Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-06 / 155. szám

2001. JÚLIUS 6., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap ____ Demus Iván jegyzete V örsi versikék Megszűnhetnek-e a parlagföldek? Tükörkép az idei első határszemléről V prs (nem Vörös!) félezer lako­sú település Somogybán. Or­szágos hírűvé tette a kihelye­zett kormányülés. Keresem a térké­pen. A magyar tengertől nyolc kilo­méterre, Fenékpuszta alatt meg is találom. A híradások szerint jelentős ígé­retek hangzottak el Vörsön. A kabi­net miniszterei hitet tettek a régió fontossága mellett. Nem csoda, hi­szen az ország idegenforgalmi be­vételeinek harmadát a Balaton ad­ja Kell a tiszta víz, a csatorna az építkezés, a munkahely, az egész évben működni képes tó. Nem irigykedem a balatoniakm, leköl­tözni sem akarok. Magunkat saj­nálom, itt a megrekedi régióban. Miért nincs nekünk Vörsünk!? Gu­lyásunk az lenne, még rétes is. Mi is örülnénk, ha a nép választottjai hitet tennének e térség végletes le­szakadásának megakadályozása mellett. Azt gondolom, helyénvaló az ilyen rendezvény. Itt aztán lehet a néppel kötetlenül nyakkendőtle- nül csevegni, focilabdám autogm- mot írni, olimpiáról ábrándozni, borverseket szavalni. Apropó! bor­versek. Azt írja az újság, hogy a kancel­láriaminiszter borversekkel szóm- koztatta a nagyérdemű gulyáspar­tit. Ha lenne egyszer Nógrádiban kihelyezett kormányroadshow, mi is alaposan felkészülnénk. Lenne palócgulyás, netán palócpecsenye, de mákos rétes mindenképpen. Bor is kerülne az asztalra. Borver­seket írnánk, vagy felkutatnánk a régi népdalok idevágó sorait. A pa­lócok ugyanis az ország különböző részein halbtt verseket, balladákat megőrizték, hazatérve már azok helyiesített változatai éltek tovább. A salgótarjáni medencében elter­jedtek például a népdalokból for­málódott bányászdalszövegek, együtt étiek ezek a versek a pász­tordalokkal, a Vidnóczkyrál, Sisa Pistáról szóló betyámótákkaL No, de hol vannak már a bányászok, pláne a betyárok! Igaz sommások­kal, közmunkásokkal egyre gyak­rabban lehet találkozni ezen a vi­déken. Szóval koccintás borversek kel­lenének. Mondjuk ilyenek: „Nem mentünk mi korsóval a hasznosi kútra, Koccintsunk a négysávos huszon­egyes útra!” Vagy erre is lehetne inni: „Kis Nógrádban harangoznak! Uram Isten! Tőkét hoznak!” A zt mondom újra, igenis kelle­nek a nagy népi gulyáspar­tik! A vörsiekhez hasonlót mi is akarunk a megye közepén! Bár az akaratnak, akárcsak az étvágy­nak, szünetekre van szüksége... A megyei földhivatal ötéves programjában a határszemlével kapcsolatos feladatok ellátása, az általános helyszínelési terv­ben foglaltak elvégzése szerepel a többi között. Mindkét fel­adatot egyszerre oldják meg. Ezen belül fő tennivalójuknak a határszemléket tekintik, melynek során ellenőrzik a termőföl­dek hasznosítását, feltárják az időközben megvalósított, de be nem jelentett művelésiág-változásokat, továbbá megállapít­ják, hogy a termőföldet engedély nélkül más célra használták- e fel. Az ötéves programban szereplő idei határszemlével kap­csolatos munkálatokat befejezték. Az elvégzett munkáról, ta­pasztalatokról, a mulasztókkal szembeni fellépésről beszél­gettünk Lászlók Gyulával, a Nógrád Megyei Földhivatal hiva­talvezető-helyettesével.- Mi jellemezte az idei határ­szemléket?- A megye mezőgazdasági területének (129587 hektár) 20 százalékát ellenőriztük 27 tele­pülésen. A szakembereken kí­vül a munkában részt vettek a falugazdászok, a növényvédel­mi és talajvédelmi szolgálat szakemberei, több helyen pe­dig az önkormányzatok képvi­selői is.- Ellenőrzéseik hány földtu­lajdonost, földhasználót érin­tett?- Az ellenőrzött 25517 hek­tárból 2226 hektár volt parla­gon, ami 988 földtulajdonost, földhasználót érintett. Ezenkí­vül 130 esetben 367 hektárra vonatkozóan nem jelentették be a végrehajtott művelésiág- változást. Ez utóbbiak vegyes jellegűek. A gyümölcstelepítés­től a szántón át a gyep feltöré­sig, illetve az erdőtelepítésig minden megtalálható. Ugyan­akkor több esetben folyamat­ban lévő művelésiág-változást is találtunk. Vonatkozik ez az erdőtelepítésekre, melyet a mű­szaki átadás után jelentenek be. Termőföld engedély nélküli, más célra történt felhasználását négy esetben egy hektárnak megfelelő területen találtunk. Lászlók Gyula ■- A határszemle lezárását mikorra írta elő az FVM?- Összesített jelentésünk ha­tárideje 2001. szeptember 30.- Mi történt eddig a mulasz­tókkal szemben?- Behívtuk a területileg ille­tékes önkormányzatokhoz, ahol tájékoztattuk őket kötele­zettségeikről, közöltük velük, amennyiben nem gondoskod­nak földjeik hasznosításáról vagy termőképességének fenn­tartásáról, akkor földvédelmi bírság kiszabására számíthat­nak, amit nem fizetés esetén közadók módjára behajthatnak az érintett önkormányzatok. Egyébként a végrehajtást határ­időhöz kötöttük és ellenőrizni fogjuk.- Megyénkben a parlagföl­dek nagysága csökkent, vagy növekedett?- Konkrétan nem lehet ösz- szevetni, mert a határszemle különböző községekben zajlott le. Felszólításainkra bizonyára előnyösen változik majd a helyzet. Ezt bizonyítják az elő­ző évi tapasztalatok. Statiszti­kánk szerint az első határszem­le ugyanazokat a számokat hozta, mint a tavalyi.- Valaha megszűnnek-e a parlagföldek Nógrádban?- Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk racionális föld- használatot eredményezhet, minek következtében meg­szűnhetnek a parlagföldek. V. K. Titkos nyomozás: túl a törvényeken Támogatás jó tanulóknak Ötödik éve kínál lehetőséget a közép- és felsőfokú okta­tásban (nappali tagozaton) részt vevő, helybeli fiatalok­nak tanulmányi támogatás igénylésére a rimóci önkor­mányzat. Kérelmet (legkésőbb augusz­tus 31-ig) ezúttal is az a tanuló nyújthat be, aki középiskolában legalább a 4,2-es, felsőoktatási intézményben pedig a 4-es átla­got elérte. Tanulmányi ered­ménytől és iskolatípustól füg­getlenül kérhetik a támogatást azok is, akik országos tantárgyi versenyen az első húsz hely va­lamelyikét megszerezték. Az igényléseket a polgármesteri hi­vatalba várják, az év végi bizo­nyítványról készült másolattal, a felsőoktatási intézmények hallgatói a tanulmányi ered­ményről szóló igazolást is csa­tolják. A versenyhelyezéseket az oklevelekkel kell tanúsítani. Ezzel a lehetőséggel évente több fiatal él Rimócon, a feltéte­leknek való maradéktalan meg­felelés egyaránt tíz-tíz ezer fo- rintot jelent az érintetteknek. ■ Nem csodafegyver... (Folytatás az 1. oldalról) elnöke, aki ajánlásaival kívánt hozzájárulni ahhoz, hogy a kábító­szerügyi érdekegyeztető fórum ha­tékony tevékenységet fejthessen ki. Elmondta, hogy az effajta testü­let sem csodafegyver. Fontos, hogy ne essen a formalizmus hibájába, hogy kialakítsa a közös gondolko­dásmódot, kritikusan nézze a nemzeti drogstratégia programját, vegye számba a csapdahelyzeteket is, s ne feledkezzen meg a folya­matos önellenőrzésről. Godó Anna azt tekintette át, hol, kik mit tettek eddig a drog el­len a megyeszékhelyen. Mint fo­galmazott, számos olyan kezde­ményezés történt, amelyre büszke lehet a város, mert nem csak a probléma van jelen, hanem sze­rencsére itt vannak a tapasztalt szakemberek is. A megyei tisztior­vosi intézet egészségnevelői hete­dik éve dolgoznak a megelőzésen, ennek keretében kortársoktatókat is képeznek. Az egészségügyi-szo­ciális központ szolgáltatásaival, pedagógusok, rendőrök, az ifjúsá­gi iroda, civil szervezetek külön programmal kapcsolódtak ehhez. Az érdekegyeztető fórum kere­tén belül öt szakértői csoport ala­kult, vezetőik röviden ismertették elképzeléseiket. _________________________HM ( Folytatás az 1. oldalról) bűnözés elleni osztály akkori vezetője - ké­szítette, akit annak idején, még a nyomozás során tanúként hallgattak ki, s aki az első fo­kú ítélet szerint később megváltoztatta val­lomását, beismerve, hogy „nem tárta fel a valóságot”. Ez utóbbi tényt a megyei bíróság is rögzítette, mégis elfogadta hitelesnek a je­lentéskivonatokat - a védők ezt a fajta bizo­nyítékértékelést támadták. Ugyancsak utalt rá a megyei bíróság, hogy a B. Árpád elfogásáról készült videofel­vételt minden bizonnyal manipulálták, letö­rölték róla a fedett nyomozót ábrázoló kép­részleteket, de mindezt nem jelezték a bíró­ságnak. A védők szerint ez is az eljárás tisz­tességtelen voltát bizonyítja, törvényes ak­ció esetén ilyesmire nem lett volna szükség. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta: a fegyvercsempészet bűntet­tére, robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaélés bűntettére vonatkozó részeiben az ítéletet hatályon kívül helyezte, az eljárást mindkét vádlottal szemben megszüntette és Balázs Ladislavot megrovásban részesítette, egyúttal elrendelte azonnali szabadlábra he­lyezését. B. Árpád főbüntetését - a vádlott terhére megállapított további bűncselekmény (az er­dőben talált vadászpuska és a töltények en­gedély nélküli tartása) miatt - 9 hónap bör­tönre, a közügyektől eltiltás tartamát kettő évre enyhítette. Egyebekben a megyei bíró­ság ítéletét - ideértve a gránátok és a danubit elkobzására vonatkozó rendelkezéseket is - helybenhagyta. Az indokolás szerint az első fokon eljárt tanács döntően helyesen állapította meg a tényállást, vagyis azt, hogy a vádlottak elkö­vették a cselekményeket, úgy és akkor, ahogy a vádiratban áll. Ám az említett jelen­téskivonatokban szereplő állítólagos továb­bi cselekmények nem képezték a vád tár­gyát, a bíróság ezekkel kapcsolatban nem folytatott bizonyítást, így azt a megállapí­tást, hogy B. Árpád és Balázs Ladislav már korábban is üzletelt fegyverekkel és robba­nóanyagokkal, a Legfelsőbb Bíróság a tény­állásból kirekesztette. Nem büntethetők Dr. Belegi lózsef tanácsának ítélete szerint tévedett a megyei bíróság akkor is, amikor a megállapított cselekmények miatt a vádlot­tak bűnösségét kimondta és büntetést sza­bott ki. Kétségtelen, hogy a halmazatban szereplő bűncselekmények általában igen nagy fokban veszélyesek a társadalomra, ezt jelzik a magas büntetési tételek is. A konkrét esetben viszont a társadalomra való veszé­lyesség már az elkövetéskor is csekély volt, sőt, szinte nem is volt. (Teljesen csak azért nem hiányzott, mert az emberi élet kioltásá­ra is alkalmas eszközök B. Árpád házában voltak, majdnem egy napig, mielőtt a férfi Balassagyarmatra indult, hogy átadja azokat a „megrendelőnek”.) Az ügy felülbírálata során a Legfelsőbb Bíróság megállapította: az egész esemény­sort a rendőrség szervezte és koordinálta, rendőr volt, aki a gránátokat és a robbanó­szert megrendelte és azok végül a rendőrség kezébe is jutottak. Az ügyben résztvevők nem a rendőrségről szóló törvény rendelkezé­sei szerint jártak el, ilyen célból és ilyen mó­don nincs helye titkos információgyűjtésnek, az első fokú bíróság által hivatkozott „csap­da" nem ezt jelenti és nem erre szolgál. A rendőrség ilyen jellegű tevékenysége csekély fokúvá tette a társadalomra való veszélyessé­get és kizárja a vádlottak büntethetőségét, ezért a Legfelsőbb Bíróság az eljárást meg­szüntette. * * * Mivel a bíróság rendőri törvénysértéseket állapított meg, megkerestük dr. Tolvay Örs Csabát, Nógrád megye főügyészét, aki el­mondta: az írásba foglalt határozat tanulmá­nyozása után döntik el, szükséges-e valami­lyen „ügyészi intézkedés”, s azt is, bejelente- nek-e egy esetleges vizsgálat vagy nyomozás során kizárási okot (vagyis elfogultságot), kérik-e más főügyészség kijelölését. * * * A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője megkeresésünkre azt írta: a jog­erős ítéletet még nem kapták meg, ugyanak­kor a bíróságok ítéleteit minden esetben tiszteletben tartják. A Legfelsőbb Bíróságnak a rendőrség tevékenységére vonatkozó meg­állapításával kapcsolatban álláspontjuk az, hogy a törvény biztosította a lehetőséget ilyen jellegű akciók végrehajtására, arról pe­dig nincs információjuk, hogy „a bíróság a nyomozással kapcsolatban olyan törvény- sértést állapított volna meg, amely bármely, a nyomozásban érintett rendőr büntetőjogi felelősségét felvetné.” (Az ítélet szerint sem a nyomozás, hanem a titkos információgyűj­tés során sértettek jogszabályt.) Bár az első fokú tárgyalás során több me­gyei rendőri vezetőt is kihallgatott a bíróság, a válasz szerint „az említett ügy befejezése óta több tízezer ügyben kellett intézked­nünk, így nem követtük, nem is követhettük figyelemmel az eljárás további alakulását.” A szóvivői levél a következőkkel zárul: „mint már korábban leírtam, a bíróság ítéletét tisz­teletben tartjuk, a főkapitányság a maga ré­széről lezártnak tekinti az ügyet, a későbbi­ekben nem kívánunk vele foglalkozni.”- DRS ­PIHENNEK A SZÖKŐKUTAK. Kényszerpihenőn vannak a salgótarjáni szökőkutak, s ezzel szegényesebb a nyári városkép. Bodnár Benedek, a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. ügyvezető igazgatója az okokról szólva jelezte, hogy meghibásodások miatt nem működik a Fő téri szökőkút (balról). Medencéje egy idő óta nem tartja a vizet, a korábban keletkezett repedések egyre nehezebben szüntethetők meg. Sőt a víz hiánya legutóbb megrongálta a szivattyúkat is. Ha ezek javítását befejezik, várható, hogy beindítják a szökőkutat. Végleges és megnyugtató megoldást a tervezett felújítás hozhat. Az Erzsébet té- ri (középen) és a Mérleg úti (jobbról) díszkutak vízutánpótlása műszaki okok miatt nehézkes, ezért az előbbi közeljövőbeni felújítását szintén tervezik._________________________________________fotó: rigó

Next

/
Thumbnails
Contents