Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)
2001-07-24 / 170. szám
2. OLDAL s 3$ SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT E G Y E I KORKÉP PÁSZTÓ 2001. JÚLIUS 24., KEDD „Kárpát-medencei találkozó”, „híd a magyar lakta országok és az Európai Unió között”, „együtt volt a nemzet”: ilyen és ehhez hasonló vélemények hangzottak el tavaly ilyenkor, amikor a jubileumi, a huszonötödik nyári egyetem becsukta kapuit. Mi sem természetesebb, hogy az idén, amikor a 26. kurzus címében - „Európai Unió: ifjúság, kisebbség, közös jövő” - is kulcsfogalmak szerepeltek, hasonló minősítést kapott a résztvevőktől a salgótarjáni rendezvény, amely szombaton, az éjszakába nyúló baráti találkozóval zárta kapuit a vendégek fogadására mindig kész Cereden. A jól megválasztott témakör - amelynek 2001-ben a frissen elfogadott státustörvény adott igazán aktualitást - mellett, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Megyei Egyesülete által Jőrendezett”, sokak által támogatott programnak volt néhány egyéb, nem elhanyagolható sajátossága is. Mindenekelőtt az, hogy a nyári egyetem időszakára jelent meg és került valamennyi hallgató kezébe „A kárpát-medencei magyar kisebbségi kérdés a harmadik évezred küszöbén” című tanulmánykötet, amelyet C. Tóth János szerkesztett - és részben írt - a TIT és a Humanitás Stúdió adott ki. Egész biztos, hogy azok számára különösen sokat jelent e könyv, akik nemcsak átélni kényszerülnek nap mint nap a kisebbségi lét problémáit, nemcsak érzelmileg viszonyulnak sorsukhoz, de arra is racionális választ keresnek: miért alakult így az ő helyzetük a magyar történelem során és Trianon következtében. A kötet a X. századig, a honfoglalásig visszamenően elemzi a társadalmi viszonyokat és a jelenkorból kiindulva megfogalmazza a túlélés lehetőségeit is. , Az Európai Unió ma tény és nem „Eddig sem turistaként vettünk részt... Befejezte munkáját a huszonhatodik ifjúsági nyári egyetem Salgótarjánban r> vágyálom. Magyarország jó eséllyel jár azon az úton, amely az európai integráció felé vezet, s szomszédaink is ebben érdekellek" - írja C. Tóth János „Tények és remények” címszó alatt. Ugyancsak javították a nyári egyetem presztízsét a színvonalas, bár helyenként vitatható előadások - amelyek sorából „primus inter pares”, azaz „első az egyenlők között” alapon - Szabó Tibor szereplése emelkedett ki, aki a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökeként részletes és az érintettek részére nagyon hasznos értelmezését adta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénynek, röviden a státustörvénynek. A program javára írandó a cigány képzőművészek kollektív tárlata is, annál is inkább, mert több nógrádi alkotó - élükön Balázs Jánossal - is bemutatkozhatott a Felvidékről, Erdélyből, Vajdaságból, Németországból, Svájcból és az ország számos településéről érkezett vendégeknek, akik jó néven vették azt is, amikor a búcsúnapon egy salgótarjáni roma fiatalokból álló együttes - ideiglenes nevükön „Tesók” - adott rögtönzött hangversenyt a tiszteletükre. „Beszervezésüket” egy helyi, a „Hangyaboly” nevű ifjúsági szervezet aktivistája vállalta és teljesítette, így is közelebb hozván a nyári egyetem tevékenységét Salgótarján társadalmi, kulturális életéhez. Volt még egy figyelemre méltó - ha úgy tetszik formai, ha úgy tetszik tartalmi - mozzanata a kurzusnak, amely akár szimbolikus értékű jelzésnek is felfogható. A huszonhat év során most fordult elő először, hogy az egyik előadás mondandójának a szemléltetése számítógépről történt. A minőségi fejlődés fenti fényeinek ismeretében még érdekesebb és még tanulságosabb, hogy mit mondtak az előadók, a résztvevők a nyári egyetem záróprogramja alkalmával. Dr. Hald József előadó, az Ily- lyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke: - Sikeres jövőről akkor lehet beszélni, ha az ifjúság veszi a lapot, felismeri a történelmi helyzetet. Nem igaz, hogy nem függnek tőlünk a dolgok, nem igaz, hogy kiszolgáltatottak vagyunk a körülményeknek. Ki kell használni a lehetőségeket, többek között az olyanokat is, mint ez a nyári egyetem, amelynek munkáját az Illyés alapítvány és Rákóczi Szövetség is elismerően nyugtáz és támogat. Hmnek Judit hallgató, Salgótarján (a „Hangyaboly” ifjúsági szervezet tagja): - Érdekes, logikailag tökéletesen felépített előadásokat hallottam, amelyekből sokat lehetett tanulni. Abból a szempontból viszont hiányérzet maradt bennem, hogy az előadásokban kevés volt a személyes, az érzelmi, emberi elem. Pedig ez az alapja, hogy egyszer majd valódi közös jövője legyen a kisebbségnek és a többségnek. Biacsi Mária Maja szociológus, Szabadka (hallgató és korreferens is volt egy személyben): - Sokadszor vagyok már itt, megedződni hozom magammal a fiatalokat, a jövő értelmiségét. Feltöltődve lelkileg és ismeretekben távozunk, útmutatót viszünk magunkkal munkánkhoz, otthonról haza. Egy szép szobanövénnyel szeretnénk kifejezni köszönetünket a szervezőknek azért a kedvességért, ahogy az idén is fogadtak bennünket. ReUj ismeretekkel, kellemes élményekkel feltöltődve utaztak haza a nemzetközi program részvevői fotói qyuriám tibor méljük, hogy ez a csodás calatea meghozza majd huszonhetedik levelét is. Ábrám Noémi hallgató, Maros- vásárhely: - Számomra, aki először voltam itt, egyértelműen bebizonyosodott, hogy szükség van erre a nyári egyetemre. Történelmi kihívás idejét éljük, amelynek megfelelni csak egyre felkészültebben tudunk. Nagyon jelentősnek tartom a státustörvényről elhangzottakat, mert nemcsak részletes információt adott a dokumentumról, hanem azt is bebizonyította, hogy az anyaországbeli magyaroknak nem kell félni tőlünk, mi - ha élünk is e törvény adta lehetőségekkel - továbbra is otthon maradunk Erdélyben. E kurzust sokszínűség jellemezte több értelemben is. Jó pár tudományos szakterület is bemutatta eredményeit, számos kisebbségről esett szó, s a generációk szemléleti különbségei is előkerültek. A legfontosabb azonban az, hogy különböző ideológiák kaptak hangot, mert szerintem ez is hozzájárul a tolerancia megtanulásához, a másság elfogadásához. A nyári egyetemen jó volt a hallgatók közérzete, fiatalos volt a hangulat, amelyben a szabadidős és sportprogramoknak is komoly szerepük volt. Heckt Anna hallgató, Dunaszerdahely: - A felvidékiek nevében köszönöm az ismereteket, az élményeket, amelyeket személy szerint én, mint köztisztviselő is tudok majd hasznosítani. A tárgyalt témák időszerűek voltak, bár helyenként kényesek. Valamennyien gazdagodtunk az eltelt egy hét alatt, teli optimizmussal utazunk haza. Dr. Ábrám Zoltán hallgató, Marosvásárhely: - Örömmel tapasztaltam - mint egyik törzstag - hogy a TIT is sokat erősödött. Ezt dr. Vízi E Szilveszter akadémikus - aki tanárom volt, s nemcsak kiváló tudós, hanem remek ember is - elnökké választására értem elsősorban, de a kiadvány megjelentetése is ezt igazolja számomra. Én, mint orvos, azt is fontosnak tartom, hogy a nyári egyetem egységes volt lelkileg és testileg egyaránt, azaz nemcsak szellemi muníciót adott, hanem törődött a testkultúrával is. Az új évezred elején fontos volt számunkra ez a kurzus, feltöltött, újabb impulzusokat adott. Eddig sem turistaként vettünk itt részt és a jövőben sem úgy akarunk itt lenni. Christiane Pape tanár, Dortmund (már többedszer volt hallgató és korreferátor egy személyben):- Köszönöm az ismételt meghívást, a tapasztalt vendégszeretetet s az oklevelet, amelyet a TIT 160 éves fennállása alkalmából kaptam. Sok új ismeretet szereztem ezúttal is Magyarországon, amelyet nagyon szeretek. Remélem, hogy az általam, a kisebbségek integrációs problémáival kapcsolatosan elmondottakból kinek-kinek sikerül majd valamit hasznosítania. Pál István hallgató, Salgótarján (középiskolai igazgatóhelyettes): - Meghatódva hallottam a véleményeket a nyári egyetemről, boldog vagyok, hogy magam is résztvevője lehettem. Úgy érzem, hogy a program során - ha lehet azt mondani - magyarabb lettem, szinte eltűntek számomra az országhatárok. E fiatalokkal való együttlét a lelkemet érintette meg... E megjegyzésekből, véleményekből nem kevés erő menthető a nyári egyetem megszervezéséhez a következő években is. Remélhetően jövőre és azután is lesznek majd olyan segítők, mint az idei társrendezők- a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központja- és ismét akadnak majd támogatók, szponzorok, mert nélkülük a legszebb szándékok sem realizálhatók. CSONGRÁDY BÉLA Megy-e a megye vagy (még) marad? - Szükségszerű regionalizáció Beszélgetés dr. Barta Lászlóval, Nógrád megye főjegyzőjével A regionalizáció napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, hiszen a tervezési-statisztikai régiók már létező területi egységek, még ha viszonylag keveset is tudunk róluk. Ugyanakkor a régiókkal összefüggésben időről időre fölröppennek a megyék elsorvasztásával, megszüntetésével kapcsolatos (rém) hírek is, amelyre nemcsak a „megyepárti” állampolgár kapja fel a fejét. De vajon mi az igazság a régiókérdésben? Ezt is tudakolva kerestük fel dr. Barta Lászlót, Nógrád megye főjegyzőjét.- Kezdjük a látszólag egyszerű régiófogalommal: mit kell ez alatt érteni, milyen régiótípusokat kell ismernünk?- A régió - köznapi közelítésben - olyan területi egység, amely jól elkülöníthető társadalmi, gazdasági (stb.) érdeket jelenít meg. Az Országgyűlés által 1998-ban jóváhagyott országos területfejlesztési koncepció (otk) kétféle régiót különböztet meg egymástól. Egyrészt a tervezési-statisztikai (nagy) régiót, amely a régiót alkotó megyék közigazgatási határai által határolt. Másrészt a fejlesztési régiót, amely átszelheti a megyehatárokat és alapvetően meghatározott fejlesztési, együttműködési célok megvalósítására szerveződik. (Lásd: Balaton régió). Egyébként a területfejlesztés és a közigazgatás intézményrendszerének elválasztása a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben történt meg. ÁTFOGÓ REFORM- Miért fontos nekünk a régiók kialakítása?- A modernizációs átmenet időszakában - amelyben mi most itt Magyarországon élünk, miközben csatlakozni kívánunk az Európai Unióhoz is - elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk a közigazgatási terület struktúrájának korszerűsítésével és a régióalakítással. Ez még akkor is igaz, ha nálunk - a tradicionális történelmi megye mellett - ennek nincsenek komolyabb hagyományai. Kísérletek és kezdemények persze voltak... Előbb-utóbb - meggyőződésem szerint mielőbb - szembe kell nézni a közigazgatás átfogó területi reformjával, annál is inkább, mert ennek eredményei csak hosszabb távon jelentkezhetnek. Legalábbis, ami a legitim (törvényes), választott testülettel rendelkező és működő régiók kialakítását illeti. Ennek ugyanis előfeltétele a területi közigazgatási rendszer politikai és államszervezeti alapjait meghatározó alapelvek tisztázása, az állami és az önkormányzati közigazgatásnak, a helyi- települési és megyei- önkormányzatok feladatkörének átgondolása.- S mit jelent a regbnalizádó?- Némi leegyszerűsítéssel: régióalakítást. Itt annyit érdemes hozzáfűzni, hogy az Európában mindenütt tapasztalható regionalizmus részben politikai és köz- igazgatási, részben gazdasági és területfejlesztési indítékú. Elsősorban a természetes gazdasági egységek területi integrációjára irányul, attól az uniós elgondolástól és törekvéstől motiváltán, hogy a fejlettségben mutatkozó jelentős regionális különbségeket mérsékelje.- Hogyan alakult ki a „mi" régiónk, a három megyét - Borsod-Abaúj-Zemplént, Hevest és Nógrádot - magában foglaló észak-magyarországi régió?- Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló 35/1998. (ni. 20.) országgyűlési határozatban az Országgyűlés hét tervezési-statisztikai régiót jelölt ki, köztük az észak-magyarországit, a kérdésben említett három megye együtteseként. A tervezési-statisztikai régiók kialakítását az EU célrendszere és struktúrapolitikája egyaránt indokolja és motiválja. Az alkalmazott mutatók (például GDP) alapján Magyarország területi egységei (régiói) valószínűsíthetően az elmaradott térségek felzárkóztatását szolgáló rendszer hatálya alá kerülnek majd, mivel az egy főre jutó GDP értéke nem éri el az EU-átlag 75%-át. A fentebb említett OGY- határozatot követően jó egy évre, Salgótarjánban a három északi megye területfejlesztési tanácsainak elnökei - akik egyben a megyei közgyűlés elnökei is, - valamint a három megyei jogú város polgármesterei szándéknyilatkozatot írtak alá a három megyés észak-magyarországi régió megalakításáról, majd rövidesen megtartották az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács alakuló ülését is. A fő szempont az volt, hogy majdani csatlakozás előtt és után milyen és mennyi EU-s támogatást kaphat a régió. Mivel az észak-magyarországi régióban az egy főre jutó GDP nem éri el a 70%- át a magyarországi régióátlagnak, jó esély van arra, hogy hosszú távon támogatott legyen a régió. ÖNKÉNTES CSATLAKOZÁS- Mennyiben nevezhető önkéntesnek ez az észak-magyarországi régiós csatlakozás, hiszen a szervezési-statisztikai régiót már korábban kijelöüe az OGY határozata?- Ez egy nagyon összetett dolog. Való igaz, hogy az OGY-határozat tervezési-statisztikai régiókat jelölt ki, nem többet, mint ami a nevében benne van. Ugyanakkor a területfejlesztési törvény azt mondja ki, hogy a megyehatáron túl terjedő területfejlesztési feladatok ellátására a megyei területfejlesztési tanácsok regionális fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. Önkéntes alapon, ami ugyan szó szerint nem jelenik meg a törvényben, de a szelleméből következik és úgy gondolom, ez volt a gyakorlat is. Tehát önkéntes volt a régióalakítás. Más kérdés, hogy motiválta már a ko- /ábbi OGY-határozat. Volt egy állami szervezet kialakítására vonatkozó döntés, ha úgy tetszik indukció, ami generálta a régióalakítást, az önkéntességhez mégsem férhet kétség.-Sokan drukkoltak-egész megyerészek - a közép-magyarországi régióhoz, a fővároshoz és környékéhez való csatlakozásnak is.- Önnek abban igaza van, hogy voltak törekvések egy más összetételű régió kialakítására is. Például Nyugat- és Dél-Nógrád a központi régióhoz szeretett volna csatlakozni, s ez részükről teljesen érthető, hiszen sok szállal kötődnek a fővároshoz, akár a munkahelyek tekintetében, akár kulturális kapcsolataikat, más irányú „vonzalmukat” illetően. Észak-Nógrád ugyanakkor egyetértett a parlamenti döntés szerinti régióval, így az észak-magyarországi régióhoz való csatlakozást támogatta. Egyébként az önkéntességhez még annyit, hogy az említett szándéknyilatkozat aláírását jóval megelőzően - sőt még a közgyűlés döntése előtt - széles körű egyeztetésre került sor annak érdekében, hogy ne okozzon feszültséget a megye társadalmában, ne ossza meg a településeket. Valamennyi kistérségben megtörtént az egyeztetés. Ennek eredményeképpen felhatalmazást kapott a megyei közgyűlés az észak-magyarországi régióhoz való csatlakozásra, azzal a fontos tótétellel, hogy maximálisan biztosított lesz a megye és minden kistelepülés érdekképviselete. Tehát a csatlakozás így önkéntes volt. A szándék- nyilatkozattal kifejezésre jutott, hogy az országos területfejlesztési koncepcióhoz igazodva létrejön a régió és a fejlesztési tanács. Erre aztán - ahogy szó volt róla - sor is került, testületi döntései. MEGYÉRE ÉPÜLŐ RÉGIÓ-Ön szerint a regionalizáció nem veszélyezteti a megye létét, fennmaradását? Megye a megye, ha jön a közigazgatási régió?- Nyomatékosan szeretném itt is leszögezni, hogy a régiók létrehozása nem veszélyezteti a megye létét, fennmaradását, legalábbis belátható - vagy inkább beláthatatlan - ideig még nem. Soha, sehol tó nem mondták, le nem írták, egyetlen EU- dokumentumban meg nem jelent, hogy a regionalizáció a megyék megszűnésével jár(na) együtt. Azért sem, mert a megye- rendszer több olyan EU-tagállamban is működik, ahol a regionalizáció „fényévvel” előttünk jár. Az eddig itt nem említett NUTS (az EU statisztikai területi egységek rendszere), nemhogy nem zárja tó, de tartalmazza a régiót és a megyét is. Feltételezi a két térség közötti együttműködést, azt, hogy ésszerű és szakmai alapokon nyugvó munkamegosztás jön létre a régió és a megye között.- Ön hogyan képzeli d a régió és a megye közötti racionális munkamegosztást?- Egy példával illusztrálva: az EU-hoz való csatlakozás, a fejlesztési projektek kidolgozása, a fejlesztési források és támogatások megszerzése szempontjából a prioritás a régióé. Ugyanakkor a hazai támogatások felosztása, a kistérségi szintű fejlesztési feladatok menedzselése, a települési ön- kormányzatok tevékenységének segítése pedig olyan megyei feladat, amelyet nem célszerű a régió szintjére delegálni, „feljebb tolni.” De világosan meg kell fogalmazni, a közvéleményben is tudatosítani kell, hogy a régiószervezés önmagában nem sérti, alapjaiban nem feltétlenül kell, hogy érintse a megyei önkormányzatok kompetenciáját. Mai gondolkodásunk szerint a megye az a szellemi és kulturális egység, amelyre egy adminisztratív térszerkezet, a megyéket integráló - de nem megszüntető! - régió épül. Remélhetőleg konfliktusok nélkül, zökkenőmentesen, energiákat felszabadítva, erőket mozgósítva, szellemet és szellemiséget is gerjesztve. Úgy látjuk, hogy a megyei önkormányzatok érintettek- talán még érdekeltek is - a regionális struktúra kialakításában, a középszintű és regionális területfejlesztési feladatok, célkitűzések és projektek kidolgozásában és megvalósításában, ilyenképpen az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat erősítésében. BARÁTHI OTTÓ NÓGRÁD É HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.ftel.: 30/3832-478,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapoL Terjeszti a BUV1HIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hirlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési dij egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.