Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)
2001-07-09 / 157. szám
2001. JÚLIUS 9., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Megőrzendő nemzeti kincs Nógrád szívében Élő sorfal: pártában a hölgyek, huszárcsákóban a férfiak ■ (Folytatás az 1. oldalról) megszületése volt. Kállay Kristófot a későbbekben is sok szál fűzte az Ullein-Reviczky családhoz... Sándor István, Magyarnándor polgármestere nagy jelentőségűnek tartotta a község és a térség szempontjából is, hogy Ullein- Reviczky Lovice Mária felújíttatta e kastélyt. - Döntsék el önök, hogy a tiszta levegő, a gyönyörű táj, vagy az emberek szeretete játszott nagyobb szerepet a grófnő elhatározásában - mondta Sándor István, aki arról is szólt, hogy a hazai anyagokból készült felújítást Magyarnándor, illetve a térség cégei, vállalkozásai végezték, a kiváló szakmunka magyar mesterek kezének ügyességét dicséri. Zavecz József, a váci püspök helynöke emelkedett gondolatok kíséretében áldotta meg és szentelte meg a kastélyt, amelyet Mádl Ferenc köztársasági elnök a nemzeüszínű szalag átvágásával adott át új rendeltetésének. Miközben a jelenlévők elénekelték a magyar himnuszt, a két hatalmas - tíz-tizenkét méteres - nemzeti lobogót szinte ráfújta az enyhe szél a frissen felavatott épületre, s az ezeréves Magyarország tiszteletére ezer galamb röpült szerteszét. Ezt követően ki-ki belülről is megszemlélhette az immár hivatalosan is Ullein- Reviczky Antal Központ épületét, ahol családi fotók is emlékeztettek a névadóra. A kastélylátogatás után megkezdődhetett a kerti parti, amelyhez az ízletes harapniva- lót - például a báránysültet - a Gundel étterem tíz szakácsa és két cukrásza készítette és alkalmazottai szolgáltak fel hírnevükhöz méltó színvonalon. A vacsora után Mádl Ferenc elvegyült a nógrádi folklórcsoportok gyűrűjében és együtt énekelte - többek között - a ma- gyamándori és bujáki csoporttal a szebbnél szebb népdalokat. Miközben besötétedett, kigyúltak a park sétányait szegélyező fáklyafények, s a különleges, felejthetetlen hangulatú estét tűzijáték tette még emlékezetesebbé. CSONGRÁOY BÉLA ^-------------------a~ 3BL..I»II|'I —r\. ..;•••••• A nagy létszámú vendégsereg kellemesen szórakozott az Ullein-Reviczky Antal Központ megnyitóünnepségén, Kelecsénypusztán fotó: rigó tibor A nagy dolgok a falvakban történnek Millenniumi zászlóátadás Kozárdon (is) Kozárdon szombaton dr. Szabó Sándor, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, helyettes államtitkár adta át Csonka Józsefné polgármester asszonynak a millenniumi zászlót. Beszédében utalt a település honfoglalás kori eredetére, kiemelte, hogy a század- forduló ötszáz lakosából mostanra csak kétszázan maradtak.- Minden település velejárója az elvándorlás - mutatott rá dr. Szabó Sándor. - Mint ahogyan az is, hogy egy bizonyos határ elérése után ez a tendencia visszafordul: azok között a fiatalok között, akik máshol keresték a megélhetést, a boldogulást, felértékelődik a szülők, nagyszülők nyugodt élete, és visszajönnek. Szaporodik a nagyvárosból menekülők száma, akik nyugalomra vágynak. Ebben a csodálatos természeti környezetben pedig ezt meg is kapják. Kozárd is sok mindent megélt már, mint ahogyan a magyar történelem is sok vihartól terhelt. Hasonlíthatnánk ezt a kis nemzetet egy hajóhoz, amely sok vihart átvészelt már, és tudjuk: szakadt már a vitorla, tört már az árboc, elveszett a legénység nagy része is, de a kapitányok mindig vigyáztak arra, hogy a hajó ne süllyedjen el. Ezekkel a gondolatokkal adom át a millenniumi zászlót, kérem a polgármestert, ennek a kis hajónak a kapitányát, hogy őrizzék meg az utókornak. A millenniumi zászlóra Kabács Urbánné kötötte fel a szalagot, amelyet Kiss László plébános áldott meg.- Vannak pillanatok, esztendők, amikor befolyásolni lehet a jövőt, és nem a kényszerpálya az egyetlen megoldás' - mondta Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, aki a közgyűlés millenniumi felhívását hozta el Kozárdra. - Most ünnepiünk, megfogalmazzuk ezer év tanulságait, és tudjuk, hogy új idő köszöntött ránk, amikor a magyarság érdekében együttműködésre van szükség határon belül és kívül egyaránt. Ehhez pedig nagy szükség van az ilyen kis falvakra, mert válom: az igazán nagy dolgok a falvakban történnek. A millennium alkalmából felállított emléktáblánál Juhász Gábor országgyűlési képviselő mondta el gondolatait.- Az ünnepség elmúlik, ezer év elmegy, de ez a tábla a távolabbi jövőnek is megőrzi emlékét - hangsúlyozta. - Legyen ez a kozárdi emlékhely az őshonos lakosoké, a szlovákoké, legyen azo- ké, akik visszajöttek, újonnan jöttek, legyen ez az egész falu mind- annyiuké! E. Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke adta át a millenniumi felhívás szövegét Csonka Józsefné pol- gármester asszonynak ____________fotó, rioó E gyütt, egy akarattal, egy hittel... (Folytatás az 1. oldalról) létező része, tele babonákkal, félelmekkel, népcsoportok várták és hitték a világvégét. Valami összeomlástól, katasztrófától tartottak. Itt, Magyarországon élt egy apa és a fia, Géza és István, akik nem a pusztulásban, hanem egy nemzet jövőjében hittek. Akik keresték azt az utat, hogyan lehet átvezetni ezt a nemzetet úgy a következő évezredbe, hogy az Európában való megmaradását biztosíthassák. A miniszter kiemelte: harc volt ez, nem pusztán hitbeli kérdés, amelyet meg kellett vívni belülről és kívülről is. Sok nagy sorsfordító idő volt az elmúlt ezer esztendőben, jó is, rossz is. Mint mondta, sokszor gondol arra: miért van az, hogy történelmünkben visszapillantva mindig a nagy vereségekre, a nagy bukásokra emlékezünk, az olyan eseményekre, amelyeken sírni lehet?- Miért nem tudunk örülni? - tette fel a kérdést. - Miért nem tudjuk elfogadni, hogy ez a nemzet, ha így talpon tudott maradni, ennyi vihar és ennyi baj között, akkor arra rendeltetett, hogy emelkedő nemzet legyen? Dr. Túri-Kovács Béla kiemelte, hogy miben különbözik ez a kormány a rendszerváltás óta eltelt idő többi kormányától: egyrészt hisz egy emelkedő nemzetben, valamint abban, hogy az igazság és törvényesség fenntartása nélkül ez az út nem járható. Hangsúlyozta, hogy sokan mondják, Magyarországon nem volt rendszerváltás: így volt ez Szent István korában is. Mégis megtörtént a változás, mégpedig úgy, hogy egy ezredévet adott ennek a népnek.- Mindazt, amit az utóbbi tíz évben nem jól tettünk, azt fel kell tudni ismerni - mutatott rá a miniszter. - Azt mondtuk, hogy csak az a jó, ami úgy működik, hogy az államnak nincsen benne szerepe. De István is tudta, hogy a váraknak urai kell, hogy legyenek, tudta, hogy kell valaki, aki az igazság érdekében a végső szót is kimondja. Az akkor a király volt, ma az, akit önök akarnak. Mindenki tudja, milyen környezed bajaink vannak: az állam megfogja ezeket oldani, de megkeressük azokat is, akik a bajokat okozták. Mert úgy igazságos, hogy akik az előnyöket élvezték, viseljék a hátrányokat is. Beszédének végén hangsúlyozta: ha az önmagunkba vetett hit megmarad, akkor emelkedő nemzet leszünk egy új korszakban. Ezt csak együtt, egy akarattal, egy hittel, egy nemzetként lehet véghezvinni.- Ezekkel a gondolatokkal adom át a millenniumi zászlót - mondta befejezésül. - A kormány által adományozott zászlót, amelyben a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi. Őrizzék, védjék ezt a zászlót, amely a nemzet egységét is jelzi. A millenniumi zászlóra Liber Kázmémé zászlóanya kötötte fel a szalagot, amelyet Gulácsiné Fabula Hilda evangélikus lelkész és Vagyóczky József római katolikus plébános áldott meg. A Nógrád Megyei Közgyűlés millenniumi felhívását Betz József, a közgyűlés alelnöke adta át. Az ünnepi misét követően dr. Surján László országgyűlési képviselő felavatta az általános iskola udvarában kialakított történelmi játszóparkot: a kopjafán elhelyezett táblán olvasható névsor azoknak az emlékét őrzi, akik a hazáért adták életüket. HEGEDŰS ERZSÉBET Emlékezés a bajtársakra Salgótarjánban a posta falán elhelyezett emléktáblánál rendezte meg szombaton azt a koszorúzással egybekötött megemlékezést a Doni Bajtársi Szövetség a múzeumbaráti kör támogatásával, amellyel a doni harcokban elesett katonák emléke előtt tisztelegtek a túlélők. Amint azt dr. Moyzes József a szövetség elnöke megemlékezésében elmondta, 59 évvel ezelőtt, 1942. július 7-én indult el Salgótarjánból az utolsó katonai szerelvény, amely a magyar hadsereg utolsó alakulatait szállította Oroszországba. Utalt arra is, hogy évről évre kevesebben gyűlnek össze emlékezni, egy részük elhunyt, az idős emberek egészségi állapota is megromlott. A koszorúzáson többek között ott volt a Doni Bajtársi Szövetség országos elnöksége, a budapesti szövetség, a hadifoglyok szövetsége, a tartalékos katonák szövetsége, a salgótarjáni önkormányzat képviselője. A megemlékezés után az egykori bajtársak kötetlen beszélgetés keretében elevenítették fel a múlt emlékeit. Ütközés, borulás Vasárnap 9 óra előtt baleset történt Őrhalom belterületén, a Rákóczi út 120. előtti útszakaszon. Egy Trabant személygépkocsi hátulról nekiütközött a forgalmi okok miatt álló, kanyarodási szándékát jelző autónak. A Trabant vezetője súlyos, a másik autó vezetője könnyebb sérülést szenvedett. Ugyancsak a reggeli órákban Bánk és Romhány között csúszott ki egy Trabant egy jobbra ívelő kanyarban, majd visszavágódva felborult, és az út menti füves területen állt meg. A vezető könnyű sérüléssel megúszta. ■ Szükség van az útjelzőkre Ünnepi kopjafaavatás Cserháthalápon Cserháthalápon vasárnap a római katolikus templomban rendezték meg a millenniumi ünnepséget. A zászlót dr. Balás István, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, helyettes államtitkár adta át Mészáros János polgármesternek. Ünnepi beszédében szólt Szent Istvánról, királlyá koronázásának körülményeiről. Dr. Surján László országgyűlési képviselő avatta fel Nagy Géza fék vidéki fafaragó által készített kopjafát ___________fotó: rigó Ut alt arra, hogy a forrásokból nem derül ki egyértelműen: hogy 1000 szilveszterén, vagy 1001. újévkor koronázták királlyá, de ez annyira nem is lényeges. A lényeges az, hogy megvagyunk, ezer esztendőn át fennmaradt a magyar állam, élünk tovább.- Őrizzék meg ezt a zászlót - mondta befejezésül dr. Balás István. - Mert akkor elmondhatják majd az unokáiknak, hogy mi is voltunk olyanok, mint az István korabeli magyarok. A millenniumi zászlóra Lestyánszki Jánosáé zászlóanya kötötte fel a szalagot. Vagyóczky József plébános áldása után ünnepi szentmise tette emlékezetessé a napot. Az ünnep a templom kertjében felállított kopjafánál folytatódott. A helyi óvodások műsorát követően Nagy Géza felvidéki fafaragó munkáját dr. Surján László országgyűlési képviselő avatta fel. Avatóbeszédében utalt arra, hogy régen a sivatagban a homokba vert oszlopok adtak tájékozódási pontokat az utazóknak.- Itt ugyan nincsen sivatag, de szükség van az útjelzőkre - mondta az országgyűlési képviselő. - Mire taníthatnak a kopjafák? Például arra, hogy rosszkedvűnk sivatagában megmutassák, merre is találhatjuk a jókedvet. Sokszor halljuk, hogy kevés a játszótér, mert kevés a pénz, a játékok pedig drágák. A napokban olvastam, hogy elkészült Budapesten a millenniumi park, benne egy szép játszótér. Voltak olyanok, akik hangot adtak azon véleményüknek, hogy nem ilyesmire kell fecsérelni a pénzt. Ez arról szólt, hogy legyek rosszkedvű. De lehet ennek örülni is: egy füstölgő, elavult gyár helyén egy csodaszép park épült, mögötte pedig épül a múzeum. Egy múzeum, amely azokat az embereket mutatja majd be, akik valamilyen világraszóló dolgot alkottak. Ennek pedig örülni kell: ez a szeptemberben megnyíló múzeum arra tanít, hogy büszkék lehetünk önmagunkra. Rosszkedvűnk sivatagából próbáljunk jobb kedvre derülni. S hogy ez a nemzet ne süllyedjen el, ahhoz munkára és tanulásra van szükség: azért, hogy felemelkedjünk, hogy egy békésebb, boldogabb jövőbe érkezzünk. A kopjafa avatása után ebben a községben is Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke adta át a közgyűlés millenniumi felhívását. H. E. MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK NAPJA. Országos rendezvény színhelye volt szombaton a Nógrád megyei Szügy község. Az ország minden részéből, 22 településről érkeztek vendégek. (Részletes tudósí- tásunk a július 10-i, keddi számban lesz olvasható) _______________________________________fotó:r.t.