Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-28 / 174. szám

2001. JÚLIUS 28., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák Milliárdok egy da Vind-rajzért BORNEMISSZA PÉTER Pesten, 1535. február 22-én született lutheránus prédikátor, majd püspök, aki Heltai Gáspár mellett a XVI. század legnagyobb prózaírója volt ....... kisded korá­bó l mindkét szüléitől megfoszt­ván, sok nyomorúság közt nevel­kedett, az udvarokban hányó- dott-vetődött” - írta róla Bőd Pé­ter. Első műve Szophoklész Elektrájának nemcsak fordítása, hanem átdolgozás is (Tragédia magyar nyelven...) Élete kaland­regénybe is beillenék, három­szor került börtönbe, (1553, 1569, 1579) evangélikus hite és minden igazságtalanságot osto­rozó írásai miatt és ugyanennyi­szer szökött meg onnan. Kassán, majd Magyaróváron nyomdászsegéd, 1564-től Balassi János zólyomi udvarában a kis Balassi Bálint nevelője, végül Mátyusföldön evangélikus püspök, szuperintendens lett. Közben rendületlenül ír­ta az öt kötetben megje­lent prédikációs könyvét (Postillák, 1573-1579), mely a XVI. század való­ságos enciklopédiáját nyújtja, eredeti megfi­gyelésekkel. Ezeket a prédikációkat inkább nem elmondásra, ha­nem olvasásra szánta. Salm gróf birtokának központjában, a Nyitra várme­gyebeli Semptén Bornemissza nyomdát állított fel, ahol kizáró­lag saját műveit jelentette meg. A pesüsjárvány idején szörnyű csa­pás érte, feleségét és négy gyer­mekét elvesztette. Ördögi kísérte­tek (1578) című könyvében ke­ményen bírálta Rudolf császárt és kora urait, ezért „...1579 esz­tendőbe hideg, fagyos esőbe, fél esztendős kicsiny, szoptatós gyer- mekecskéimmel cselédestül űzet­tem ki." Egyetlen világi témájú verse (Búcsúének - 1557) a Ba­lassi Bálint előtti költészetünk legszebb ránk maradt emléke. Ebből idézünk: „Siralmas énnéköm tetüled megválnom, Áldott Magyarország, tőled el­távoznom Váljon, s mikor leszön jó Bu­dában lakásom?! Az földödet bírják az kevély nimötök, Szerémséget bírják az fene tö­rökök. Váljon, s mikor leszön jó Bu­dában lakásom?!” HELTAI GÁSPÁR A XVI. század egyik legjelen­tősebb prózaírója, protestáns prédikátor, nyomdász, születési helye és éve mindmáig bizonyta­lan (1490/1510- 1574. Kolozs­vár). Katolikus volt, majd vé­gigjárta a refor­máció felekeze- teit (lutheránus, református, unitárius hitet vallott). Legelső mű­ve a Catechismus minor (1550, csak a címe la­tin!). Vallásos művei közül a Biblia-fordítása emelkedik ki. Szépirodalmi te­kintetben különös értékes művet alkotott a Száz fabulában (1556, legutóbb Válogatott művei közt jelent meg 1957-ben). Ebben az Aiszóposz-mesék fordítását adja. Minden mesét „értelemmel”, az­az tanulsággal lát el és ezek telje­sen eredetiek. A mesék lényege általában az ostoba hatalmasko­dó (rendszeresen a farkas) komi­kus felsülése. A mesék eredetileg rövidek, majd később novellákká bővülnek. Horváth János írja ró­luk: „Eredeti fordulatai, csatta- nós közmondásai, igaz népies öt­letei a kifejezésben, paraszttréfá- m való hajlama: vál­tozatossá, s végig él­vezetessé teszik be­szédé.” Említjük még Chronicáját, ame­lyet már özvegye tett közzé (1575). Ez az első magyar nem­zeti történelmi mű, amely Brodarics Ist­ván és Zsámboki Já­nos műveiből mon­danivalóját a kirá­lyaink uralkodása sze- Muzeum, Becsi rint rendezi. Kolozs­vári nyomdájában mintegy 22 magyar és ugyaneny- nyi latin, egy görög mű jelent meg. Igényes kiadó volt, munkás­ságával igen sokat tett az egysé­ges magyar helyesírás kialakítá­sáért is. BOCSKAI ISTVÁN Genfben a reformáció nagy harcosainak emlékművén Kálvin és Cromwell mellett ott áll Bocs­kai Istvánnak - aki következete­sen harcolt a szabad vallásgya­korlásért - szobra is. 1557. január 1-jén Kolozsvá­rott született, az udvarnál apró- doskodott, majd 1591-ben a tö­rök ellen megindított 15 éves há­ború egyik legeredményesebb hadvezérének bizonyult. 1591- ben váradi kapitány, 1595-ben tö­rökellenes szövetséget köt Erdély és a Habsburgok között, ugyan­ebben az évben hadjáratot vezet Havasalföldre. Kapcsolatot kere­sett a török földre menekült erdé­lyi magyar főurakkal, s ennek hí­rére a császáriak elfogatását ter­vezték. Ám a török ellen szerve­ződött császári seregben szolgá­ló protestáns magyar hajdúk - felismerve a rájuk leselkedő ve­szélyt - fellázadtak és 1604. októ­ber 15-én Bocskai oldalára álltak. Bocskai rájuk támaszkodva, si­kerrel fordult szembe a csá­szári zsoldos se reggel, elfoglalta Erdélyt, Észak- Magyarország- ról és a Dunán­túl egy részéről kiszorította a császáriakat. 1605. április 20-án a szeren­csi országgyűlés Magyarország fejedelmévé vá­lasztotta. I. Ah­med török szul­tán 1605 novemberében királyi koronát küldött számára, amivel azonban nem koronáztatta meg magát, mivel nem bízott a török­ben. További sikert jelentett szá­mára, hogy a medgyesi ország- gyűlés 1605 szeptemberében Er­dély fejedelmévé nyilvánította. A hadseregek zömét alkotó hajdúknak kollektív nemességet adományozott és Debrecen kör­nyékén, saját birtokaiból hét fa­luban, közülük mintegy 100 ez­ret letelepített. A bécsi béke (1606. június 23.) biztosította Er­dély és Partium (az erdélyi feje­delemséghez csatolt tiszántúli te­rületek) határait, s a királyi Ma­gyarországon is lehetővé tette a vallásszabadságot. Bocskai 1606. december 29-én Kassán nagy szenvedés közepette halt meg. (Hívei titkárát, Kátay Mihályt, urának megmérgezésével vádol- ták és legyilkolták.) __________■ T öbb mint 8,1 millió fontért (11,4 millió dollárért, azaz mint­egy 3 milliárd 450 millió forintért) vette meg egy ismeretlen Leonar­do da Vinci egyik vázlatát a na­pokban tartott londoni árveré­sen. Szakértő szerint a rene­szánsz mester rajzáért még soha nem fizettek ilyen magas árat. Ugyanakkor tavaly a kortárs Mi­chelangelo egyik rajza azonos áron kelt el. Leonardo de Vinci Nagy volt a csodálkozás, ami­kor Fatma Ahmed 16 évvel ezelőtt megnyitotta férfifod­rászatát Fejszal kairói mun­kásnegyedben. Egy nő, aki egész nap egyedül van üzle­tében, s mást sem csinál, mint férfiak szakállát borot­válja, vagy hajukat nyírja - ki látott még ilyet? „Azt hiszem, még ma is az egyetlen női borbély vagyok egész Egyiptomban” - mondja büszkén a ma 46 éves asszony. Nyilvánvalóan kitűnően ér­zik magukat a férfiak Fatma „Mágikus szalonjában”. Egy fia­talember teát szolgál fel nekik, és a tulajdonosnő a sivatagi hő­ség ellenére mindig jókedvű és vidám. „Asszonyoknak nem lennék hajlandó dolgozni. Azok­nak a fodrásznál mindig olyan sok különleges kívánságuk van és soha nem elégedettek” - mondja, majd végighúzza kezét lazán leomló hajfürtjein és ké­nyeskedve utánoz női vendége­ket: „Ah, itt túl rövid, ott meg a szemöldök túl vastag... Az ilyes­mi nem nekem való. Akkor már inkább férfiakat borotválok”. Fatma azonban - akit barátnői „A ló és lovas” című rajzát egy Washingtonban élő család kínál­ta eladásra. A páratlan kincs több mint hetven éven át az amerikai magángyűjteményben volt. Az 1481-82-es évekből származó rajz egyike Leonardo da Vinci magántulajdonban lévő vázlatai­nak. A rajzot a mester a firenzei Uffizi Képtárban lévő egyik befe­jezetlen festményéhez készítette. kedveskedve „Bata”-nak (kacsá­nak) szólítanak, nem tagadja, hogy eleinte nehéz volt érvénye­sülnie az egyiptomi viszonyok közt szokatlan szakmában. „Akadtak fiatal emberek, akik a szó szoros értelmében féltek tő­lem. Egyszerűen nem szokták meg, hogy arcukat más nő is érintse, mint az édesanyjuk vagy a nővérük” - mesélte. Jóllehet Egyiptomban nem tiltja törvény, hogy asszonyok férfiakat borotváljanak meg, „Bata” meggyőződése, hogy an­nak idején az a tisztviselő, aki­nek az iparűzést be kellett jelen­tenie, képtelen volt megértem, hogy az üzletben Fatma Ahmed személyesen szappanozza majd be borotválkozni óhajtó férfi vendégei arcát. Bizonyára azt gondolta, amikor nyilvántartás­ba vette, hogy ő csak az üzlet tu­lajdonosa és a tulajdonképpeni munkát férfiakkal végezteti majd el. Az a gondolat azonban, hogy egy hivatalos személyt sikerült így „átvernie”, a jelek szerint megelégedésére szolgál Egyip­tom huncutul kacsintó egyetlen női borbélyának. Heltai műve a Catechismus minor (Országos Széchényi Könyvtár) m Bocskai koronája, mellyel nem koronáz­tatta meg magát (Kunsthistorisches Egyiptomban még csoda: Fatma, a női borbély JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Főnök, biztos benne, hogy nem sikkaszt az új könyvelő? Ezerforin­tos vásárlási utalványt nyert: Tomis Martin Magyamándor, Nagymező u. 1/a. Mai rejtvényünk megfejté­sét augusztus 2-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. ÁdZLt írva az újság.. £ ________________NEGYVEN ÉVE ____________ A balassagyarmati járásban, az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet fejezte be elsőnek az aratást. A kombájn és a két aratógép mellett 15 aratópárra is szükség volt. Jelenleg a cséplés folyik. Eddig mintegy 15 vagon búza cséplésével végeztek. A rozs, a tavaszi árpa és a zab aratására és csép- lésére ezután kerül sor. Nógrádi Népújság, 1961. július 26., 1. oldal A nógrádi szénbányászat közelgő százéves évfordulójának emlékezetére az egykori bányásztelep, Inászó szülöttei és jelenlegi lakói, akik többségükben nyugdíjasok, július 30-án, vasárnap az inászói erdőben emlékező kirándulást és vidám összejövetelt rendeznek. Az ünnepségre Salgótarjánból kü­lön bányavillamosokat indítanak. Nógrádi Népújság, 1961. július 26., 1. oldal HARMINC ÉVE A Mohorán működő Drogunion (Gyógynövénybegyűjtő és Forgalmazó Közös Vállalkozás) szerző­dést kötött a helybeli általános iskolával. A nyári szünidő alatt 25 tanuló válogatja a felnőttek által be­gyűjtött kamillát. Csomagokba rakva készítik a hasznos gyógynövényt. Az elvégzett munkáért járó összeget a tanulók nyári táborozására fordítják. Nógrád, 1971. júhus 23., 5. oldal Nógrád megye sportja létesítményellátottsága sokat javul az elkövetkező években. Tárgyalások folynak a generálkivitelezővel - a tervek szerint a negyedik negyedév elején megkezdődik a salgótar­jáni sportcsarnok építése. Megfogalmazódtak a tervek az St. Építők és az SKSE sportpályáinak korsze­rűsítéséről. Palotáson, Bercelen, Szurdokpüspökiben öltözők bővítésére, felújítására illetve építésére kerül sor. Nógrád, 1971. július 24., 7. oldal HÚSZ ÉVE Ezekben a napokban teljes a nagyüzem a szécsényi áfész felvásárlási osztályán. Az élő állatok: nyúl, sertés, galamb felvásárlása - amely egész évben folyamatos - mellett javában tart az idény jelle­gű gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a méz átvétele. Gyebnár Albert, a felvásárlási osztály vezető­je elmondta, hogy az idén az 50 millió forintos forgalom a cél. Nógrád, 1981. július 24., 3. oldal Széltől fodrozott a mihálygergei víztározó csaknem két kilométer hosszúságú és 22 méter mély vi­ze, ahová néhány évvel ezelőtt halakat is telepítettek a horgászok nagy örömére. Szemtanúja voltam, amikor Szalay József salgótarjáni lakos erejét megfeszítve kifogta a több mint egy méter hosszú, ki­lenc kilogrammos csukát, a víztározó szép mintapéldányát. Nógrád, 1981. július 26., 8. oldal TÍZ ÉVE Július 23-án nyílt meg és 29-ig tart Szurdokpüspökiben a Rajeczky Benjámin palóc művészeti tá­bor. Az este hat órakor tartott megnyitón Kovács József, a község polgármestere köszöntötte a részt­vevőket, majd Tari Lujza népzenekutató tartott előadást Palócföld hangszereiről, illetve a környék hangszeres zenéjéről. Új Nógrád, 1991. július 24., 1. oldal A szerdai egyeztető tárgyalások eredményesnek bizonyultak, a bankszövetség, a Magyar Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány, valamint a kormányzat képviselői egyezségre jutottak a Start-hitelhez kap­csolódó garanciaalap létrehozását illetően. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy augusztus 1-jétől a ke­reskedelmi bankok befogadhassák a hitelkérelmeket. Új Nógrád, 1991. július 26., 1. oldal Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
Thumbnails
Contents