Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-07 / 156. szám

A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2001. JÚLIUS 7.1 „Beszélni nehéz!” Nógrád megyében Zárja kapuit az anyanyelvi mozgalom körvezetőinek tábora Balassagyarmaton rejtvényekért. A Váci-napi vetélke­dő, amelyben az iskola minden osztálya képviselteti magát „az év legszórakoztatóbb és leghaszno­sabb vetélkedője” elnevezést érde­melte ki a diákok körében. A leg­jobb csapatok Budapesten a Gundel Károly Szakközépiskolá­ban illetve a Práter Utcai Enek-ze­Délelőttönként neves nyelvész­nyelvművelő professzorok - dr. DemeLászló, dr. Balázs Géza-elő­adásait hallgatták a résztvevők, de naponta foglalkoztak példamon- dat-jelöléssel és tájékozódtak a ma­gyar irodalom- és nyelvtanítás újabb módszereiről vagy éppen a versmondónevelés fortélyairól. Délutánonként hangulatos kirán­dulásokon ismerkedtek a nógrádi táj szépségeivel, a palóc föld irodal­mi és történelmi emlékhelyeivel. Különleges élményt jelentett a szlo­vákiai kirándulás, Szklabonya és Alsó-Sztregova dr. Pruznovszky Mi­hály rendkívül gazdag és színes ve­zetésével. Esténként szűkebb ha­zánkban jól ismert előadóművé­szek szórakoztatták a körvezető­ket, mint Szabó András, a Dűvő együttes, vagy a Hübele banda még meg is táncoltatta a többségében középkorú hölgyeket. A harminc­három helységből (Szentgotthárd- tól Sepsiszentgyörgyig) érkezett öt- venhét résztvevő többsége még nem járt a Palócföldön és élvezettel hallgatta nyelvjárásunkat és kóstol­gatta konyhánk ízeit: a palóc gu­lyást, a knédlit és a sztrapacskát. A balassagyarmati programokon kí­vül egy-egy rendezvénynek Nóg­rád község és Bátonyterenye volt a helyszíne, ahol szintén évek óta működnek nyelvművelő-szakkö­rök. A „Beszélni nehéz!” mozga­lom huszonöt éve indult a Kossuth rádióban Pédiy Blanka ösztönzé­sére. A kezdeti egyéni levelezőkből mára egy nagyon jelentős iskolai­szakköri mozgalom jött létre. A kéthetenként hétfőn elhangzó 10 perces rádióadás, valamint a Duna Televízió „Nyelvőrző” műsorának célkitűzése nyelvünk hangzásá­nak, dallamának, helyes hangsú­lyozásának tudatosítása és vélel­me. A közéleti és mindennapi be­széd hangsúlyozási hibáit javítgat­ják, divatos vadhajtásait nyesegetik ezek az adások. Természetesen a szakkörök tevékenysége sokkal több annál, minthogy kétheten­ként beküldjük a rádióba az álta­lunk helyesnek tartott hangsúlyo­zási megoldást és jelöljük a meg­szólalók hibáit - mondja Oravecz Lászlómé, a Váci Mihály Gimnázi­um körvezetője, a balassagyarmati anyanyelvi tábor egyik fő szervező­je.- A szakköri foglalkozásokon a tanulók életkorának megfelelően foglalkozunk nyelvtörténettel, a nyelvjárásokkal és természetesen nyelvi illemtannal is. Végzünk gyűjtőmunkát, pályázatokat nei Általános Iskolában folytatják tovább a vetélkedést, évről évre szép sikerrel.- Bálonytetmyén is régi hagyo­mányai, szép eredményá vannak az anyanyelv ápolásának, hogyan hat mindez a közösségre1 amelynek sok szép mozzanatát közvetíti majd a Duna TV „Nyelvőrző” műsora, megerősíti a salgótarjáni kollégák érdeklődését is és sok új kör kezdi meg munká­ját. SZABÓ GY. SÁNDOR Rangos eseménynek adott otthont e héten Nógrád megye. Ba- írunk, figyelemmel kísérjük a saj- lassagyarmat központtal tartották idei - immár tizenötödik tó, a rádió és a tévé nyelvhelyessé­táborukat a „Beszélni nehéz!” mozgalom szakkörvezetői gi hibáit. Minden korosztály ra­hétfőtől szombatig. jong a nyelvi játékokért és nyelvi Tablókép az anyanyelvi tábor résztvevőiről. Az ülő sorban középen: dr. Deme László nyelvészprofesszor- Igen, a Váci Mihály Gimnázi­umban tizenkilenc éve megszakí­tás nélkül működik nyelvi kör, amelyet nyugdíjba vonulásáig Tóth Norbertné vezetett. Én hat esztendeje vettem át tőle a körök vezetését. Őszintén szólva akkor inkább csak a volt tanárom és kol­léganőm iránti nagyrabecsülés ve­zérelt, mint a mozgalom iránti el­kötelezettség. Azóta igazán meg­szerettem a munkát, amelyben ne­kem is, diákjaimnak is sok örö­münk telik. Nem törekszem ana, hogy „népes” szakköreim legye­nek, nem végzek toborzómunkát, a gyerekek egymást hozzák a kör­be. Mindig vannak, akik „bekéredzkednek” a foglalkozás­ra. Úgy gondolom, aki magától jön, az érettségi után is megmarad nyelvőrzőnek, sőt vannak olya­nok, akik újságíróként, rádió- és té­vériporterként hivatásuk részévé, „munkaeszközévé” választották az anyanyelvet. A szakkör kisugár­zása is nagyon jelentős: mun­kánknak részesei a szülők, bará­tok, még a szomszédok is. Főleg falusi viszonylatban nem mind­egy, hogy „hallottunk benneteket a rádióban”. Reméljük, hogy az idei, s ma zá­ruló Nógrád megyei tanácskozás, Nógrád megyei emlék: látogatás a gyarmati Palóc Múzeumban Szoborparkavató Ópusztaszeren Megyénket Bobály Attila „Zsigmond”-ja képviseli Az Ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékparkban a közel­múltban tartották a megyék or­szágos gyűlése szoborpanteon- avató ünnepségét. Mádl Ferenc köztársasági elnök beszédében hangoztatta: a millennium ki­váló lehetőséget ad az elvégzett munkák felmérésére, a bölcses­ség, a határozottság, az eltökélt­ség együttese pedig kirajzolja elénk a jövőnket is. A nemzetünk nagyjait megörö­kítő szoborparkot a tizenkilenc megye és az emlékpark közös akarata hozta létre, amely azt is bizonyítja: hamis vitát ger­jesztenek azok, akik kétségbe vonják a nemzet polgárainak ere­jét. Mádl Ferenc kiemelte: ezer­éves nemzetünk olyan jeles kép­viselői tekintenek reánk ebben a panteonban, akik közösséggé tudták szervezni az ország polgá­rait. Életük és munkásságuk a pél­dája annak a hitnek és állhatatos­ságnak, mely nélkül sem szemé­lyes életet, sem egy ország életét nem lehet szervezni. Az államfő szerint a honfoglalás helyszínén tartott ünneppel bebi­zonyosodott: értjük és tudjuk, hogy csak közös erővel, közös jö­vőnket szem előtt tartva juthat magasabb anyagi és erkölcsi szint­re ez a nemzet. A tizenkilenc me­gye egy-egy bronz mellszobrot ajándékozott az emlékparknak, , amely szintén egy alkotással járult hozzá a szabadtéri történelmi szo­borpanteonhoz. Nógrád megyét Bobály Attila, Somoskőn élő és al­kotó szobrászművész „Zsigmond király” című alkotása jelképezi. H.E. Máté apostol sírja Kirgizisztánban? Kirgiz régészek egy cso­portja bejelentette, hogy kuta­tómunkát kezdenek Máté apostol feltételezett temetke­zési helye után Kirgizisztán Iszik-köl tava közelében. Vlagyimir Ploszkih, a Kirgiz Tudományos Akadémia tagja lesz az archeológiái expedíció vezetője, és szavai szerint a régi legendák által ihletett kutató­munka már a közeljövőben megindul. Máté vámos volt Kafamaumban és Jézus a vám mellől hívta meg. Rögtön kö­vette Jézust, akit vendégül is lá­tott házában. Máté életéről és haláláról az egyházi tudomány nem tud bizonyosat. A kir- gizisztáni kutatás alapját az an­tik időkben élt Vlagyimir érsek fennmaradt kézirata adja. Esze­rint Jézus apostola, az evangé­lista Máté „földi maradványait az Iszik-köl tó partján épített kolostorban őrizték, és erről az akkori keresztény világ is tu­dott” Iszik-köl körülbelül-Pest megye nagyságú, Kirgizisztán északkeleti részén fekszik, kö­zel a kínai és a kazahsztáni ha­tárhoz. Futurista szemle Rómában „Futurismo 1909-1944” cím­mel nyílt pénteken nagy kiállí­tás Rómában a futurizmusról, a XX. század első felének nagy hatású olasz avantgárd művé­szeti mozgalmáról. A Palazzo déllé Esposizioni kiállítási palotában október 22- iga világ nagy múzeumaiból és magángyűjteményekből több mint 400 futurista festményt szobor, fénykép kerül a látoga­tók elé. Filippo Marinetti, a fu- turizmus meghirdetője a század nagy technikai vívmányainak lendületét kívánta átvinni a mű­vészetbe. A kiállítás úgy is be­mutatja a futuristákat, mint akik elsőként próbálták a művésze­tet kivinni az utcára, akik elő­ször vonták be magát a mű­vészt is a különböző akciókba, amelyek a „happeningek” elő­futárai voltak. Barokk est gyertyaoltással Történelemmé váló mindennapok Valóságos zenei csemegét ka­pott a közönség a balassagyar­mati Rózsavölgyi Márk Művé­szeti Iskolában megtartott ba­rokk esten, amelyen felcsendül­tek Pergolesi, Corelli, Vivaldi, Händel és zeneszerző társaik csodálatos dallamai. Érdekessége volt ennek a rend­hagyó zenei estnek, hogy az anda­lító vagy sokszor vérforraló muzsi­kaszó mellett megjelent a mesélő, Siket Norbert személyében, aki mesterien vezette végig a hallgató­ságot a világ színpadán egykor tündöklő barokk korszakon. Á vir­tuóz hegedűjátékos és zeneszerző Corelli egyik szonátájával köszön­tött be a kis kamaraegyüttes, amelynek művészeti vezetője a csellót mesterien megszólaltató Demeter Mária, aki ezzel az esttel is szerette volna köszönetét kife­jezni támogatóinak, akik révén a kanadai Brandon Egyetemen foly­tathatott tanulmányokat. Odakint fogalmazódott meg benne, hogy egy régi zenét játszó kamaraegyüt­test alapít, amely egyedi, különle­ges szórakozást nyújt elsősorban szűkebb pátriánk, Nógrád megye lakosai számára. Elképzeléséhez megnyerte a kiváló pásztói hege­dűs, Omveczné Orsó Erzsébetet és a szintén oda való fuvolás Konkoly Thege Rékát. Csatlakozott az együtteshez a szécsényi kórus kar­nagya, a zongoratanárnő, Lévárdi Beáta, aki Demeter Máriával ed­dig is számos rendezvényen lépett fel sikerrel. Ezen az első barokk esten a ka­maraegyüttesre épült a hallgatóság által tetszéssel fogadott műsor. Si­ket Norbert egyes zeneszámok kö­zött a barokk zene történetéről mesélt. Felidézte a hallgatóságnak a zenés színház, az opera életre keltésének olaszországi világát, amelyet a kor legtehetségesebb ze­neszerzői szinte mind felkerestek. Az együttes megszólaltatta a hegedűvirtuóz Vivaldi varázslatos műveit, szó esett az Angliában egyre divatosabb házimuzsikálás­ról, amelyen a neves komponista, Purcell is felcseperedett. Ot idézte Arany-szonátájának II-IV. tételével a zenekar. Sokan fáradoztak az opera megújításán, köztük volt egy híressé vált az egyszerűségre és drámai egységre törekvő német zeneszerző, Christoph Willibard Gluck lovag, aki becsavarogta fél Európát. A közönséget megfogta szépséges „Melódiá”-ja, amelyet a zenészek nagy átéléssel adtak elő. XIV. Lajos, francia király költője, Jean de la Fontainer is szóba ke­rült, akinek népiessége, természe­tessége nem illett bele a versailles- i udvar cikomyás világába, ahol szerinte csak agyafúrtan lehetett boldogulni. A mesélő szólt Corelli híres hegedűnövendékéről Francesco Geminianiről, aki zene­tanár és hegedűvirtuóz volt. Oraveczné Orsó Erzsébet játékos könnyedséggel szólaltatta meg az együttes kíséretében egyik szoná­tájának vidám tételét, amelyet a közönség nagy tapssal fogadott. Megemlítődött London, amely a híres zeneszerző Händel korában a szélsőséges ellentétek városa volt. Akkoriban is úgy ittak a kö­dös Albionban, mint a kefekötő és a szürkületkor bezáró londoni bor­délyházhoz vagy 6500 embernek volt kulcsa. 1762-ben szüntették meg azt a szokást Londonban, hogy a nézők felülhettek a szín­padra. Ebben a korban alkotott Händel, akinek pompás barokk ünnepi zenéjét mintegy ötven ze­nész játszotta egy királyi bárkában egy temzei nagy hajókirándulás al­kalmával. A John Milton költő ba­rátságát is élvező komponista szo­nátáit mesterien tolmácsolta a ba­rokk kamaraegyüttes és méltán kapott a produkció vastapsot. Gyertyaoltással zárult az első ba­rokk est, amelyre nem volt belépő­díj. A felajánlások a művészeti is­kola tehetséges növendékeinek tá­mogatásra szolgálnak. SZABÓ ENDRE A kötetben foglaltak ismereté­ben nem meglepő Vaskor Ist­ván könyvének szellemes címlapja. Hiszen a „Fordult a világ” című kötet a szerzőnek a rendszerváltás óta eltelt év­tized tíz Nógrád megyei újság­ban, lapban publikált írásai­ból válogat. Arról az időszak­ról tanúskodik tehát, amikor olykor tényleg talpáról a fejé­re állt - „ült”? - minden, ami korábban volt... hogy számos kérdésben változott a hely­zet az írások megszületése óta, egyes te­rületeken azonban megállt az idő. Ma már szinte csak dicsérően szólnak a hír­adások Rétságról és környékéről, míg a kötetben a legkisebb város a fonák oldalá­val van főként jelen. A sportújságíróként is jól ismert Vaskor István egyik beszélge­tőpartnere a sportélet legnagyobb gondja­ként az összefogás hiányát említi. Nos, ebben semmi sem változott, sőt az üzleti szempontok előtérbe kerülésével még in­kább egymásnak feszülnek az érdekek, indulatok... Egy, Nógrádban széles körben ismert tollforgató, kollégánk helyi emberekről, eseményekről szóló, profi módon összeál­lított kötete nem csak Horváth István sze­rint érdemes a figyelemre, elismerésre. E kiadvánnyal gazdagodik - mint dr. Horváth István tör­ténész, nyugalmazott múzeumigazgató, aki ajánló előszót írt a kötethez és tegnap a baglyasaljai Club Relax Fitness Centrumban, baráti körben tartott bemutatón is vállalta a „házigazda” szerepet - a rendszerváltás eleddig meglehe­tősen szerény Nógrád megyei irodalma. Horváth István kü- lön-külön méltatta az egyes fejezeteket - Ar­cok, Sportos küzdelmek, Harcok, karcok, Emberek-esetek, A rács két oldala - kiemel­ve belőlük egy-egy, valamiért jellegzetes írást. Elmondta, hogy számára miért jelent sajátos értéket Vaskor István kötete. Egyrészt tükröződik benne az kommunikációs igény, úgymond „kibeszélési kényszer”, amely a kilencvenes évtized elején Nógrád megyé­ben (is) tapasztalható volt és amely mára jócskán megcsappant. A jövő szempontjá­ból nagyon lényegesnek tartja a könyv for­rásfunkcióját. Az évek elmúltával sokan fog­ják majd kézbe venni, ha tájékozódni akar­nak Nógrád megye huszadik századának utolsó tíz esztendejéről. Rámutatott arra, Vaskor István és új könyvének méltatója: dr. Horváth István

Next

/
Thumbnails
Contents