Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-10 / 158. szám

Ha előfizet Ft-ot takaríthat meg. Részletes információ: mellék oldal ■ Li Akarja-e a kormány az agrárbékét? Mi jellemezte az elmúlt gazdasági évben Nógrád mezőgaz­dasági szövetkezeteinek helyzetét, miként képviselte tagszervezeteit, társas gazdaságait a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetsége? | Üvegházhatás és agyvelőgyuliadás A bolygó éghajlatának napjainkban zajló kedvezőtlen vál­tozása további, eddig nem tapasztalt jelenségeket is felszínre hoz. Ezekre a tudomány természetesen igyekszik felkészülni. ii| Bajnok a Skorpió, s felsőbb osztályba léphet A vasárnap lejátszott ötödik fordulóval befejeződött az OTP-Garancia Kupáért először megrendezett Nógrád megyei női kispályás labdarúgó-bajnokság. Mik az eredmények? Feljelentést tett az önkormányzat Környezetre veszélyes nehézfémek - Újabb kutatófúrások a leendő ipari park területén Környezetszennyezés miatt ismeretlen tettes, vagy tettesek ellen juttatott el feljelentést tegnap a városi rendőrkapitány­ságra Bátonyterenye önkormányzata nevében dr. Balázs Ottó polgármester. Az előzményekhez tartozik, hogy a 21-es út és a Zagyva közötti, mintegy tízhektáros területen létesülő ipari park talajelőkészítési munkálatai során végzett kutatófúrás alkalmából környezetre káros nehézfémeket találtak. A környezetvédelmi hatóság a szennyezés teljes feltárásra kö­telezte az önkormányzatot. Ezt szolgálja az a négy további kuta­tófúrás, amelyet az önkormány­zat a napokban rendel meg, s amelynek célja, hogy a kérdéses területen megállapíthassák an­nak mértékét és kiterjedését. Ugyanakkor a kömyezetszeny- nyezés felelősének, vagy felelő­seinek személyét is szeretnék megtudni, ezt szolgálja a tegnap megtett rendőrségi feljelentés. Dr. Balázs Ottó polgármester munkatársunknak elmondta: a város egy ipari park beruházás­ba kezdett a 21-es út és a Zagy­va között, mintegy 10 hektáros területen. A talajelőkészítési, előközművesítési munkálatok során, annak mintegy velejáró­jaként, kötelező környezetvé­delmi állapotvizsgálatot is elvé­geztek. Több feltáró fúrás egyi­ke során nagy mennyiségű, az intézkedési határértéket megha­ladó nehézfémet - krómot, nik­kelt, ólmot, cinket, kadmium és báriumot - találtak a talajban. A környezetvédelmi hatóság vizs­gálati anyagából derült ki mind­ez, amelyet a közelmúltban tár­gyalt meg az önkormányzat, s döntött a további lépésekről. En­nek részleteiről szólva Balázs Ottó elmondta, a kritikus terüle­ten egyenlőre további négy fú­rást végeztetnek, hogy a szeny- nyeződés kiterjedését megálla­pítsák. Továbbá szeretnék elér­ni, hogy az ipari park többi terü­letének talaj feltöltését folytat­hassák, ennek érdekében ponto­san körül kívánják határolni a kérdéses szakaszt. A további próbafúrások mit iga­zolnak vissza? Azt majd az ered­mények alapján a szakemberek (Folytatás a 3. oldalon) „Vallatják”a mélységet Vulkánkntatók egyhetes tábora Szilváskőn Szilváskő már korábban ismertté vált bazaltbar­langjait szeretnék tovább bontani, nagyobbítani, valamint újabbakat feltárni a július 6-án kezdő­dött, egyhetes vulkánkutató tábor résztvevői. Programjukban különböző mérések, kőzet- és ás­ványtani, biológiai megfigyelések is szerepelnek, s a lehetőségek függvényében a Szilváskő szom­szédságában lévő bazalthegyeken is szeretnének hasonló munkát végezni. A tábort a Sziklaorom Hegymászó és Barlangász Club valamint a Vulkánszpeleológiai (vulkánkutató) Kollektíva kö­zösen szervezte, vezetője Buda László, a Szikla­orom klub elnöke, a kutatást Eszterhás István a kollektíva vezetője irányítja. m VENDÉGEK A BAGOLYTANYÁN. Nagy az érdeklődés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesü­let Nógrád megyei helyi csoportjának salgóbányai kiállítóhelye és információs irodája iránt. Felvételünkön Drexler Szilárd, az egyesület igazgatóhelyettese éppen egy kitömött baglyot mutat a látogatóknak. fotó.r.t. MHNHMBMNHHSaNHHHaMHMHMMMaiMNMNMHWiMMMHHMMSMSS „Izzadságába fojtják a parasztot” A szerb és a lengyel málna vámmentessége leradírozza a vámköteles magyar málnát Oda visszük, ahol a legtöbbet adják érte - mondják a nógrádi Gyuriczáék fotó: rigó tibor A málnaszezon kellős közepén vagyunk: az út melletti telepí­téseken naphosszat emberek hajlonganak, akik szedik az íz­letes gyümölcsöt a ládákba. A kép voltaképpen idilli, de ha valaki megáll egy pillanatra, és szóba elegyedik a szüretelők- kel, mérhetetlen elkeseredést tapasztal legtöbbjüknél. A pa­naszok egybecsengők: rengeteg a munka a málnával, de na­gyon kevés a pénz, amit kapnak érte.- Meglátszik, hogy nem volt eső tavaly, kevés és kicsi a haj­tás, az első drótig épp' hogy fel­ér - mondja Nógrádon Gyuricza Józsefné, aki férjével és lányával dolgozik ilyenkor reggeltől estig. - Hiába költöttünk sok pénzt a pétisóra, nem tudtuk rendesen felkötni. Gyomirtóztunk, de az csak a tarackot irtotta ki, így az­tán kapálni is kellett. Olyan ke­mény volt a föld, hogy a kapa ki­egyenesedett benne. Hogy mennyit kapunk érte, arról in­kább ne is beszéljünk: annyit se, mint tavaly. Ott tartunk, hogy el kell adni az autót is, mert nem tudjuk fedezni az üzemanyag- költséget és a biztosítást. A felvá­sárlási ár az idén 160 forintról in­dult, esetleg felmegy 200 forin­tig. Hiába dolgozunk, nem tu­dunk pótolni a kevéske nyugdíj­hoz. Járjuk a leadóhelyeket, oda visszük, ahol többet adnak érte. Gyuriczáékból ömlik a kese­rűség: mondják, nem elég, hogy ilyen kevésért dolgoznak, az utóbbi időben a málnatojva­jokkal is meg kell küzdeni. Me­zőőr állítólag van, de szerintük csak a pénzt veszi fel, nem tesz érte semmit. Ők is sokszor jöttek már úgy ki a málnásba, hogy málnakunyhót szétszedve talál­ták, s a bokrokon is látszott, hogy valaki (k) megdézsmálták.- Isten bizony, megfordult már a fejünkben, hogy abba­hagyjuk. Mégis csináljuk jövőre is, mert sajnáljuk veszni hagyni, hiszen 31 éve már, hogy málná­val foglalkozunk. Amíg mozogni bírok, dolgozok, legfeljebb min­den második tövet ítivágunk: szebb is lesz, meg kevesebb lesz vele a munka. Még egy jó hétig tart a szezon, aztán jöhet megint a munka, a metszés, a kötözés, a tisztítás. Csak az a baj, hogy akik segíthetnének, el sem tudják képzelni, mennyi ezzel a mun­ka. Belefojtják saját izzadságába a parasztot - legyint elkeseredve Gyuricza Józsefné. Berkenye határában Czinóder Ferencné és népes családja áll meg egy kicsit: felhasználják egy szusszanásnyi időre, amíg a le­szüretelt termést elviszik a ber­kenyéi hűtőházba, annál is in­kább, mert minden láda tele lett. Ők Vácott laknak, 10 éve bérel­tek földet, azóta foglalkoznak málnával. Ő elégedett a termés­sel, azt mondja, jókor jött az eső. Biomálnát termelnek, azaz sem­miféle vegyszert nem használ­nak. Éppen ezért valamivel töb­bet kapnak érte: a marling-fajtát 260 forintért, a fertődi málnát 270 forintért veszik át tőlük. Azt azonban ő is hozzáteszi, hogy a felvásárlási ár lehetne egy kicsit magasabb, hiszen amikor sze­zon van, a család apraja-nagyja dolgozik reggeltől estig.- Sok a munka, kevés a pénz - foglalja össze tömören Nőtin­csen Kollár József, amikor arról kérdezzük, mi a helyzet a „mál­nafronton”. - Gondoljon bele: csak 220 forintot akarnak adni érte. Tavaly 400 forintért vették át kilóját, az idén meg 170 forint­ról indult. Éppen ezért nem is szerződtünk le sehová. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy kere­sik a málnát: a múlt héten példá­ul itt, helyben megvették az egé­szet. Hozzátette még azt is, hogy az 1600 tő málna a fiáé, szavaival élve „van mit csipkedni róla”. (Folytatás a 3. oldalon) Borítékolható az eredmény az aszfaltkeverő ügyében Hiszünk abban, hogy helyi ügyekben még talán van a demok­ráciának kényszerítő ereje - mondta a tegnapi sajtótájékoz­tatón Gusztos Péter, az SZDSZ Nógrád megyei elnöke Salgó­tarjánban. Mint mondta, a helyi SZDSZ által indított pásztói népszavazási kezdeményezés az aszfaltkeverő üzem megépí­tése ellen is azt mutatja, erőteljesen él még ebben a kénysze­rítő erőben a hit. Gusztos Péter elmondta, hogy az SZDSZ fontosnak tartja: a vá­lasztópolgárnak van beleszólása abba, hogy mi történik a telepü­lésén.- A helyi SZDSZ kezdeménye­zett egy helyi népszavazást Pász­tón - utalt az előzményekre a megyei elnök. - Az aláírásgyűjtő ív formailag, alakilag nem volt helyes, ezért most van folyamat­ban a korrigált aláírásgyűjtő ív hitelesítése. Semmiképpen nem szeretnénk azt, hogy ha Pásztón a helyi lakosság tiltakozása elle­nére egy környezetkárosító üzem épülne. Egyébként nincse­nek pontos információink. Any- nyit tudunk, hogy tavaly novem­berben a pásztói önkormányzat eladott egy 13 hektáros területet a Magyar Aszfaltgyártó Kft.-nek. A polgármester állítása szerint je­lenleg nincsenek folyamatban tárgyalások a céggel, illetőleg tu­domása szerint az aszfaltgyártó cég egy másik területen, magán- személyekkel folytat tárgyaláso­kat területvásárlást illetően. Sze­retnénk tisztán látni ebben a kér­désben: azt kérjük az érintettek­től, hogy a helyi közvélemény számára tegyék hozzáférhetővé az összes információt. Azt, hogy mik az önkormányzat céljai ez­zel kapcsolatosan, mi a polgár- mester úr célja, hiszen ahogyan ezt az elmúlt héten az egyik ke­reskedelmi adóból megtudtuk, az egyik alpolgármester - törté­netesen a fideszes - Kriston Päer maga is megszavazta ezt az érté­kesítést, de most már ő is azon az állásponton van, hogy nem volt megfelelő lakossági véle­ményfelmérés, nincsenek meg a megfelelő környezettanulmány­ok, elhamarkodott és elhibázott döntést hozott a városi önkor­mányzat. Gusztos Péter hozzátette: in­formációi szerint 1500 körül van az aláírások száma, tehát a helyi népszavazást ki lehet írni. Hang­súlyozta, hogy nem helyi párt­ügyről van szó, csak a kezdemé­nyezés szerepe volt az SZDSZ-é: azóta párton kívüliek, civil szer­vezetek csatlakoztak hozzá. Ki­emelte, hogy az önkormányzat­nak abban van felelőssége, hogy időben észleli-e a közhangulatot a városban, azt az ellenállást, amit a település lakói kifejtenek' az üzem telepítése ellen, vagy pedig megkockáztat egy olyan helyi népszavazást, ami a város­nak jelentős költséget jelent, ugyanakkor az eredménye nagy valószínűséggel „borítékolható”. Tarolt a hatos Ötöslottó: telitalálatos szel­vény nem volt. A négyesekre egyenként 1 millió 140 ezer 155, a hármasokra 16 ezer 009, a ket­tesekre 813 forintot fizetnek. Joker: az első nyerőosztály­ban nyereményt elért szelvény nem volt. * Hatoslottó: egy darab telitalá­latos szelvény volt, amelynek értéke 185 millió 374 ezer 983 forint. Öt plusz egy találatos szelvény nem volt. Az ötösökre egyenként 171 ezer 088, a né­gyesekre 3 ezer 670, a hárma­sokra 711 forintot fizetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents