Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-10 / 158. szám

2001. JÚLIUS 10., KEDD ^^^SZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉ P BÁTONYTERENYE 3. OLDAL NógrádMegybHírlap________RnoárAiprás jegyzete Okulásul mások számára égi ismerős keresett fel a kö­zelmúltban, hogy szeretné elmondani balgaságának történetét, mások okulására. Amint mesélte, az emberségével, a jószívűségével éhek vissza. Egy évtizede ismeri azt az embert, akivel a jót cselekedte, viszont az illető becsapta őt. Tehát nem jó emberismerő - mondta - mivel az illető ennyire le tudta venni a lábáról. Ámde ha ő pórul járt, legalább másokkal ne történjen meg. A történet dióhéjban: Kettejük között jó ismeretség ált fenn, ko­rábban többször is segített az egyedülálló férfin, aki elváltán él a feleségétől. A körülményei mostohán bánnak vele, kényte­len alkalmi munkákból élni. Is­merősöm megtudva ezt felaján­lotta neki, hogy vállaljon nála kerti munkát, tisztesen megfize­ti érte. Az alku megköttetett, s az illető munkához látott. Néhány nap után azzal a ké­réssel fordult jótevőjéhez, hogy szeretne egy kerékpárt vásárolni, mert nincs pénze autóbuszra. A bringával járna be a városhoz közeli faluból a kerti munkám. Többszöri könyörgésre az is­merősöm ráállt, hogy előlegként átad neki tízezer forintot, amit a napi munka ellenértékével, ezer forintjával törlesztene. A kerti munkám felvett férfiú azonban másnap már nem ment dolgozni. Hiába kereste falusi la­kásán, nem találta. Mint aho­gyan nem lelte fel az elvált felesé généi vagy a fia lakásán sem. Ér­dekes módon kámforrá vált az il­lető. Panaszos ismerősöm mit te­hetett feljelentést tett a rendőrsé­gen, ahol azonban közölték vele, hogy az ügy szabálysértési kate­góriába tartozik, forduljon az el­követőjének lakhelye szerinti ön- kormányzat jegyzőjéhez. Megtette. A falu jegyzője a tör­vény szerint szabálysértési eljá­rást indított a kölcsönt vissza nem fizető illető ellen. A sza­bálysértési határozat kimondja, hogy a kölcsönt kérő személyt tu­lajdon elleni szabálysértésének elkövetése miatt tízezer forint bírságot köteles fizetni. Ugyan­akkor az alkalmi munkás köte­les a sértettnek tizenötezer forint kártérítést megfizetni. Ámde hiába történt megegye­zés, született határozat a sza­bálysértő személy az előírt ha­táridőre sem fizetett. Hiszen nem is volt miből, mivel sem munkahellyel, sem ellátással nem rendelkezett. Ebbe a hely­zetbe viszont önhibájából jutott, mivel az érdekelt szervekkel nem működött együtt jövedelempótló támogatásban részesítése érde­kében. _ jJ a helyzet most? A beszél- ly/ígetéskor nem derült ki, X VAhogy végérvényesen nyug- vópontm jutott-e az ügy. Ismerő­söm kérése, hogy a történtek az újság révén váljanak emlékezte­tő példává, íme megtörtént. Vajon okul-e belőle valaki? JÁRMÜMATUZSÁLBM GYARMATRÓL. A felvételünkön látható kis csapat dolgozott a gőzmoz­dony felújításán. Ma 8-tól 14 óráig a balassagyarmati vasútállomáson megtekinthető, az az 1910-es években a MÁV Gépgyárban gyártott mozdony amelyet a balassagyarmati vontatási főnökség dol­gozói több mint féléves munkával újítottak fel. A járműmatuzsálem az Evita című film hazai forga- tásán is szerepelt, a jövőben pedig a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkba kerül majd. _____a F eljelentést tett az önkormányzat Környezetre veszélyes nehézfémek - Újabb kutatófúrások a leendő ipari park területén (Folytatás az 1. oldalról) döntik el - vélekedett a polgármester. Ami vi­szont biztos: erre napokon belül, már ezen a héten kiválasztják a kivitelező céget, a munká­latok várható költségét egy-másfél millió forint körülire becsülik. Dr. Balázs Ottó végezetül el­mondta: nem céljuk és érdekük, hogy elfedjék a bajt, olyan környezetszennyezést, amely esetleg 10-15 év múlva éreztetné káros hatását, ezért a feltárás és ezt szolgálja majd a megindu­ló rendőrségi vizsgálat is. HÍREK SALGÓTARJÁN JÓTÉKONY CÉLLAL A Jeruzsálemi Szent Lázár Lovagrend jótékony céllal nyári ruhabörzét tart július 10-én, 11-én és 12-én, naponta 16 és 19 óra között a Meredek út 25. szám alatt. MOHORA KOPJAFÁK. A polgármesteri hivatal megrendelésére két kopjafát készítet­tek. Egyiket a község szoborparkjában, a másikat a művelődési ház előtt állítják fel a jövő hónapban. SZÜGY/KARANCSKESZI VÉRADÓ NAPOK. Megyénk három kistelepülésén tartanak véradásokat a napokban a véradó állomások és a vö­röskereszt szervezésében. Július 10-én kedden a szügyi varrodában 12-től 15 óráig fogadják a donorokat, 11-én 10-től 16.30-ig Karancskesziben a művelődési házban várják a véradókat. FOTÓKIÁLLÍTÁS. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum rendezésében a felújított Nyugati bástyában tegnap nyitották meg Babják Tamás „Termé­szet Assisi Szent Ferenc földjén (Itália)” című fotókiállítását. A fotókat augusz­tus 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők. VOLT JÖVEDELEMPÓTLÓSOK. Az önkormányzat jelenleg négy főt foglal­koztat közcélú munkásként. Hárman a település tisztasági feladatát látják el, egy fő pedig szociális munkásként tevé­kenykedik^ __________■ E gészségügy: érjen kétszer annyit! Szegénység ne legyen gátja a beteg ember ellátásának, s az egészségügy se szegényedjen el például azáltal, mert a fizetés­sel elégedetlen szakmabeliek elhagyják a pályát, (sőt, sokan már akkor hátat fordítanak neki, amikor kilépnek a szakkép­ző iskola kapuján...) Elavult létesítmények és eszközök, nem teljesített ígéretek, forráskivonások, s nem utolsósorban, főleg az adott intézmény nagyságával és a feladat összetettségével arányos mértékű eladósodások. Hogyan lehetne ezt megállíta­ni? Az MSZP csütörtöki, Salgótarjánban megtartott egészség- ügyi fóruma erre a kérdésre kereste a választ. Dr. Ajkay Zoltán, a kórház- szövetség országos elnöke, a rendezvény vendége jól ismeri az általános és az egyes térsé­gek, így megyénk egészségügyi problémáit is. Előadásában egy­részt az egészségpolitika - két kormányzati ciklus után is meg­oldatlan maradt - nagy kérdése­iről, másrészt a legjelentősebb népegészségügyi gondokról és a megszüntetésükre, illetve mér­séklésükre vonatkozó szocialis­ta törekvésekről szólt. - Ma, amikor a betegségek megelőzé­séről beszélünk, végig kell gon­dolnunk, hogy milyen finanszí­rozással lehetne többet elérni az alapellátásban. Modernizálás és demokratizálás kell az egészség­ügyben, ugyanakkor a szociális kérdésekre is nagyon nagy fi­gyelmet kell fordítani. Ugyanis - mint dr. Ajkay Zoltán fogalma­zott - lehetetlenül nagyok a kü­lönbségek a keleti és nyugati or­szágrészen élők anyagi helyzete között. Ezt az ellátás hiányossá­gai és például a „tébécé-térkép” is jól jelzi, megerősíti. Mivel nincsenek tb-önkor- mányzatok, semmi sem bizto­sítja, hogy a járulékra befizetett összegeket az egészségügyi szolgáltatásokra fordítják. A rendszer gyengeségéhez pedig egyebek mellett az is járul, hogy sok az ellátott, s nagyon kevés a kereső az országban. Meg kell oldani egy, a régihez hasonló fi­nanszírozás működtetését. - So­kan képviselik azt a véleményt - mondta az előadó - miszerint át kellene térni egy regionális biz­tosítási rendszerre, ami például azt jelentené, hogy a biztosítot­tak számának megfelelően kap­nák meg a pénzt. Az európai csatlakozás hozhat egyébként ilyen változásokat. A korábbi tapasztalatok alap­ján az ellátórendszerre vonatko­zó drasztikus lépésektől, intéz­kedésektől azonban óvakodni kell, csakis rendkívül körülte­kintő és megfontolt előkészítés­sel, az érintettek teljes egyetérté­sével lehet változtatni az eddigi- | eken. A kórház-privatizáció aka­dályaira is rámutatott az előadó: ezen a terepen jelenleg nincs igazi befektető, nem tolonganak azok, akik pénzt is hoznának az egészségügybe. De a feltételek sincsenek megteremtve, ugyan­is az amortizálódott intézmé­nyek nem vonzóak a beruházók számára, másrészt kiderült, hogy a dolgozók többsége ra­gaszkodik közalkalmazotti stá­tuszához. A járóbeteg-ellátás magánosítása egyszerűbbnek tűnik. Népegészségügyi programok indításához, sikeréhez minde­nekelőtt pénz kell, de szükséges a célcsoportok meghatározása is. A szocialisták a serdülőknek, j a gyermeket vállaló nőknek és J az időseknek szentelnének ki- j emelt figyelmet. Ehhez is meg­lesznek a szükséges anyagiak, ha megvalósul az, amit az MSZP szeretne: a gazdasági növek­ményből az eredetileg tervezett kétszeresét kapja meg az egész­ségügy. A fórum második részében J felvetett kérdések egyike volt a nyomasztó szakemberhiány, a pályaelhagyások kétségbeejtő szaporodása, mely - mint el­hangzott - alapvetően a bérek emelésével állítható meg. ____________________fifl Ú jabb munkalehetőség A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ az idén is közzétette pá­lyázati felhívását a megváltozott munkaképességű személyek re­habilitációs foglalkoztatását elő­segítő munkahelyteremtő és munkahelymegőrző beruházá­sok támogatására. Erre a célra 2001-ben 87,5 millió forint állt rendelkezésre. A pályázati felhívás megjelené­sét követően 28 pályamunka ér­kezett. A tervezett beruházások­kal, valamint a megváltozott munkaképességű emberek várha­tó munkakörülményeinek vizsgá­latával kapcsolatosan a munka­ügyi központ munkatársai min­den pályázónál helyszíni szemlét tartottak. A Nógrád Megyei Mun­kaügyi Tanács mellett működő re habüitádós szakbizottsága közel­múltban megtartott ülésén a be adott pályázatok és helyszíni szemlék eredménye alapján 16 pályamunkát teljes egészében, 4 pályázatot részbeni támogatásra javasolt. Az elutasított nyolc pá­lyázat egy részét hiányosan nyúj­tották be, más részüknél nem volt megfelelő a felajánlott fedezet. A húsz, támogatásban részesí­tett pályázat megvalósulása ese tén 59 új munkahely létesül, to­vábbi három munkahely megtar­tására lesz lehetőség. A munka­ügyi központ támogatásával megvalósuló munkahelyeken a munkáltatónak három évig kell megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnia. A támogatott pályázók között volt olyan célszervezet, ahol ed­dig is nagy számban foglalkoztat­tak megváltozott munkaképessé­gű munkavállalókat, volt egyéni j vállalkozó, illetve kereskedelem­mel, mezőgazdasággal foglalko­zó vállalat. A támogatással meg­valósuló munkahelyek nagyobb része betanított munka, de akad közöttük szakképesítést igénylő munkakör is. H.E. „Izzadságába fojtják a parasztot” A szerb és a lengyel málna vámmentessége leradímzza a vámköteles magyar málnát (Folytatás az 1. oldalról) Hatan dolgoznak naphosszat, de a tavalyi év szárazsága rá­nyomta a bélyegét az egész tele­pítésre: vékonyak a vesszők. Hiá­ba hordták ki hordókban a vizet, pénzt hozunk az országnak. Tud- juk, milyen helyzetben vannak a termelők, de a tavalyihoz képest 40 százalékkal kevesebbet tu­dunk érte fizetni. Pedig kevesebb is a málna, mint tavaly volt, a fer­Czinóder Ferencnéék biomálnát termelnek, ami drágább és locsolták a málnást, az csak nem olyan, mint amikor felülről jön az égi áldás. Arról meg nem is beszélve, hogy az öntözés rendkívül megnövelte az egyéb­ként is magas költségeket, hiszen áramfejlesztőt kellett vásárolni, hogy a búvárszivattyút üzemel­tetni tudják.- Még ezen a héten megtart a málnaszedés, aztán jön újra a munka, amiről csak kevesen tudnak: az öreg vesszőket ki kell vágni, a fiatal hajtásokat fel kell kötözni, még egyszer megkapál­ni. Ezt csak az tudja, aki benne van...- Semmi jóról nem tudunk be­számolni málnavonalon - mond­ja Schmidt Józsefné, a berkenyéi hűtőház vezetője. - A szerb és a lengyel málna vámmentessége le­radírozza a vámköteles magyar málnát, egy márkával olcsóbban adják. Ehhez még hozzájön a fo­rintleértékelés, amely az exportő­röket sújtja, ez újabb 50 forint, és máris ott tartunk, hogy 190 forint­tal lenne alacsonyabb az értékesí­tési ár, ezt pedig már nem bírják el a hűtőházak. Sem a termelő, sem a feldolgozó nem kap any- nyit, amelyből gazdaságosan le­hetne kihozni, kevesebb embert tudunk, foglalkoztatni kevesebb. tődi pedig jobb minőségű, és még ezt sem tudjuk eladni. Azt gon­dolom, hogy az illetékeseknek többet kellene foglalkozni a me­zőgazdasággal, átláthatóbb sza­bályozók kellenének. Arról pedig még nem is szóltam, hogy az ex­porttámogatás csak december 20- ig szól! Magyarországon ennyiért nem lehet termelni. Két éve a gondokat okoz a nyugat-európai vevők körében. A magyar málnát terheli a vám, ennek következté­ben szinte egyáltalán nincs ér­deklődés iránta.- Ennek megfelelően mérsé­keltek a felvásárlási árak is, 250, maximum 300 fo­rintot érhet el - mondja Tóth József. - Az idén is a szokásos 700 termelővel állunk kapcsolatban. A termés a tavalyinál 20 szá­zalékkal jobbnak ígérke­zett, és minőségben is jobb ez az év: jobban „meghízott” a szem. A nyugat-európai fogyasz­tók jobban szeretik a ma­gyar málnát, mert éde­sebb, zamatosabb, mint a szerb, de hát a vámmen­tesség óriási előnyt jelent. roró. rt Az a véleményem, hogy az államnak valamilyen úton-módon be kellett volna avat­koznia, hogy ne alakuljon ki az a helyzet: a szerb-lengyel málna előnyt élvez, miközben a ma­gyart csak tologatják. Az export- támogatás is csak december 20-ig szól, ráadásul csak a gurulós mál­nára érvényes. Elégedetlenked­nek a termelők is, és sajnos, ne­künk is veszteség ígérkezik, a hű­Sok a munka, kevés a pénz - foglalja össze Kollár József konzervipar került a mélypontra, és nagyon úgy tűnik, hogy most a hűtőházakon a sor. Schmidt Józsefné aggodalma­it osztja a nézsai hűtőház vezető­je, Tóth József is. Szerinte rosz- szabb a helyzet, mint tavaly volt, a szerb vámmentesség komoly. tőház 45 fős állománya tavaly vé­gigdolgozta az egész évet, szeret­nénk ezt továbbra is megtartani. Annyit tudunk tenni, hogy meg­próbáljuk a többi gyümölcsből - szeder, kajszibarack - pótolni a veszteséget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents