatá­si Hivatalban megerősítették, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat pontosan leírja a tarló­égetés szabályos módját, s azt is, hogy az ettől való eltérés esetén a település jegyzője adhat enge­délyt az égetésre. Ámde az új kör­nyezetvédelmi rendelet megálljt parancsol az égetésnek. Bizonyos esetekben növény-egészségügyi szempontból lehet égetni, ám eh­hez a helyi növényügyi állomá­soktól kell engedélyt kérni. Határnyitás Cerednél Idén először á most következő hét végén, augusztus 19- én vasárnap lesz nyitva az ideiglenes határátkelő Cered község és a szlovákiai Tajti között. Reggel nyolc órától este nyolcig lehet igénybe venni. A cerediek az év folyamán még más alkalmakra való tekintettel is kezdeményezni fogják a határnyitást. _________________________________________■ Í zelítő Palotás történetéből Kiállítás egy könyv előzeteseként Kiadvány formájában is szeretné megörökíteni Palo­tás történetét a község ön- kormányzata, elkészítésével dr. Szomszéd Andrást, a me­gyei levéltár nyugalmazott főlevéltárosát bízták meg. A könyv tartalmából ízelítőt ad az a helytörténeti kiállítás, amelyet a szerző segítségé­vel rendeznek meg az au­gusztus 19-ei, vasárnapi megemlékezés alkalmából. Az ünnephez kapcsolódóan ez a tárlat a régi falusi élet eseményeit eleveníti fel régi tárgyak, eszközök bemuta­tásával. A hajdani lakókö­zösség mindennapi életének felvillantásához Urbán Antal gyűjtő is a rendezők rendel­kezésére bocsátotta régisé­geinek egy részét. 977121590100001191

Next

/
Thumbnails
Contents